ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1093


ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਕਾਢਿ ਕਾਢਿ ਕਰਿ ਖੜਗ ਪਖਰਿਯਾ ਧਾਵਹੀ ॥
kaadt kaadt kar kharrag pakhariyaa dhaavahee |

ಕುದುರೆ ಸವಾರರು ಕತ್ತಿಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದು ಓಡಲಾರಂಭಿಸಿದರು

ਮਹਾ ਖੇਤ ਮੈ ਖਤ੍ਰੀ ਖਿੰਗ ਨਚਾਵਈ ॥
mahaa khet mai khatree khing nachaavee |

ಮತ್ತು ಮಹಾಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಛತ್ರಿ ಕುದುರೆಗಳು ನರ್ತಿಸತೊಡಗಿದವು.

ਖੰਡ ਖੰਡ ਹ੍ਵੈ ਗਿਰੇ ਖਗਿਸ ਕੇ ਸਰ ਲਗੇ ॥
khandd khandd hvai gire khagis ke sar lage |

ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನ ('ಖಗಿಗಳು') ಬಾಣಗಳಿಂದ ಯೋಧರು ತುಂಡಾಗಿ ಬೀಳಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು.

ਹੋ ਚਲੇ ਖੇਤ ਕੋ ਛਾਡਿ ਕ੍ਰੋਧ ਅਤਿ ਹੀ ਜਗੇ ॥੧੩॥
ho chale khet ko chhaadd krodh at hee jage |13|

ಅವನು ತುಂಬಾ ಕೋಪಗೊಂಡು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯನ್ನು ತೊರೆದನು. 13.

ਭੁਜੰਗ ਛੰਦ ॥
bhujang chhand |

ಭುಜಂಗ್ ಪದ್ಯ:

ਮੰਡੇ ਆਨਿ ਮਾਨੀ ਮਹਾ ਕੋਪ ਹ੍ਵੈ ਕੈ ॥
mandde aan maanee mahaa kop hvai kai |

ಬಹಳ ಹೆಮ್ಮೆಯ (ವೀರರು) ಬಹಳ ಕೋಪಗೊಂಡಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ದೃಢವಾಗಿ ನಿಂತಿದ್ದಾರೆ.

ਕਿਤੇ ਬਾਢਵਾਰੀਨ ਕੌ ਬਾਧਿ ਕੈ ਕੈ ॥
kite baadtavaareen kau baadh kai kai |

ಎಷ್ಟು ಮಂದಿ ಕತ್ತಿಗಳನ್ನು ಕಟ್ಟಿಕೊಂಡಿದ್ದಾರೆ.

ਕਿਤੇ ਪਾਨਿ ਮਾਗੈ ਕਿਤੇ ਮਾਰਿ ਕੂਕੈ ॥
kite paan maagai kite maar kookai |

ಎಲ್ಲೋ (ಯಾರೋ) ನೀರು ಕೇಳುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ (ಯಾರೋ) 'ಕೊಲ್' 'ಕೊಲ್' ಎಂದು ಕೂಗುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਕਿਤੇ ਚਾਰਿ ਓਰਾਨ ਤੇ ਆਨ ਢੂਕੈ ॥੧੪॥
kite chaar oraan te aan dtookai |14|

ಅದು (ಶತ್ರುಗಳು) ನಾಲ್ಕೂ ಕಡೆಯಿಂದ ಬರುತ್ತಿದೆ. 14.

ਕਿਤੇ ਸਸਤ੍ਰ ਅਸਤ੍ਰਾਨ ਲੈ ਕੈ ਪਧਾਰੈ ॥
kite sasatr asatraan lai kai padhaarai |

ಆಯುಧಗಳೊಂದಿಗೆ ಎಷ್ಟು ಆಯುಧಗಳು ಬಂದಿವೆ.

ਕਿਤੇ ਬਾਢਵਾਰੀ ਕਿਤੇ ਬਾਨ ਮਾਰੈ ॥
kite baadtavaaree kite baan maarai |

ಎಷ್ಟು ಕತ್ತಿಗಳು (ಹಿಡಿಯುವ) ಮತ್ತು ಎಷ್ಟು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹೊಡೆಯುತ್ತಿವೆ.

ਕਿਤੇ ਹਾਕ ਕੂਕੈ ਕਿਤੇ ਰੂਹ ਛੋਰੈ ॥
kite haak kookai kite rooh chhorai |

ಎಷ್ಟು ಮಂದಿ ಕಿರುಚುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಎಷ್ಟು ಮಂದಿ ತಮ್ಮ ಜೀವನವನ್ನು ತ್ಯಜಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਕਿਤੇ ਛਿਪ੍ਰ ਛਤ੍ਰੀਨ ਕੇ ਛਤ੍ਰ ਤੋਰੈ ॥੧੫॥
kite chhipr chhatreen ke chhatr torai |15|

ಛತ್ರಿಗಳ ಛತ್ರಗಳನ್ನು ಎಷ್ಟು ಬೇಗ ಒಡೆಯುತ್ತಿದ್ದಾರೆ. 15.

ਭਏ ਨਾਦ ਭਾਰੇ ਮਹਾ ਕੋਪ ਕੈ ਕੈ ॥
bhe naad bhaare mahaa kop kai kai |

(ಎಷ್ಟು) ಮಹಾಕೋಪದಿಂದ ಜೋರಾಗಿ ಶಬ್ದಮಾಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਕਿਤੇ ਬਾਢਵਾਰੀਨ ਕੋ ਬਾਢ ਦੈ ਕੈ ॥
kite baadtavaareen ko baadt dai kai |

ಎಷ್ಟು ಮಂದಿ ಕೃಪಾಂಕಗಳೊಂದಿಗೆ ಕಟಾವು ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਹਨ੍ਯੋ ਕ੍ਰਿਸਨ ਕ੍ਰੋਧੀ ਭਟੰ ਬ੍ਰਿਣਤ ਘਾਯੋ ॥
hanayo krisan krodhee bhattan brinat ghaayo |

ಕೋಪಗೊಂಡ ಕೃಷ್ಣನು ಯೋಧರನ್ನು ಕೊಂದನು.

ਭਜੈ ਸੂਰਮਾ ਰੁਕਮ ਕੋਟੈ ਗਿਰਾਯੋ ॥੧੬॥
bhajai sooramaa rukam kottai giraayo |16|

ಬೆಳ್ಳಿ ಕೋಟೆ ಕುಸಿತದಿಂದ ಎಲ್ಲರೂ ಓಡಿ ಹೋಗಿದ್ದಾರೆ. 16.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਰੁਕਮ ਕੋਟ ਕੌ ਜੀਤਿ ਕੈ ਤਹਾ ਪਹੂਚਿਯੋ ਜਾਇ ॥
rukam kott kau jeet kai tahaa pahoochiyo jaae |

ಬೆಳ್ಳಿ ಕೋಟೆಯನ್ನು ಗೆದ್ದ ನಂತರ (ಶ್ರೀ ಕೃಷ್ಣ) ಅಲ್ಲಿಗೆ ತಲುಪಿದನು

ਜਹਾ ਦੁਰਗ ਕਲਧੋਤ ਕੌ ਰਾਖ੍ਯੋ ਦ੍ਰੁਗਤ ਬਨਾਇ ॥੧੭॥
jahaa durag kaladhot kau raakhayo drugat banaae |17|

ಅಲ್ಲಿ ಚಿನ್ನದ ಗಟ್ಟಿಯಾದ (ಅಗಮ್ಯ) ಕೋಟೆಯನ್ನು ನಿರ್ಮಿಸಲಾಗಿದೆ. 17.

ਭੁਜੰਗ ਛੰਦ ॥
bhujang chhand |

ಭುಜಂಗ್ ಪದ್ಯ:

ਤਹੀ ਜਾਇ ਲਾਗੋ ਮਚਿਯੋ ਲੋਹ ਗਾਢੋ ॥
tahee jaae laago machiyo loh gaadto |

(ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣ) ಅಲ್ಲಿಗೆ ತಲುಪಿದಾಗ, ಭಾರೀ ಯುದ್ಧವು ನಡೆಯಿತು.

ਮਹਾ ਛਤ੍ਰ ਧਾਰੀਨ ਕੌ ਛੋਭ ਬਾਢੋ ॥
mahaa chhatr dhaareen kau chhobh baadto |

ಮಹಾನ್ ಛತ್ರಧಾರಿಗಳ ಕೋಪವು ಬಹಳವಾಗಿ ಹೆಚ್ಚಾಯಿತು.

ਕਿਤੇ ਫਾਸ ਫਾਸੇ ਕਿਤੇ ਮਾਰਿ ਛੋਰੇ ॥
kite faas faase kite maar chhore |

ಎಷ್ಟು ಮಂದಿ ಬಲೆಗಳಲ್ಲಿ ಸಿಕ್ಕಿಬಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಎಷ್ಟು ಮಂದಿ ಸತ್ತರು.

ਫਿਰੈ ਮਤ ਦੰਤੀ ਕਹੂੰ ਛੂਛ ਘੋਰੇ ॥੧੮॥
firai mat dantee kahoon chhoochh ghore |18|

ಕೆಲವೆಡೆ ಮದವೇರಿದ ಆನೆಗಳು, ಎಲ್ಲೋ ಖಾಲಿ ಕುದುರೆಗಳು ಓಡಾಡುತ್ತಿವೆ. 18.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਜੁਝਿ ਜੁਝਿ ਸੁਭਟ ਸਾਮੁਹੇ ਮਰੈ ॥
jujh jujh subhatt saamuhe marai |

ಯೋಧರು ಮುಂಭಾಗದಲ್ಲಿ ಹೋರಾಡುತ್ತಾ ಸಾಯುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਚੁਨਿ ਚੁਨਿ ਕਿਤੇ ਬਰੰਗਨਿਨ ਬਰੈ ॥
chun chun kite baranganin barai |

ಎಷ್ಟು ಜನ ಆಯ್ದು ನರಳುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਬਰਤ ਬਰੰਗਨਿਨ ਜੁ ਨਰ ਨਿਹਾਰੈ ॥
barat baranganin ju nar nihaarai |

ದುಷ್ಟಶಕ್ತಿಗಳಿಂದ ಪೀಡಿತರನ್ನು ನೋಡುವ ವ್ಯಕ್ತಿ,

ਲਰਿ ਲਰਿ ਮਰੈ ਨ ਸਦਨ ਸਿਧਾਰੈ ॥੧੯॥
lar lar marai na sadan sidhaarai |19|

ಅವರು ಹೋರಾಡಿ ಸಾಯುತ್ತಾರೆ, ಆದರೆ ಮನೆಗೆ ಹಿಂತಿರುಗುವುದಿಲ್ಲ. 19.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਕ੍ਰਿਸਨ ਜੀਤਿ ਸਭ ਸੂਰਮਾ ਰਾਜਾ ਦਏ ਛੁਰਾਇ ॥
krisan jeet sabh sooramaa raajaa de chhuraae |

ಕೃಷ್ಣನು ವಿಜಯವನ್ನು ಪಡೆದನು ಮತ್ತು ಎಲ್ಲಾ ವೀರ ರಾಜರನ್ನು ಮುಕ್ತಗೊಳಿಸಿದನು.

ਨਰਕਾਸੁਰ ਕੌ ਘਾਇਯੋ ਅਬਲਾ ਲਈ ਛਿਨਾਇ ॥੨੦॥
narakaasur kau ghaaeiyo abalaa lee chhinaae |20|

ನರಕಾಸುರನನ್ನು ಕೊಂದ ನಂತರ ಅವನು ಮಹಿಳೆಯರನ್ನು ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋದನು. 20.

ਇਹ ਚਰਿਤ੍ਰ ਤਨ ਚੰਚਲਾ ਰਾਜਾ ਦਏ ਛੁਰਾਇ ॥
eih charitr tan chanchalaa raajaa de chhuraae |

ಈ ಪಾತ್ರವನ್ನು ನಿರ್ವಹಿಸುವ ಮೂಲಕ, ಮಹಿಳೆ ರಾಜರನ್ನು ಮುಕ್ತಗೊಳಿಸಿದಳು

ਕ੍ਰਿਸਨ ਨਾਥ ਸਭ ਹੂ ਕਰੇ ਨਰਕਾਸੁਰਹਿ ਹਨਾਇ ॥੨੧॥
krisan naath sabh hoo kare narakaasureh hanaae |21|

ಮತ್ತು ನರಕಾಸುರನನ್ನು ಕೊಂದು ಎಲ್ಲರೂ ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ತಮ್ಮ ಪತಿಯನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿಕೊಂಡರು. 21.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਸੋਰਹ ਸਪਤ ਕ੍ਰਿਸਨ ਤਿਯ ਬਰੀ ॥
sorah sapat krisan tiy baree |

ಕೃಷ್ಣನು ಹದಿನಾರು ಸಾವಿರ ಸ್ತ್ರೀಯರನ್ನು ಮದುವೆಯಾದನು

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਕੇ ਭੋਗਨ ਭਰੀ ॥
bhaat bhaat ke bhogan bharee |

ಮತ್ತು ಅನೇಕ ವಿಧಗಳಲ್ಲಿ ರಮಣವನ್ನು ಪ್ರದರ್ಶಿಸಿದರು.

ਕੰਚਨ ਕੋ ਸਭ ਕੋਟ ਗਿਰਾਯੋ ॥
kanchan ko sabh kott giraayo |

ಇಡೀ ಚಿನ್ನದ ಕೋಟೆಯನ್ನು ಉರುಳಿಸುವ ಮೂಲಕ

ਆਨਿ ਦ੍ਵਾਰਿਕਾ ਦੁਰਗ ਬਨਾਯੋ ॥੨੨॥
aan dvaarikaa durag banaayo |22|

ಅವನು ದ್ವಾರಿಕೆಗೆ ಬಂದು ಕೋಟೆಯನ್ನು ಕಟ್ಟಿದನು. 22.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਗ੍ਰਿਹ ਕਾਹੂ ਕੇ ਚੌਪਰਿ ਮੰਡਤ ਹੈ ਤ੍ਰਿਯ ਕਾਹੂ ਸੋ ਫਾਗ ਮਚਾਵਤ ਹੈ ॥
grih kaahoo ke chauapar manddat hai triy kaahoo so faag machaavat hai |

ಚೌಪರ್ ಅನ್ನು ಯಾರದೋ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಆಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ಹೆಂಗಸರು ಫಾಗಿ ಆಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਕਹੂੰ ਗਾਵਤ ਗੀਤ ਬਜਾਵਤ ਤਾਲ ਸੁ ਬਾਲ ਕਹੂੰ ਦੁਲਰਾਵਤ ਹੈ ॥
kahoon gaavat geet bajaavat taal su baal kahoon dularaavat hai |

ಎಲ್ಲೋ ಹಾಡುಗಳನ್ನು ಹಾಡಲಾಗುತ್ತಿದೆ, ಎಲ್ಲೋ ತಾಳಗಳನ್ನು ನುಡಿಸಲಾಗುತ್ತಿದೆ ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ಮಕ್ಕಳನ್ನು ಮುದ್ದಿಸಲಾಗುತ್ತಿದೆ.

ਗਨਿਕਾਨ ਕੇ ਖ੍ਯਾਲ ਸੁਨੈ ਕਤਹੂੰ ਕਹੂੰ ਬਸਤ੍ਰ ਅਨੂਪ ਬਨਾਵਤ ਹੈ ॥
ganikaan ke khayaal sunai katahoon kahoon basatr anoop banaavat hai |

ಎಲ್ಲೋ ವೇಶ್ಯೆಯರ ಆಲೋಚನೆಗಳು (ಹಾಡಿನ ರೂಪ) ಕೇಳಿಬರುತ್ತಿವೆ ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ವಿಶಿಷ್ಟವಾದ ವಸ್ತ್ರಗಳನ್ನು ತಯಾರಿಸಲಾಗುತ್ತಿದೆ.

ਸੁਭ ਚਿਤ੍ਰਨ ਚਿਤ ਸੁ ਬਿਤ ਹਰੇ ਕੋਊ ਤਾ ਕੌ ਚਰਿਤ੍ਰ ਨ ਪਾਵਤ ਹੈ ॥੨੩॥
subh chitran chit su bit hare koaoo taa kau charitr na paavat hai |23|

(ಎಲ್ಲೋ) ಶುಭ ಚಿತ್ರಗಳು ಸಂಪತ್ತನ್ನು ಕದಿಯುತ್ತವೆ ಮತ್ತು ಆ ಪಾತ್ರಗಳನ್ನು ಯಾರೂ ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಳ್ಳುವುದಿಲ್ಲ. 23.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਦੋਇ ਸੌ ਤਿੰਨ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੨੦੩॥੩੮੩੦॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade doe sau tin charitr samaapatam sat subham sat |203|3830|afajoon|

ಇಲ್ಲಿಗೆ ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂವಾದದ 203ನೇ ಅಧ್ಯಾಯ ಮುಗಿಯಿತು, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರ. 203.3830. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ: