ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1191


ਰਾਜਾ ਕੀ ਜਾਘੈ ਗਹਿ ਲੀਨੀ ॥
raajaa kee jaaghai geh leenee |

(ತಪ್ಪಾಗಿ ಅವನು) ರಾಜನ ಕಾಲುಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದನು

ਬਲ ਸੋ ਐਂਚਿ ਆਪੁ ਤਰ ਕੀਨੀ ॥੧੪॥
bal so aainch aap tar keenee |14|

ಮತ್ತು ಅದನ್ನು ಬಲದಿಂದ ಕೆಳಗೆ ಎಳೆದರು. 14.

ਤਬ ਨ੍ਰਿਪ ਜਗਾ ਕੋਪ ਕਰਿ ਭਾਰਾ ॥
tab nrip jagaa kop kar bhaaraa |

ಆಗ ರಾಜನಿಗೆ ತುಂಬಾ ಕೋಪ ಬಂದು ಎಚ್ಚರವಾಯಿತು

ਚੋਰ ਚੋਰ ਕਹਿ ਖੜਗ ਸੰਭਾਰਾ ॥
chor chor keh kharrag sanbhaaraa |

ಮತ್ತು ಕಳ್ಳನು (ಅವನ) ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಕದ್ದನು.

ਰਾਨੀ ਜਗੀ ਹਾਥ ਗਹਿ ਲੀਨਾ ॥
raanee jagee haath geh leenaa |

ರಾಣಿಯೂ ಎಚ್ಚರಗೊಂಡು (ಅವಳು) ರಾಜನ ಕೈಯನ್ನು ಹಿಡಿದಳು.

ਯੌ ਜੜ ਕੌ ਪ੍ਰਤਿ ਉਤਰ ਦੀਨਾ ॥੧੫॥
yau jarr kau prat utar deenaa |15|

ಆ ಮೂರ್ಖನಿಗೆ (ರಾಜ) ಹೀಗೆ ಉತ್ತರಿಸಿದ. 15.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਤੀਰਥ ਨਿਮਿਤ ਆਯੋ ਹੁਤੋ ਯਹ ਢਾਕਾ ਕੋ ਰਾਇ ॥
teerath nimit aayo huto yah dtaakaa ko raae |

ಢಾಕಾದ ಈ ರಾಜ ತೀರ್ಥಯಾತ್ರೆಗೆ ಬಂದಿದ್ದ.

ਕਹਾ ਪ੍ਰਥਮ ਨ੍ਰਿਪ ਪਦ ਪਰਸਿ ਬਹੁਰਿ ਅਨੈਹੋ ਜਾਇ ॥੧੬॥
kahaa pratham nrip pad paras bahur anaiho jaae |16|

ಮೊದಲು ರಾಜನ ಪಾದ ಮುಟ್ಟಿ ಸ್ನಾನಕ್ಕೆ ಹೋಗುತ್ತೇನೆ ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದರು. 16.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਤੁਮਰੇ ਪਗ ਪਰਸਨ ਕੇ ਕਾਜਾ ॥
tumare pag parasan ke kaajaa |

ಓ ರಾಜನ್! ಅವರು ನಿಮ್ಮ ಪಾದದಲ್ಲಿದ್ದಾರೆ

ਇਹ ਕਾਰਨ ਆਯੋ ਇਹ ਰਾਜਾ ॥
eih kaaran aayo ih raajaa |

ಅವನು ಇಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದದ್ದು ಮುಟ್ಟಲು ಮಾತ್ರ.

ਤਿਹ ਨ ਹਨੋ ਇਹ ਬਹੁ ਧਨ ਦੀਜੈ ॥
tih na hano ih bahu dhan deejai |

ಅದನ್ನು ಕೊಲ್ಲಬೇಡಿ, ಆದರೆ ಬಹಳಷ್ಟು ಹಣವನ್ನು ನೀಡಿ

ਚਰਨ ਲਗਾ ਪਤਿ ਬਿਦਾ ਕਰੀਜੈ ॥੧੭॥
charan lagaa pat bidaa kareejai |17|

ಮತ್ತು ಓ ಪತಿ ದೇವ್! ಪಾದಗಳನ್ನು ಸ್ಪರ್ಶಿಸುವ ಮೂಲಕ ವಿದಾಯ ಹೇಳಿ. 17.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਬਿਦਾ ਕਿਯਾ ਨ੍ਰਿਪ ਦਰਬ ਦੈ ਤਾ ਕੋ ਚਰਨ ਲਗਾਇ ॥
bidaa kiyaa nrip darab dai taa ko charan lagaae |

ರಾಜನು ಅವನನ್ನು ಅವನ ಪಾದದ ಬಳಿ ಇಟ್ಟು ಸಾಕಷ್ಟು ಹಣವನ್ನು ಕೊಟ್ಟು ಕಳುಹಿಸಿದನು.

ਇਹ ਛਲ ਸੌ ਮੂਰਖ ਛਲਾ ਸਕਾ ਨ ਛਲ ਕੋ ਪਾਇ ॥੧੮॥
eih chhal sau moorakh chhalaa sakaa na chhal ko paae |18|

ಈ ತಂತ್ರದಿಂದ (ರಾಣಿ) ಮೂರ್ಖ ರಾಜನನ್ನು ಮೋಸಗೊಳಿಸಿದಳು, (ಆದರೆ ಅವನು) ತಂತ್ರವನ್ನು ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ. 18.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਦੋਇ ਸੌ ਪੈਸਠਿ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੨੬੫॥੫੦੭੦॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade doe sau paisatth charitr samaapatam sat subham sat |265|5070|afajoon|

ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂಬಾದ್ ಅವರ 265 ನೇ ಚರಿತ್ರದ ಸಮಾರೋಪ ಇಲ್ಲಿದೆ, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರವಾಗಿದೆ. 265.5070. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਸੁਮਤਿ ਸੈਨ ਇਕ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਸੁਨਾ ਬਰ ॥
sumat sain ik nripat sunaa bar |

ಸುಮತಿ ಸೇನ್ ಎಂಬ ಮಹಾನ್ ರಾಜನಿದ್ದ.

ਦੁਤਿਯ ਦਿਵਾਕਰ ਕਿਧੌ ਕਿਰਨਿਧਰ ॥
dutiy divaakar kidhau kiranidhar |

(ಅದು) ಇನ್ನೊಬ್ಬ ಸೂರ್ಯ ಅಥವಾ ಚಂದ್ರ ಎಂದು ತೋರುತ್ತದೆ.

ਸਮਰ ਮਤੀ ਰਾਨੀ ਗ੍ਰਿਹ ਤਾ ਕੇ ॥
samar matee raanee grih taa ke |

ಅವನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಸಮರ್ ಮತಿ ಎಂಬ ರಾಣಿ ಇದ್ದಳು

ਸੁਰੀ ਆਸੁਰੀ ਸਮ ਨਹਿ ਜਾ ਕੇ ॥੧॥
suree aasuree sam neh jaa ke |1|

ದೇವರ ಹೆಂಗಸರು ಮತ್ತು ಮಾನವ ಮಹಿಳೆಯರು ಹಾಗಿರಲಿಲ್ಲ. 1.

ਸ੍ਰੀ ਰਨਖੰਭ ਕਲਾ ਦੁਹਿਤਾ ਤਿਹ ॥
sree ranakhanbh kalaa duhitaa tih |

ಅವರಿಗೆ ಒಬ್ಬ ಮಗಳಿದ್ದಳು (ರಣಕಂಭ ಕಲಾ ಎಂದು ಹೆಸರು).

ਜੀਤਿ ਲਈ ਸਸਿ ਅੰਸ ਕਲਾ ਜਿਹ ॥
jeet lee sas ans kalaa jih |

ಚಂದ್ರನ ಕಲೆಗಳನ್ನು ಗೆದ್ದವನು.

ਨਿਰਖਿ ਭਾਨ ਜਿਹ ਪ੍ਰਭਾ ਰਹਤ ਦਬਿ ॥
nirakh bhaan jih prabhaa rahat dab |

ಅದರ ಸೊಬಗನ್ನು ಕಂಡು ಸೂರ್ಯನೂ ನಿಗ್ರಹಿಸುತ್ತಿದ್ದ.

ਸੁਰੀ ਆਸੁਰਿਨ ਕੀ ਨਹਿ ਸਮ ਛਬਿ ॥੨॥
suree aasurin kee neh sam chhab |2|

ದೇವ ಸ್ತ್ರೀಯರ ಮತ್ತು ರಾಕ್ಷಸ ಸ್ತ್ರೀಯರ ಸೌಂದರ್ಯವು (ಅವಳಿಗೆ) ಸಮನಾಗಿರಲಿಲ್ಲ.2.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਤਰੁਨਿ ਭਈ ਤਰੁਨੀ ਜਬੈ ਅਧਿਕ ਸੁਖਨ ਕੇ ਸੰਗ ॥
tarun bhee tarunee jabai adhik sukhan ke sang |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಸುಖವಾಗಿ ಬೆಳೆದಾಗ

ਲਰਿਕਾਪਨ ਮਿਟਿ ਜਾਤ ਭਯੋ ਦੁੰਦਭਿ ਦਿਯੋ ਅਨੰਗ ॥੩॥
larikaapan mitt jaat bhayo dundabh diyo anang |3|

ನಂತರ ಆಕೆಯ ಬಾಲ್ಯವು ಕೊನೆಗೊಂಡಿತು ಮತ್ತು ಕಾಮ ದೇವ್ ನಾಗರಾವನ್ನು ನುಡಿಸಿದರು (ಅಂದರೆ ಅವಳು ಚಿಕ್ಕವಳಾದಳು).

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਚਾਰਿ ਭ੍ਰਾਤ ਤਾ ਕੇ ਬਲਵਾਨਾ ॥
chaar bhraat taa ke balavaanaa |

ಅವನಿಗೆ ನಾಲ್ಕು ಬಲವಾದ ಸಹೋದರರಿದ್ದರು.

ਸੂਰਬੀਰ ਸਭ ਸਸਤ੍ਰ ਨਿਧਾਨਾ ॥
soorabeer sabh sasatr nidhaanaa |

(ಅವರೆಲ್ಲರೂ) ಶೂರರು ಮತ್ತು ರಕ್ಷಾಕವಚದಲ್ಲಿ ಶ್ರೀಮಂತರು.

ਤੇਜਵਾਨ ਦੁਤਿਮਾਨ ਅਤੁਲ ਬਲ ॥
tejavaan dutimaan atul bal |

(ಅವರು) ಅತ್ಯಂತ ವೇಗವಾಗಿ, ಸುಂದರ ಮತ್ತು ನಂಬಲಾಗದ ಶಕ್ತಿ.

ਅਰਿ ਅਨੇਕ ਜੀਤੇ ਜਿਹ ਦਲਿ ਮਲਿ ॥੪॥
ar anek jeete jih dal mal |4|

ಅವನು ಅನೇಕ ಶತ್ರುಗಳನ್ನು ಸೋಲಿಸಿದನು. 4.

ਸਾਰਦੂਲ ਧੁਜ ਨਾਹਰ ਧੁਜ ਭਨ ॥
saaradool dhuj naahar dhuj bhan |

ಸರ್ದುಲ್ ಧುಜ್, ನಹರ್ ಧುಜ್,

ਸਿੰਘ ਕੇਤੁ ਹਰਿ ਕੇਤੁ ਮਹਾ ਮਨ ॥
singh ket har ket mahaa man |

ಸಿಂಗ್ ಕೇತು ಮತ್ತು ಹರಿ ಕೇತು ಬಹಳ ಶ್ರೇಷ್ಠರಾಗಿದ್ದರು.

ਚਾਰੌ ਸੂਰਬੀਰ ਬਲਵਾਨਾ ॥
chaarau soorabeer balavaanaa |

ಆ ನಾಲ್ವರು ಯೋಧರು ಬಹಳ ಬಲಿಷ್ಠರಾಗಿದ್ದರು.

ਮਾਨਤ ਸਤ੍ਰੁ ਸਕਲ ਜਿਹ ਆਨਾ ॥੫॥
maanat satru sakal jih aanaa |5|

ಎಲ್ಲರೂ ತಮ್ಮ ಸಲ್ಲಿಕೆಯನ್ನು ಶತ್ರುಗಳೆಂದು ಪರಿಗಣಿಸಿದರು. 5.

ਚਾਰੌ ਕੁਅਰਿ ਪੜਨ ਕੇ ਕਾਜਾ ॥
chaarau kuar parran ke kaajaa |

ನಾಲ್ವರು ರಾಜಕುಮಾರರಿಗೆ ಕಲಿಸಲು

ਦਿਜ ਇਕ ਬੋਲਿ ਪਠਾਯੋ ਰਾਜਾ ॥
dij ik bol patthaayo raajaa |

ರಾಜನು ಬ್ರಾಹ್ಮಣನನ್ನು ಕರೆದನು.

ਭਾਖ੍ਰਯਾਦਿਕ ਬ੍ਯਾਕਰਨ ਪੜੇ ਜਿਨ ॥
bhaakhrayaadik bayaakaran parre jin |

ಯಾರು ಕಾಮೆಂಟರಿ, ವ್ಯಾಕರಣ ಇತ್ಯಾದಿಗಳನ್ನು ಓದಿದ್ದರು

ਔਗਾਹਨ ਸਭ ਕਿਯ ਪੁਰਾਨ ਤਿਨ ॥੬॥
aauagaahan sabh kiy puraan tin |6|

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲಾ ಪುರಾಣಗಳನ್ನು ಅಧ್ಯಯನ ಮಾಡಿದವರು. 6.

ਅਧਿਕ ਦਰਬ ਨ੍ਰਿਪ ਬਰ ਤਿਹ ਦੀਯਾ ॥
adhik darab nrip bar tih deeyaa |

ಮಹಾರಾಜನು ಅವನಿಗೆ ಬಹಳಷ್ಟು ಹಣವನ್ನು ಕೊಟ್ಟನು

ਬਿਬਿਧ ਬਿਧਨ ਕਰਿ ਆਦਰ ਕੀਯਾ ॥
bibidh bidhan kar aadar keeyaa |

ಮತ್ತು ಅತ್ಯಂತ ಗೌರವಾನ್ವಿತ.

ਸੁਤਾ ਸਹਿਤ ਸੌਪੇ ਸੁਤ ਤਿਹ ਘਰ ॥
sutaa sahit sauape sut tih ghar |

ಅವನು ತನ್ನ ನಾಲ್ಕು ಗಂಡುಮಕ್ಕಳನ್ನು ತನ್ನ ಮಗಳೊಂದಿಗೆ ತನ್ನ ಮನೆಗೆ ಕಳುಹಿಸಿ ಹೇಳಿದನು.

ਕਛੁ ਬਿਦ੍ਯਾ ਦਿਜਿ ਦੇਹੁ ਕ੍ਰਿਪਾ ਕਰਿ ॥੭॥
kachh bidayaa dij dehu kripaa kar |7|

ಓ ಮಹಾ ವಿದ್ವಾಂಸನೇ! ದಯವಿಟ್ಟು ಅವರಿಗೆ ಸ್ವಲ್ಪ ಶಿಕ್ಷಣ ನೀಡಿ. 7.

ਜਬ ਤੇ ਤਹ ਪੜਬੇ ਕਹ ਆਵੈ ॥
jab te tah parrabe kah aavai |

ಅವರು ಅಲ್ಲಿ ಓದಲು ಬಂದಾಗ