ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 477


ਤੀਜਨ ਨੈਨ ਦਿਖਾਇ ਗਿਰਾਵਤ ਚਉਥਨ ਚੌਪ ਚਪੇਟਨ ਮਾਰੈ ॥
teejan nain dikhaae giraavat chauthan chauap chapettan maarai |

ಅವನು ಅತಿರೇಕದ ಕಣ್ಣುಗಳನ್ನು ತೋರಿಸಿ ಮೂರನೆಯವನನ್ನು ಕೆಳಗೆ ಬೀಳುವಂತೆ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದಾನೆ ಮತ್ತು ನಾಲ್ಕನೆಯವನು ಅವನ ಹೊಡೆತದಿಂದ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಡುತ್ತಾನೆ.

ਚੀਰ ਦਏ ਅਰਿ ਕੇ ਉਰਿ ਸ੍ਰੀ ਹਰਿ ਸੂਰਨ ਕੇ ਅੰਗਿ ਅੰਗਿ ਪ੍ਰਚਾਰੈ ॥
cheer de ar ke ur sree har sooran ke ang ang prachaarai |

ಯೋಧರ ಕೈಕಾಲುಗಳಿಗೆ ಏಟು ನೀಡುವ ಮೂಲಕ ಕೃಷ್ಣ ಅವರ ಹೃದಯವನ್ನು ಸೀಳಿದ್ದಾನೆ

ਧੀਰ ਤਹਾ ਭਟ ਕਉਨ ਧਰੈ ਜਦੁਬੀਰ ਜਬੈ ਤਿਹ ਓਰਿ ਸਿਧਾਰੈ ॥੧੭੯੫॥
dheer tahaa bhatt kaun dharai jadubeer jabai tih or sidhaarai |1795|

ಯಾವುದೇ ದಿಕ್ಕಿನಲ್ಲಿ, ಅವನು ಹೋದಲ್ಲೆಲ್ಲಾ, ಎಲ್ಲಾ ಯೋಧರ ಸಹಿಷ್ಣುತೆಯ ಶಕ್ತಿಯು ಕಳೆದುಹೋಗುತ್ತದೆ.1795.

ਰੋਸ ਭਰਿਯੋ ਜਬ ਹੀ ਬ੍ਰਿਜ ਨਾਇਕ ਦੁਜਨ ਸੈਨ ਨਿਹਾਰਿ ਪਰੈ ॥
ros bhariyo jab hee brij naaeik dujan sain nihaar parai |

ಕೋಪದಿಂದ ತುಂಬಿದ ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನು ಶತ್ರುಗಳ ಸೈನ್ಯವನ್ನು ನೋಡಿ ಹೊರಟುಹೋದಾಗ,

ਤੁਮ ਹੂੰ ਧੌ ਬਿਚਾਰ ਕਹੋ ਚਿਤ ਮੈ ਜਗਿ ਕਉਨ ਬੀਓ ਭਟ ਧੀਰ ਧਰੈ ॥
tum hoon dhau bichaar kaho chit mai jag kaun beeo bhatt dheer dharai |

ಬ್ರಜದ ವೀರನು ಕೋಪದಿಂದ ಶತ್ರುಗಳ ಸೈನ್ಯದ ಕಡೆಗೆ ನೋಡಿದಾಗ, ಅವನ ಸಹಿಷ್ಣುತೆಯ ಶಕ್ತಿಯನ್ನು ಉಳಿಸಿಕೊಳ್ಳಬಲ್ಲ ಅಂತಹ ಇನ್ನೊಬ್ಬ ಯೋಧ ಯಾರು ಎಂದು ನೀವು ಚಿಂತನಶೀಲವಾಗಿ ಹೇಳಬಹುದು.

ਜੋਊ ਸਾਹਸ ਕੈ ਸਬ ਆਯੁਧ ਲੈ ਸੰਗਿ ਸ੍ਯਾਮ ਕੇ ਆਇ ਕੈ ਨੈਕੁ ਅਰੈ ॥
joaoo saahas kai sab aayudh lai sang sayaam ke aae kai naik arai |

ಶ್ಯಾಮ್ ಕವಿ ಹೇಳುತ್ತಾರೆ, "ಯಾರು ಧೈರ್ಯ ಮಾಡಿ ಎಲ್ಲಾ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನೊಂದಿಗೆ ನಿಲ್ಲುತ್ತಾರೆ,

ਤਿਹ ਕਉ ਜਦੁਬੀਰ ਤਿਹੀ ਛਿਨ ਮੈ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਕਹੈ ਬਿਨ ਪ੍ਰਾਨ ਕਰੈ ॥੧੭੯੬॥
tih kau jadubeer tihee chhin mai kab sayaam kahai bin praan karai |1796|

ಯಾವುದೇ ಯೋಧನು ಧೈರ್ಯದಿಂದ ಕೃಷ್ಣನೊಂದಿಗೆ ಸ್ವಲ್ಪವಾದರೂ ಹೋರಾಡಲು ಪ್ರಯತ್ನಿಸುತ್ತಾನೆ, ಅವನು ಕ್ಷಣಮಾತ್ರದಲ್ಲಿ ಕೃಷ್ಣನಿಂದ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟನು.1796.

ਜੋ ਭਟ ਸਸਤ੍ਰ ਸੰਭਾਰਿ ਸਬੈ ਬ੍ਰਿਜਨਾਇਕ ਪੈ ਅਤਿ ਐਡੋ ਸੁ ਆਵੈ ॥
jo bhatt sasatr sanbhaar sabai brijanaaeik pai at aaiddo su aavai |

(ಕವಿ) ಶ್ಯಾಮ್ ಹೇಳುತ್ತಾನೆ, ಎಲ್ಲಾ ರಕ್ಷಾಕವಚಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನ ಮೇಲೆ ಏರುವ ಯೋಧ;

ਜੋ ਕੋਊ ਦੂਰ ਤੇ ਸ੍ਯਾਮ ਭਨੈ ਧਨੁ ਤਾਨਿ ਕੇ ਸ੍ਯਾਮ ਪੈ ਬਾਨ ਚਲਾਵੈ ॥
jo koaoo door te sayaam bhanai dhan taan ke sayaam pai baan chalaavai |

ಯಾವುದೇ ಯೋಧನು ತನ್ನ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು ಕೃಷ್ಣನ ಮುಂದೆ ಹೆಮ್ಮೆಯಿಂದ ಬಂದು ದೂರದಿಂದ ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲು ಎಳೆಯುವ ಮೂಲಕ ಅವನ ಬಾಣಗಳನ್ನು ಬಿಡುತ್ತಾನೆ.

ਜੋ ਅਰਿ ਆਇ ਸਕੈ ਨਹੀ ਸਾਮੁਹੇ ਦੂਰ ਤੇ ਠਾਢੇ ਈ ਗਾਲ ਬਜਾਵੈ ॥
jo ar aae sakai nahee saamuhe door te tthaadte ee gaal bajaavai |

ಶತ್ರುವಿನ ಮುಂದೆ ಬರಲಾರದೆ ದೂರ ನಿಂತು ಬೊಗಳಿದವನು;

ਤਾਹਿ ਕਉ ਸ੍ਰੀ ਬ੍ਰਿਜਨਾਥ ਚਿਤੈ ਸਰ ਏਕ ਹੀ ਸੋ ਪਰਲੋਕਿ ਪਠਾਵੈ ॥੧੭੯੭॥
taeh kau sree brijanaath chitai sar ek hee so paralok patthaavai |1797|

ಮತ್ತು ಅವಹೇಳನಕಾರಿಯಾಗಿ ಮಾತನಾಡುತ್ತಾನೆ ಮತ್ತು ಅವನ ಹತ್ತಿರ ಬರುವುದಿಲ್ಲ, ಕೃಷ್ಣನು ಅವನನ್ನು ತನ್ನ ದೂರದೃಷ್ಟಿಯಿಂದ ನೋಡುತ್ತಾನೆ, ಅವನನ್ನು ಒಂದೇ ಬಾಣದಿಂದ ಮುಂದಿನ ಪ್ರಪಂಚಕ್ಕೆ ಕಳುಹಿಸುತ್ತಾನೆ..1797.

ਕਬਿਤੁ ॥
kabit |

KABIT

ਦੇਖ ਦਸਾ ਤਿਨ ਕੀ ਬਡੇਈ ਬੀਰ ਸਤ੍ਰਨ ਕੇ ਰਾਮ ਭਨੈ ਐਸੀ ਭਾਤਿ ਚਿਤ ਮੈ ਰਿਸਾਤ ਹੈ ॥
dekh dasaa tin kee baddeee beer satran ke raam bhanai aaisee bhaat chit mai risaat hai |

ಇಂತಹ ಅವಸ್ಥೆಯಲ್ಲಿರುವ ಇವರನ್ನು ಕಂಡು ಶತ್ರುಗಳ ಕಡೆಯ ಮಹಾವೀರರು ಕ್ರುದ್ಧರಾಗುತ್ತಾರೆ

ਲੀਨੇ ਕਰਵਾਰਿ ਮਾਰ ਮਾਰ ਹੀ ਉਚਾਰ ਸਮੁਹਾਇ ਆਇ ਸ੍ਯਾਮ ਜੂ ਸੋ ਜੁਧੁ ਹੀ ਮਚਾਤ ਹੈ ॥
leene karavaar maar maar hee uchaar samuhaae aae sayaam joo so judh hee machaat hai |

ಅವರು ಕೋಪದಿಂದ "ಕೊಲ್ಲು, ಕೊಲ್ಲು" ಎಂದು ಕೂಗುತ್ತಾ, ಕೃಷ್ಣನೊಂದಿಗೆ ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ

ਏਕ ਨਿਜਕਾਤ ਨਹੀ ਮਨ ਮੈ ਡਰਾਤ ਮੁਸਕਾਇ ਘਾਇ ਖਾਤ ਮਨੋ ਸਬੈ ਏਕ ਜਾਤਿ ਹੈ ॥
ek nijakaat nahee man mai ddaraat musakaae ghaae khaat mano sabai ek jaat hai |

ಅವರಲ್ಲಿ ಹಲವರು ಭಯದಿಂದ ಹತ್ತಿರ ಬರುತ್ತಿಲ್ಲ ಮತ್ತು ದೂರದಿಂದ ನಗುತ್ತಾ ಗಾಯಗಳನ್ನು ಸ್ವೀಕರಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ

ਗਾਲਹਿ ਬਜਾਤ ਏਕ ਹਰਖ ਬਢਾਤ ਛਤ੍ਰ ਧਰਮ ਕਰਾਤ ਤੇ ਵੇ ਸੁਰਗਿ ਸਿਧਾਤ ਹੈ ॥੧੭੯੮॥
gaaleh bajaat ek harakh badtaat chhatr dharam karaat te ve surag sidhaat hai |1798|

ಅವರಲ್ಲಿ ಹಲವರು ದೂರದಿಂದ ತಮ್ಮ ಕೆನ್ನೆಗಳ ಮೇಲೆ ಆಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ, ಆದರೆ ಅವರಲ್ಲಿ ಹಲವರು ಕ್ಷತ್ರಿಯರ ಕರ್ತವ್ಯಗಳನ್ನು ಅನುಸರಿಸಿ ಸ್ವರ್ಗಕ್ಕೆ ಹೋಗುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.1798.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਬ੍ਰਿਜਨਾਇਕ ਕੇ ਬਲ ਲਾਇਕ ਜੇ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਕਹੈ ਸੋਊ ਸਾਮੁਹੇ ਆਵੈ ॥
brijanaaeik ke bal laaeik je kab sayaam kahai soaoo saamuhe aavai |

ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನ ಶಕ್ತಿಗೆ ಸಮಾನನಾದ ಶ್ಯಾಮನು ಮುಂದೆ ಬರುತ್ತಾನೆ ಎಂದು ಕವಿ ಹೇಳುತ್ತಾನೆ

ਬਾਨ ਕਮਾਨ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਗਦਾ ਗਹਿ ਕ੍ਰੁਧ ਭਰੇ ਅਤਿ ਜੁਧ ਮਚਾਵੈ ॥
baan kamaan kripaan gadaa geh krudh bhare at judh machaavai |

ಕೃಷ್ಣನೊಂದಿಗೆ ಹೋರಾಡುವ ಸಾಮರ್ಥ್ಯವುಳ್ಳವರು ಅವನ ಮುಂದೆ ಬಂದು ಬಿಲ್ಲು, ಬಾಣ, ಖಡ್ಗ, ಗದೆಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದು ಘೋರ ಯುದ್ಧವನ್ನು ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਏਕ ਪਰੈ ਬਿਨੁ ਪ੍ਰਾਨ ਧਰਾ ਇਕ ਸੀਸ ਕਟੇ ਰਨ ਭੂਮਹਿ ਧਾਵੈ ॥
ek parai bin praan dharaa ik sees katte ran bhoomeh dhaavai |

ಯಾರೋ ನಿರ್ಜೀವವಾಗುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಯಾರೋ ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಅಲೆದಾಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ, ಆದರೂ ಅವನ ತಲೆ ಕತ್ತರಿಸಲ್ಪಟ್ಟಿದೆ.

ਏਕਨ ਕੀ ਬਰ ਲੋਥ ਪਰੀ ਕਰ ਸੋ ਗਹਿ ਕੈ ਅਰਿ ਓਰਿ ਚਲਾਵੈ ॥੧੭੯੯॥
ekan kee bar loth paree kar so geh kai ar or chalaavai |1799|

ಬಿದ್ದಿರುವ ಶವಗಳನ್ನು ಯಾರೋ ಹಿಡಿಯುತ್ತಿದ್ದಾರೆ, ಶತ್ರುಗಳ ಕಡೆಗೆ ಎಸೆಯುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.1799.

ਸੂਰ ਸੁ ਏਕ ਹਨੈ ਤਹ ਬਾਜ ਤਹਾ ਇਕ ਬੀਰ ਬਡੇ ਗਜ ਮਾਰੈ ॥
soor su ek hanai tah baaj tahaa ik beer badde gaj maarai |

ಯೋಧರು ಕುದುರೆಗಳು, ಆನೆಗಳು ಮತ್ತು ಯೋಧರನ್ನು ಕೊಂದಿದ್ದಾರೆ

ਏਕ ਰਥੀ ਬਲਵਾਨ ਹਨੈ ਇਕ ਪਾਇਕ ਮਾਰ ਕੈ ਬੀਰ ਪਛਾਰੈ ॥
ek rathee balavaan hanai ik paaeik maar kai beer pachhaarai |

ಅನೇಕ ಶಕ್ತಿಶಾಲಿ ರಥ ಸವಾರರು ಮತ್ತು ಕಾಲ್ನಡಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಸೈನಿಕರು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟರು

ਏਕ ਭਜੇ ਲਖਿ ਆਹਵ ਕਉ ਇਕ ਘਾਇਲ ਘਾਇਲ ਕੋ ਲਲਕਾਰੈ ॥
ek bhaje lakh aahav kau ik ghaaeil ghaaeil ko lalakaarai |

ಅವರಲ್ಲಿ ಅನೇಕರು ಯುದ್ಧದ ಭೀಕರತೆಯನ್ನು ಕಂಡು ಓಡಿಹೋದರು

ਏਕ ਲਰੈ ਨ ਡਰੈ ਘਨ ਸ੍ਯਾਮ ਕੋ ਧਾਇ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਕੇ ਘਾਇ ਪ੍ਰਹਾਰੈ ॥੧੮੦੦॥
ek larai na ddarai ghan sayaam ko dhaae kripaan ke ghaae prahaarai |1800|

ಅನೇಕ ಗಾಯಾಳುಗಳು ಗಾಯಾಳುಗಳಿಗೆ ಸವಾಲು ಹಾಕುತ್ತಿದ್ದಾರೆ, ಅನೇಕರು ನಿರ್ಭಯವಾಗಿ ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಅಲ್ಲಿ ಇಲ್ಲಿ ಓಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ, ತಮ್ಮ ಕತ್ತಿಗಳಿಂದ ಹೊಡೆಯುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.1800.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ

ਘੇਰਿ ਲੀਓ ਚਹੂੰ ਓਰ ਹਰਿ ਬੀਰਨਿ ਸਸਤ੍ਰ ਸੰਭਾਰਿ ॥
gher leeo chahoon or har beeran sasatr sanbhaar |

(ಶತ್ರು) ಯೋಧರು ರಕ್ಷಾಕವಚವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ನಾಲ್ಕು ಕಡೆಯಿಂದ ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿದ್ದಾರೆ.

ਬਾਰਿ ਖੇਤ ਜਿਉ ਛਾਪ ਨਗ ਰਵਿ ਸਸਿ ਜਿਉ ਪਰਿਵਾਰਿ ॥੧੮੦੧॥
baar khet jiau chhaap nag rav sas jiau parivaar |1801|

ತಮ್ಮ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದಿರುವ ಯೋಧರು, ಹೊಲದ ಸುತ್ತಲಿನ ಬೇಲಿ, ಹೊದಿಸಿದ ಅಮೂಲ್ಯವಾದ ಕಲ್ಲಿನ ಸುತ್ತಲಿನ ಉಂಗುರ ಮತ್ತು ಸೂರ್ಯ ಮತ್ತು ಚಂದ್ರರ ಸುತ್ತಲಿನ ಸೂರ್ಯ ಮತ್ತು ಚಂದ್ರನ ಗೋಳ (ಪ್ರಭೆ) ಹೀಗೆ ನಾಲ್ಕು ಕಡೆಗಳಿಂದ ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿದ್ದಾರೆ. 1801.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਘੇਰਿ ਲੀਓ ਹਰਿ ਕਉ ਜਬ ਹੀ ਤਬ ਸ੍ਰੀ ਜਦੁਨਾਥ ਸਰਾਸਨ ਲੀਨੋ ॥
gher leeo har kau jab hee tab sree jadunaath saraasan leeno |

ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಾಗ, ಅವನು ಅವನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಅವನ ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದನು

ਦੁਜਨ ਸੈਨ ਬਿਖੈ ਧਸਿ ਕੈ ਛਿਨ ਮੈ ਬਿਨੁ ਪ੍ਰਾਨ ਘਨੋ ਦਲੁ ਕੀਨੋ ॥
dujan sain bikhai dhas kai chhin mai bin praan ghano dal keeno |

ಶತ್ರುಸೇನೆಯೊಳಗೆ ನುಗ್ಗಿ ಕ್ಷಣಮಾತ್ರದಲ್ಲಿ ಅಸಂಖ್ಯಾತ ಸೇನಾ-ಯೋಧರನ್ನು ಕೊಂದನು

ਲੋਥ ਪੈ ਲੋਥ ਗਈ ਪਰਿ ਕੈ ਇਹ ਭਾਤਿ ਕਰਿਯੋ ਅਤਿ ਜੁਧੁ ਪ੍ਰਬੀਨੋ ॥
loth pai loth gee par kai ih bhaat kariyo at judh prabeeno |

ಶವಗಳ ಮೇಲೆ ಶವಗಳು ಇದ್ದವು ಎಂದು ಅವರು ಎಷ್ಟು ಕೌಶಲ್ಯದಿಂದ ಯುದ್ಧವನ್ನು ಮಾಡಿದರು

ਜੋ ਕੋਊ ਸਾਮੁਹੇ ਆਇ ਅਰਿਓ ਅਰਿ ਸੋ ਗ੍ਰਿਹ ਜੀਵਤ ਜਾਨ ਨ ਦੀਨੋ ॥੧੮੦੨॥
jo koaoo saamuhe aae ario ar so grih jeevat jaan na deeno |1802|

ಅವನ ಎದುರಿಗೆ ಬಂದ ಶತ್ರು ಕೃಷ್ಣನು ಅವನನ್ನು ಬದುಕಲು ಬಿಡಲಿಲ್ಲ.1802.

ਬਹੁ ਬੀਰ ਹਨੇ ਲਖਿ ਕੈ ਰਨ ਮੈ ਬਰ ਬੀਰ ਬਡੇ ਅਤਿ ਕੋਪ ਭਰੇ ॥
bahu beer hane lakh kai ran mai bar beer badde at kop bhare |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಅನೇಕ ವೀರರು ಸಾಯುವುದನ್ನು ನೋಡಿ, ಮಹಾನ್ ಯೋಧರು ಕ್ರೋಧದಿಂದ ತುಂಬಿದರು.

ਜਦੁਬੀਰ ਕੇ ਊਪਰਿ ਆਇ ਪਰੇ ਹਠਿ ਕੈ ਮਨ ਮੈ ਨਹੀ ਨੈਕੁ ਡਰੇ ॥
jadubeer ke aoopar aae pare hatth kai man mai nahee naik ddare |

ಹೆಚ್ಚಿನ ಸೈನ್ಯವು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟಿರುವುದನ್ನು ನೋಡಿ, ಅನೇಕ ಪರಾಕ್ರಮಶಾಲಿಗಳು ಕೋಪಗೊಂಡರು ಮತ್ತು ನಿರಂತರವಾಗಿ ಮತ್ತು ನಿರ್ಭಯವಾಗಿ ಕೃಷ್ಣನ ಮೇಲೆ ಬೀಳುತ್ತಾರೆ.

ਸਬ ਸਸਤ੍ਰ ਸੰਭਾਰਿ ਪ੍ਰਹਾਰ ਕਰੈ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਕਹੈ ਨਹੀ ਪੈਗੁ ਟਰੇ ॥
sab sasatr sanbhaar prahaar karai kab sayaam kahai nahee paig ttare |

ಅವರೆಲ್ಲ ತಮ್ಮ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು ಹೊಡೆತಗಳನ್ನು ಹೊಡೆದರು ಮತ್ತು ಒಂದು ಹೆಜ್ಜೆಯೂ ಹಿಂದೆ ಹೋಗಲಿಲ್ಲ

ਬ੍ਰਿਜਨਾਥ ਸਰਾਸਨ ਲੈ ਤਿਨ ਕੇ ਸਰ ਏਕ ਹੀ ਏਕ ਸੋ ਪ੍ਰਾਨ ਹਰੇ ॥੧੮੦੩॥
brijanaath saraasan lai tin ke sar ek hee ek so praan hare |1803|

ಕೃಷ್ಣನು ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಒಂದೇ ಬಾಣದಿಂದ ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ಕೊಂದನು.1803.

ਬਹੁ ਭੂਮਿ ਗਿਰੇ ਬਰ ਬੀਰ ਜਬੈ ਜੇਊ ਸੂਰ ਰਹੇ ਮਨ ਕੋਪੁ ਪਗੇ ॥
bahu bhoom gire bar beer jabai jeaoo soor rahe man kop page |

ಅನೇಕ ಸೈನಿಕರನ್ನು ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ ಇಡುವುದನ್ನು ನೋಡಿದೆ

ਬ੍ਰਿਜਨਾਥ ਨਿਹਾਰਿ ਉਚਾਰਤ ਯੌ ਸਬ ਗੂਜਰ ਪੂਤ ਕੇ ਕਉਨ ਭਗੇ ॥
brijanaath nihaar uchaarat yau sab goojar poot ke kaun bhage |

ಯೋಧರಾದ ದೇವರು ಬಹಳ ಕೋಪಗೊಂಡನು ಮತ್ತು ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ನೋಡಿ ಹೇಳಿದನು, “ಈ ಹಾಲುಗಾರನ ಮಗನಿಗೆ ಹೆದರಿ ಓಡಿಹೋಗುವವರು ಯಾರು?

ਅਬ ਯਾ ਕਹੁ ਮਾਰਤ ਹੈ ਰਨ ਮੈ ਮਨ ਮੈ ਰਸ ਬੀਰ ਮਿਲੇ ਉਮਗੇ ॥
ab yaa kahu maarat hai ran mai man mai ras beer mile umage |

“ನಾವು ಈಗಲೇ ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಕೊಲ್ಲುತ್ತೇವೆ

ਜਦੁਬੀਰ ਕੇ ਤੀਰ ਛੁਟੇ ਤੇ ਡਰੇ ਭਟ ਜਿਉ ਕੋਊ ਸੋਵਤ ਚਉਕ ਜਗੇ ॥੧੮੦੪॥
jadubeer ke teer chhutte te ddare bhatt jiau koaoo sovat chauk jage |1804|

” ಆದರೆ ಯಾದವರ ವೀರನಾದ ಕೃಷ್ಣನು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಪ್ರಯೋಗಿಸಿದಾಗ, ಎಲ್ಲರ ಭ್ರಮೆಯು ಛಿದ್ರವಾಯಿತು ಮತ್ತು ಯೋಧರು ನಿದ್ರೆಯಿಂದ ಎಚ್ಚರಗೊಂಡಂತೆ ತೋರಿತು.1804.

ਝੂਲਨਾ ਛੰਦ ॥
jhoolanaa chhand |

ಜೂಲ್ನಾ ಚರಣ

ਲੀਯੋ ਪਾਨਿ ਸੰਭਾਰ ਕੈ ਚਕ੍ਰ ਭਗਵਾਨ ਜੂ ਕ੍ਰੋਧ ਕੈ ਸਤ੍ਰੁ ਕੀ ਸੈਨ ਕੁਟੀ ॥
leeyo paan sanbhaar kai chakr bhagavaan joo krodh kai satru kee sain kuttee |

ಕೃಷ್ಣನು ಕೋಪದಿಂದ ತನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ತಟ್ಟೆಯನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಶತ್ರುಗಳ ಸೈನ್ಯವನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಿದನು, ಯುದ್ಧದ ಘೋರತೆಯಿಂದ ಭೂಮಿಯು ನಡುಗಿತು.

ਮਹੀ ਚਾਲ ਕੀਨੋ ਦਸੋ ਨਾਗ ਭਾਗੇ ਰਮਾ ਨਾਥ ਜਾਗੇ ਹਰਹਿ ਡੀਠ ਛੁਟੀ ॥
mahee chaal keeno daso naag bhaage ramaa naath jaage hareh ddeetth chhuttee |

ಎಲ್ಲಾ ಹತ್ತು ನಾಗಗಳು ಓಡಿಹೋದರು, ವಿಷ್ಣುವು ನಿದ್ರೆಯಿಂದ ಎಚ್ಚರವಾಯಿತು ಮತ್ತು ಶಿವನ ಧ್ಯಾನವು ದುರ್ಬಲಗೊಂಡಿತು

ਘਨੀ ਮਾਰ ਸੰਘਾਰਿ ਬਿਦਾਰ ਕੀਨੀ ਘਨੀ ਸ੍ਯਾਮ ਕੋ ਦੇਖ ਕੈ ਸੈਨ ਫੁਟੀ ॥
ghanee maar sanghaar bidaar keenee ghanee sayaam ko dekh kai sain futtee |

ಕೃಷ್ಣನು ಮೋಡಗಳಂತೆ ಧಾವಿಸಿದ ಸೈನ್ಯವನ್ನು ಕೊಂದನು, ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ನೋಡಿದ ಸೈನ್ಯದ ಬಹುಭಾಗವು ಚೂರುಗಳಾಗಿ ವಿಭಜನೆಯಾಯಿತು

ਐਸੇ ਸ੍ਯਾਮ ਭਾਖੈ ਮਹਾ ਸੂਰਮੋ ਕੀ ਤਹਾ ਆਪਨੀ ਜੀਤ ਕੀ ਆਸ ਤੁਟੀ ॥੧੮੦੫॥
aaise sayaam bhaakhai mahaa sooramo kee tahaa aapanee jeet kee aas tuttee |1805|

ಅಲ್ಲಿಗೆ ಯೋಧರ ವಿಜಯದ ಭರವಸೆ ಕೊನೆಗೊಂಡಿತು ಎಂದು ಕವಿ ಶ್ಯಾಮ್ ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.1805.

ਘਨੀ ਮਾਰਿ ਮਾਚੀ ਤਹਾ ਕਾਲਿ ਨਾਚੀ ਘਨੇ ਜੁਧ ਕਉ ਛਾਡਿ ਕੈ ਬੀਰ ਭਾਗੇ ॥
ghanee maar maachee tahaa kaal naachee ghane judh kau chhaadd kai beer bhaage |

ಅಲ್ಲಿ ಒಂದು ಭೀಕರ ಯುದ್ಧ ಪ್ರಾರಂಭವಾಯಿತು, ಸಾವು ನೃತ್ಯ ಮಾಡಿತು ಮತ್ತು ಯೋಧರು ಯುದ್ಧವನ್ನು ತೊರೆದು ಓಡಿಹೋದರು

ਕ੍ਰਿਸਨ ਬਾਨ ਕਮਾਨ ਕੇ ਲਾਗਤੇ ਹੀ ਐਸੇ ਸ੍ਯਾਮ ਭਾਖੈ ਘਨਿਯੋ ਪ੍ਰਾਨ ਤ੍ਯਾਗੇ ॥
krisan baan kamaan ke laagate hee aaise sayaam bhaakhai ghaniyo praan tayaage |

ಕೃಷ್ಣನ ಬಾಣಗಳ ಪ್ರಹಾರದಿಂದ ಅನೇಕರು ಅಲ್ಲಿ ಕೊನೆಯುಸಿರೆಳೆದರು