ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1368


ਕਹੂੰ ਬੀਰ ਮਾਰੇ ਗਿਰੇ ਭੂਮਿ ਮੋਹੈ ॥੧੩੭॥
kahoon beer maare gire bhoom mohai |137|

ಎಲ್ಲೋ ಹತರಾದ ವೀರರು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಮಲಗಿದ್ದರು. 137.

ਜਿਤੇ ਸ੍ਰੋਨ ਕੇ ਬੂੰਦ ਭੂ ਪੈ ਪਰੇ ਹੈ ॥
jite sron ke boond bhoo pai pare hai |

ಅನೇಕ ರಕ್ತದ ಹನಿಗಳು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದವು,

ਤਿਤੇ ਦਾਨਵੋ ਰੂਪ ਬਾਕੇ ਧਰੇ ਹੈ ॥
tite daanavo roop baake dhare hai |

ಎಷ್ಟೋ ದೈತ್ಯರು ಬ್ಯಾಂಕುಗಳ ರೂಪ ತಳೆದರಂತೆ.

ਹਠੀ ਓਰ ਚਾਰੌ ਬਿਖੈ ਆਨਿ ਢੂਕੇ ॥
hatthee or chaarau bikhai aan dtooke |

(ಅವರು) ಎಲ್ಲಾ ನಾಲ್ಕು ಕಡೆಯಿಂದ ಬರುತ್ತಾರೆ

ਮਹਾ ਕੋਪ ਕੈ ਮਾਰ ਹੀ ਮਾਰਿ ਕੂਕੈ ॥੧੩੮॥
mahaa kop kai maar hee maar kookai |138|

ಮತ್ತು ತುಂಬಾ ಕೋಪಗೊಂಡ ಅವರು 'ಕೊಲ್, ಕೊಲ್ಲು' ಎಂದು ಕೂಗಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು. 138.

ਜਿਤੇ ਦੈਤ ਆਏ ਤਿਤੇ ਕਾਲ ਮਾਰੇ ॥
jite dait aae tite kaal maare |

ಅನೇಕ ದೈತ್ಯರು ಬಂದಂತೆ, ಅವರು ಕ್ಷಾಮದಿಂದ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟರು.

ਬਹੇ ਸ੍ਰੋਨ ਕੇ ਭੂਮ ਹੂੰ ਪੈ ਪਨਾਰੇ ॥
bahe sron ke bhoom hoon pai panaare |

ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ ರಕ್ತ ಹರಿಯತೊಡಗಿತು.

ਉਠ ਦੈਤ ਬਾਕੇ ਬਲੀ ਸਸਤ੍ਰ ਲੈ ਕੈ ॥
autth dait baake balee sasatr lai kai |

(ಆ ರಕ್ತದಿಂದ) ಪ್ರಬಲ ದೈತ್ಯರು ರಕ್ಷಾಕವಚದೊಂದಿಗೆ ಎದ್ದು ನಿಂತರು.

ਦੁਹੂੰ ਓਰ ਤੇ ਮਾਰ ਹੀ ਮਾਰਿ ਕੈ ਕੈ ॥੧੩੯॥
duhoon or te maar hee maar kai kai |139|

ಎರಡೂ ಕಡೆಯಿಂದ ಮಾರೋ ಮಾರೋ ಎಂಬ ಶಬ್ದಗಳು ಬರತೊಡಗಿದವು. 139.

ਹਠੀ ਬਧਿ ਗੋਪਾ ਗੁਲਿਤ੍ਰਾਨ ਬਾਕੇ ॥
hatthee badh gopaa gulitraan baake |

ಹಾಥಿ ಬಂಕೆ ಯೋಧರು ಗೋಪ್ಸ್ ಮತ್ತು ಕಬ್ಬಿಣದ ಕೈಗವಸುಗಳನ್ನು ('ಗುಲಿಟ್ರಾನ್') ಧರಿಸಿದ್ದರು.

ਹਠੀਲੇ ਕਟੀਲੇ ਰਜੀਲੇ ਨਿਸਾਕੇ ॥
hattheele katteele rajeele nisaake |

(ಅವರು) ಬಹಳ ಹಠಮಾರಿ, ಕಠಿಣ (ಕತ್ತರಿಸಲು), ಕಠೋರ ('ರಾಜಿಲೆ') ಮತ್ತು ನಿರ್ಭೀತ ('ನಿಸಾಕೆ').

ਗਦਾ ਹਾਥ ਲੈ ਕੇ ਕਿਤੇ ਬੀਰ ਗਾਜੇ ॥
gadaa haath lai ke kite beer gaaje |

ಎಷ್ಟು ನೈಟ್‌ಗಳು ಕೈಯಲ್ಲಿ ಮಚ್ಚುಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು ಹೋಗುತ್ತಿದ್ದರು.

ਲਰੇ ਆਨਿ ਕੈ ਪੈਗ ਦ੍ਵੈ ਕੈ ਨ ਭਾਜੇ ॥੧੪੦॥
lare aan kai paig dvai kai na bhaaje |140|

(ಅವರು) ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಬಂದು ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಎರಡು ಅಡಿ ಹಿಂದೆ ಓಡಿಹೋಗಲಿಲ್ಲ. 140.

ਕਹੂੰ ਬੀਰ ਮਾਰੇ ਬਿਦਾਰੇ ਪਰੇ ਹੈ ॥
kahoon beer maare bidaare pare hai |

ಎಲ್ಲೋ ಸೈನಿಕರು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟರು ಮತ್ತು ಕಡಿತಗಳು ಬಿದ್ದಿವೆ.

ਕਹੂੰ ਖੇਤ ਮੈ ਖਿੰਗ ਖਤ੍ਰੀ ਜਰੇ ਹੈ ॥
kahoon khet mai khing khatree jare hai |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲೋ ಕುದುರೆಗಳು ಮತ್ತು ಛತ್ರಿಗಳು ಬಿದ್ದಿದ್ದವು.

ਕਹੂੰ ਮਤ ਦੰਤੀ ਕਹੂੰ ਉਸਟ ਮਾਰੇ ॥
kahoon mat dantee kahoon usatt maare |

ಎಲ್ಲೋ ಸತ್ತ ಆನೆಗಳು ಮತ್ತು ಒಂಟೆಗಳು ಇದ್ದವು

ਬਿਰਾਜੈ ਕਹੂੰ ਨਗਨ ਖੰਡੇ ਕਟਾਰੇ ॥੧੪੧॥
biraajai kahoon nagan khandde kattaare |141|

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ಬರಿಯ ಅವಶೇಷಗಳು ಮತ್ತು ಕೋಲುಗಳು ಇದ್ದವು. 141.

ਕਹੂੰ ਖੋਲ ਖਾਡੇ ਗਿਰੇ ਭੂਮਿ ਸੋਹੈ ॥
kahoon khol khaadde gire bhoom sohai |

ಕೆಲವೆಡೆ ಕತ್ತಿಗಳ ಹೆಣಗಳು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದಿದ್ದವು.

ਕਹੂੰ ਬੀਰ ਬਾਨੀ ਪਰੇ ਭੂਮਿ ਮੋਹੈ ॥
kahoon beer baanee pare bhoom mohai |

ಎಲ್ಲೋ ಪ್ರಮುಖ ('ಬನಿ') ಯೋಧರು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಮಲಗಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಮೋಹಗೊಂಡಿದ್ದರು.

ਕਹੂੰ ਸ੍ਵਾਰ ਮਾਰੇ ਫਿਰੈ ਬਾਜ ਛੂਟੈ ॥
kahoon svaar maare firai baaj chhoottai |

ಎಲ್ಲೋ ಕುದುರೆಗಳು ತಮ್ಮ ಸವಾರರ ಸಾವಿನಿಂದ ಸಡಿಲವಾಗಿ ಓಡುತ್ತಿದ್ದವು.

ਕਿਤੇ ਛੈਲ ਛੋਰੇ ਕਿਤੇ ਦੁਸਟ ਲੂਟੈ ॥੧੪੨॥
kite chhail chhore kite dusatt loottai |142|

ಎಲ್ಲೋ ಕಳ್ಳರು ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ದುಷ್ಟರು (ಶತ್ರುಗಳು) ಮಲಗಿದ್ದರು. 142.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਇਹ ਬਿਧਿ ਤਹਾ ਭਯੋ ਸੰਗ੍ਰਾਮਾ ॥
eih bidh tahaa bhayo sangraamaa |

ಅಂತಹ ಯುದ್ಧವು ಅಲ್ಲಿ ಸಂಭವಿಸಿತು

ਨਿਰਖਤ ਦੇਵ ਦਾਨਵੀ ਬਾਮਾ ॥
nirakhat dev daanavee baamaa |

ದೇವತೆಗಳ ಮತ್ತು ದೈತ್ಯರ ಹೆಂಡತಿಯರು ಯಾರನ್ನು ನೋಡುತ್ತಿದ್ದರು.

ਕੇਤਿਕ ਕਰੀ ਕਰਨ ਬਿਨੁ ਭਏ ॥
ketik karee karan bin bhe |

ಎಷ್ಟು ಆನೆಗಳು ಕಿವಿಯಿಲ್ಲದವು

ਪ੍ਰਾਪਤ ਦੁਸਟ ਨਿਧਨ ਕਹ ਗਏ ॥੧੪੩॥
praapat dusatt nidhan kah ge |143|

ಮತ್ತು ದುಷ್ಟ ಜನರು ಸತ್ತರು. 143.

ਮਾਰਹਿ ਮਾਰਿ ਮਹਾ ਸੂਰ ਕੂਕਹਿ ॥
maareh maar mahaa soor kookeh |

ಮಹಾನ್ ಯೋಧರು 'ಕೊಲ್' 'ಕೊಲ್' ಎಂದು ಕೂಗುತ್ತಿದ್ದರು.

ਕਾਢਿ ਕਾਢਿ ਦਾਤਨ ਕਹ ਢੂਕਹਿ ॥
kaadt kaadt daatan kah dtookeh |

ಮತ್ತು ಹಲ್ಲುಗಳು ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದವು.

ਬਾਜਹਿ ਢੋਲ ਮ੍ਰਿਦੰਗ ਨਗਾਰੇ ॥
baajeh dtol mridang nagaare |

ಧೋಲ್, ಮೃದಂಗ, ಜಂಗ್,

ਜੰਗ ਮਚੰਗ ਉਪੰਗ ਜੁਝਾਰੇ ॥੧੪੪॥
jang machang upang jujhaare |144|

ಮಚಾಂಗ್, ಉಪಾಂಗ್ ಮತ್ತು ಯುದ್ಧದ ಗಂಟೆಗಳು ನುಡಿಸುತ್ತಿದ್ದವು. 144.

ਜਿਹ ਤਨ ਕਾਲ ਬਿਸਿਖ ਕੀ ਮਾਰੈ ॥
jih tan kaal bisikh kee maarai |

ಕಪ್ಪು ಬಾಣ ಯಾರ ದೇಹದ ಮೇಲೆ ಹೊಡೆಯುತ್ತಿತ್ತು,

ਤਾ ਕਹ ਤਹੀ ਚੂਰ ਕਰਿ ਡਾਰੈ ॥
taa kah tahee choor kar ddaarai |

ಅಲ್ಲಿಯೇ ಆತನನ್ನು ತುಳಿಯುತ್ತಿದ್ದನು.

ਜਾ ਕਰ ਕੋਪਿ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਪ੍ਰਹਾਰਤ ॥
jaa kar kop kripaan prahaarat |

ಅವನು ಕೋಪದಿಂದ ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಹೊಡೆಯುತ್ತಿದ್ದನು,

ਤਿਹ ਕਾ ਮੂੰਡ ਕਾਟਿ ਹੀ ਡਾਰਤ ॥੧੪੫॥
tih kaa moondd kaatt hee ddaarat |145|

ಅವನ ತಲೆಯನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಲಾಗುತ್ತಿತ್ತು. 145.

ਇਹ ਬਿਧਿ ਭਯੋ ਭਯਾਨਕ ਜੁਧਾ ॥
eih bidh bhayo bhayaanak judhaa |

ಅಂತಹ ಭಯಾನಕ ಯುದ್ಧ ನಡೆಯಿತು.

ਉਪਜਾ ਕਛੁਕ ਕਾਲ ਕੇ ਕ੍ਰਧਾ ॥
aupajaa kachhuk kaal ke kradhaa |

ಕಾಲ್ಗೂ ಸ್ವಲ್ಪ ಕೋಪ ಬಂತು.

ਕੇਸਨ ਤੇ ਗਹਿ ਅਸੁਰ ਪਛਾਰੇ ॥
kesan te geh asur pachhaare |

(ಅವನು) ದೈತ್ಯರನ್ನು ಕೂದಲಿನಿಂದ ಹಿಡಿದು ಉರುಳಿಸಿದನು

ਕਾਢਿ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਏਕ ਹਨਿ ਡਾਰੇ ॥੧੪੬॥
kaadt kripaan ek han ddaare |146|

ಮತ್ತು ಕಿರ್ಪಾನ್ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಕೆಲವರನ್ನು ಕೊಂದರು. 146.

ਮਾਰੇ ਅਧਿਕ ਤਾਹਿ ਦਾਨਵ ਰਨ ॥
maare adhik taeh daanav ran |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಅನೇಕ ದೈತ್ಯರು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟರು.

ਟੂਕ ਟੂਕ ਹ੍ਵੈਗੇ ਤਿਨ ਕੇ ਤਨ ॥
ttook ttook hvaige tin ke tan |

ಅವರ ದೇಹಗಳು ತುಂಡಾಗಿದ್ದವು.

ਤਊ ਮਾਰ ਹੀ ਮਾਰਿ ਪੁਕਾਰਤ ॥
taoo maar hee maar pukaarat |

ಆಗಲೂ ‘ಮಾರೋ ಮಾರೋ’ ಎಂದು ಕೂಗುತ್ತಿದ್ದರು.

ਪਾਛੇ ਪਾਵ ਏਕ ਨਹਿ ਡਾਰਤ ॥੧੪੭॥
paachhe paav ek neh ddaarat |147|

ಅವರು ಒಂದು ಪಾದವನ್ನೂ ಅನುಸರಿಸಲಿಲ್ಲ. 147.

ਕੇਤਿਕ ਘੂਮਿ ਗਿਰਤ ਹੈ ਘਾਇਲ ॥
ketik ghoom girat hai ghaaeil |

ಘುಮೇರಿ ತಿಂದ ಅನೇಕರು ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದರು

ਪਰਤ ਭਏ ਭੂ ਤਰ ਹ੍ਵੈ ਹਾਇਲ ॥
parat bhe bhoo tar hvai haaeil |

ಮತ್ತು ಅವರು ಭಯಾನಕ ರೂಪಗಳ ರೂಪದಲ್ಲಿ ('ಆಲಿಕಲ್ಲು') ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದರು.

ਤਊ ਜੁਧ ਕੋ ਤ੍ਯਾਗਿ ਨ ਭਜਹੀ ॥
taoo judh ko tayaag na bhajahee |

(ಆದಾಗ್ಯೂ) ಅವರು ಯುದ್ಧವನ್ನು ತೊರೆದು ಓಡಿಹೋಗಲಿಲ್ಲ,

ਜਬ ਲਗਿ ਦੁਸਟ ਪ੍ਰਾਨ ਨਹਿ ਤਜਹੀ ॥੧੪੮॥
jab lag dusatt praan neh tajahee |148|

ದುಷ್ಟ ಆತ್ಮಗಳು ಬಿಡಲಿಲ್ಲ ತನಕ. 148.

ਗੁਰਜ ਗੋਫਨੈ ਕਿਤਕ ਸੰਭਾਰੈ ॥
guraj gofanai kitak sanbhaarai |

ಹಲವರು ಗುರಜ ಮತ್ತು ಜೋಲಿಗಳನ್ನು ಹೊತ್ತಿದ್ದರು.

ਕੇਤਿਕ ਕਸਿ ਕਸਿ ਬਾਨ ਪ੍ਰਹਾਰੈ ॥
ketik kas kas baan prahaarai |

ಎಷ್ಟು ಬಿಗಿಯಾಗಿ ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹೊಡೆಯುತ್ತಿದ್ದರು.

ਕਿਤੇ ਤਮਕਿ ਰਨ ਤੁਰੀ ਨਚਾਵੈ ॥
kite tamak ran turee nachaavai |

ಮೈದಾನದಲ್ಲಿ ಕುದುರೆಗಳು ಎಷ್ಟು ಭೀಕರವಾಗಿ ನೃತ್ಯ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದವು.

ਚਟਪਟ ਸੁਭਟ ਜੂਝਿ ਰਨ ਜਾਵੈ ॥੧੪੯॥
chattapatt subhatt joojh ran jaavai |149|

ಮರುಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಎಷ್ಟು ವೀರರು ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದರು. 149.

ਕਿਤਕ ਤਮਕਿ ਰਨ ਤੁਰੀ ਨਚਾਵਤ ॥
kitak tamak ran turee nachaavat |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಎಷ್ಟು ಕುದುರೆಗಳು ನೃತ್ಯ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದವು

ਮਾਰਿ ਮਾਰਿ ਧੁਨਿ ਕਿਤਕ ਉਘਾਵਤ ॥
maar maar dhun kitak ughaavat |

ಮತ್ತು ಎಷ್ಟು ಮಂದಿ 'ಮಾರೋ ಮಾರೋ' ರಾಗಕ್ಕೆ ಘರ್ಜಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਮੰਡਹਿ ਮਹਾ ਕਾਲ ਸੌ ਜੁਧਾ ॥
manddeh mahaa kaal sau judhaa |

(ಅವನು) ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ತುಂಬಾ ಕೋಪಗೊಂಡಿದ್ದಾನೆ

ਹ੍ਵੈ ਹ੍ਵੈ ਅਧਿਕ ਚਿਤ ਮਹਿ ਕ੍ਰੁਧਾ ॥੧੫੦॥
hvai hvai adhik chit meh krudhaa |150|

ಅವರು ಮಹಾ ಕಾಳನೊಂದಿಗೆ ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದರು. 150.

ਜੇਤਿਕ ਸੁਭਟ ਕੋਪਿ ਕਰਿ ਆਏ ॥
jetik subhatt kop kar aae |

ಅನೇಕ ಯೋಧರು ಕೋಪದಿಂದ (ಮುಂದೆ) ಬಂದರು,

ਮਹਾ ਕਾਲ ਤੇਤੇ ਈ ਖਪਾਏ ॥
mahaa kaal tete ee khapaae |

ಮಹಾಯುಗವು ಹೆಚ್ಚು ಸೇವಿಸಿತು.

ਤਿਨ ਕੋ ਮੇਦ ਮਾਸ ਭੂਅ ਪਰਾ ॥
tin ko med maas bhooa paraa |

ಅವರ ಹಣ್ಣುಗಳು ಮತ್ತು ಮಾಂಸವು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದವು.

ਬਹੁ ਅਸੁਰਨ ਤਾ ਤੇ ਬਪੁ ਧਰਾ ॥੧੫੧॥
bahu asuran taa te bap dharaa |151|

ಅವನಿಗಿಂತ ಅನೇಕ ದೈತ್ಯರು ದೇಹವನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದರು. 151.

ਮਹਾ ਕਾਲ ਤੇ ਦਏ ਖਪਾਇ ॥
mahaa kaal te de khapaae |

ಮಹಾಯುಗವು ಅವರನ್ನು ಸೇವಿಸಿತು

ਸ੍ਰੋਨਤ ਸੋ ਪ੍ਰਿਥਵੀ ਰਹੀ ਛਾਇ ॥
sronat so prithavee rahee chhaae |

ಮತ್ತು ಭೂಮಿಯು ರಕ್ತದಿಂದ ಮಸುಕಾಗಿತ್ತು.

ਤਿਹ ਤੇ ਅਮਿਤ ਅਸੁਰ ਉਠਿ ਢੂਕੇ ॥
tih te amit asur utth dtooke |

ಅಸಂಖ್ಯಾತ ಇತರ ದೈತ್ಯರು ಅವನಿಂದ ಮೇಲೆದ್ದರು

ਮਾਰਹਿ ਮਾਰਿ ਦਸੌ ਦਿਸਿ ਕੂਕੇ ॥੧੫੨॥
maareh maar dasau dis kooke |152|

ಮತ್ತು ಹತ್ತು ದಿಕ್ಕುಗಳಲ್ಲಿ 'ಮಾರೋ ಮಾರೋ' ಅಳಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿತು. 152.

ਕੇਤਿਕ ਕੀ ਬਾਹਨ ਕਟਿ ਡਾਰਾ ॥
ketik kee baahan katt ddaaraa |

ಎಷ್ಟು ತೋಳುಗಳನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಲಾಯಿತು?

ਕਰੇ ਰੁੰਡ ਬਿਨੁ ਮੁੰਡ ਹਜਾਰਾ ॥
kare rundd bin mundd hajaaraa |

ಮತ್ತು ತಲೆಗಳಿಲ್ಲದ ಸಾವಿರಾರು ದೇಹಗಳು.

ਕੇਤਿਕ ਚੀਰ ਅਧੌ ਅਧ ਡਾਰੇ ॥
ketik cheer adhau adh ddaare |

ಎಷ್ಟು ಬಿರುಕುಗಳು ಬಿದ್ದವು.

ਨਾਚਤ ਭੂਤ ਪ੍ਰੇਤ ਮਤਵਾਰੇ ॥੧੫੩॥
naachat bhoot pret matavaare |153|

ದೆವ್ವ ಮತ್ತು ದೆವ್ವ ಒಟ್ಟಿಗೆ ನೃತ್ಯ ಮಾಡಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದವು. 153.

ਜੇ ਤਿਨ ਕੇ ਸਿਰਿ ਬਹੀ ਕ੍ਰਿਪਾਨੈ ॥
je tin ke sir bahee kripaanai |

ಹೋದವರ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ,

ਅਰਧ ਅਰਧ ਹ੍ਵੈ ਜੂਝੇ ਜ੍ਵਾਨੈ ॥
aradh aradh hvai joojhe jvaanai |

ಅದರಲ್ಲಿ ಅರ್ಧದಷ್ಟು ಯುವಕರು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟರು.

ਗਜ ਬਾਜੀ ਲੋਟਤ ਕਹੂੰ ਭੂ ਪਰ ॥
gaj baajee lottat kahoon bhoo par |

ಕೆಲವೆಡೆ ಕುದುರೆಗಳು ಮತ್ತು ಆನೆಗಳು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಲೂಟಿ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದವು

ਸੁੰਭਨ ਸਬਦ ਸੁਨਾ ਅਵਨੀ ਤਰ ॥੧੫੪॥
sunbhan sabad sunaa avanee tar |154|

ಮತ್ತು ಭೂಮಿಯ ಕೆಳಗೆ ಗೊರಸುಗಳ ಶಬ್ದ ಕೇಳಿಸಿತು. 154.

ਗਿਰਿ ਗਿਰਿ ਪਰੇ ਕਹੂੰ ਘਾਯਲ ਰਨ ॥
gir gir pare kahoon ghaayal ran |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲೋ (ಯೋಧರು) ಕೆಳಗೆ ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದರು.

ਭਾਜਿ ਚਲੇ ਕਈ ਹੋਇ ਬਿਮਨ ਮਨ ॥
bhaaj chale kee hoe biman man |

ಅನೇಕರು ಹತಾಶೆಯಿಂದ (ರಾನ್‌ನಿಂದ) ಓಡಿಹೋಗಿದ್ದರು.