ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1027


ਹੋ ਯਾ ਸੌ ਨੇਹੁ ਬਢਾਇ ਨ ਯਾ ਕੋ ਕੀਜਿਯੈ ॥੬॥
ho yaa sau nehu badtaae na yaa ko keejiyai |6|

ಅದರೊಂದಿಗೆ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸುವ ಮೂಲಕ ಇದನ್ನು ಮಾಡಬೇಡಿ. 6.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਤਬ ਰਾਨੀ ਨ੍ਰਿਪ ਚਲਿ ਆਈ ॥
tab raanee nrip chal aaee |

ಆಗ ರಾಣಿ ರಾಜನ ಬಳಿಗೆ ಹೋದಳು

ਸਕਲ ਭੇਦ ਤਿਹ ਦਿਯੋ ਬਤਾਈ ॥
sakal bhed tih diyo bataaee |

ಮತ್ತು ಅವನಿಗೆ ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ಹೇಳಿದನು.

ਤੁਹਿ ਦੇਖਤ ਦੇਸੀ ਉਹਿ ਦਈ ॥
tuhi dekhat desee uhi dee |

ನೀವು ನೋಡುತ್ತಿರುವಂತೆ ಅವಳು ಅವನಿಗೆ ಸನ್ನೆಯನ್ನು ತೋರಿಸುತ್ತಿದ್ದಾಳೆ.

ਤੋਰੀ ਪ੍ਰੀਤਿ ਕਹਾ ਇਹ ਭਈ ॥੭॥
toree preet kahaa ih bhee |7|

ಅದರೊಂದಿಗೆ ನೀವು ಯಾವ ರೀತಿಯ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದೀರಿ? 7.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਤੁਹਿ ਦੇਖਤ ਇਨ ਉਹਿ ਦਈ ਦੇਸੀ ਸੁਨੁ ਮਹਾਰਾਜ ॥
tuhi dekhat in uhi dee desee sun mahaaraaj |

ಓ ಮಹಾರಾಜ! ಆಲಿಸಿ, ನೀವು ನೋಡುತ್ತಿರುವಾಗ ಅದು ಅವನಿಗೆ ಸನ್ನೆಗಳನ್ನು ತೋರಿಸಿದೆ.

ਤਾ ਤੇ ਤੁਮਰੋ ਯਾ ਭਏ ਹਿਤ ਕੀਨੋ ਕਿਹ ਕਾਜ ॥੮॥
taa te tumaro yaa bhe hit keeno kih kaaj |8|

ಹಾಗಾದರೆ ಅದರೊಂದಿಗೆ ಮಾಡಿದ ಪ್ರೀತಿ ಏನು?8.

ਬੇਸ੍ਵਾ ਤੁਮ ਕੌ ਭਾਵਈ ਤ੍ਯਾਗ ਕਰਿਯੋ ਤੈ ਮੋਹਿ ॥
besvaa tum kau bhaavee tayaag kariyo tai mohi |

ನೀವು ವೇಶ್ಯೆಯನ್ನು ಇಷ್ಟಪಟ್ಟಿದ್ದೀರಿ ಮತ್ತು ನನ್ನನ್ನು ತ್ಯಜಿಸಿದ್ದೀರಿ.

ਔਰ ਪੁਰਖੁ ਤਾ ਕੌ ਰੁਚੈ ਲਾਜ ਨ ਲਾਗਤ ਤੋਹਿ ॥੯॥
aauar purakh taa kau ruchai laaj na laagat tohi |9|

ಅವಳು ಇತರ ಪುರುಷರನ್ನು ಇಷ್ಟಪಡುತ್ತಾಳೆ, ನಿಮಗೆ ನಾಚಿಕೆಯಾಗುವುದಿಲ್ಲವೇ? 9.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਜੌ ਇਨ ਕੇ ਰਾਖੇ ਪਤਿ ਪੈਯੈ ॥
jau in ke raakhe pat paiyai |

ಇದನ್ನು (ವೇಶ್ಯೆ) ಮನೆಯಲ್ಲಿಟ್ಟರೆ ಗೌರವ ('ಗಂಡ').

ਤੌ ਬਰਾਗਿਨਿਨ ਕ੍ਯੋ ਗ੍ਰਿਹ ਲ੍ਯੈਯੈ ॥
tau baraaginin kayo grih layaiyai |

ಹಾಗಾದರೆ (ಹಾಗಾದರೆ) ಅತ್ಯುತ್ತಮ ಮಹಿಳೆಯರನ್ನು ('ಬ್ರಾಜಿನಿನ್') ಮನೆಗೆ ಏಕೆ ತರಬೇಕು.

ਟਟੂਅਹਿ ਚੜਿ ਜੀਤੇ ਸੰਗ੍ਰਾਮਾ ॥
ttattooeh charr jeete sangraamaa |

ಕುದುರೆ ಸವಾರಿ ಮಾಡುವ ಮೂಲಕ ಯುದ್ಧವನ್ನು ಗೆಲ್ಲಲು ಸಾಧ್ಯವಾದರೆ,

ਕੋ ਖਰਚੈ ਤਾਜੀ ਪੈ ਦਾਮਾ ॥੧੦॥
ko kharachai taajee pai daamaa |10|

ಹಾಗಾದರೆ ಕುದುರೆಗಳಿಗೆ ಹಣ ಖರ್ಚು ಮಾಡುವ ಅವಶ್ಯಕತೆ ಏನಿದೆ. 10.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਇਨ ਬੇਸ੍ਵਨਿ ਕੌ ਲਾਜ ਨਹਿ ਨਹਿ ਜਾਨਤ ਰਸ ਰੀਤਿ ॥
ein besvan kau laaj neh neh jaanat ras reet |

ಈ ವೇಶ್ಯೆಯರಿಗೆ ಯಾವುದೇ ಲಾಡ್ಜ್ ಇಲ್ಲ (ಯಾವುದೇ ರೀತಿಯ) ಅಥವಾ ಅವರಿಗೆ ಪ್ರೀತಿಯ ಸಂಸ್ಕಾರಗಳು ತಿಳಿದಿಲ್ಲ.

ਰਾਵ ਛੋਰਿ ਰੰਕਹਿ ਭਜਹਿ ਪੈਸਨ ਕੀ ਪਰਤੀਤ ॥੧੧॥
raav chhor rankeh bhajeh paisan kee parateet |11|

ಅವರು ಹಣಕ್ಕಾಗಿ ರಾಜರನ್ನು ಬಿಟ್ಟು ರ್ಯಾಂಕ್ ಮತ್ತು ಫೈಲ್ಗಳೊಂದಿಗೆ ಆಟವಾಡಬಹುದು. 11.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਤੁਮ ਸੇਤੀ ਬਾਹਰ ਕੋ ਨੇਹ ਜਤਾਵਈ ॥
tum setee baahar ko neh jataavee |

ಇದು ಬಾಹ್ಯವಾಗಿ ನಿಮ್ಮ ಮೇಲಿನ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ತೋರಿಸುತ್ತದೆ,

ਨਿਜੁ ਹਿਤ ਵਾ ਕੇ ਸੰਗ ਟਕਾ ਜੋ ਲ੍ਯਾਵਈ ॥
nij hit vaa ke sang ttakaa jo layaavee |

ಆದರೆ (ಅದರ) ಆಸಕ್ತಿಯು ಸಂಪತ್ತನ್ನು ತರುವವನ ಬಳಿ ಇರುತ್ತದೆ.

ਔਰ ਸਦਨ ਮੌ ਜਾਤ ਜੁ ਯਾਹਿ ਬਤਾਇਯੈ ॥
aauar sadan mau jaat ju yaeh bataaeiyai |

ಅದು ಬೇರೆಯವರ ಮನೆಗೆ ಹೋಗುತ್ತದೆ ಎಂದು ಹೇಳಿದರೆ,

ਹੋ ਤਬ ਰਾਜਾ ਜੂ ਇਹ ਕਹ ਲੀਕ ਲਗਾਇਯੈ ॥੧੨॥
ho tab raajaa joo ih kah leek lagaaeiyai |12|

ಆಗ ಓ ರಾಜನೇ! ಅದರ ಸಂಬಂಧದ ಮೇಲೆ ಒಂದು ರೇಖೆಯನ್ನು ಎಳೆಯಬೇಕು (ಅಂದರೆ, ಸಂಬಂಧವನ್ನು ಕೊನೆಗೊಳಿಸಬೇಕು). 12.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਇਤ ਰਾਨੀ ਰਾਜਾ ਭਏ ਐਸ ਕਹਿਯੋ ਸਮੁਝਾਇ ॥
eit raanee raajaa bhe aais kahiyo samujhaae |

ಇಲ್ಲಿ ರಾಣಿಯು ರಾಜನಿಗೆ ಹೀಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾ ವಿವರಿಸಿದಳು

ਮਨੁਛ ਪਠੈ ਉਤ ਜਾਰ ਕੋ ਬੇਸ੍ਵਾ ਲਈ ਬੁਲਾਇ ॥੧੩॥
manuchh patthai ut jaar ko besvaa lee bulaae |13|

ಮತ್ತು ಆ ಸ್ನೇಹಿತನು ಒಬ್ಬ ವ್ಯಕ್ತಿಯನ್ನು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿ ವೇಶ್ಯೆಯನ್ನು ಕರೆದನು. 13.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਜਬ ਬੇਸ੍ਵਾ ਤਾ ਕੇ ਘਰ ਗਈ ॥
jab besvaa taa ke ghar gee |

ವೇಶ್ಯೆಯು ಅವನ (ಪುರುಷನ) ಮನೆಗೆ ಹೋದಾಗ

ਰਨਿਯਹਿ ਆਨਿ ਸਖੀ ਸੁਧਿ ਦਈ ॥
raniyeh aan sakhee sudh dee |

ಹಾಗಾಗಿ ಸಖಿ ಬಂದು ರಾಣಿಗೆ ಹೇಳಿದಳು.

ਨਿਜੁ ਪਤਿ ਕੌ ਲੈ ਚਰਿਤਿ ਦਿਖਾਇਯੋ ॥
nij pat kau lai charit dikhaaeiyo |

(ರಾಣಿ) ತನ್ನ ಗಂಡನಿಗೆ ತನ್ನ ಪಾತ್ರವನ್ನು ತೋರಿಸಿದಳು

ਨ੍ਰਿਪ ਧ੍ਰਿਗ ਚਿਤ ਆਪਨ ਠਹਰਾਯੋ ॥੧੪॥
nrip dhrig chit aapan tthaharaayo |14|

ಮತ್ತು ರಾಜನು ಅವನ ಚಿಟ್ ಅನ್ನು ತಿರಸ್ಕರಿಸಿದನು. 14.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਮੈ ਜਾ ਕੌ ਧਨੁ ਅਮਿਤ ਦੈ ਕਰੀ ਆਪਨੀ ਯਾਰ ॥
mai jaa kau dhan amit dai karee aapanee yaar |

(ರಾಜನು ಯೋಚಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದನು) ನಾನು ಅವನಿಗೆ ಅಪಾರ ಸಂಪತ್ತನ್ನು ಕೊಟ್ಟು ನನ್ನ ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿಕೊಂಡಿದ್ದೇನೆ,

ਤਿਨ ਪੈਸਨ ਹਿਤ ਤ੍ਯਾਗ ਮੁਹਿ ਅਨਤੈ ਕਿਯੋ ਪ੍ਯਾਰ ॥੧੫॥
tin paisan hit tayaag muhi anatai kiyo payaar |15|

ಹಣಕ್ಕಾಗಿ ನನ್ನನ್ನು ತೊರೆದು ಮತ್ತೊಬ್ಬನ ಪ್ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಬಿದ್ದಿದ್ದಾನೆ. 15.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਬੇਸ੍ਵਾ ਬਾਹਰ ਆਈ ਕੇਲ ਕਮਾਇ ਕੈ ॥
besvaa baahar aaee kel kamaae kai |

ವೇಶ್ಯೆಯು ಪ್ರೀತಿಸಿ (ಸ್ನೇಹಿತನೊಂದಿಗೆ) ಹೊರಬಂದಾಗ.

ਰਾਵ ਲਰਿਕਵਾ ਦਏ ਬਹੁਤ ਚਿਮਟਾਇ ਕੈ ॥
raav larikavaa de bahut chimattaae kai |

ಆದ್ದರಿಂದ ರಾಜನು ತನ್ನ ಹಿಂದೆ ಅನೇಕ ಹುಡುಗರನ್ನು ಹಾಕಿದನು.

ਕੇਲ ਕਰਤ ਮਰਿ ਗਈ ਤਵਨ ਦੁਖ ਪਾਇਯੋ ॥
kel karat mar gee tavan dukh paaeiyo |

(ಅವಳು) ಅವರೊಂದಿಗೆ ಲೈಂಗಿಕ ಸಂಭೋಗ ಮಾಡುವಾಗ (ಬಲವಂತವಾಗಿ) ಸಂಕಟದಿಂದ ಸತ್ತಳು.

ਹੋ ਕੈਸੁ ਪੇਸਨੀ ਰਾਨੀ ਚਰਿਤ ਬਨਾਇਯੋ ॥੧੬॥
ho kais pesanee raanee charit banaaeiyo |16|

ರಾಣಿಯು ಯಾವ ರೀತಿಯ ಪಾತ್ರವನ್ನು ಮಾಡಿದಳು (ವೇಶ್ಯೆಯನ್ನು ಮೋಹಿಸಲು). 16.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਇਕ ਸੌ ਅਠਤਾਲੀਸਵੋ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੧੪੮॥੨੯੭੪॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade ik sau atthataaleesavo charitr samaapatam sat subham sat |148|2974|afajoon|

ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂಬಾದ್ ಅವರ 148 ನೇ ಚರಿತ್ರದ ಸಮಾರೋಪ ಇಲ್ಲಿದೆ, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರವಾಗಿದೆ. 148.2974. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਪਰਬਤ ਸਿੰਘ ਪੋਸਤੀ ਰਹੈ ॥
parabat singh posatee rahai |

ಅಲ್ಲಿ ಪರ್ಬತ್ ಸಿಂಗ್ ಎಂಬ ಹಳ್ಳಿ ವಾಸಿಸುತ್ತಿತ್ತು.

ਪਾਚਿਸਤ੍ਰੀ ਜਾ ਕੇ ਜਗ ਕਹੈ ॥
paachisatree jaa ke jag kahai |

ಆತನಿಗೆ ಐವರು ಪತ್ನಿಯರಿದ್ದಾರೆಂದು ಹೇಳಲಾಗಿದೆ.

ਪੋਸਤ ਪਿਯਤ ਕਬਹੂੰ ਨ ਅਘਾਵੈ ॥
posat piyat kabahoon na aghaavai |

ಅವರು ಗಸಗಸೆ ಬೀಜಗಳನ್ನು ಕುಡಿದು ತೃಪ್ತರಾಗಲಿಲ್ಲ.

ਤਾ ਕੌ ਕਵਨ ਮੋਲ ਲੈ ਪ੍ਰਯਾਵੈ ॥੧॥
taa kau kavan mol lai prayaavai |1|

ಯಾರು ಹಣ್ಣು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ನೀರು ಹಾಕಬೇಕು (ಅಂಚೆ)? 1.

ਇਕ ਦਿਨ ਟੂਟਿ ਅਮਲ ਤਿਹ ਗਯੋ ॥
eik din ttoott amal tih gayo |

ಒಂದು ದಿನ ಅವನ ಅಭ್ಯಾಸ ಮುರಿದುಹೋಯಿತು.

ਅਧਿਕ ਦੁਖੀ ਤਬ ਹੀ ਸੋ ਭਯੋ ॥
adhik dukhee tab hee so bhayo |

ಆಗ ಅವನಿಗೆ ಬಹಳ ದುಃಖವಾಯಿತು.

ਤਬ ਪਾਚੋ ਇਸਤ੍ਰਿਨ ਸੁਨਿ ਪਯੋ ॥
tab paacho isatrin sun payo |

ಆಗ ಐವರು ಹೆಂಗಸರು (ಅವನ ಕೃತ್ಯವು ಮುರಿದುಬಿದ್ದಿದೆ ಎಂದು) ಕೇಳಿದರು.

ਖੋਜਿ ਰਹੀ ਗ੍ਰਿਹ ਕਛੂ ਨ ਲਹਿਯੋ ॥੨॥
khoj rahee grih kachhoo na lahiyo |2|

ಹೀಗಾಗಿ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಹುಡುಕಾಡಿದರೂ ಪತ್ತೆಯಾಗಿರಲಿಲ್ಲ. 2.

ਤਬ ਪਾਚੋ ਮਿਲਿ ਮਤੋ ਬਿਚਾਰਿਯੋ ॥
tab paacho mil mato bichaariyo |

ನಂತರ ಐವರು ಒಟ್ಟಾಗಿ ನಿರ್ಣಯವನ್ನು ಬೇಯಿಸಿದರು

ਊਪਰ ਖਾਟ ਦੁਖਿਤ ਸੋ ਡਾਰਿਯੋ ॥
aoopar khaatt dukhit so ddaariyo |

ಮತ್ತು ಆ ದುಃಖವನ್ನು ಹಾಸಿಗೆಯ ಮೇಲೆ ಹಾಕಿದರು.

ਇਨ ਗਾਡਨ ਲੈ ਚਲੈ ਉਚਾਰਿਯੋ ॥
ein gaaddan lai chalai uchaariyo |

(ಅವರು) ಅದನ್ನು ಒತ್ತಲು ಎಲ್ಲೋ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗೋಣ ಎಂದು ಹೇಳಿದರು.

ਨਿਜੁ ਮਨ ਯਹੇ ਤ੍ਰਿਯਾਨ ਬਿਚਾਰਿਯੋ ॥੩॥
nij man yahe triyaan bichaariyo |3|

ಆ ಹೆಂಗಸರು ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿಯೇ ಯೋಚಿಸಿ ಹೇಳಿದರು. 3.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਡੰਡਕਾਰ ਕੇ ਬੀਚ ਜਬੈ ਤ੍ਰਿਯ ਵੈ ਗਈ ॥
ddanddakaar ke beech jabai triy vai gee |

ಆ ಹೆಂಗಸರು ಮರುಭೂಮಿಗೆ ಹೋದಾಗ ('ದಂಡಕರ್').

ਮਾਰਗ ਮਹਿ ਗਡਹਾ ਗਹਿਰੋ ਨਿਰਖਤ ਭਈ ॥
maarag meh gaddahaa gahiro nirakhat bhee |

ಆದ್ದರಿಂದ ಅವರು ದಾರಿಯಲ್ಲಿ ಈ ಆಳವಾದ ಗುಂಡಿಯನ್ನು ನೋಡಿದರು.

ਆਵਤ ਲਖੇ ਬਟਊਆ ਧਨ ਲੀਨੇ ਘਨੋ ॥
aavat lakhe bttaooaa dhan leene ghano |

(ಅದೇ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಅವರು) ಹೆಚ್ಚು ಸಂಪತ್ತನ್ನು ತರುವ ಮಾರ್ಗವನ್ನು ಕಂಡರು.

ਹੋ ਕਹਿਯੋ ਹਮਾਰੋ ਸੌਦੋ ਅਬ ਆਛੇ ਬਨੋ ॥੪॥
ho kahiyo hamaaro sauado ab aachhe bano |4|

(ಅವರು) ಈಗ ನಮ್ಮ ಒಪ್ಪಂದವು ಉತ್ತಮವಾಗಿರುತ್ತದೆ ಎಂದು ಭಾವಿಸಿದರು. 4.

ਸੁਨਹੋ ਬੀਰ ਬਟਾਊ ਬਾਤ ਬਲੋਚ ਸਭ ॥
sunaho beer battaaoo baat baloch sabh |

ಓ ನಮ್ಮ ಬಲೂಚ್ ಸಹೋದರರೇ! ನಮ್ಮ ಮಾತು ಕೇಳು

ਪਿਯ ਗਾਡਨ ਕੇ ਹੇਤ ਇਹਾ ਆਈ ਹਮ ਸਭ ਅਬ ॥
piy gaaddan ke het ihaa aaee ham sabh ab |

ನಾವೆಲ್ಲರೂ ನಮ್ಮ ಪ್ರೀತಿಯ ಪತಿಯನ್ನು ಬೆಂಬಲಿಸಲು ಇಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದೇವೆ.

ਯਾ ਸੌ ਆਨਿ ਜਨਾਜੋ ਅਬੈ ਸਵਾਰਿਯੈ ॥
yaa sau aan janaajo abai savaariyai |

ಈಗ ಅದರ ಸಂಸ್ಕಾರವನ್ನು (ಅರ್ಥಿ) ಚೆನ್ನಾಗಿ ನೋಡಿಕೊಳ್ಳಿ.

ਹੋ ਹਮਰੇ ਗੁਨ ਔਗੁਨ ਨ ਹ੍ਰਿਦੈ ਬਿਚਾਰਿਯੈ ॥੫॥
ho hamare gun aauagun na hridai bichaariyai |5|

ಮತ್ತು ನಮ್ಮ ಗುಣಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಯೋಚಿಸಬೇಡಿ. 5.

ਉਸਟਨ ਤੇ ਸਭ ਉਤਰਿ ਬਲੋਚ ਤਹਾ ਗਏ ॥
ausattan te sabh utar baloch tahaa ge |

ಎಲ್ಲಾ ಬಲೂಚರು ಒಂಟೆಗಳಿಂದ ಇಳಿದ ನಂತರ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋದರು.

ਨੀਤ ਖੈਰ ਕੀ ਫਾਤਯਾ ਦੇਤ ਊਹਾ ਭਏ ॥
neet khair kee faatayaa det aoohaa bhe |

ಅವರು ಖೈರತ್‌ನ ಫಾತ್ಯವನ್ನು ಓದಲು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದರು.

ਤਾ ਕੋ ਪਰੇ ਸੁਮਾਰ ਮ੍ਰਿਤਕ ਕੀ ਜ੍ਯੋਂ ਨਿਰਖ ॥
taa ko pare sumaar mritak kee jayon nirakh |

(ಆಗ) ಅವನು ಸತ್ತವನಂತೆ ಮಲಗಿರುವುದನ್ನು ನೋಡಿದನು

ਹੋ ਨਿਕਟ ਇਸਥਿਤਹ ਭਏ ਗੜਾ ਕੋ ਗੋਰ ਲਖਿ ॥੬॥
ho nikatt isathitah bhe garraa ko gor lakh |6|

ಗುಂಡಿಯನ್ನು ಸಮಾಧಿ ಎಂದು ತಪ್ಪಾಗಿ ಭಾವಿಸಿ, ಅವರು ಅದರ ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ನಿಂತರು. 6.

ਲੀਨੀ ਖਾਟ ਉਠਾਇ ਮ੍ਰਿਤਕ ਤਿਹ ਜਾਨਿ ਕੈ ॥
leenee khaatt utthaae mritak tih jaan kai |

ಅವನು ಸತ್ತನೆಂದು ಭಾವಿಸಿ ಅವನ ಹಾಸಿಗೆಯನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡರು.

ਸਕਿਯੋ ਨ ਭੇਦ ਅਭੇਦ ਕਛੂ ਪਹਿਚਾਨਿ ਕੈ ॥
sakiyo na bhed abhed kachhoo pahichaan kai |

ಅವನ ರಹಸ್ಯಗಳನ್ನು ಏನೂ ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ.

ਜਬ ਤਾ ਪੈ ਸਭ ਹੀ ਇਸਥਿਤ ਭੇ ਆਇ ਕੈ ॥
jab taa pai sabh hee isathit bhe aae kai |

ಅವರೆಲ್ಲರೂ (ಹಳ್ಳಕ್ಕೆ) ಬಂದು ನಿಂತಾಗ

ਹੋ ਡਾਰਿ ਫਾਸਿਯਨ ਗਡਹੇ ਦਏ ਗਿਰਾਇ ਕੈ ॥੭॥
ho ddaar faasiyan gaddahe de giraae kai |7|

(ಆಗ ಆ ಸ್ತ್ರೀಯರು) ತಮ್ಮ ಕುತ್ತಿಗೆಗೆ ಕುಣಿಕೆಗಳನ್ನು ಹಾಕಿ ಹಳ್ಳಕ್ಕೆ ಎಸೆದರು.7.

ਏਕ ਗਾਵ ਤੇ ਦੌਰਿ ਆਫੂ ਲ੍ਰਯਾਵਤਿ ਭਈ ॥
ek gaav te dauar aafoo lrayaavat bhee |

ಒಬ್ಬ (ಮಹಿಳೆ) ಓಡಿ ಹೋಗಿ ಹಳ್ಳಿಯಿಂದ ಅಫೀಮು ತಂದಳು.