ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1114


ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਉਤੈ ਮੀਤ ਤਿਨ ਲਿਯੋ ਬੁਲਾਈ ॥
autai meet tin liyo bulaaee |

ಅಲ್ಲಿ ಅವಳು (ಕುಮಾರಿ) ತನ್ನ ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನು ಕರೆದಳು

ਕਾਮ ਰੀਤਿ ਕਰਿ ਪ੍ਰੀਤੁਪਜਾਈ ॥
kaam reet kar preetupajaaee |

ಮತ್ತು ಲೈಂಗಿಕ ಆಟಗಳನ್ನು ಪ್ರದರ್ಶಿಸುವ ಮೂಲಕ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ವ್ಯಕ್ತಪಡಿಸಿದ್ದಾರೆ.

ਕਰਿ ਕਰਿ ਕੁਵਤਿ ਸੇਜ ਚਰਕਾਵੈ ॥
kar kar kuvat sej charakaavai |

ಬಲದಿಂದ ('ಕುವತಿ') (ಘರ್ಷಣೆಯ ಮೇಲೆ) ಮಾಂಜಿ ಚಲಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿತು

ਏਕ ਹਾਥ ਤਨ ਘੰਟ ਬਜਾਵੈ ॥੧੧॥
ek haath tan ghantt bajaavai |11|

(ಮತ್ತು ಕನ್ಯೆ) ಒಂದು ಕೈಯಿಂದ ಗಂಟೆ ಬಾರಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದಳು (ಇದರಿಂದ ಮಾಂಜಿಯ ಧ್ವನಿ ಕೇಳಿಸುವುದಿಲ್ಲ).11.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਤਾ ਕੌ ਰਤਿ ਕੀਨੀ ॥
bhaat bhaat taa kau rat keenee |

ಅವರು ಅನೇಕ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಕ್ರೀಡೆಗಳನ್ನು ಆಡುತ್ತಿದ್ದರು.

ਨ੍ਰਿਪ ਜੜ ਧੁਨਿ ਘੰਟਾ ਕੀ ਚੀਨੀ ॥
nrip jarr dhun ghanttaa kee cheenee |

ಮೂರ್ಖ ರಾಜನು ಅದನ್ನು ಗಂಟೆಯ ಶಬ್ದ ಎಂದು ತಪ್ಪಾಗಿ ಗ್ರಹಿಸಿದನು.

ਭੇਦ ਅਭੇਦ ਕਛੂ ਨਹਿ ਪਾਯੋ ॥
bhed abhed kachhoo neh paayo |

(ಅವನು) ಅಸ್ಪಷ್ಟವಾದ ಯಾವುದನ್ನೂ ತಿಳಿದಿರಲಿಲ್ಲ

ਇਹ ਦੁਹਿਤਾ ਕਸ ਕਰਮ ਕਮਾਯੋ ॥੧੨॥
eih duhitaa kas karam kamaayo |12|

ಎಂತಹ ಕರ್ಮವನ್ನು ಈ ಮಗಳು ಸಂಪಾದಿಸಿದ್ದಾಳೆ. 12.

ਤਾ ਸੌ ਭੋਗ ਬਹੁਤ ਬਿਧਿ ਕੀਨੋ ॥
taa sau bhog bahut bidh keeno |

ಅವನೊಂದಿಗೆ ತುಂಬಾ ಮೋಜು ಮಾಡಿದೆ

ਲਪਟਿ ਲਪਟਿ ਆਸਨ ਕਹ ਦੀਨੋ ॥
lapatt lapatt aasan kah deeno |

ಮತ್ತು ಸುತ್ತು ಸುತ್ತಿ ಆಸನಗಳನ್ನು ನೀಡಿದರು.

ਚੁੰਬਨ ਆਲਿੰਗਨ ਕੀਨੇ ਤਿਨ ॥
chunban aalingan keene tin |

ಅವರು ಚುಂಬಿಸಿದರು ಮತ್ತು ತಬ್ಬಿಕೊಂಡರು

ਭੇਦ ਨ ਲਹਿਯੋ ਮੂੜ ਰਾਜੈ ਇਨ ॥੧੩॥
bhed na lahiyo moorr raajai in |13|

ಮತ್ತು ಈ ಮೂರ್ಖ ರಾಜನಿಗೆ ವ್ಯತ್ಯಾಸ ತಿಳಿದಿರಲಿಲ್ಲ. 13.

ਕਾਮ ਕੇਲ ਤਾ ਸੌ ਬਹੁ ਕਿਯੋ ॥
kaam kel taa sau bahu kiyo |

ಅವಳು (ಕುಮಾರಿ) ಅವನೊಂದಿಗೆ ತುಂಬಾ ಆಡುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਬਹੁਰੋ ਛੋਰ ਦ੍ਵਾਰ ਕਹ ਦਿਯੋ ॥
bahuro chhor dvaar kah diyo |

ನಂತರ ಬಾಗಿಲು ತೆರೆದರು.

ਪਠੈ ਸਹਚਰੀ ਪਿਤਾ ਬੁਲਾਇਯੋ ॥
patthai sahacharee pitaa bulaaeiyo |

ಸಖಿಯನ್ನು ಕಳುಹಿಸಿ ತಂದೆಯನ್ನು ಕರೆದರು.

ਮਨ ਮੈ ਅਧਿਕ ਜਾਰ ਦੁਖ ਪਾਯੋ ॥੧੪॥
man mai adhik jaar dukh paayo |14|

(ಇದನ್ನು ಮಾಡುವ ಮೂಲಕ) ಸ್ನೇಹಿತನಿಗೆ ಅವನ ಹೃದಯದಲ್ಲಿ ಬಹಳಷ್ಟು ನೋವಾಯಿತು. 14.

ਯਾ ਕੌ ਪਿਤਾ ਮੋਹਿ ਗਹਿ ਲੈਹੈ ॥
yaa kau pitaa mohi geh laihai |

(ಆ ವ್ಯಕ್ತಿ ತನ್ನ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಯೋಚಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದನು) ಅವನ ತಂದೆ ನನ್ನನ್ನು ಹಿಡಿಯುತ್ತಾನೆ

ਬਹੁਰਿ ਹਮੈ ਜਮਪੁਰੀ ਪਠੈਹੈ ॥
bahur hamai jamapuree patthaihai |

ತದನಂತರ ನನ್ನನ್ನು ಯಮಲೋಕಕ್ಕೆ ಕಳುಹಿಸುತ್ತೇನೆ.

ਚਿੰਤਾਤੁਰ ਥਰਹਰਿ ਕੰਪਾਵੈ ॥
chintaatur tharahar kanpaavai |

ಅವನು ಆತಂಕದಿಂದ ನಡುಗಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದನು

ਜ੍ਯੋਂ ਕਦਲੀ ਕਹ ਬਾਤ ਡੁਲਾਵੈ ॥੧੫॥
jayon kadalee kah baat ddulaavai |15|

ಗಾಳಿಯು ಬಾಳೆ ಗಿಡವನ್ನು ಚಲಿಸುವಂತೆ. 15.

ਜਾਰ ਬਾਚ ॥
jaar baach |

ಡ್ಯೂಡ್ ಹೇಳಿದರು

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਮੋਰੇ ਪ੍ਰਾਨ ਰਾਖਿ ਅਬ ਲੀਜੈ ॥
more praan raakh ab leejai |

ಈಗ ನನ್ನ ಪ್ರಾಣ ಉಳಿಸು

ਨਾਹਕ ਮੁਹਿ ਨ ਅਜਾਏ ਕੀਜੈ ॥
naahak muhi na ajaae keejai |

ಮತ್ತು ನಾನು ವ್ಯರ್ಥವಾಗಿ ಕೊನೆಗೊಳ್ಳಲು ಬಿಡಬೇಡಿ.

ਮੋਰੋ ਮੂੰਡਿ ਕਾਟ ਨ੍ਰਿਪ ਦੈਹੈ ॥
moro moondd kaatt nrip daihai |

ರಾಜನು ನನ್ನ ತಲೆಯನ್ನು ಕತ್ತರಿಸುವನು

ਕਾਪਰਦੀ ਕੇ ਕੰਠ ਚੜੈਹੈ ॥੧੬॥
kaaparadee ke kantth charraihai |16|

ಮತ್ತು ಅದನ್ನು ಶಿವನ ಕೊರಳಿಗೆ ಹಾಕುತ್ತಾರೆ ('ಕಪರ್ದಿ').16.

ਸੁਤਾ ਬਾਚ ॥
sutaa baach |

ಮಗಳು ಹೇಳಿದಳು

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਤਿਨ ਕਹਿਯੋ ਤਰੁਨ ਨ ਚਿੰਤਾ ਕਰੋ ॥
tin kahiyo tarun na chintaa karo |

ಅವನು ಹೇಳಿದನು, ಓ ಯುವಕರೇ! ಚಿಂತಿಸಬೇಡ

ਧੀਰਜ ਚਿਤ ਆਪਨੇ ਧਰੋ ॥
dheeraj chit aapane dharo |

ನಿಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ತಾಳ್ಮೆಯಿಂದಿರಿ.

ਤੇਰੋ ਅਬ ਮੈ ਪ੍ਰਾਨ ਉਬਰਿਹੌ ॥
tero ab mai praan ubarihau |

ನಾನು ಈಗ ನಿನ್ನ ಜೀವವನ್ನು ಉಳಿಸುತ್ತೇನೆ

ਪਿਤ ਹੇਰਤ ਤੋ ਕੌ ਪਤਿ ਕਰਿਹੌ ॥੧੭॥
pit herat to kau pat karihau |17|

ಮತ್ತು ನಾನು ನನ್ನ ತಂದೆಯನ್ನು ನೋಡಿದಾಗ, ನಾನು ನಿನ್ನನ್ನು ನನ್ನ ಪತಿಯಾಗಿ ಸ್ವೀಕರಿಸುತ್ತೇನೆ. 17.

ਆਪ ਪਿਤਾ ਤਨ ਜਾਇ ਉਚਰੀ ॥
aap pitaa tan jaae ucharee |

ಅವಳು (ಕುಮಾರಿ) ತನ್ನ ತಂದೆಯ ಬಳಿಗೆ ಹೋಗಿ ಹೇಳತೊಡಗಿದಳು

ਮੋ ਪਰ ਕ੍ਰਿਪਾ ਅਧਿਕ ਸਿਵ ਕਰੀ ॥
mo par kripaa adhik siv karee |

ಆ ಶಿವಾಜಿ ನನಗೆ ಬಹಳ ಕೃಪೆ ತೋರಿದ್ದಾರೆ.

ਨਿਜੁ ਕਰ ਪਕਰਿ ਮੋਹਿ ਪਤਿ ਦੀਨੋ ॥
nij kar pakar mohi pat deeno |

ಅವರ ಕೈ ಹಿಡಿದು ನನಗೆ ಪತಿ ಕೊಟ್ಟಿದ್ದಾರೆ

ਹਮ ਪਰ ਅਧਿਕ ਅਨੁਗ੍ਰਹ ਕੀਨੋ ॥੧੮॥
ham par adhik anugrah keeno |18|

ಮತ್ತು ನನಗೆ ಬಹಳಷ್ಟು ಕರುಣೆ ತೋರಿಸಿದೆ. 18.

ਚਲਹੁ ਪਿਤਾ ਤਹ ਤਾਹਿ ਦਿਖਾਊ ॥
chalahu pitaa tah taeh dikhaaoo |

ಓ ತಂದೆ! ಬನ್ನಿ, ಅವಳು ನಿಮಗೆ ತೋರಿಸುತ್ತಾಳೆ

ਤਾ ਸੌ ਬਹੁਰਿ ਸੁ ਬ੍ਯਾਹ ਕਰਾਊ ॥
taa sau bahur su bayaah karaaoo |

ತದನಂತರ ಅವನನ್ನು ಮದುವೆಯಾಗು.

ਬਾਹਿ ਪਕਰਿ ਰਾਜਾ ਕੌ ਲ੍ਯਾਈ ॥
baeh pakar raajaa kau layaaee |

(ಅವಳು) ರಾಜನನ್ನು ತೋಳಿನಿಂದ ತೆಗೆದುಕೊಂಡಳು

ਆਨਿ ਜਾਰ ਸੌ ਦਿਯੋ ਦਿਖਾਈ ॥੧੯॥
aan jaar sau diyo dikhaaee |19|

ಮತ್ತು ಬಂದು (ಅವನ) ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನು ತೋರಿಸಿದನು. 19.

ਧੰਨ੍ਯ ਧੰਨ੍ਯ ਤਾ ਕੌ ਪਿਤੁ ਕਹਿਯੋ ॥
dhanay dhanay taa kau pit kahiyo |

ತಂದೆಯು ಅವನನ್ನು ಧನ್ಯ ಎಂದು ಕರೆದರು

ਕਰ ਸੌ ਕਰਿ ਦੁਹਿਤਾ ਕੌ ਗਹਿਯੋ ॥
kar sau kar duhitaa kau gahiyo |

ಮತ್ತು ಮಗಳ ಕೈಯನ್ನು ತನ್ನ ಕೈಯಿಂದ ತೆಗೆದುಕೊಂಡನು.

ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਟਾਛ ਅਧਿਕ ਸਿਵ ਕੀਨੋ ॥
kripaa kattaachh adhik siv keeno |

(ರಾಜನು ಹೇಳಿದನು) ಶಿವನು ಮಹಾ ಕರುಣೆಯನ್ನು ತೋರಿದ್ದಾನೆ.

ਤਾ ਤੇ ਬਰ ਉਤਮ ਤੁਹਿ ਦੀਨੋ ॥੨੦॥
taa te bar utam tuhi deeno |20|

ಅದಕ್ಕೇ ನಿನಗೆ ಅತ್ಯುತ್ತಮವಾದ ವರವನ್ನು ಕೊಟ್ಟಿದ್ದೇನೆ. 20.

ਤੁਮ ਪਰ ਕ੍ਰਿਪਾ ਜੁ ਸਿਵ ਜੂ ਕੀਨੀ ॥
tum par kripaa ju siv joo keenee |

ಶಿವನು ನಿನಗೆ ನೀಡಿದ ಕೃಪೆ,

ਹਮਹੂੰ ਆਜੁ ਤਾਹਿ ਤੁਹਿ ਦੀਨੀ ॥
hamahoon aaj taeh tuhi deenee |

(ಆದ್ದರಿಂದ) ನಾನು ನಿನ್ನನ್ನು ಇಂದು ಅವನಿಗೆ ಒಪ್ಪಿಸುತ್ತೇನೆ.

ਬੋਲਿ ਦਿਜਨ ਕਹ ਬ੍ਯਾਹ ਕਰਾਯੋ ॥
bol dijan kah bayaah karaayo |

(ರಾಜ) ಬ್ರಾಹ್ಮಣರನ್ನು ಆಹ್ವಾನಿಸಿ ವಿವಾಹವಾದರು.

ਭੇਦ ਅਭੇਦ ਮੂੜ ਨਹਿ ਪਾਯੋ ॥੨੧॥
bhed abhed moorr neh paayo |21|

ಮೂರ್ಖ (ರಾಜ) ಭಿನ್ನಾಭಿಪ್ರಾಯಗಳನ್ನು ಸಮನ್ವಯಗೊಳಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ. 21.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਇਹ ਚਰਿਤ੍ਰ ਤਹ ਚੰਚਲਾ ਬ੍ਯਾਹ ਜਾਰ ਸੋ ਕੀਨ ॥
eih charitr tah chanchalaa bayaah jaar so keen |

ಆ ಮಹಿಳೆ ಈ ಪಾತ್ರದ ವ್ಯಕ್ತಿಯನ್ನು ವಿವಾಹವಾದರು.

ਪਿਤੁ ਹੂੰ ਲੈ ਤਾ ਕੋ ਦਈ ਸਕ੍ਯੋ ਨ ਛਲ ਜੜ ਚੀਨ ॥੨੨॥
pit hoon lai taa ko dee sakayo na chhal jarr cheen |22|

ತಂದೆ ಅದನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಅವನಿಗೆ ಕೊಟ್ಟರು. (ಅವನು) ಮೂರ್ಖತನವನ್ನು ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ. 22.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਦੋਇ ਸੌ ਤੇਰਹ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੨੧੩॥੪੦੯੬॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade doe sau terah charitr samaapatam sat subham sat |213|4096|afajoon|

ಇಲ್ಲಿಗೆ ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂವಾದದ 213ನೇ ಅಧ್ಯಾಯ ಮುಗಿಯಿತು, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರ. 213.4096. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਚਾਦਾ ਸਹਿਰ ਬਸਤ ਜਹ ਭਾਰੋ ॥
chaadaa sahir basat jah bhaaro |

ಅಲ್ಲಿ ಚಂದ ಎಂಬ ದೊಡ್ಡ ನಗರವಿತ್ತು

ਧਰਨੀ ਤਲ ਮਹਿ ਅਤਿ ਉਜਿਯਾਰੋ ॥
dharanee tal meh at ujiyaaro |

(ಮತ್ತು ಯಾರು) ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ ಬಹಳ ಜನಪ್ರಿಯವಾಗಿತ್ತು.

ਬਿਸੁਨ ਕੇਤੁ ਰਾਜਾ ਤਹ ਰਹਈ ॥
bisun ket raajaa tah rahee |

ಬಿಸನ್ ಕೇತು ಎಂಬ ರಾಜನು ಅಲ್ಲಿ ವಾಸಿಸುತ್ತಿದ್ದನು

ਕਰਮ ਧਰਮ ਸੁਚਿ ਬ੍ਰਤ ਖਗ ਕਹਈ ॥੧॥
karam dharam such brat khag kahee |1|

ಕಾರ್ಯಗಳು, ಧರ್ಮ, ಶುದ್ಧತೆ, ಪ್ರತಿಜ್ಞೆ ಮತ್ತು ಖಡ್ಗದಲ್ಲಿ ಯಾರು ಶ್ರೇಷ್ಠರಾಗಿದ್ದರು. 1.

ਸ੍ਰੀ ਬੁੰਦੇਲ ਮਤੀ ਤਾ ਕੀ ਤ੍ਰਿਯ ॥
sree bundel matee taa kee triy |

ಅವನಿಗೆ ಬುಂದೇಲ್ ಮತಿ ಎಂಬ ಹೆಂಡತಿ ಇದ್ದಳು

ਜਾ ਮਹਿ ਬਸਤ ਸਦਾ ਨ੍ਰਿਪ ਕੋ ਜਿਯ ॥
jaa meh basat sadaa nrip ko jiy |

ಇದರಲ್ಲಿ ರಾಜನ ಮನಸ್ಸು ಸದಾ ಲೀನವಾಗಿತ್ತು.

ਸ੍ਰੀ ਗੁਲਜਾਰ ਮਤੀ ਦੁਹਿਤਾ ਤਿਹ ॥
sree gulajaar matee duhitaa tih |

ಅವರ ಮಗಳ ಹೆಸರು ಗುಲ್ಜಾರ್ ಮತಿ.

ਕਹੂੰ ਨ ਤਰੁਨਿ ਜਗਤ ਮੈ ਸਮ ਜਿਹ ॥੨॥
kahoon na tarun jagat mai sam jih |2|

ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಅವಳಂತಹ ಯುವತಿ ಇರಲಿಲ್ಲ. 2.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਤਿਨ ਇਕ ਤਰੁਨ ਬਿਲੋਕਿਯੋ ਅਮਿਤ ਰੂਪ ਕੀ ਖਾਨਿ ॥
tin ik tarun bilokiyo amit roop kee khaan |

ಅವರು ಅಪಾರ ಸೌಂದರ್ಯದ ಯುವಕನನ್ನು ನೋಡಿದರು.

ਲੀਨੋ ਸਦਨ ਬੁਲਾਇ ਕੈ ਰਮਤ ਭਈ ਰੁਚਿ ਮਾਨਿ ॥੩॥
leeno sadan bulaae kai ramat bhee ruch maan |3|

(ಅವನನ್ನು) ಮನೆಗೆ ಕರೆದು ಅವನೊಂದಿಗೆ ಆಸಕ್ತಿಯಿಂದ ತೊಡಗಿಸಿಕೊಂಡ. 3.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਤਾ ਸੌ ਲਪਟਿ ਕਰਤ ਰਸ ਭਈ ॥
taa sau lapatt karat ras bhee |

ಅವಳು ಅವನನ್ನು ತಬ್ಬಿ ಆನಂದಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದಳು

ਗ੍ਰਿਹ ਕੀ ਸੁਧਿ ਸਭਹੂੰ ਤਜਿ ਦਈ ॥
grih kee sudh sabhahoon taj dee |

ಮತ್ತು ಮನೆಯ ಎಲ್ಲಾ ಬುದ್ಧಿವಂತಿಕೆಯನ್ನು ಮರೆತಿದ್ದಾರೆ.

ਨਿਸ ਦਿਨ ਤਾ ਸੌ ਭੋਗ ਕਮਾਵੈ ॥
nis din taa sau bhog kamaavai |

ಹಗಲು ರಾತ್ರಿ ಅವನನ್ನ ಎಂಜಾಯ್ ಮಾಡ್ತಿದ್ದ

ਲਪਟਿ ਲਪਟਿ ਤਾ ਕੇ ਉਰ ਜਾਵੈ ॥੪॥
lapatt lapatt taa ke ur jaavai |4|

ಮತ್ತು ಅವಳು ತನ್ನ ತೋಳುಗಳನ್ನು ತನ್ನ ಕುತ್ತಿಗೆಗೆ ಸುತ್ತಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಾಳೆ. 4.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਤਰੁਨ ਪੁਰਖ ਤਰੁਨੀ ਤਰੁਨ ਬਾਢੀ ਪ੍ਰੀਤਿ ਅਪਾਰ ॥
tarun purakh tarunee tarun baadtee preet apaar |

ಒಬ್ಬ ಯುವಕ ಮತ್ತು ಯುವತಿ (ಇಬ್ಬರೂ) ತುಂಬಾ ಪ್ರೀತಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.