ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1276


ਅਕਸਮਾਤ੍ਰ ਯਾ ਕਹ ਕਛੁ ਭਯੋ ॥
akasamaatr yaa kah kachh bhayo |

ಅದಕ್ಕೆ ಇದ್ದಕ್ಕಿದ್ದಂತೆ ಏನೋ ಆಯಿತು.

ਜੀਵਤ ਹੁਤੋ ਮ੍ਰਿਤਕ ਹ੍ਵੈ ਗਯੋ ॥੨੨॥
jeevat huto mritak hvai gayo |22|

ಅವನು (ಕೇವಲ) ಜೀವಂತವಾಗಿದ್ದನು, (ಹಾಗೆಯೇ) ಅವನು ಸತ್ತನು. 22.

ਅਰੁ ਜੌ ਅਬ ਮੋ ਮੈ ਕਛੁ ਸਤ ਹੈ ॥
ar jau ab mo mai kachh sat hai |

ಮತ್ತು ಈಗ ನನ್ನಲ್ಲಿ ಏನಾದರೂ ಕುಳಿತಿದ್ದರೆ

ਅਰੁ ਜੌ ਸਤ੍ਯ ਬੇਦ ਕੌ ਮਤ ਹੈ ॥
ar jau satay bed kau mat hai |

ಮತ್ತು ವೇದಗಳು ನಿಜವಾಗಿದ್ದರೆ,

ਅਬ ਮੈ ਰੁਦ੍ਰ ਤਪਸ੍ਯਾ ਕਰਿ ਹੌ ॥
ab mai rudr tapasayaa kar hau |

ಹಾಗಾಗಿ ಈಗ ರಾದ್ರುವಿಗೆ ತಪಸ್ಸು ಮಾಡುತ್ತೇನೆ.

ਯਾਹਿ ਜਿਯਾਊ ਕੈ ਜਰਿ ਮਰਿ ਹੌ ॥੨੩॥
yaeh jiyaaoo kai jar mar hau |23|

ನಾನು ಅದನ್ನು ಬದುಕುವಂತೆ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ ಅಥವಾ ಸಾಯುತ್ತೇನೆ (ಅದರೊಂದಿಗೆ). 23.

ਤੁਮਹੂੰ ਬੈਠ ਯਾਹਿ ਅੰਗਨਾ ਅਬ ॥
tumahoon baitth yaeh anganaa ab |

ನೀವೆಲ್ಲರೂ ಈಗ ಈ ಒಳಾಂಗಣದಲ್ಲಿ ಕುಳಿತಿದ್ದೀರಿ

ਪੂਜਾ ਕਰਹੁ ਸਦਾ ਸਿਵ ਕੀ ਸਬ ॥
poojaa karahu sadaa siv kee sab |

ಸದಾ ಶಿವನನ್ನು ಆರಾಧಿಸಿ.

ਮੈ ਯਾ ਕੌ ਇਹ ਘਰ ਲੈ ਜੈ ਹੈ ॥
mai yaa kau ih ghar lai jai hai |

ನಾನು ಅದನ್ನು ಮನೆಯೊಳಗೆ ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ

ਪੂਜਿ ਸਦਾ ਸਿਵ ਬਹੁਰਿ ਜਿਵੈ ਹੌ ॥੨੪॥
pooj sadaa siv bahur jivai hau |24|

ಮತ್ತು ನಾನು ಸಾರ್ವಕಾಲಿಕ ಶಿವನನ್ನು ಆರಾಧಿಸುತ್ತಾ ಮತ್ತೆ ಬದುಕುತ್ತೇನೆ. 24.

ਮਾਤ ਪਿਤਾ ਅੰਗਨਾ ਬੈਠਾਏ ॥
maat pitaa anganaa baitthaae |

ಪಾಲಕರು ಹೊಲದಲ್ಲಿ ಕುಳಿತರು

ਨੈਬੀ ਮਹਤਾ ਸਗਲ ਬੁਲਾਏ ॥
naibee mahataa sagal bulaae |

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲಾ ಕಾವಲುಗಾರರು ಮತ್ತು ಮುಖ್ಯಸ್ಥರನ್ನು ಕರೆದರು.

ਲੈ ਸੰਗ ਗਈ ਮ੍ਰਿਤਕ ਕਹ ਤਿਹ ਘਰ ॥
lai sang gee mritak kah tih ghar |

(ಅವಳು ಗಂಡನ) ಲೋತ್ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಆ ಮನೆಗೆ ಪ್ರವೇಶಿಸಿದಳು

ਰਾਖਿਯੋ ਥੋ ਜਹਾ ਜਾਰ ਛਪਾ ਕਰਿ ॥੨੫॥
raakhiyo tho jahaa jaar chhapaa kar |25|

ಅಲ್ಲಿ ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನು ಮರೆಮಾಡಲಾಗಿದೆ. 25.

ਤਿਹ ਘਰ ਜਾਇ ਪਾਟ ਦ੍ਰਿੜ ਦੈ ਕਰਿ ॥
tih ghar jaae paatt drirr dai kar |

ಅವನು ಆ ಮನೆಗೆ ಹೋಗಿ ಬಾಗಿಲನ್ನು ಚೆನ್ನಾಗಿ ಮುಚ್ಚಿದನು

ਰਮੀ ਜਾਰ ਕੇ ਸਾਥ ਬਿਹਸਿ ਕਰਿ ॥
ramee jaar ke saath bihas kar |

ಮತ್ತು ಸಂತೋಷದಿಂದ ಸ್ನೇಹಿತನೊಂದಿಗೆ ಆಟವಾಡಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು.

ਨ੍ਰਿਪ ਜੁਤ ਬੈਠ ਲੋਗ ਦ੍ਵਾਰਾ ਪਰਿ ॥
nrip jut baitth log dvaaraa par |

ರಾಜ ಸೇರಿದಂತೆ ಜನರು ಬಾಗಿಲಲ್ಲಿ ಕುಳಿತಿದ್ದರು.

ਭੇਦ ਅਭੇਦ ਨ ਸਕਤ ਬਿਚਰਿ ਕਰਿ ॥੨੬॥
bhed abhed na sakat bichar kar |26|

(ಆದರೆ ಅವನು) ಪ್ರತ್ಯೇಕಿಸಲು ಏನನ್ನೂ ಯೋಚಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ. 26.

ਤੇ ਸਭ ਹੀ ਜਿਯ ਮੈ ਅਸ ਜਾਨੈ ॥
te sabh hee jiy mai as jaanai |

ಅವರೆಲ್ಲರ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಅದೇ ಅರ್ಥವಾಗುತ್ತಿತ್ತು

ਸੁਤਾ ਸਿਵਹਿ ਪੂਜਤ ਅਨੁਮਾਨੈ ॥
sutaa siveh poojat anumaanai |

ಮತ್ತು ಹೆಣ್ಣುಮಕ್ಕಳ ಶಿವಪೂಜೆಯನ್ನು ನಿರೀಕ್ಷಿಸುತ್ತಿದ್ದರು

ਯਾ ਕੀ ਆਜੁ ਸਤਤਾ ਲਹਿ ਹੈ ॥
yaa kee aaj satataa leh hai |

ಇಂದು ನಾವು ಅದರ ಸತ್ಯವನ್ನು ನೋಡುತ್ತೇವೆ

ਭਲੀ ਬੁਰੀ ਬਤਿਯਾ ਤਬ ਕਹਿ ਹੈ ॥੨੭॥
bhalee buree batiyaa tab keh hai |27|

ಮತ್ತು ಆಗ ಮಾತ್ರ ನಾವು ಕೆಟ್ಟ ಅಥವಾ ಒಳ್ಳೆಯದನ್ನು ಹೇಳುತ್ತೇವೆ. 27.

ਜੋ ਯਹ ਕੁਅਰਿ ਰੁਦ੍ਰ ਸੋ ਰਤ ਹੈ ॥
jo yah kuar rudr so rat hai |

ಈ ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿಯು ರುದ್ರನ (ಆರಾಧನೆಯಲ್ಲಿ) ಮಗ್ನಳಾಗಿದ್ದರೆ

ਜੌ ਯਹ ਤਿਹ ਚਰਨਨ ਮੈ ਮਤ ਹੈ ॥
jau yah tih charanan mai mat hai |

ಮತ್ತು ಅದು ಅವನ ಪಾದಗಳಲ್ಲಿ ಮುಳುಗಿದ್ದರೆ,

ਤੌ ਪਤਿ ਜੀਵਤ ਬਾਰ ਨ ਲਗਿ ਹੈ ॥
tau pat jeevat baar na lag hai |

ಆಗ ಪತಿ ಬದುಕಿ ಬರಲು ಹೆಚ್ಚು ಸಮಯ ಹಿಡಿಯುವುದಿಲ್ಲ

ਸਿਵ ਸਿਵ ਭਾਖਿ ਮ੍ਰਿਤਕ ਪੁਨਿ ਜਗਿ ਹੈ ॥੨੮॥
siv siv bhaakh mritak pun jag hai |28|

ಮತ್ತು 'ಶಿವ ಶಿವ' ಮಾಡಿದರೆ ಸತ್ತವರು ಮತ್ತೆ ಬದುಕುತ್ತಾರೆ. 28.

ਇਤ ਤੇ ਦ੍ਵਾਰ ਬਿਚਾਰ ਬਿਚਾਰਤ ॥
eit te dvaar bichaar bichaarat |

(ಅವರೆಲ್ಲರೂ) ಬಾಗಿಲಿನ ಮೇಲೆ ಯೋಚಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਉਤ ਤ੍ਰਿਯ ਸੰਗ ਭੀ ਜਾਰ ਮਹਾ ਰਤ ॥
aut triy sang bhee jaar mahaa rat |

ಅಲ್ಲಿ ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ತನ್ನ ಸ್ನೇಹಿತೆಯೊಂದಿಗೆ ರಾಟಿ-ಕಿರಾದಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿದ್ದಳು.

ਜ੍ਯੋਂ ਜ੍ਯੋਂ ਲਪਟਿ ਚੋਟ ਚਟਕਾਵੈ ॥
jayon jayon lapatt chott chattakaavai |

(ಅವರು) ತಮ್ಮನ್ನು ಸುತ್ತಿಕೊಂಡಂತೆ ಶಬ್ದ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು,

ਤੇ ਜਾਨੇ ਵਹ ਗਾਲ੍ਰਹ ਬਜਾਵੈ ॥੨੯॥
te jaane vah gaalrah bajaavai |29|

ಆದ್ದರಿಂದ ಅವರು (ಹೊರಗೆ ಕುಳಿತು) ಅವರು (ಶಿವನನ್ನು ಮೆಚ್ಚಿಸಲು) ಆಡುಗಳನ್ನು ಕರೆಯುತ್ತಾಳೆ ಎಂದು ಭಾವಿಸುತ್ತಾರೆ. 29.

ਤਹਾ ਖੋਦਿ ਭੂ ਤਾ ਕੋ ਗਾਡਾ ॥
tahaa khod bhoo taa ko gaaddaa |

(ಅವರು) ಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ರಂಧ್ರವನ್ನು ಅಗೆಯುವ ಮೂಲಕ ಅವನನ್ನು ಸಮಾಧಿ ಮಾಡಿದರು

ਬਾਹਰ ਹਾਡ ਗੋਡ ਨਹਿ ਛਾਡਾ ॥
baahar haadd godd neh chhaaddaa |

ಮತ್ತು ಯಾವುದೇ ಮೂಳೆಗಳನ್ನು ಬಿಡಲಾಗಿಲ್ಲ.

ਅਪਨੇ ਸਾਥ ਜਾਰ ਕਹ ਧਰਿ ਕੈ ॥
apane saath jaar kah dhar kai |

(ನಂತರ) ತನ್ನ ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನು ತನ್ನೊಂದಿಗೆ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗುವುದು

ਲੈ ਆਈ ਇਹ ਭਾਤਿ ਉਚਰਿ ਕੈ ॥੩੦॥
lai aaee ih bhaat uchar kai |30|

ಹೀಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾ ಹೊರಗೆ ತಂದಳು. 30.

ਜਬ ਮੈ ਧ੍ਯਾਨ ਰੁਦ੍ਰ ਕੋ ਧਰਿਯੋ ॥
jab mai dhayaan rudr ko dhariyo |

ನಾನು ರುದ್ರನನ್ನು ಗಮನಿಸಿದಾಗ

ਤਬ ਸਿਵ ਅਸ ਮੁਰ ਸਾਥ ਉਚਰਿਯੋ ॥
tab siv as mur saath uchariyo |

ಆದುದರಿಂದ ಶಿವನು ನನಗೆ ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದನು.

ਬਰੰਬ੍ਰੂਹ ਪੁਤ੍ਰੀ ਮਨ ਭਾਵਤ ॥
baranbraooh putree man bhaavat |

ಓ ಮಗಳೇ, ಮನಸ್ಸು ನೀರಿಗಾಗಿ ಬೇಡುತ್ತದೆ ('ಬ್ರಂಬೃಃ').

ਜੋ ਇਹ ਸਮੈ ਹ੍ਰਿਦੈ ਮਹਿ ਆਵਤ ॥੩੧॥
jo ih samai hridai meh aavat |31|

ಇದೀಗ ನಿಮ್ಮ ಹೃದಯಕ್ಕೆ ಏನು ಬರುತ್ತದೆ. 31.

ਤਬ ਮੈ ਕਹਿਯੋ ਜਿਯਾਇ ਦੇਹੁ ਪਤਿ ॥
tab mai kahiyo jiyaae dehu pat |

ಆಗ ನನ್ನ ಅಭಿಪ್ರಾಯವಿದ್ದರೆ ಹೇಳಿದೆ

ਜੋ ਤੁਮਰੇ ਚਰਨਨ ਮਹਿ ਮੁਰ ਮਤਿ ॥
jo tumare charanan meh mur mat |

ನಾನು ನಿನ್ನ ಪಾದದಲ್ಲಿ ಮಲಗಿದ್ದೇನೆ, ನಂತರ (ನನ್ನ) ಪತಿಯನ್ನು ಬದುಕಿಸಿ.

ਤਬ ਇਹ ਭਾਤਿ ਬਖਾਨਿਯੋ ਸਿਵ ਬਚ ॥
tab ih bhaat bakhaaniyo siv bach |

ಆಗ ಶಿವನು ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದನು.

ਸੋ ਤੁਮ ਸਮਝਿ ਲੇਹੁ ਭੂਪਤਿ ਸਚੁ ॥੩੨॥
so tum samajh lehu bhoopat sach |32|

ಓ ರಾಜನ್! ನೀವು ಇದನ್ನು ಸತ್ಯವೆಂದು ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಬೇಕು. 32.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਤਾ ਤੇ ਅਤਿ ਸੁੰਦਰ ਕਰੋ ਵਾ ਤੇ ਬੈਸ ਕਿਸੋਰ ॥
taa te at sundar karo vaa te bais kisor |

ನಾನು ಅದನ್ನು ಮೊದಲಿಗಿಂತ ಹೆಚ್ಚು ಸುಂದರವಾಗಿ ಮತ್ತು ಯೌವನದಿಂದ ಮಾಡಿದ್ದೇನೆ.

ਨਾਥ ਜੀਯੋ ਸ੍ਰੀ ਸੰਭੁ ਕੀ ਕ੍ਰਿਪਾ ਦ੍ਰਿਸਟਿ ਕੀ ਕੋਰ ॥੩੩॥
naath jeeyo sree sanbh kee kripaa drisatt kee kor |33|

ಶಿವನ ಕೃಪೆಯಿಂದ (ನನ್ನ) ಪತಿ ಜೀವಂತವಾಗಿದ್ದಾನೆ. 33.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਸਭਹਿਨ ਬਚਨ ਸਤ ਕਰਿ ਜਾਨਾ ॥
sabhahin bachan sat kar jaanaa |

ಎಲ್ಲರೂ ಈ ಮಾತನ್ನು ನಿಜವೆಂದು ಒಪ್ಪಿಕೊಂಡರು

ਸਿਵ ਕੋ ਸਤ ਬਚਨ ਅਨੁਮਾਨਾ ॥
siv ko sat bachan anumaanaa |

ಮತ್ತು ಶಿವನ ಮಾತು ನಿಜವೆಂದು ಅರ್ಥವಾಯಿತು.

ਤਬ ਤੇ ਤਜਿ ਸੁੰਦਰ ਜਿਯ ਤ੍ਰਾਸਾ ॥
tab te taj sundar jiy traasaa |

ಆಗ ಆ ಸುಂದರಿ ಮನದ ಭಯವನ್ನು ಬಿಟ್ಟಳು