ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1378


ਕਹੂੰ ਘੂੰਮਿ ਭੂੰਮੈ ਪਰੇ ਖੇਤ ਬਾਜੀ ॥
kahoon ghoonm bhoonmai pare khet baajee |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲೋ ಕುದುರೆಗಳು ಆಹಾರ ಸೇವಿಸಿ ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದವು.

ਨਿਵਾਜੇ ਝੁਕੈ ਹੈ ਮਨੌ ਕਾਬਿ ਕਾਜੀ ॥੨੬੮॥
nivaaje jhukai hai manau kaab kaajee |268|

(ಈ ರೀತಿ ಕಾಣುತ್ತದೆ) ಖಾಝಿಗಳು ಕಾಬಾದಲ್ಲಿ (ಓದಲು) ನಮಾಝ್ನಲ್ಲಿ ನಮಸ್ಕರಿಸುತ್ತಿರುವಂತೆ. 268.

ਹਠੀ ਬਧਿ ਗੋਪਾ ਗੁਲਿਤ੍ਰਾਣ ਬਾਕੇ ॥
hatthee badh gopaa gulitraan baake |

ಹತಿ ಬಂಕೆ ಯೋಧರು ತಮ್ಮ ಬೆರಳುಗಳ ಮೇಲೆ ಗೋಪ್ ಮತ್ತು ಗುಲಿಟ್ರಾನ್ (ಕಬ್ಬಿಣದ ಕೈಗವಸುಗಳು) ಕಟ್ಟಿಕೊಂಡಿದ್ದಾರೆ.

ਚਲੇ ਕੋਪ ਕੈ ਕੈ ਹਠੀਲੇ ਨਿਸਾਕੇ ॥
chale kop kai kai hattheele nisaake |

ಮತ್ತು ನಿರ್ಭೀತರು ('ನಿಸಾಕೆ') ಉಗ್ರ ಕೋಪದಿಂದ ಹೋದರು.

ਕਹੂੰ ਚਰਮ ਬਰਮੈ ਗਿਰੇ ਮਰਮ ਛੇਦੇ ॥
kahoon charam baramai gire maram chhede |

ಎಲ್ಲೋ ಗುರಾಣಿಗಳು ಮತ್ತು ರಕ್ಷಾಕವಚಗಳು ಚುಚ್ಚಿ ಬಿದ್ದಿದ್ದವು

ਕਹੂੰ ਮਾਸ ਕੇ ਗਿਧ ਲੈ ਗੇ ਲਬੇਦੇ ॥੨੬੯॥
kahoon maas ke gidh lai ge labede |269|

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ರಣಹದ್ದುಗಳು ಮಾಂಸದ ಕಟ್ಟುಗಳನ್ನು ಒಯ್ಯುತ್ತವೆ. 269.

ਕਹੂੰ ਬੀਰ ਬਾਜੀ ਬਜੰਤ੍ਰੀ ਝਰੇ ਹੈਂ ॥
kahoon beer baajee bajantree jhare hain |

ಕೆಲವೆಡೆ ಸೈನಿಕರು, ಕುದುರೆಗಳು, ನಾಗರಚಿ ಬಿದ್ದಿದ್ದವು

ਕਹੂੰ ਖੰਡ ਖੰਡ ਹ੍ਵੈ ਸਿਪਾਹੀ ਮਰੇ ਹੈਂ ॥
kahoon khandd khandd hvai sipaahee mare hain |

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ವಿರೂಪಗೊಂಡ ಸೈನಿಕರು ಸತ್ತರು.

ਕਹੂੰ ਮਤ ਦੰਤੀ ਪਰੇ ਹੈਂ ਪ੍ਰਹਾਰੇ ॥
kahoon mat dantee pare hain prahaare |

ಕೆಲವೆಡೆ ಆನೆಗಳು ಸಾವನ್ನಪ್ಪಿವೆ.

ਗਿਰੇ ਭੂਮਿ ਪਬੈ ਮਨੋ ਬਦ੍ਰ ਮਾਰੇ ॥੨੭੦॥
gire bhoom pabai mano badr maare |270|

(ಅವು ಕಾಣುತ್ತಿದ್ದವು) ಗುಡುಗು ಸಿಡಿಲುಗಳಿಂದ ಒಡೆದ ಪರ್ವತಗಳಂತೆ. 270.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਕਾਢਿ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਜਬੈ ਗਰਜਿਯੋ ਲਖਿ ਦੇਵ ਅਦੇਵ ਸਭੇ ਡਰਪਾਨੇ ॥
kaadt kripaan jabai garajiyo lakh dev adev sabhe ddarapaane |

(ಮಹಾ ಕಾಲ) ಕಿರ್ಪನ್ (ಕೈಯಲ್ಲಿ) ಬಂದಾಗ ಎಲ್ಲಾ ದೇವತೆಗಳು ಮತ್ತು ರಾಕ್ಷಸರು ಅವನನ್ನು ನೋಡಲು ಹೆದರುತ್ತಿದ್ದರು.

ਆਨਿ ਪ੍ਰਲੈ ਦਿਨ ਸੋ ਪ੍ਰਗਟ੍ਯੋ ਸਿਤ ਸਾਇਕ ਲੈ ਅਸਿਕੇਤੁ ਰਿਸਾਨੇ ॥
aan pralai din so pragattayo sit saaeik lai asiket risaane |

ಅಸಿಕೇತು (ಮಹಾಯುಗ) ಪ್ರಳಯದ ದಿನದಂತೆ ಬಿಲ್ಲನ್ನು ಬೀಸುತ್ತಾ ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡನು.

ਫੂਕ ਭਏ ਮੁਖ ਸੂਖਿ ਗਈ ਥੁਕਿ ਜੋਰਿ ਹਥਿਯਾਰ ਕਰੋਰਿ ਪਰਾਨੇ ॥
fook bhe mukh sookh gee thuk jor hathiyaar karor paraane |

ಮುಖಗಳು (ಎಲ್ಲರ) ಮಸುಕಾದವು (ಮಸುಕಾದವು), ಉಗುಳು ಒಣಗಿತು ಮತ್ತು ಲಕ್ಷಾಂತರ ಜನರು ಶಸ್ತ್ರಾಸ್ತ್ರಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಓಡಿಹೋದರು (ಹೀಗೆ).

ਮਾਨਹੁ ਸਾਵਨ ਕੇ ਬਦਰਾ ਸੁਨਿ ਮਾਰੁਤਿ ਕੀ ਘਹਰੈ ਭਹਰਾਨੇ ॥੨੭੧॥
maanahu saavan ke badaraa sun maarut kee ghaharai bhaharaane |271|

ಸೋಪಿನ ಬದಲು ಗಾಳಿಯ ಶಬ್ದವನ್ನು ಕೇಳುವಂತೆ (ಅವು ಹಾರಿಹೋದವು) ೨೭೧.

ਡਾਕਿ ਅਚੈ ਕਹੂੰ ਸ੍ਰੋਨ ਡਕਾਡਕ ਪ੍ਰੇਤ ਪਿਸਾਚ ਕਹੂੰ ਕਿਲਕਾਰੈਂ ॥
ddaak achai kahoon sron ddakaaddak pret pisaach kahoon kilakaarain |

ಎಲ್ಲೋ ಪೋಸ್ಟ್‌ಮ್ಯಾನ್‌ಗಳು ರಕ್ತ ಕುಡಿಯುತ್ತಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ಪಿಶಾಚಿಗಳು ಮತ್ತು ದೆವ್ವಗಳು ಕಿರುಚುತ್ತಿದ್ದವು.

ਬਾਜਤ ਹੈ ਕਹੂੰ ਡੌਰੂ ਡਮਾਡਮ ਭੈਰਵ ਭੂਤ ਕਹੂੰ ਭਭਕਾਰੈਂ ॥
baajat hai kahoon ddauaroo ddamaaddam bhairav bhoot kahoon bhabhakaarain |

ಕೆಲವೆಡೆ ಡೋರು ಡೋಲು ಬಾರಿಸುತ್ತಿದ್ದರೆ ಕೆಲವೆಡೆ ದೆವ್ವ, ದೆವ್ವ ಕೂಗುತ್ತಿದ್ದವು.

ਜੰਗ ਮ੍ਰਿਦੰਗ ਉਪੰਗ ਬਜੈ ਕਹੂੰ ਭੀਖਨ ਸੀ ਰਨ ਭੇਰਿ ਭਕਾਰੈਂ ॥
jang mridang upang bajai kahoon bheekhan see ran bher bhakaarain |

ಎಲ್ಲೋ ಸಂಖ ('ಯುದ್ಧ') ಮೃದಂಗಗಳು, ಉಪಾಂಗಗಳು ನುಡಿಸುತ್ತಿದ್ದವು ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ಭಾಯಿ ಭಾಯಿಯ ಭೀಕರ (ಧ್ವನಿ) ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಯೋಧರಿಂದ ಕೇಳಿಬರುತ್ತಿದೆ.

ਆਨਿ ਅਰੈ ਕਹੂੰ ਬੀਰ ਚਟਾਪਟ ਕੋਪਿ ਕਟਾਕਟ ਘਾਇ ਪ੍ਰਹਾਰੈਂ ॥੨੭੨॥
aan arai kahoon beer chattaapatt kop kattaakatt ghaae prahaarain |272|

ಎಲ್ಲೋ ಯೋಧರು ಹಠಾತ್ತನೆ ಬಂದು ನಿಲ್ಲಿಸಿ ಕೋಪದಿಂದ ಹೊಡೆದು ಗಾಯಗೊಳಿಸುತ್ತಿದ್ದರು. 272.

ਐਸੀ ਬਿਲੋਕਿ ਕੈ ਮਾਰਿ ਮਚੀ ਭਟ ਕੋਪ ਭਰੇ ਅਰਿ ਓਰ ਚਹੈਂ ॥
aaisee bilok kai maar machee bhatt kop bhare ar or chahain |

ಇಂತಹ ಘೋರ ಯುದ್ಧವನ್ನು ಕಂಡು ಶತ್ರುಪಕ್ಷದ ಯೋಧರು ಕೋಪದಿಂದ ತುಂಬಿಕೊಂಡರು

ਬਰਛੇ ਅਰੁ ਬਾਨ ਕਮਾਨ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਗਦਾ ਬਰਛੀ ਤਿਰਸੂਲ ਗਹੈਂ ॥
barachhe ar baan kamaan kripaan gadaa barachhee tirasool gahain |

ಈಟಿ, ಬಾಣ, ಬಿಲ್ಲು, ಕಿರ್ಪಣ, ಗದೆ, ಈಟಿ ತ್ರಿಶೂಲ ಹಿಡಿದಿರುವುದು

ਅਰਿ ਪੈ ਅਰਰਾਇ ਕੈ ਘਾਇ ਕਰੈ ਨ ਟਰੈ ਬਹੁ ਤੀਰ ਸਰੀਰ ਸਹੈਂ ॥
ar pai araraae kai ghaae karai na ttarai bahu teer sareer sahain |

ಅವರು ಕೂಗುತ್ತಾ ಶತ್ರುಗಳ ಮೇಲೆ ದಾಳಿ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಅನೇಕ ಬಾಣಗಳ ಸುರಿಮಳೆಗೈದ ನಂತರ ಹಿಮ್ಮೆಟ್ಟಲಿಲ್ಲ.

ਪੁਰਜੇ ਪੁਰਜੇ ਤਨ ਤੇ ਰਨ ਮੈ ਦੁਖ ਤੇ ਤਨ ਮੈ ਮੁਖ ਤੇ ਨ ਕਹੈਂ ॥੨੭੩॥
puraje puraje tan te ran mai dukh te tan mai mukh te na kahain |273|

(ಅವರ) ದೇಹಗಳು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ತುಂಡುಗಳಾಗಿ (ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದವು) ಆದರೆ ಅವರು ತಮ್ಮ ದುಃಖವನ್ನು ತಮ್ಮ ಬಾಯಿಯ ಮೂಲಕ ವ್ಯಕ್ತಪಡಿಸಲಿಲ್ಲ. 273.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਪੀਸ ਪੀਸ ਕਰਿ ਦਾਤ ਦੁਬਹਿਯਾ ਧਾਵਹੀਂ ॥
pees pees kar daat dubahiyaa dhaavaheen |

ಎರಡೂ ತೋಳುಗಳಿಂದ (ದೈತ್ಯ) ಆಯುಧಗಳನ್ನು ತಮ್ಮ ಹಲ್ಲುಗಳನ್ನು ಪುಡಿಮಾಡಿ ಆಕ್ರಮಣ ಮಾಡಲು ಬಳಸುತ್ತಿದ್ದರು

ਬਜ੍ਰ ਬਾਨ ਬਿਛੂਅਨ ਕੇ ਬਿਸਿਖ ਲਗਾਵਹੀਂ ॥
bajr baan bichhooan ke bisikh lagaavaheen |

ಮತ್ತು ಬಜ್ರಾ ಬಾಣಗಳು, ಚೇಳುಗಳು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹೊಡೆಯುತ್ತಿದ್ದರು.

ਟੂਕ ਟੂਕ ਹੈ ਮਰਤ ਨ ਪਗੁ ਪਾਛੇ ਟਰੈਂ ॥
ttook ttook hai marat na pag paachhe ttarain |

ಟೋಟೆ ಸಾಯುತ್ತಿದ್ದರೂ ಹಿಂದೆ ಸರಿಯಲಿಲ್ಲ.

ਹੋ ਚਟਪਟ ਆਨਿ ਬਰੰਗਨਿ ਤਿਨ ਪੁਰਖਨ ਬਰੈਂ ॥੨੭੪॥
ho chattapatt aan barangan tin purakhan barain |274|

ಆ ಪುರುಷರು ಇದ್ದಕ್ಕಿದ್ದಂತೆ ಅತಿಸಾರದಿಂದ ಸ್ನಾನ ಮಾಡಿದರು. 274.

ਚਾਬਿ ਚਾਬਿ ਕਰਿ ਓਠ ਦੁਬਹਿਯਾ ਰਿਸਿ ਭਰੇ ॥
chaab chaab kar otth dubahiyaa ris bhare |

ದುಭಿಯಾ (ಯೋಧ) ಕೋಪದಿಂದ ತುಂಬಿದ

ਟੂਕ ਟੂਕ ਹ੍ਵੈ ਗਿਰੇ ਨ ਪਗੁ ਪਾਛੇ ਪਰੇ ॥
ttook ttook hvai gire na pag paachhe pare |

ಅವರು ತುಂಡುಗಳಾಗಿ ಬಿದ್ದರು, ಆದರೆ (ಅವರ) ಪಾದಗಳು ಹಿಂದೆ ಬೀಳಲಿಲ್ಲ.

ਜੂਝਿ ਜੂਝਿ ਰਨ ਗਿਰਤ ਸੁਭਟ ਸਮੁਹਾਇ ਕੈ ॥
joojh joojh ran girat subhatt samuhaae kai |

ಯೋಧರು ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದರು

ਹੋ ਬਸੇ ਸ੍ਵਰਗ ਮੋ ਜਾਇ ਪਰਮ ਸੁਖ ਪਾਇ ਕੈ ॥੨੭੫॥
ho base svarag mo jaae param sukh paae kai |275|

ಮತ್ತು ಬಹಳಷ್ಟು ಸಂತೋಷವನ್ನು ಪಡೆದು, ಅವರು ಸ್ವರ್ಗದಲ್ಲಿ ವಾಸಿಸುತ್ತಿದ್ದರು. 275.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਕੋਪ ਘਨਾ ਕਰਿ ਕੈ ਅਸੁਰਾਰਦਨ ਕਾਢਿ ਕ੍ਰਿਪਾਨਨ ਕੌ ਰਨ ਧਾਏ ॥
kop ghanaa kar kai asuraaradan kaadt kripaanan kau ran dhaae |

ದೇವತೆಗಳು (ನಿರ್ದಿಷ್ಟವಾಗಿ: ಇಲ್ಲಿ 'ರಾಕ್ಷಸರು' ಇರಬೇಕು) ಬಹಳ ಕೋಪಗೊಂಡರು, ತಮ್ಮ ಕಿರ್ಪಾನ್ಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಗೆ ಓಡಿಹೋದರು.

ਹਾਕਿ ਹਥਿਯਾਰਨ ਲੈ ਉਮਡੇ ਰਨ ਕੌ ਤਜਿ ਕੈ ਪਗੁ ਦ੍ਵੈ ਨ ਪਰਾਏ ॥
haak hathiyaaran lai umadde ran kau taj kai pag dvai na paraae |

ಧಿಕ್ಕಾರದಿಂದ ಮತ್ತು ಶಸ್ತ್ರಸಜ್ಜಿತವಾಗಿ, ಅವರು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಗೆ ಧಾವಿಸಿದರು ಮತ್ತು ಎರಡು ಹೆಜ್ಜೆಗಳನ್ನು ಹಿಮ್ಮೆಟ್ಟಲಿಲ್ಲ.

ਮਾਰ ਹੀ ਮਾਰਿ ਪੁਕਾਰਿ ਹਠੀ ਘਨ ਜ੍ਯੋਂ ਗਰਜੇ ਨ ਕਛੂ ਡਰ ਪਾਏ ॥
maar hee maar pukaar hatthee ghan jayon garaje na kachhoo ddar paae |

‘ಮಾರೋ’ ‘ಮಾರೋ’ ಎಂದು ನಿರ್ಭೀತಿಯಿಂದ ಕೂಗಿ ಮಾರ್ದನಕರು ಘರ್ಜಿಸಿದರು.

ਮਾਨਹੁ ਸਾਵਨ ਕੀ ਰਿਤੁ ਮੈ ਘਨ ਬੂੰਦਨ ਜ੍ਯੋਂ ਸਰ ਤ੍ਯੋਂ ਬਰਖਾਏ ॥੨੭੬॥
maanahu saavan kee rit mai ghan boondan jayon sar tayon barakhaae |276|

ಅವರು ಸಾವನ ಋತುವಿನಲ್ಲಿ ಕೊಂಬೆಗಳಿಂದ ಬೀಳುವ ಹನಿಗಳಂತೆ ಬಾಣಗಳನ್ನು ಸುರಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಎಂದು ತೋರುತ್ತದೆ. 276.

ਧੂਲ ਜਟਾਯੁ ਤੇ ਅਦਿਕ ਸੂਰ ਸਭੈ ਉਮਡੇ ਕਰ ਆਯੁਧ ਲੈ ਕੈ ॥
dhool jattaay te adik soor sabhai umadde kar aayudh lai kai |

ಧುಲ್, ಜಟಾಯು ಮೊದಲಾದ ಯೋಧರೆಲ್ಲ ಆಯುಧಗಳೊಂದಿಗೆ ಬಂದರು.

ਕੋਪ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਲਏ ਕਰ ਬਾਨ ਮਹਾ ਹਠ ਠਾਨਿ ਬਡੀ ਰਿਸਿ ਕੈ ਕੈ ॥
kop kripaan le kar baan mahaa hatth tthaan baddee ris kai kai |

ಆ ಮಹಾ ಹಠವಾದಿಗಳು ಬಹಳ ಕೋಪಗೊಂಡು ಬಾಣಗಳನ್ನೂ ಕತ್ತಿಗಳನ್ನೂ ತಮ್ಮ ಕೈಯಲ್ಲಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡರು.

ਚੌਪਿ ਚੜੇ ਚਹੂੰ ਓਰਨ ਤੇ ਬਰਿਯਾਰ ਬਡੇ ਦੋਊ ਨੈਨ ਤਚੈ ਕੈ ॥
chauap charre chahoon oran te bariyaar badde doaoo nain tachai kai |

ನಾಲ್ಕೂ ಕಡೆಯಿಂದ ದೊಡ್ಡ ಯೋಧರು ಕಣ್ಣು ಹಾಯಿಸಿ ಬಂದರು

ਆਨਿ ਅਰੇ ਖੜਗਾਧੁਜ ਸੌ ਨ ਚਲੇ ਪਗੁ ਦ੍ਵੈ ਬਿਮੁਖਾਹਵ ਹ੍ਵੈ ਕੈ ॥੨੭੭॥
aan are kharragaadhuj sau na chale pag dvai bimukhaahav hvai kai |277|

ಮತ್ತು ಅವನು ಬಂದು ಖರ್ಗಧುಜ್ (ಮಹಾಯುಗ) ನೊಂದಿಗೆ ಹೋರಾಡಿದನು ಮತ್ತು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯನ್ನು ಎದುರಿಸದೆ ಎರಡು ಹೆಜ್ಜೆಯೂ ನಡೆಯಲಿಲ್ಲ (ಅಂದರೆ ಹಿಂದೆ ಸರಿಯಲಿಲ್ಲ). 277.

ਭਾਰੀ ਪ੍ਰਤਾਪ ਭਰੇ ਮਨ ਮੈ ਭਟ ਧਾਇ ਪਰੇ ਬਿਬਿਧਾਯੁਧ ਲੀਨੇ ॥
bhaaree prataap bhare man mai bhatt dhaae pare bibidhaayudh leene |

ತಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಬಹಳ ಉತ್ಸಾಹದಿಂದ, ಯೋಧರು ವಿವಿಧ ರೀತಿಯ ರಕ್ಷಾಕವಚಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಬೇರ್ಪಟ್ಟರು.

ਕੌਚ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਕਸੇ ਸਭ ਸਾਜਨ ਓਠਨ ਚਾਬਿ ਬਡੀ ਰਿਸਿ ਕੀਨੇ ॥
kauach kripaan kase sabh saajan otthan chaab baddee ris keene |

ಕವಚ್, ಕಿರ್ಪಾನ್ ಮುಂತಾದವರೆಲ್ಲರೂ ಅಲಂಕರಿಸಲ್ಪಟ್ಟರು ಮತ್ತು ತುಂಬಾ ಕೋಪದಿಂದ ತಮ್ಮ ತುಟಿಗಳನ್ನು ಅಗಿಯುತ್ತಾ ಬಂದರು.

ਆਛੇ ਕੁਲਾਨ ਬਿਖੈ ਉਪਜੇ ਸਭ ਕੌਨਹੂੰ ਬਾਤ ਬਿਖੈ ਨਹਿ ਹੀਨੇ ॥
aachhe kulaan bikhai upaje sabh kauanahoon baat bikhai neh heene |

ಇವರೆಲ್ಲ ಒಳ್ಳೆಯ ಕುಲಗಳಲ್ಲಿ ಹುಟ್ಟಿ ಯಾವುದರಲ್ಲೂ ಕೀಳರಿಮೆಯಿಲ್ಲ.

ਜੂਝਿ ਗਿਰੇ ਖੜਗਾਧੁਜ ਸੌ ਲਰਿ ਸ੍ਰੋਨਿਤ ਸੋ ਸਿਗਰੇ ਅੰਗ ਭੀਨੇ ॥੨੭੮॥
joojh gire kharragaadhuj sau lar sronit so sigare ang bheene |278|

ಅವರು ಖರ್ಗಧುಜ್ (ಮಹಾಯುಗ) ನೊಂದಿಗೆ ಹೋರಾಡಿದರು ಮತ್ತು ಅವರ ಎಲ್ಲಾ ಅಂಗಗಳು ರಕ್ತದಿಂದ ತೊಯ್ದಿದ್ದವು. 278.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਇਹ ਬਿਧਿ ਕੋਪ ਕਾਲ ਜਬ ਭਰਾ ॥
eih bidh kop kaal jab bharaa |

ಹೀಗೆ ಕಾಲಾ ಕೋಪದಿಂದ ತುಂಬಿಕೊಂಡಾಗ,

ਦੁਸਟਨ ਕੋ ਛਿਨ ਮੈ ਬਧੁ ਕਰਾ ॥
dusattan ko chhin mai badh karaa |

(ಆದ್ದರಿಂದ ಅವನು) ದುಷ್ಟರನ್ನು ಕುಟುಕಿನಲ್ಲಿ ಕೊಂದನು.