ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1352


ਮਹਾ ਕੁਅਰਿ ਤਿਹ ਧਾਮ ਦੁਲਾਰੀ ॥
mahaa kuar tih dhaam dulaaree |

ಅವರಿಗೆ ಮಹಾ ಕುಮಾರಿ ಎಂಬ ಮಗಳಿದ್ದಳು

ਜਿਹ ਸਮਾਨ ਬਿਧਿ ਕਹੂੰ ਨ ਸਵਾਰੀ ॥੧॥
jih samaan bidh kahoon na savaaree |1|

ಅವನಂತೆ ಯಾರೂ ಸೃಷ್ಟಿಸಿಲ್ಲ. 1.

ਤਹਿਕ ਸਾਹ ਕੋ ਪੂਤ ਸੁਜਾਨਾ ॥
tahik saah ko poot sujaanaa |

ಅಲ್ಲಿ ಶಾಹನ ಮಗ ಸುಜನ್ ಇದ್ದ.

ਚੰਦ੍ਰ ਸੈਨ ਨਾਮਾ ਬਲਵਾਨਾ ॥
chandr sain naamaa balavaanaa |

(ಅವನ) ಹೆಸರು ಚಂದ್ರ ಸೇನ್ ಮತ್ತು (ಅವನು) ತುಂಬಾ ಬಲಶಾಲಿ.

ਮਹਾ ਕੁਅਰਿ ਵਾ ਕੀ ਛਬਿ ਲਹੀ ॥
mahaa kuar vaa kee chhab lahee |

ಮಹಾ ಕುಮಾರಿ ಅವಳ ಸೌಂದರ್ಯವನ್ನು ನೋಡಿದಳು

ਮਨ ਕ੍ਰਮ ਬਚਨ ਥਕਿਤ ਹ੍ਵੈ ਰਹੀ ॥੨॥
man kram bachan thakit hvai rahee |2|

ಮತ್ತು ಮಾತು ಮತ್ತು ಕ್ರಿಯೆಗಳಿಂದ ಮನಸ್ಸು ಶಾಂತವಾಯಿತು. 2.

ਪਠੈ ਸਹਚਰੀ ਲਿਯੋ ਬੁਲਾਇ ॥
patthai sahacharee liyo bulaae |

(ಅವನು) ಒಬ್ಬ ಸೇವಕಿಯನ್ನು ಕಳುಹಿಸಿ ಅವಳನ್ನು ಕರೆದನು

ਪੋਸਤ ਭਾਗ ਅਫੀਮ ਮੰਗਾਇ ॥
posat bhaag afeem mangaae |

ಮತ್ತು ಗಸಗಸೆ, ಸೆಣಬಿನ ಮತ್ತು ಅಫೀಮು ಬೇಡಿಕೆ.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਤਨ ਤਾਹਿ ਪਿਵਾਯੋ ॥
bhaat bhaat tan taeh pivaayo |

ಅವನಿಗೆ ಅನೇಕ ವಿಧಗಳಲ್ಲಿ ಆಹಾರವನ್ನು ನೀಡಲಾಯಿತು

ਅਧਿਕ ਮਤ ਕਰਿ ਗਰੈ ਲਗਾਯੋ ॥੩॥
adhik mat kar garai lagaayo |3|

ಮತ್ತು ಬಹಳಷ್ಟು ಮೋಜು ಮಾಡಿದ ನಂತರ, ಅವನನ್ನು ತಬ್ಬಿಕೊಂಡರು. 3.

ਮਤ ਕਿਯਾ ਮਦ ਸਾਥ ਪ੍ਯਾਰੋ ॥
mat kiyaa mad saath payaaro |

(ಅವನು) ಪ್ರಿಯತಮೆಯನ್ನು ಮದ್ಯಪಾನ ಮಾಡಿದನು

ਕਬਹੂੰ ਕਰਤ ਨ ਉਰ ਸੌ ਨ੍ਯਾਰੋ ॥
kabahoon karat na ur sau nayaaro |

ಮತ್ತು ಸ್ತನದಿಂದ ಅವಳನ್ನು ಎಂದಿಗೂ ತಾರತಮ್ಯ ಮಾಡಲಿಲ್ಲ.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਉਰ ਸੌ ਲਪਟਾਵੈ ॥
bhaat bhaat ur sau lapattaavai |

(ಅವಳು) ಹಲವು ವಿಧಗಳಲ್ಲಿ ಜಾಫಿಗಳನ್ನು ಧರಿಸುತ್ತಿದ್ದರು

ਚੂੰਬਿ ਕਪੋਲ ਦੋਊ ਬਲਿ ਜਾਵੈ ॥੪॥
choonb kapol doaoo bal jaavai |4|

ಮತ್ತು ಎರಡೂ ಕೆನ್ನೆಗಳಿಗೆ ಮುತ್ತಿಟ್ಟು ಬಲಿಹಾರಕ್ಕೆ ಹೋಗುತ್ತಿದ್ದಳು. 4.

ਰਸਿ ਗਯੋ ਮੀਤ ਨ ਛੋਰਾ ਜਾਇ ॥
ras gayo meet na chhoraa jaae |

ಆ ಸ್ನೇಹಿತ ಕೂಡ ಸಂಪೂರ್ಣವಾಗಿ ಮುಳುಗಿದ್ದ,

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਭੋਗਤ ਲਪਟਾਇ ॥
bhaat bhaat bhogat lapattaae |

(ಅವನು) ಬಿಡಲಿಲ್ಲ.

ਚੁੰਬਨ ਔਰ ਅਲਿੰਗਨ ਲੇਈ ॥
chunban aauar alingan leee |

(ಎರಡೂ) ಪರಸ್ಪರ ಸುತ್ತಿ ಆನಂದಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਅਨਿਕ ਭਾਤਿ ਤਨ ਆਸਨ ਦੇਈ ॥੫॥
anik bhaat tan aasan deee |5|

ಅವರು ಮುತ್ತು ಮತ್ತು ತಬ್ಬಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದರು ಮತ್ತು ವಿವಿಧ ಭಂಗಿಗಳನ್ನು ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು. 5.

ਰਸਿ ਗਈ ਤਾ ਕੌ ਤਜਾ ਨ ਜਾਇ ॥
ras gee taa kau tajaa na jaae |

(ಅವಳು) ಅವನಲ್ಲಿ ಎಷ್ಟು ಲೀನವಾದಳು, ಬಿಡುವಿಲ್ಲ.

ਭਾਤਿ ਅਨਿਕ ਲਪਟਤ ਸੁਖ ਪਾਇ ॥
bhaat anik lapattat sukh paae |

ಅವನಿಗೆ ಹಲವು ಬಗೆಯಲ್ಲಿ ಅಂಟಿಕೊಂಡು ಸುಖವನ್ನು ಪಡೆಯುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਯਾ ਸੰਗ ਕਹਾ ਕਵਨ ਬਿਧਿ ਜਾਊਾਂ ॥
yaa sang kahaa kavan bidh jaaooaan |

(ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ) ನಾನು ಇದನ್ನು ಹೇಗೆ ಮತ್ತು ಯಾವ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಹೋಗಬೇಕು ಎಂದು ಯೋಚಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು

ਅਬ ਅਸ ਕਵਨ ਉਪਾਇ ਬਨਾਊਾਂ ॥੬॥
ab as kavan upaae banaaooaan |6|

ಮತ್ತು ನಾನು ಈಗ ಏನು ಮಾಡಬೇಕು? 6.

ਜਾਨਿ ਬੂਝਿ ਇਕ ਦਿਜ ਕਹ ਮਾਰਿ ॥
jaan boojh ik dij kah maar |

(ಅವನು) ತಿಳಿದೂ ಬ್ರಾಹ್ಮಣನನ್ನು ಕೊಂದನು

ਭੂਪ ਭਏ ਇਮਿ ਕਹਾ ਸੁਧਾਰਿ ॥
bhoop bhe im kahaa sudhaar |

ಮತ್ತು ರಾಜನ ಬಳಿಗೆ ಹೋಗಿ ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದನು: (ನಾನು ದೊಡ್ಡ ಪಾಪವನ್ನು ಮಾಡಿದ್ದೇನೆ.

ਅਬ ਮੈ ਜਾਇ ਕਰਵਤਹਿ ਲੈ ਹੌ ॥
ab mai jaae karavateh lai hau |

ಹಾಗಾಗಿ ಈಗ ನಾನು (ಕಾಶಿಗೆ) ಹೋಗಿ ಕಲ್ವತ್ರವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳುತ್ತೇನೆ

ਪਲਟਿ ਦੇਹ ਸੁਰਪੁਰਹਿ ਸਿਧੈ ਹੌ ॥੭॥
palatt deh surapureh sidhai hau |7|

ಮತ್ತು (ನನ್ನನ್ನು ಅವನೊಂದಿಗೆ ಮುಚ್ಚಿಕೊಂಡು) ನಾನು ನನ್ನ ದೇಹವನ್ನು ತಿರುಗಿಸಿ ಸ್ವರ್ಗಕ್ಕೆ ಹೋಗುತ್ತೇನೆ. 7.

ਹੋਰਿ ਰਹਾ ਪਿਤੁ ਏਕ ਨ ਮਾਨੀ ॥
hor rahaa pit ek na maanee |

ತಂದೆ ನಿಲ್ಲಿಸುತ್ತಲೇ ಇದ್ದರು, ಆದರೆ ಅವರು ಒಪ್ಪಲಿಲ್ಲ.

ਰਾਨੀਹੂੰ ਪਾਇਨ ਲਪਟਾਨੀ ॥
raaneehoon paaein lapattaanee |

ರಾಣಿಯೂ (ಅವನ) ಪಾದಗಳಿಗೆ ಅಂಟಿಕೊಂಡಳು.

ਮੰਤ੍ਰ ਸਕਤਿ ਕਰਵਤਿ ਸਿਰ ਧਰਾ ॥
mantr sakat karavat sir dharaa |

ಮಂತ್ರದ ಬಲದಿಂದ ಕಾಲವತ್ರವನ್ನು ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಹಿಡಿದನು

ਏਕ ਰੋਮ ਤਿਹ ਤਾਹਿ ਨ ਹਰਾ ॥੮॥
ek rom tih taeh na haraa |8|

ಆದರೆ ಅವನ ಒಂದು ಕೂದಲನ್ನೂ ಅವನಿಂದ ಹಾಳು ಮಾಡಿಲ್ಲ.8.

ਸਭਨ ਲਹਾ ਕਰਵਤਿ ਇਹ ਲਿਯੋ ॥
sabhan lahaa karavat ih liyo |

(ಅವರು ಅಂತಹ ಹಾಸ್ಯವನ್ನು ಮಾಡಿದರು) ಅವರು ಅದನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡಿದ್ದಾರೆ ಎಂದು ಎಲ್ಲರೂ ನೋಡಿದರು.

ਦ੍ਰਿਸਟਿ ਬੰਦ ਐਸਾ ਤਿਨ ਕਿਯੋ ॥
drisatt band aaisaa tin kiyo |

ಈ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ (ಅವನು) ತಮ್ಮ ದೃಷ್ಟಿಯನ್ನು ಮುಚ್ಚಿದನು.

ਆਪਨ ਗਈ ਮਿਤ੍ਰ ਕੇ ਧਾਮਾ ॥
aapan gee mitr ke dhaamaa |

ಅವಳು ತನ್ನ ಸ್ನೇಹಿತೆಯ ಮನೆಗೆ ಹೋದಳು.

ਭੇਦ ਨ ਲਖਾ ਕਿਸੂ ਕਿਹ ਬਾਮਾ ॥੯॥
bhed na lakhaa kisoo kih baamaa |9|

ಆ ಮಹಿಳೆಯ ರಹಸ್ಯ ಯಾರಿಗೂ ಅರ್ಥವಾಗಲಿಲ್ಲ. 9.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਇਹ ਬਿਧਿ ਛਲਿ ਪਿਤੁ ਮਾਤ ਕਹ ਗਈ ਮਿਤ੍ਰ ਕੇ ਸੰਗ ॥
eih bidh chhal pit maat kah gee mitr ke sang |

ಈ ರೀತಿ ತಾಯಿ ತಂದೆಯನ್ನು ತಪ್ಪಿಸಿ ಮಿತ್ರನೊಂದಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದಾಳೆ.

ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਪੂਰਨ ਭਯੋ ਤਬ ਹੀ ਕਥਾ ਪ੍ਰਸੰਗ ॥੧੦॥
kab sayaam pooran bhayo tab hee kathaa prasang |10|

ಕವಿ ಶ್ಯಾಮ್ ಹೇಳುತ್ತಾರೆ, ಆಗ ಮಾತ್ರ ಕಥೆಯ ಸಂದರ್ಭವು ಕೊನೆಗೊಂಡಿತು. 10.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਚਾਰ ਸੌ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੪੦੦॥੭੦੮੨॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade chaar sau charitr samaapatam sat subham sat |400|7082|afajoon|

ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂವಾದದ 400ನೇ ಅಧ್ಯಾಯದ ಮುಕ್ತಾಯ ಇಲ್ಲಿದೆ. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਪਾਤਿਸਾਹ ਕਾਰੂੰ ਇਕ ਸੁਨਿਯਤ ॥
paatisaah kaaroon ik suniyat |

ಕರು ಎಂಬ ರಾಜನು ಕೇಳುತ್ತಿದ್ದನು.

ਅਮਿਤ ਤੇਜ ਜਾ ਕੋ ਜਗ ਗੁਨਿਯਤ ॥
amit tej jaa ko jag guniyat |

ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಅಮಿತ್ ತೇಜ್ ಎಂದು ಪರಿಗಣಿಸಲ್ಪಟ್ಟವರು.

ਜਿਹ ਧਨ ਭਰੇ ਚਿਹਲ ਭੰਡਾਰਾ ॥
jih dhan bhare chihal bhanddaaraa |

ಅವರ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ನಲವತ್ತು ('ಚಿಹಲ್') ಸಂಪತ್ತು ತುಂಬಿತ್ತು.

ਆਵਤ ਜਿਨ ਕਾ ਪਾਰ ਨ ਵਾਰਾ ॥੧॥
aavat jin kaa paar na vaaraa |1|

ಯಾರ ಅಂತ್ಯ ಕಾಣಲಿಲ್ಲ. 1.

ਤਿਹ ਪੁਰ ਸਾਹ ਸੁਤਾ ਇਕ ਸੁਨਿਯਤ ॥
tih pur saah sutaa ik suniyat |

ಆ ನಗರದಲ್ಲಿ ಶಾಹನ ಮಗಳು ಕೇಳಿದಳು.

ਜਾਨੁਕ ਚਿਤ੍ਰ ਪੁਤ੍ਰਕਾ ਗੁਨਿਯਤ ॥
jaanuk chitr putrakaa guniyat |

ಅವಳನ್ನು ವಿಗ್ರಹದಂತೆ (ಬಹಳ ಸುಂದರ) ಪರಿಗಣಿಸಲಾಯಿತು.

ਨਿਰਖ ਭੂਪ ਕਾ ਰੂਪ ਲੁਭਾਈ ॥
nirakh bhoop kaa roop lubhaaee |

ರಾಜನ ರೂಪವನ್ನು ಕಂಡು ಪುಳಕಿತಳಾದಳು.

ਏਕ ਸਹਚਰੀ ਤਹਾ ਪਠਾਈ ॥੨॥
ek sahacharee tahaa patthaaee |2|

ಒಬ್ಬ ಸೇವಕಿಯನ್ನು ಅವನ ಬಳಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಲಾಯಿತು. 2.

ਕੁਅਰਿ ਬਸੰਤ ਤਵਨਿ ਕਾ ਨਾਮਾ ॥
kuar basant tavan kaa naamaa |

ಆಕೆಯ (ಮಹಿಳೆ) ಹೆಸರು ಬಸಂತ್ ಕುಮಾರಿ.