ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1366


ਗੋਮੁਖ ਝਾਝਰ ਤੂਰ ਅਪਾਰਾ ॥
gomukh jhaajhar toor apaaraa |

ಅಸಂಖ್ಯಾತ ಗೋಮುಖಗಳು, ತಾಳಗಳು, ತುತ್ತೂರಿಗಳು,

ਢੋਲ ਮ੍ਰਿਦੰਗ ਮੁਚੰਗ ਨਗਾਰਾ ॥
dtol mridang muchang nagaaraa |

ಧೋಲ್, ಮೃದಂಗ, ಮುಚಾಂಗ್, ನಗರೆ (ಇತ್ಯಾದಿ)

ਬਾਜਤ ਭੇਰ ਭਭਾਕਹਿ ਭੀਖਨ ॥
baajat bher bhabhaakeh bheekhan |

ಭಯಾನಕ ರಾಗಗಳು 'ಭಭಕ್ ಭಭಕ್' ಅನ್ನು ನುಡಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದವು.

ਕਸਿ ਧਨੁ ਤਜਤ ਸੁਭਟ ਸਰ ਤੀਛਨ ॥੧੧੪॥
kas dhan tajat subhatt sar teechhan |114|

ಯೋಧರು ತಮ್ಮ ಬಿಲ್ಲುಗಳನ್ನು ಎಳೆದು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹೊಡೆಯಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು. 114.

ਭਰਿ ਗੇ ਕੁੰਡ ਤਹਾ ਸ੍ਰੋਨਤ ਤਨ ॥
bhar ge kundd tahaa sronat tan |

ಅಲ್ಲಿ ತುಂಬಿದ ರಕ್ತದ ಹೊಂಡ.

ਪ੍ਰਗਟੇ ਅਸੁਰ ਤਵਨ ਤੇ ਅਨਗਨ ॥
pragatte asur tavan te anagan |

ಅವರಲ್ಲಿ ಲೆಕ್ಕವಿಲ್ಲದಷ್ಟು ದೈತ್ಯರು ಕಾಣಿಸಿಕೊಂಡರು.

ਮਾਰਿ ਮਾਰਿ ਮਿਲਿ ਕਰਤ ਪੁਕਾਰਾ ॥
maar maar mil karat pukaaraa |

(ಅವರು) ಒಟ್ಟಿಗೆ 'ಮಾರೋ ಮಾರೋ' ಎಂದು ಕೂಗಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು.

ਤਿਨ ਤੇ ਪ੍ਰਗਟਤ ਅਸੁਰ ਹਜਾਰਾ ॥੧੧੫॥
tin te pragattat asur hajaaraa |115|

ಅವರಿಂದ ಸಾವಿರಾರು ದೈತ್ಯರು ಜನಿಸಿದರು. 115.

ਤਿਨਹਿ ਕਾਲ ਜਬ ਧਰਨਿ ਗਿਰਾਵੈ ॥
tineh kaal jab dharan giraavai |

(ಕೊಲ್ಲುವ ಮೂಲಕ) ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ ಕ್ಷಾಮ ಬಿದ್ದಾಗ,

ਸ੍ਰੋਨ ਪੁਲਿਤ ਹ੍ਵੈ ਭੂਮਿ ਸੁਹਾਵੈ ॥
sron pulit hvai bhoom suhaavai |

ಆಗ ರಕ್ತದಿಂದ ತೊಯ್ದ ಭೂಮಿ ಕಂಗೊಳಿಸುತ್ತಿತ್ತು.

ਤਾ ਤੇ ਅਮਿਤ ਅਸੁਰ ਉਠਿ ਭਜਹੀ ॥
taa te amit asur utth bhajahee |

ಅಸಂಖ್ಯಾತ ದೈತ್ಯರು ಎದ್ದು ಓಡಿಹೋಗುತ್ತಿದ್ದರು

ਬਾਨ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਸੈਹਥੀ ਸਜਹੀ ॥੧੧੬॥
baan kripaan saihathee sajahee |116|

ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳು, ಬಿಲ್ಲುಗಳು ಮತ್ತು ಈಟಿಗಳನ್ನು ಬಳಸಲಾಗುತ್ತಿತ್ತು. 116.

ਅਧਿਕ ਕੋਪ ਕਰਿ ਸਮੁਹਿ ਸਿਧਾਰੇ ॥
adhik kop kar samuhi sidhaare |

ಅವರು ಬಹಳ ಕೋಪದಿಂದ ಮುಂದೆ ಬರುತ್ತಿದ್ದರು.

ਸਭੈ ਕਾਲ ਛਿਨ ਇਕ ਮੋ ਮਾਰੇ ॥
sabhai kaal chhin ik mo maare |

ಬರಗಾಲವು (ಅವರ) ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ಒಂದೇ ಏಟಿನಲ್ಲಿ ಕೊಲ್ಲುತ್ತಿತ್ತು.

ਤਿਨ ਤੇ ਸ੍ਰੋਨਤ ਪਰਾ ਸਬੂਹਾ ॥
tin te sronat paraa saboohaa |

ಅವರ ರಕ್ತವೆಲ್ಲ (ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ) ಬೀಳುತ್ತದೆ.

ਸਾਜਤ ਭਏ ਅਸੁਰ ਤਬ ਬਿਯੂਹਾ ॥੧੧੭॥
saajat bhe asur tab biyoohaa |117|

ಆಗ (ಅವನಿಂದ) ದೈತ್ಯರ ಸೈನ್ಯವು ಶಿಕ್ಷಿಸುತ್ತಿತ್ತು. 117.

ਦਾਰੁਨ ਮਚਾ ਜੁਧ ਤਬ ਝਟ ਪਟ ॥
daarun machaa judh tab jhatt patt |

ನಂತರ ಇದ್ದಕ್ಕಿದ್ದಂತೆ ಭೀಕರ ಯುದ್ಧ ಪ್ರಾರಂಭವಾಯಿತು.

ਉਡਿਗੇ ਬਾਜ ਖੂਰਨ ਭੂ ਖਟ ਪਟ ॥
auddige baaj khooran bhoo khatt patt |

ಭೂಮಿಯ ಆರು ಮೊದಲಗಳು ಕುದುರೆಗಳ ಗೊರಸುಗಳೊಂದಿಗೆ ಹಾರಿಹೋದವು.

ਹ੍ਵੈ ਗੇ ਤੇਰਹ ਗਗਨ ਅਪਾਰਾ ॥
hvai ge terah gagan apaaraa |

(ಹೀಗೆ ಏಳರಿಂದ) ಹದಿಮೂರು ಸ್ವರ್ಗವಾಯಿತು

ਏਕੈ ਰਹਿ ਗਯੋ ਤਹਾ ਪਤਾਰਾ ॥੧੧੮॥
ekai reh gayo tahaa pataaraa |118|

ಮತ್ತು ಅಲ್ಲಿ (ಕೇವಲ) ಒಂದು ನರಕ ಉಳಿದಿದೆ. 118.

ਭਟਾਚਾਰਜ ਇਤੈ ਜਸੁ ਗਾਵੈ ॥
bhattaachaaraj itai jas gaavai |

ಇಲ್ಲಿ, ಭಟಚಾರ್ಜ್ (ಮಹಾ ಕಾಲದ) ಯಶ್ ಹಾಡುತ್ತಿದ್ದರು

ਢਾਢਿ ਸੈਨ ਕਰਖਾਹੁ ਸੁਨਾਵੈ ॥
dtaadt sain karakhaahu sunaavai |

ಮತ್ತು ಧಾಧಿ ಸೈನ್ ಕರ್ಖಾ (ಶ್ಲೋಕ) ಪಠಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਤਿਮਿ ਤਿਮਿ ਕਾਲਹਿ ਬਢੈ ਗੁਮਾਨਾ ॥
tim tim kaaleh badtai gumaanaa |

ಅಷ್ಟರಲ್ಲಾಗಲೇ ಕರೆ ಬಂದ ಅನುಮಾನ ಹೆಚ್ಚಾಗುತ್ತಿತ್ತು

ਚਹਿ ਚਹਿ ਹਨੇ ਦੁਬਹਿਯਾ ਨਾਨਾ ॥੧੧੯॥
cheh cheh hane dubahiyaa naanaa |119|

ಮತ್ತು ಅವನು (ಶತ್ರುಗಳನ್ನು) ಚಹಾ ಮತ್ತು ಚಹಾದೊಂದಿಗೆ (ಅವನ ಇಚ್ಛೆಯ ಪ್ರಕಾರ) ಅನೇಕ ರೀತಿಯ 'ದುಬಾಹಿಯಾ' (ಎರಡೂ ತೋಳುಗಳಿಂದ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದಿಟ್ಟುಕೊಳ್ಳುವುದು) 119.

ਤਿਨ ਤੇ ਮੇਦ ਮਾਸ ਜੋ ਪਰ ਹੀ ॥
tin te med maas jo par hee |

(ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ) ಬಿದ್ದ ಆ (ರಾಕ್ಷಸರ) ಮಾಂಸ ಮತ್ತು ಹಣ್ಣು,

ਰਥੀ ਗਜੀ ਬਾਜੀ ਤਨ ਧਰ ਹੀ ॥
rathee gajee baajee tan dhar hee |

(ಅವಳು) ಸಾರಥಿಗಳು, ಆನೆಗಳು ಮತ್ತು ಕುದುರೆ ಸವಾರರ ರೂಪವನ್ನು ಧರಿಸುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਕੇਤਿਕ ਭਏ ਅਸੁਰ ਬਿਕਰਾਰਾ ॥
ketik bhe asur bikaraaraa |

(ಅಲ್ಲಿ) ಎಷ್ಟು ಭಯಾನಕ ದೈತ್ಯರು ಜನಿಸಿದರು,

ਤਿਨ ਕੇ ਬਰਨਨ ਕਰੌ ਸਿਧਾਰਾ ॥੧੨੦॥
tin ke baranan karau sidhaaraa |120|

(ಈಗ) ನಾನು ಅವುಗಳನ್ನು ಚೆನ್ನಾಗಿ ವಿವರಿಸುತ್ತೇನೆ. 120.

ਏਕੈ ਚਰਨ ਆਖਿ ਏਕੈ ਜਿਨਿ ॥
ekai charan aakh ekai jin |

ಯಾರಿಗೆ ಒಂದು ಕಣ್ಣು ಮತ್ತು ಒಂದೇ ಕಾಲು ಇತ್ತು

ਭੁਜਾ ਅਮਿਤ ਸਹਸ ਦ੍ਵੈ ਕੈ ਤਿਨ ॥
bhujaa amit sahas dvai kai tin |

ಮತ್ತು ಅವರು ಎರಡು ಸಾವಿರ (ಅರ್ಥ) ಅಮಿತ್ ಭುಜಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದರು.

ਪਾਚ ਪਾਚ ਸੈ ਭੁਜ ਕੇ ਘਨੇ ॥
paach paach sai bhuj ke ghane |

ಅವುಗಳಲ್ಲಿ ಹೆಚ್ಚಿನವು ಐದು ಬದಿಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದವು

ਸਸਤ੍ਰ ਅਸਤ੍ਰ ਹਾਥਨ ਮੈ ਬਨੇ ॥੧੨੧॥
sasatr asatr haathan mai bane |121|

ಮತ್ತು (ಅವರು) ತಮ್ಮ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಆಯುಧಗಳು ಮತ್ತು ರಕ್ಷಾಕವಚಗಳನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದರು. 121.

ਏਕ ਚਰਨ ਏਕੈ ਕੀ ਨਾਸਾ ॥
ek charan ekai kee naasaa |

(ಹಲವುಗಳಲ್ಲಿ) ಒಂದು ಮೂಗು, ಒಂದು ಕಾಲು

ਏਕ ਏਕ ਭੁਜ ਭ੍ਰਮਤ ਅਕਾਸਾ ॥
ek ek bhuj bhramat akaasaa |

ಮತ್ತು ಒಂದು ತೋಳನ್ನು ಹೊಂದಿತ್ತು ಮತ್ತು ಆಕಾಶದಲ್ಲಿ ಚಲಿಸುತ್ತಿತ್ತು.

ਅਰਧ ਮੂੰਡ ਮੁੰਡਿਤ ਕੇਤੇ ਸਿਰ ॥
aradh moondd munddit kete sir |

ಕೆಲವರು ಅರ್ಧ ಮತ್ತು ಕೆಲವರು ತಲೆ ಬೋಳಿಸಿಕೊಂಡಿದ್ದರು.

ਕੇਸਨ ਧਰੇ ਕਿਤਕ ਧਾਏ ਫਿਰਿ ॥੧੨੨॥
kesan dhare kitak dhaae fir |122|

ಎಷ್ಟು ಪ್ರಕರಣಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು ಓಡುತ್ತಿದ್ದರು (ಆಕಾಶದಲ್ಲಿ). 122.

ਏਕ ਏਕ ਮਦ ਕੋ ਸਰ ਪੀਯੈ ॥
ek ek mad ko sar peeyai |

(ಅವುಗಳಲ್ಲಿ) ಒಬ್ಬರು ವೈನ್ ತೊಟ್ಟಿಯನ್ನು ಕುಡಿಯುತ್ತಿದ್ದಾರೆ

ਮਾਨਵ ਖਾਇ ਜਗਤ ਕੇ ਜੀਯੈ ॥
maanav khaae jagat ke jeeyai |

ಮತ್ತು ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಮನುಷ್ಯರನ್ನು ತಿಂದು ಬದುಕುವವರು ಇದ್ದರು.

ਦਸ ਸਹੰਸ ਭਾਗ ਕੇ ਭਰਿ ਘਟ ॥
das sahans bhaag ke bhar ghatt |

(ಅವನು) ದೈತ್ಯ ಗಾಂಜಾ ಹತ್ತು ಸಾವಿರ ಮಡಕೆಗಳು

ਪੀ ਪੀ ਭਿਰਤ ਅਸੁਰ ਰਨ ਚਟ ਪਟ ॥੧੨੩॥
pee pee bhirat asur ran chatt patt |123|

ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಪಿಪಿಕೆ ಬಂದು ಹೋರಾಡುತ್ತಿತ್ತು. 123.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਬਜ੍ਰ ਬਾਨ ਬਿਛੂਆ ਬਿਸਿਖ ਬਰਖੈ ਸਸਤ੍ਰ ਅਪਾਰ ॥
bajr baan bichhooaa bisikh barakhai sasatr apaar |

ಬಜ್ರನು ಬಾಣಗಳು, ಚೇಳುಗಳು, ಬಾಣಗಳು ಮತ್ತು (ಇತರ) ಅಪಾರ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ಸುರಿಸುತ್ತಿದ್ದನು.

ਊਚ ਨੀਚ ਕਾਤਰ ਸੁਭਟ ਸਭ ਕੀਨੇ ਇਕ ਸਾਰ ॥੧੨੪॥
aooch neech kaatar subhatt sabh keene ik saar |124|

ಉನ್ನತ ಮತ್ತು ಕೀಳು, ಧೈರ್ಯಶಾಲಿ ಮತ್ತು ಹೇಡಿಗಳನ್ನು ಸಮಾನರನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಲಾಯಿತು. 124.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਇਹ ਬਿਧਿ ਭਯੋ ਘੋਰ ਸੰਗ੍ਰਾਮਾ ॥
eih bidh bhayo ghor sangraamaa |

ಯುದ್ಧದ ಸಲಕರಣೆಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳುವ ಮೂಲಕ

ਲੈ ਲੈ ਅਮਿਤ ਜੁਧ ਕਾ ਸਾਮਾ ॥
lai lai amit judh kaa saamaa |

ಅಂತಹ ಭಯಾನಕ ಯುದ್ಧ ನಡೆಯಿತು.

ਮਹਾ ਕਾਲ ਕੋਪਤ ਭਯੋ ਜਬ ਹੀ ॥
mahaa kaal kopat bhayo jab hee |

ಮಹಾಯುಗವು ಉಲ್ಬಣಗೊಂಡಾಗ,

ਅਸੁਰ ਅਨੇਕ ਬਿਦਾਰੇ ਤਬ ਹੀ ॥੧੨੫॥
asur anek bidaare tab hee |125|

ಆಗ ಮಾತ್ರ ಅನೇಕ ದೈತ್ಯರು ನಾಶವಾದರು. 125.