ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 504


ਠਾਈਸ ਦਿਵਸ ਲਉ ਸੇਵ ਕਰੀ ਤਿਹ ਕੀ ਤਿਹ ਕੋ ਅਤਿ ਹੀ ਰਿਝਵਾਯੋ ॥
tthaaees divas lau sev karee tih kee tih ko at hee rijhavaayo |

ಹೀಗೆ ತಮ್ಮ ಸೊಸೆಗೆ ಉಪದೇಶಿಸಿ ಚಂಡಿಕಾ ಪೂಜೆಯನ್ನು ಮಾಡಿ ಇಪ್ಪತ್ತೆಂಟು ದಿನಗಳ ಕಾಲ ನಿರಂತರವಾಗಿ ಸೇವೆ ಮಾಡಿ ಆಕೆಯನ್ನು ಸಂತುಷ್ಟಗೊಳಿಸಿದರು.

ਰੀਝਿ ਸਿਵਾ ਤਿਨ ਪੈ ਤਬ ਹੀ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਇਹੀ ਬਰੁਦਾਨ ਦਿਵਾਯੋ ॥
reejh sivaa tin pai tab hee kab sayaam ihee barudaan divaayo |

ಕವಿ ಶ್ಯಾಮ್ (ಹೇಳುತ್ತಾರೆ) ದುರ್ಗಾ ಅವನಿಂದ ಸಂತುಷ್ಟಳಾದಳು ಮತ್ತು ಅವನಿಗೆ ಈ ವರವನ್ನು ನೀಡಿದಳು

ਆਇ ਹੈ ਸ੍ਯਾਮ ਨ ਸੋਕ ਕਰੋ ਤਬ ਲਉ ਹਰਿ ਲੀਨੇ ਤ੍ਰੀਆ ਮਨਿ ਆਯੋ ॥੨੦੬੦॥
aae hai sayaam na sok karo tab lau har leene treea man aayo |2060|

ಚಂಡಿಕಾ, ಪ್ರಸನ್ನಳಾದಳು, ಕೃಷ್ಣನು ಹಿಂತಿರುಗಿ ಬರುವನೆಂಬ ಕಾರಣದಿಂದ ದುಃಖಿಸದಿರುವ ಈ ವರವನ್ನು ನೀಡಿದಳು.2060.

ਕਾਨ੍ਰਹ ਕੋ ਹੇਰਿ ਤ੍ਰੀਆ ਮਨਿ ਕੇ ਜੁਤ ਸੋਕ ਕੀ ਬਾਤ ਸਭੈ ਬਿਸਰਾਈ ॥
kaanrah ko her treea man ke jut sok kee baat sabhai bisaraaee |

ಪತ್ನಿ ಮತ್ತು ಮಣಿಯೊಂದಿಗೆ ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ನೋಡಿ ಎಲ್ಲರೂ ದುಃಖವನ್ನು ಮರೆತರು.

ਡਾਰਿ ਕਮੰਡਲ ਮੈ ਜਲੁ ਸੀਤਲ ਮਾਇ ਪੀਯੋ ਪੁਨਿ ਵਾਰ ਕੈ ਆਈ ॥
ddaar kamanddal mai jal seetal maae peeyo pun vaar kai aaee |

ರತ್ನದೊಂದಿಗೆ ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ನೋಡಿ, ರುಕ್ಮಣಿಯು ಇತರ ಎಲ್ಲವನ್ನು ಮರೆತು ಚಂಡಿಕಾಗೆ ನೈವೇದ್ಯಕ್ಕಾಗಿ ನೀರನ್ನು ತಂದು (ದೇವಾಲಯಕ್ಕೆ) ತಲುಪಿದಳು.

ਜਾਦਵ ਅਉਰ ਸਭੈ ਹਰਖੈ ਅਰੁ ਬਾਜਤ ਭੀ ਪੁਰ ਬੀਚ ਬਧਾਈ ॥
jaadav aaur sabhai harakhai ar baajat bhee pur beech badhaaee |

ಯಾದವರೆಲ್ಲರೂ ಸಂತುಷ್ಟರಾದರು ಮತ್ತು ನಗರದಲ್ಲಿ ಶುಭಕಾರ್ಯಗಳು ನಡೆದವು

ਅਉਰ ਕਹੈ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਸਿਵਾ ਸੁ ਸਭੋ ਜਗਮਾਇ ਸਹੀ ਠਹਰਾਈ ॥੨੦੬੧॥
aaur kahai kab sayaam sivaa su sabho jagamaae sahee tthaharaaee |2061|

ಈ ರೀತಿಯಾಗಿ ಎಲ್ಲರೂ ಜಗನ್ಮಾತೆಯನ್ನು ಸರಿಯಾಗಿ ಪರಿಗಣಿಸಿದರು ಎಂದು ಕವಿ ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.2061.

ਇਤਿ ਜਾਮਵੰਤ ਕੋ ਜੀਤ ਕੈ ਦੁਹਿਤਾ ਤਿਸ ਕੀ ਮਨਿ ਸਹਿਤ ਲਿਆਵਤ ਭਏ ॥
eit jaamavant ko jeet kai duhitaa tis kee man sahit liaavat bhe |

ಜಮ್ವಂತನನ್ನು ವಶಪಡಿಸಿಕೊಂಡು ಅವನ ಮಗಳ ಜೊತೆಗೆ ಆಭರಣವನ್ನು ತಂದ ವಿವರಣೆಯ ಅಂತ್ಯ.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਹੇਰ ਕੈ ਸ੍ਯਾਮ ਸਤ੍ਰਾਜਿਤ ਕਉ ਮਨਿ ਲੈ ਕਰ ਮੈ ਫੁਨਿ ਤਾ ਸਿਰ ਮਾਰੀ ॥
her kai sayaam satraajit kau man lai kar mai fun taa sir maaree |

ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನು ಸತ್ರಾಜಿತನನ್ನು ನೋಡಿ ಅವನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಮಣಿಯನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಅವನ ತಲೆಗೆ ಹೊಡೆದನು

ਜਾ ਹਿਤ ਦੋਸ ਦਯੋ ਸੋਈ ਲੈ ਜੜ ਕੋਪ ਭਰੇ ਇਹ ਭਾਤਿ ਉਚਾਰੀ ॥
jaa hit dos dayo soee lai jarr kop bhare ih bhaat uchaaree |

ಸತ್ರಾಜಿತನನ್ನು ಕಂಡುಹಿಡಿದ ನಂತರ, ಕೃಷ್ಣನು ತನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿದ್ದ ಆಭರಣವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಅವನ ಮುಂದೆ ಎಸೆದು ಹೇಳಿದನು, “ಓ ಮೂರ್ಖ! ನೀನು ನನ್ನನ್ನು ನಿಂದಿಸಿದ ನಿನ್ನ ಆಭರಣವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊ”

ਚਉਕਿ ਕਹੈ ਸਭ ਜਾਦਵ ਯੌ ਸੁ ਪਿਖੋ ਰਿਸਿ ਕੈਸੀ ਕਰੀ ਗਿਰਧਾਰੀ ॥
chauk kahai sabh jaadav yau su pikho ris kaisee karee giradhaaree |

ಯಾದವರೆಲ್ಲರೂ ಬೆಚ್ಚಿಬಿದ್ದರು, ನೋಡಿ, ಕೃಷ್ಣನು ಎಂತಹ ಕೋಪವನ್ನು ಮಾಡಿದನು.

ਸੋ ਇਹ ਭਾਤਿ ਕਬਿਤਨ ਬੀਚ ਕਥਾ ਜਗ ਮੈ ਕਬ ਸ੍ਯਾਮ ਬਿਥਾਰੀ ॥੨੦੬੨॥
so ih bhaat kabitan beech kathaa jag mai kab sayaam bithaaree |2062|

ಯಾದವರೆಲ್ಲರೂ ಕೃಷ್ಣನ ಈ ಕೋಪವನ್ನು ನೋಡಿ ಆಶ್ಚರ್ಯಚಕಿತರಾದರು ಮತ್ತು ಅದೇ ಕಥೆಯನ್ನು ಕವಿ ಶ್ಯಾಮ್ ತನ್ನ ಚರಣಗಳಲ್ಲಿ ವಿವರಿಸಿದ್ದಾನೆ. 2062.

ਹਾਥਿ ਰਹਿਓ ਮਨਿ ਕੋ ਧਰਿ ਕੈ ਤਿਨਿ ਨੈਕੁ ਨ ਕਾਹੂੰ ਕੀ ਓਰਿ ਨਿਹਾਰਿਓ ॥
haath rahio man ko dhar kai tin naik na kaahoon kee or nihaario |

ಮಣಿಯನ್ನು ಕೈಯಲ್ಲಿ ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು (ಕಾವಲು) ನಿಂತನು ಮತ್ತು ಯಾರನ್ನೂ ನೋಡಲಿಲ್ಲ.

ਲਜਿਤ ਹ੍ਵੈ ਖਿਸਿਯਾਨੋ ਘਨੋ ਦੁਬਿਧਾ ਕਰਿ ਧਾਮ ਕੀ ਓਰਿ ਸਿਧਾਰਿਓ ॥
lajit hvai khisiyaano ghano dubidhaa kar dhaam kee or sidhaario |

ಅವನು ಆಭರಣವನ್ನು ಕೈಯಲ್ಲಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಯಾರನ್ನೂ ನೋಡದೆ ಮತ್ತು ನಾಚಿಕೆಪಡದೆ, ಮುಜುಗರದಿಂದ ತನ್ನ ಮನೆಗೆ ಹೊರಟನು.

ਬੈਰ ਪਰਿਯੋ ਹਮਰੋ ਹਰਿ ਸੋ ਰੁ ਕਲੰਕ ਚੜਿਯੋ ਗਯੋ ਭ੍ਰਾਤ੍ਰ ਮਾਰਿਓ ॥
bair pariyo hamaro har so ru kalank charriyo gayo bhraatr maario |

ಈಗ ಕೃಷ್ಣ ನನ್ನ ಶತ್ರುವಾಗಿದ್ದಾನೆ ಮತ್ತು ಇದು ನನಗೆ ಕಳಂಕವಾಗಿದೆ, ಆದರೆ ಅದರೊಂದಿಗೆ ನನ್ನ ಸಹೋದರನೂ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟಿದ್ದಾನೆ

ਭੀਰ ਪਰੀ ਤੇ ਅਧੀਰ ਭਯੋ ਦੁਹਿਤਾ ਦੇਉ ਸ੍ਯਾਮ ਇਹੀ ਚਿਤਿ ਧਾਰਿਓ ॥੨੦੬੩॥
bheer paree te adheer bhayo duhitaa deo sayaam ihee chit dhaario |2063|

ನಾನು ಕಠಿಣ ಪರಿಸ್ಥಿತಿಯಲ್ಲಿ ಸಿಕ್ಕಿಹಾಕಿಕೊಂಡಿದ್ದೇನೆ, ಆದ್ದರಿಂದ ಈಗ ನಾನು ನನ್ನ ಮಗಳನ್ನು ಕೃಷ್ಣನಿಗೆ ಅರ್ಪಿಸಬೇಕು.2063.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਦਸਮ ਸਕੰਧੇ ਬਚਿਤ੍ਰ ਨਾਟਕ ਕ੍ਰਿਸਨਾਵਤਾਰੇ ਸਤ੍ਰਾਜਿਤ ਕੋ ਮਣਿ ਦੈਬੋ ਬਰਨਨਣ ਧਿਆਇ ਸਮਾਪਤੰ ॥
eit sree dasam sakandhe bachitr naattak krisanaavataare satraajit ko man daibo barananan dhiaae samaapatan |

ಬಚಿತ್ತರ್ ನಾಟಕದಲ್ಲಿ ಕೃಷ್ಣಾವತಾರದಲ್ಲಿ (ದಶಮ ಸ್ಕಂಧ ಪುರಾಣವನ್ನು ಆಧರಿಸಿ) ಸತ್ರಾಜಿಗೆ ಆಭರಣವನ್ನು ನೀಡುವ ವಿವರಣೆಯ ಅಂತ್ಯ.

ਅਥ ਸਤ੍ਰਾਜਿਤ ਕੀ ਦੁਹਿਤਾ ਕੋ ਬ੍ਯਾਹ ਕਥਨੰ ॥
ath satraajit kee duhitaa ko bayaah kathanan |

ಈಗ ಸ್ಟ್ರಾಜಿತ್ ಮಗಳ ಮದುವೆಯ ಕಥೆ

ਸ੍ਵੈਯਾ ॥
svaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਬੋਲਿ ਦਿਜੋਤਮ ਬੇਦਨ ਕੀ ਬਿਧਿ ਜੈਸ ਕਹੀ ਤਿਸ ਬ੍ਯਾਹ ਰਚਾਯੋ ॥
bol dijotam bedan kee bidh jais kahee tis bayaah rachaayo |

ಬ್ರಾಹ್ಮಣರನ್ನು ಕರೆಸಿ ಸತ್ರಾಜಿತನು ವೈದಿಕ ವಿಧಿ ವಿಧಾನಗಳ ಪ್ರಕಾರ ತನ್ನ ಮಗಳ ವಿವಾಹವನ್ನು ಮಾಡಿದನು.

ਸਤਿ ਭਾਮਨਿ ਕੋ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਭਨੈ ਜਿਹ ਕੋ ਸਭ ਲੋਗਨ ਮੈ ਜਸੁ ਛਾਯੋ ॥
sat bhaaman ko kab sayaam bhanai jih ko sabh logan mai jas chhaayo |

ಅವರ ಮಗಳ ಹೆಸರು ಸತ್ಯಭಾಮೆ, ಅವರ ಪ್ರಶಂಸೆ ಎಲ್ಲಾ ಜನರಲ್ಲಿ ಹರಡಿತು

ਪਾਵਤ ਹੈ ਉਪਮਾ ਲਛਮੀ ਕੀ ਨ ਤਾ ਸਮ ਯੌ ਕਹਿਬੋ ਬਨਿ ਆਯੋ ॥
paavat hai upamaa lachhamee kee na taa sam yau kahibo ban aayo |

ಲಕ್ಷ್ಮಿ ಕೂಡ ಅವಳಂತಿರಲಿಲ್ಲ

ਤਾਹੀ ਕੇ ਬ੍ਯਾਹਨ ਕਾਜ ਸੁ ਦੈ ਮਨਿ ਮਾਨਿ ਭਲੈ ਘਨਿ ਸ੍ਯਾਮ ਬੁਲਾਯੋ ॥੨੦੬੪॥
taahee ke bayaahan kaaj su dai man maan bhalai ghan sayaam bulaayo |2064|

ಅವಳನ್ನು ಮದುವೆಯಾಗುವ ಸಲುವಾಗಿ ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಗೌರವದಿಂದ ಆಹ್ವಾನಿಸಲಾಯಿತು.2064.

ਸ੍ਰੀ ਬ੍ਰਿਜਨਾਥ ਸੁਨੇ ਬਤੀਯਾ ਸੁਭ ਸਾਜਿ ਜਨੇਤ ਜਹਾ ਕੋ ਸਿਧਾਏ ॥
sree brijanaath sune bateeyaa subh saaj janet jahaa ko sidhaae |

ಈ ಹೊಸದನ್ನು ಸ್ವೀಕರಿಸಿದ ಕೃಷ್ಣನು ಮದುವೆಯೊಡನೆ ಅವಳ ಕಡೆಗೆ ಹೋದನು

ਆਵਤ ਸੋ ਸੁਨਿ ਕੈ ਪ੍ਰਭੁ ਕੋ ਸਭ ਆਗੇ ਹੀ ਤੇ ਮਿਲਿਬੇ ਕਉ ਧਾਏ ॥
aavat so sun kai prabh ko sabh aage hee te milibe kau dhaae |

ಭಗವಂತನ ಆಗಮನದ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿದ ಜನರೆಲ್ಲರೂ ಅವರನ್ನು ಸ್ವಾಗತಿಸಲು ಬಂದರು

ਆਦਰ ਸੰਗ ਲਵਾਇ ਕੈ ਜਾਇ ਬ੍ਯਾਹ ਕੀਯੋ ਦਿਜ ਦਾਨ ਦਿਵਾਏ ॥
aadar sang lavaae kai jaae bayaah keeyo dij daan divaae |

ವಿವಾಹ ಸಮಾರಂಭಗಳಿಗೆ ಅವರನ್ನು ಗೌರವಯುತವಾಗಿ ಕರೆದೊಯ್ಯಲಾಯಿತು

ਐਸੇ ਬਿਵਾਹ ਪ੍ਰਭੂ ਸੁਖੁ ਪਾਇ ਤ੍ਰੀਯਾ ਸੰਗ ਲੈ ਕਰਿ ਧਾਮਹਿ ਆਏ ॥੨੦੬੫॥
aaise bivaah prabhoo sukh paae treeyaa sang lai kar dhaameh aae |2065|

ಬ್ರಾಹ್ಮಣರಿಗೆ ಉಡುಗೊರೆಗಳನ್ನು ನೀಡಲಾಯಿತು, ಮದುವೆಯ ನಂತರ ಕೃಷ್ಣ ತನ್ನ ಮನೆಗೆ ಸಂತೋಷದಿಂದ ಹಿಂದಿರುಗಿದನು. 2065.

ਇਤਿ ਬਿਵਾਹ ਸੰਪੂਰਨ ਹੋਤ ਭਯੋ ॥
eit bivaah sanpooran hot bhayo |

ಮದುವೆಯ ವಿಧಿವಿಧಾನಗಳ ಮುಕ್ತಾಯ.

ਲਛੀਆ ਗ੍ਰਿਹ ਪ੍ਰਸੰਗ ॥
lachheea grih prasang |

ಈಗ ಹೌಸ್ ಆಫ್ ವ್ಯಾಕ್ಸ್ ಸಂಚಿಕೆಯ ವಿವರಣೆ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗುತ್ತದೆ

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਤਉ ਹੀ ਲਉ ਐਸੋ ਸੁਨੀ ਬਤੀਯਾ ਲਛੀਆ ਗ੍ਰਿਹਿ ਮੈ ਸੁਤ ਪੰਡੁ ਕੇ ਆਏ ॥
tau hee lau aaiso sunee bateeyaa lachheea grihi mai sut pandd ke aae |

ಅಷ್ಟೊತ್ತಿಗಾಗಲೇ ಈ ಎಲ್ಲ ಸಂಗತಿಗಳನ್ನು ಕೇಳಿದ ಪಾಂಡವರು ಮೇಣದ ಮನೆಗೆ ಬಂದರು

ਗਾਇ ਸਮੇਤ ਸਭੋ ਮਿਲਿ ਕੌਰਨ ਚਿਤ ਬਿਖੈ ਕਰੁਨਾ ਨ ਬਸਾਏ ॥
gaae samet sabho mil kauaran chit bikhai karunaa na basaae |

ಅವರೆಲ್ಲರೂ ಒಟ್ಟಾಗಿ ಕೌರವರನ್ನು ವಿನಂತಿಸಿದರು, ಆದರೆ ಕೌರವರಿಗೆ ಕರುಣೆಯ ಸ್ವಲ್ಪ ಅಂಶವೂ ಇರಲಿಲ್ಲ

ਐਸੇ ਬਿਚਾਰ ਕੀਓ ਚਿਤ ਮੈ ਸੁ ਤਹਾ ਕੋ ਚਲੈ ਸਭ ਬਿਸਨੁ ਬੁਲਾਏ ॥
aaise bichaar keeo chit mai su tahaa ko chalai sabh bisan bulaae |

ಹೀಗೆ ಚಿತ್ತದಲ್ಲಿ ಯೋಚಿಸುತ್ತಾ ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನು ಎಲ್ಲರನ್ನು (ಯಾದವರನ್ನು) ಕರೆದು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋದನು.

ਐਸੇ ਬਿਚਾਰ ਸੁ ਸਾਜ ਕੈ ਸ੍ਯੰਦਨ ਸ੍ਰੀ ਬ੍ਰਿਜਨਾਥ ਤਹਾ ਕੋ ਸਿਧਾਏ ॥੨੦੬੬॥
aaise bichaar su saaj kai sayandan sree brijanaath tahaa ko sidhaae |2066|

ದೊಡ್ಡ ಪ್ರತಿಬಿಂಬದ ನಂತರ, ಅವರು ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಕರೆದರು, ಅವರು ತಮ್ಮ ರಥವನ್ನು ಹಾಸಿದ ನಂತರ ಆ ಸ್ಥಳಕ್ಕೆ ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು. 2066.

ਕਾਨ੍ਰਹ ਚਲੇ ਉਤ ਕਉ ਜਬ ਹੀ ਬਰਮਾਕ੍ਰਿਤ ਤੋ ਇਤ ਮੰਤ੍ਰ ਬਿਚਾਰਿਯੋ ॥
kaanrah chale ut kau jab hee baramaakrit to it mantr bichaariyo |

ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋದಾಗ ಬರ್ಮಕೃತ್ (ಕೃತವರ್ಮ) ಈ ಸಲಹೆಯನ್ನು ನೀಡಿದನು

ਲੈ ਅਕ੍ਰੂਰ ਕਉ ਆਪਨੇ ਸੰਗ ਕਹਿਯੋ ਅਰੇ ਕਾਨ੍ਹ ਕਹੂੰ ਕਉ ਪਧਾਰਿਯੋ ॥
lai akraoor kau aapane sang kahiyo are kaanh kahoon kau padhaariyo |

ಕೃಷ್ಣನು ಆ ಕಡೆಗೆ ಹೋಗಲಾರಂಭಿಸಿದಾಗ, ಕ್ರತವರ್ಮನು ಏನನ್ನೋ ಯೋಚಿಸಿ ಅಕ್ರೂರನನ್ನು ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಿ, “ಕೃಷ್ಣ ಎಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದಾನೆ?” ಎಂದು ಕೇಳಿದನು.

ਛੀਨ ਲੈ ਯਾ ਤੇ ਅਰੇ ਮਿਲਿ ਕੈ ਮਨਿ ਐਸੇ ਬਿਚਾਰ ਕੀਯੋ ਤਿਹ ਮਾਰਿਯੋ ॥
chheen lai yaa te are mil kai man aaise bichaar keeyo tih maariyo |

ಬನ್ನಿ, ಸತ್ರಾಜಿತನಿಂದ ಆಭರಣವನ್ನು ಕಸಿದುಕೊಳ್ಳೋಣ ಮತ್ತು ಹೀಗೆ ಯೋಚಿಸಿ ಅವರು ಸತ್ರಾಜಿತನನ್ನು ಕೊಂದರು.

ਲੈ ਬਰਮਾਕ੍ਰਿਤ ਵਾ ਬਧ ਕੈ ਮਨਿ ਆਪਨੇ ਧਾਮ ਕੀ ਓਰਿ ਸਿਧਾਰਿਯੋ ॥੨੦੬੭॥
lai baramaakrit vaa badh kai man aapane dhaam kee or sidhaariyo |2067|

ಅವನನ್ನು ಕೊಂದ ನಂತರ ಕ್ರತವರ್ಮ ಅವನ ಮನೆಗೆ ಹೋದನು.2067.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೈ

ਸਤਿ ਧੰਨਾ ਭੀ ਸੰਗਿ ਰਲਾਯੋ ॥
sat dhanaa bhee sang ralaayo |

ಸತ್ಧಣ್ಣ (ಯೋಧ ಎಂಬ ಹೆಸರಿನ) ಸಹ ಹೋದರು

ਜਬ ਸਤ੍ਰਾਜਿਤ ਕੋ ਤਿਨ ਘਾਯੋ ॥
jab satraajit ko tin ghaayo |

ಅವರು ಸತ್ರಾಜಿತನನ್ನು ಕೊಂದಾಗ, ಅವರೊಂದಿಗೆ ಷಟ್ಧನ್ವ

ਏ ਤਿਹ ਬਧ ਕੈ ਡੇਰਨ ਆਏ ॥
e tih badh kai dderan aae |

ಈ ಮೂವರು (ಅವನನ್ನು) ಕೊಂದು (ತಮ್ಮ) ಶಿಬಿರಕ್ಕೆ ಬಂದರು

ਉਤੈ ਸੰਦੇਸ ਸ੍ਯਾਮ ਸੁਨਿ ਪਾਏ ॥੨੦੬੮॥
autai sandes sayaam sun paae |2068|

ಈ ಕಡೆ ಮೂವರೂ ಅವರವರ ಮನೆಗೆ ಕ್ಯಾಮ್ ಮಾಡಿ ಆ ಕಡೆ ಕೃಷ್ಣನಿಗೆ ವಿಷಯ ತಿಳಿಯಿತು.2068.

ਦੂਤ ਬਾਚ ਕਾਨ੍ਰਹ ਸੋ ॥
doot baach kaanrah so |

ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಉದ್ದೇಶಿಸಿ ಸಂದೇಶವಾಹಕನ ಮಾತು:

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਪ੍ਰਭੁ ਸੋ ਦੂਤਨ ਬੈਨ ਉਚਾਰੇ ॥
prabh so dootan bain uchaare |

ದೇವತೆಗಳು ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನೊಂದಿಗೆ ಮಾತನಾಡಿದರು

ਸਤ੍ਰਾਜਿਤ ਕ੍ਰਿਤਬਰਮਾ ਮਾਰੇ ॥
satraajit kritabaramaa maare |

ದೂತನು ಭಗವಂತನಿಗೆ ಹೇಳಿದನು, “ಕ್ರತವರ್ಮನು ಸತ್ರಾಜಿತನನ್ನು ಕೊಂದನು