ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 938


ਜੂਠ ਕੂਠ ਤੁਰਕਨ ਕੀ ਖਾਵੋ ॥੧੩॥
jootth kootth turakan kee khaavo |13|

'ನೀವು ಹೀರ್ ಎಂಬ ಹೆಸರನ್ನು ಊಹಿಸಿ ಮತ್ತು ತುರ್ಕಿಯರ (ಮುಸ್ಲಿಮರು) ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಆಹಾರವನ್ನು ತಿನ್ನುತ್ತೀರಿ.'(13)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਤਬ ਅਬਲਾ ਕੰਪਤਿ ਭਈ ਤਾ ਕੇ ਪਰਿ ਕੈ ਪਾਇ ॥
tab abalaa kanpat bhee taa ke par kai paae |

ಆಗ ಕನ್ಯೆಯು ನಡುಗುತ್ತಾ ಮುನ್ನಿಯ ಪಾದಗಳ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದು ಬೇಡಿಕೊಂಡಳು.

ਕ੍ਰਯੋਹੂ ਹੋਇ ਉਧਾਰ ਮਮ ਸੋ ਦਿਜ ਕਹੋ ਉਪਾਇ ॥੧੪॥
krayohoo hoe udhaar mam so dij kaho upaae |14|

'ಈ ಸಂಕಟದಿಂದ ಪಾರಾಗಲು ನನಗೆ ಸ್ವಲ್ಪ ಸಂಕಲ್ಪ ಹೇಳು.'(14)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਇੰਦ੍ਰ ਸੁ ਮ੍ਰਿਤ ਮੰਡਲ ਜਬ ਜੈਹੈ ॥
eindr su mrit manddal jab jaihai |

ಸತ್ತವರ ಬಳಿಗೆ ಇಂದ್ರ ಯಾವಾಗ ಹೋಗುತ್ತಾನೆ

ਰਾਝਾ ਅਪਨੋ ਨਾਮੁ ਕਹੈ ਹੈ ॥
raajhaa apano naam kahai hai |

(ಪ್ರತ್ಯುತ್ತರ) 'ದೇವರು ಇಂದ್ರನು ತಮ್ಮ ಭೂಲೋಕಕ್ಕೆ ಹೋದಾಗ, ಅವನು ತನ್ನನ್ನು ರಂಝ ಎಂದು ಕರೆಯುತ್ತಾನೆ.

ਤੋ ਸੌ ਅਧਿਕ ਪ੍ਰੀਤਿ ਉਪਜਾਵੈ ॥
to sau adhik preet upajaavai |

ನಿನ್ನನ್ನು ಹೆಚ್ಚು ಪ್ರೀತಿಸುವೆ

ਅਮਰਵਤੀ ਬਹੁਰਿ ਤੁਹਿ ਲ੍ਯਾਵੈ ॥੧੫॥
amaravatee bahur tuhi layaavai |15|

ಅವನು ನಿನ್ನನ್ನು ತೀವ್ರವಾಗಿ ಪ್ರೀತಿಸುತ್ತಾನೆ ಮತ್ತು ಅಮರಾವತಿಗೆ (ವಿಮೋಚನೆಯ ಕ್ಷೇತ್ರ) ನಿಮ್ಮನ್ನು ಮರಳಿ ಕರೆತರುತ್ತಾನೆ.(15)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਜੂਨਿ ਜਾਟ ਕੀ ਤਿਨ ਧਰੀ ਮ੍ਰਿਤ ਮੰਡਲ ਮੈ ਆਇ ॥
joon jaatt kee tin dharee mrit manddal mai aae |

ಅವಳು ಜಾಟ್‌ನ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಜನಿಸಿದಳು.

ਚੂਚਕ ਕੇ ਉਪਜੀ ਭਵਨ ਹੀਰ ਨਾਮ ਧਰਵਾਇ ॥੧੬॥
choochak ke upajee bhavan heer naam dharavaae |16|

ಅವಳು ಚೂಚಕ್ ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡಳು ಮತ್ತು ತನ್ನನ್ನು ಹೀರ್ ಎಂದು ಕರೆದಳು.(16)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਇਸੀ ਭਾਤਿ ਸੋ ਕਾਲ ਬਿਹਾਨ੍ਰਯੋ ॥
eisee bhaat so kaal bihaanrayo |

ಹೀಗೆ ಸಮಯ ಕಳೆಯಿತು.

ਬੀਤਯੋ ਬਰਖ ਏਕ ਦਿਨ ਜਾਨ੍ਯੋ ॥
beetayo barakh ek din jaanayo |

ಸಮಯ ಕಳೆದು ವರ್ಷಗಳು ಉರುಳಿದವು,

ਬਾਲਾਪਨੋ ਛੂਟਿ ਜਬ ਗਯੋ ॥
baalaapano chhoott jab gayo |

ಬಾಲ್ಯ ಮುಗಿದಾಗ

ਜੋਬਨ ਆਨਿ ਦਮਾਮੋ ਦਯੋ ॥੧੭॥
joban aan damaamo dayo |17|

ಬಾಲ್ಯವನ್ನು ತ್ಯಜಿಸಲಾಯಿತು ಮತ್ತು ಯುವಕರ ಡ್ರಮ್ಸ್ ನುಡಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿತು.(l7)

ਰਾਝਾ ਚਾਰਿ ਮਹਿਖਿਯਨ ਆਵੈ ॥
raajhaa chaar mahikhiyan aavai |

ಎಮ್ಮೆಗಳನ್ನು ಮೇಯಿಸಿದ ನಂತರ ರಾಂಜಾ ಹಿಂತಿರುಗುತ್ತಾನೆ.

ਤਾ ਕੋ ਹੇਰਿ ਹੀਰ ਬਲਿ ਜਾਵੈ ॥
taa ko her heer bal jaavai |

ದನಗಳನ್ನು ಮೇಯಿಸಿ ರಾಂಜಾ ಹಿಂತಿರುಗಿದಾಗ, ಹೀರ್ ಹುಚ್ಚನಾಗುತ್ತಾನೆ,

ਤਾ ਸੌ ਅਧਿਕ ਨੇਹੁ ਉਪਜਾਯੋ ॥
taa sau adhik nehu upajaayo |

ಅವನೊಂದಿಗೆ ಬಹಳ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ಮಾಡಿದೆ

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਸੌ ਮੋਹ ਬਢਾਯੋ ॥੧੮॥
bhaat bhaat sau moh badtaayo |18|

ಅವಳು ಅವನ ಕಡೆಗೆ ತೀವ್ರವಾದ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ಚಿತ್ರಿಸಿದಳು ಮತ್ತು ಅನೇಕ ವಾತ್ಸಲ್ಯಗಳನ್ನು ಸುರಿಸಿದಳು.(18)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਖਾਤ ਪੀਤ ਬੈਠਤ ਉਠਤ ਸੋਵਤ ਜਾਗਤ ਨਿਤਿ ॥
khaat peet baitthat utthat sovat jaagat nit |

ತಿನ್ನುವುದು, ಕುಡಿಯುವುದು, ಕುಳಿತುಕೊಳ್ಳುವುದು, ನಿಂತಿರುವುದು, ಮಲಗುವುದು ಮತ್ತು ಎಚ್ಚರಗೊಳ್ಳುವುದು,

ਕਬਹੂੰ ਨ ਬਿਸਰੈ ਚਿਤ ਤੇ ਸੁੰਦਰ ਦਰਸ ਨਮਿਤ ॥੧੯॥
kabahoon na bisarai chit te sundar daras namit |19|

ಎಲ್ಲಾ ಸಮಯದಲ್ಲೂ ಅವಳು ಅವನನ್ನು ತನ್ನ ಮನಸ್ಸಿನಿಂದ ದೂರವಿಡುವುದಿಲ್ಲ.(19)

ਹੀਰ ਬਾਚ ॥
heer baach |

ಹಿಯರ್ ಟಾಕ್

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਬਾਹਰ ਜਾਉ ਤੌ ਬਾਹਰ ਹੀ ਗ੍ਰਿਹ ਆਵਤ ਆਵਤ ਸੰਗ ਲਗੇਹੀ ॥
baahar jaau tau baahar hee grih aavat aavat sang lagehee |

'ಅವನು ಹೊರಗೆ ಹೋದರೆ ನಾನೂ ಹೊರಗೆ ಹೋಗುತ್ತೇನೆ.

ਜੌ ਹਠਿ ਬੈਠਿ ਰਹੋ ਘਰ ਮੈ ਪਿਯ ਪੈਠਿ ਰਹੈ ਹਿਯ ਮੈ ਪਹਿ ਲੇਹੀ ॥
jau hatth baitth raho ghar mai piy paitth rahai hiy mai peh lehee |

'ಅವನು ಮನೆಯಲ್ಲಿದ್ದರೆ ನಾನು ಅವನೊಂದಿಗೆ ಕುಳಿತಿದ್ದೇನೆ ಎಂದು ನನಗೆ ಅನಿಸುತ್ತದೆ.

ਨੀਂਦ ਹਮੈ ਨਕਵਾਨੀ ਕਰੀ ਛਿਨ ਹੀ ਛਿਨ ਰਾਮ ਸਖੀ ਸੁਪਨੇਹੀ ॥
neend hamai nakavaanee karee chhin hee chhin raam sakhee supanehee |

'ಅವನು ನನ್ನ ನಿದ್ದೆಯನ್ನು ಕಿತ್ತುಕೊಂಡಿದ್ದಾನೆ ಮತ್ತು ನಿದ್ರೆಯಲ್ಲಿ ಅವನು ನನ್ನನ್ನು ಬಿಡುವುದಿಲ್ಲ

ਜਾਗਤ ਸੋਵਤ ਰਾਤਹੂੰ ਦ੍ਯੋਸ ਕਹੂੰ ਮੁਹਿ ਰਾਝਨ ਚੈਨ ਨ ਦੇਹੀ ॥੨੦॥
jaagat sovat raatahoon dayos kahoon muhi raajhan chain na dehee |20|

ಏಕಾಂಗಿ. 'ದಿನವೂ ದಿನವೂ, ರಂಝಾ ನನ್ನನ್ನು ಪ್ರಶಾಂತತೆಯಲ್ಲಿರಲು ಬಿಡುವುದಿಲ್ಲ.'(20)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਰਾਝਨ ਰਾਝਨ ਸਦਾ ਉਚਾਰੈ ॥
raajhan raajhan sadaa uchaarai |

ಅವಳು ಯಾವಾಗಲೂ 'ರಂಝಾ ರಾಂಜಾ' ಎಂದು ಜಪಿಸುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਸੋਵਤ ਜਾਗਤ ਤਹਾ ਸੰਭਾਰੈ ॥
sovat jaagat tahaa sanbhaarai |

ಮತ್ತು ಅವಳು ಎಚ್ಚರಗೊಳ್ಳುವಾಗ ಅವನನ್ನು ಕಳೆದುಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਬੈਠਤ ਉਠਤ ਚਲਤ ਹੂੰ ਸੰਗਾ ॥
baitthat utthat chalat hoon sangaa |

ಕುಳಿತುಕೊಳ್ಳುವುದು, ಎದ್ದೇಳುವುದು, ತಿರುಗಾಡುವುದು

ਤਾਹੀ ਕੌ ਜਾਨੈ ਕੈ ਅੰਗਾ ॥੨੧॥
taahee kau jaanai kai angaa |21|

(ಅವಳು) ಅವನನ್ನು ಸದಸ್ಯನಾಗಿ ಪರಿಗಣಿಸುತ್ತಿದ್ದಳು. 21.

ਕਾਹੂੰ ਕੋ ਜੋ ਹੀਰ ਨਿਹਾਰੈ ॥
kaahoon ko jo heer nihaarai |

ಹೀರ್ ಯಾರನ್ನು ನೋಡುತ್ತಾನೆ,

ਰਾਝਨ ਹੀ ਰਿਦ ਬੀਚ ਬਿਚਾਰੈ ॥
raajhan hee rid beech bichaarai |

ಅವಳು ಸಾರ್ವಕಾಲಿಕ 'ರಂಝನ್, ರಂಝನ್' ಅನ್ನು ಪಠಿಸುತ್ತಿದ್ದಳು,

ਐਸੀ ਪ੍ਰੀਤਿ ਪ੍ਰਿਆ ਕੀ ਲਾਗੀ ॥
aaisee preet priaa kee laagee |

(ಅವನು) ಪ್ರೀತಿಯ ಅಂತಹ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ಅನುಭವಿಸಿದನು

ਨੀਂਦ ਭੂਖ ਤਾ ਕੀ ਸਭ ਭਾਗੀ ॥੨੨॥
neend bhookh taa kee sabh bhaagee |22|

ಅವಳ ಪ್ರೀತಿಯು ಎಷ್ಟು ತೀವ್ರಗೊಂಡಿತು ಎಂದರೆ ಅವಳು ತನ್ನ ಹಸಿವನ್ನು ಕಳೆದುಕೊಂಡಳು.(22)

ਰਾਝਨ ਹੀ ਕੇ ਰੂਪ ਵਹ ਭਈ ॥
raajhan hee ke roop vah bhee |

ಅವಳು ರಂಜೆಯ ರೂಪವಾದಳು,

ਜ੍ਯੋ ਮਿਲਿ ਬੂੰਦਿ ਬਾਰਿ ਮੋ ਗਈ ॥
jayo mil boond baar mo gee |

ಅವಳು ನೀರಿನ ಹನಿಯಂತೆ ರಾಂಜಾದಲ್ಲಿ ವಿಲೀನಗೊಂಡಳು.

ਜੈਸੇ ਮ੍ਰਿਗ ਮ੍ਰਿਗਯਾ ਕੋ ਲਹੇ ॥
jaise mrig mrigayaa ko lahe |

(ಅವನ ಸ್ಥಿತಿ) 'ಮೃಗ್ಯಾ' (ಬೇಟೆಗಾರ) ನೋಡಿದ ಜಿಂಕೆಯಂತಾಯಿತು.

ਹੋਤ ਬਧਾਇ ਬਿਨਾ ਹੀ ਗਹੇ ॥੨੩॥
hot badhaae binaa hee gahe |23|

ಕಟ್ಟಲಾಗದೆ ಗುಲಾಮಳಾಗುವ ಜಿಂಕೆಯ ದ್ಯೋತಕಳಾದಳು.(23)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਜੈਸੇ ਲਕਰੀ ਆਗ ਮੈ ਪਰਤ ਕਹੂੰ ਤੇ ਆਇ ॥
jaise lakaree aag mai parat kahoon te aae |

ಅವಳು ಮರದ ತುಂಡು ಆದಳು, ಅದು ಬೆಂಕಿಯಲ್ಲಿ ಬೀಳುತ್ತದೆ,

ਪਲਕ ਦ੍ਵੈਕ ਤਾ ਮੈ ਰਹੈ ਬਹੁਰਿ ਆਗ ਹ੍ਵੈ ਜਾਇ ॥੨੪॥
palak dvaik taa mai rahai bahur aag hvai jaae |24|

ಮತ್ತು ಕೆಲವು ಕ್ಷಣಗಳವರೆಗೆ ಮರವಾಗಿ ಉಳಿಯುತ್ತದೆ ಮತ್ತು ನಂತರ ಬೆಂಕಿಯೇ ಆಗುತ್ತದೆ. (24)

ਹਰਿ ਜਾ ਅਸਿ ਐਸੇ ਸੁਨ੍ਯੋ ਕਰਤ ਏਕ ਤੇ ਦੋਇ ॥
har jaa as aaise sunayo karat ek te doe |

ಕತ್ತಿ ಒಂದರಿಂದ ಇಬ್ಬರನ್ನು ಕಡಿಯುತ್ತದೆ ಎಂಬ ಮಾತು ಎಲ್ಲೆಡೆ ಕೇಳಿಬರುತ್ತಿದೆ.

ਬਿਰਹ ਬਢਾਰਨਿ ਜੋ ਬਧੇ ਏਕ ਦੋਇ ਤੇ ਹੋਇ ॥੨੫॥
birah badtaaran jo badhe ek doe te hoe |25|

ಆದರೆ ವಿಘಟನೆಯ ಕತ್ತಿಯಿಂದ ಕತ್ತರಿಸಲ್ಪಟ್ಟವರು ('ಬಧರ್ಣಿ'), ಅವರು ಎರಡು ಒಂದು ರೂಪವಾಗುತ್ತಾರೆ. 25.