ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 874


ਦਾਨਵ ਗੀਧ ਕੇਤੁ ਕੋ ਭ੍ਰਾਤਾ ॥
daanav geedh ket ko bhraataa |

ರಣಹದ್ದು ಕೇತು ರಾಕ್ಷಸನ ಸಹೋದರ

ਕਾਕ ਕੇਤੁ ਤਿਹੂੰ ਲੋਕ ਬਿਖ੍ਯਾਤਾ ॥
kaak ket tihoon lok bikhayaataa |

ಮೂರು ಜನರಲ್ಲಿ ಕಾಕ್ ಕೇತು ಪ್ರಸಿದ್ಧವಾಗಿತ್ತು.

ਕ੍ਰੂਰ ਕੇਤੁ ਦਾਨਵ ਇਕ ਧਾਯੋ ॥
kraoor ket daanav ik dhaayo |

ಅವನೊಂದಿಗೆ ಕೇತು ಎಂಬ ಕ್ರೂರ ರಾಕ್ಷಸ

ਲੀਨੇ ਅਮਿਤ ਦੈਤ ਦਲ ਆਯੋ ॥੬੫॥
leene amit dait dal aayo |65|

ಲೆಕ್ಕಿಸಲಾಗದ ಪಕ್ಷವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಲು ಅನುಮತಿ. 65.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਕਾਕ ਧੁਜਾ ਕਰਿ ਕੋਪ ਤਹੀ ਛਿਨ ਆਨਿ ਪਰਿਯੋ ਕਰਵਾਰ ਨਿਕਾਰੇ ॥
kaak dhujaa kar kop tahee chhin aan pariyo karavaar nikaare |

ಕಾಕ್ ಧುಜ್ ಕೋಪಗೊಂಡನು ಮತ್ತು ತಕ್ಷಣವೇ ತನ್ನ ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಎಳೆದನು.

ਸਿੰਘ ਸਲਾ ਸਰਦੂਲ ਸਿਲੀਮੁਖ ਸਾਲ ਤਮਾਲ ਹਨੇ ਅਹਿ ਕਾਰੇ ॥
singh salaa saradool sileemukh saal tamaal hane eh kaare |

(ಅವನು) ಸಿಂಹ, ಬಂಡೆ, ಶಾರ್ದೂಲ, ಬಾಣದ ಬಾಯಿ, ಸಾಲ್ ಮತ್ತು ತಮಲ ಮತ್ತು ಕಪ್ಪು ಸರ್ಪವನ್ನು ಕೊಂದನು.

ਸ੍ਵਾਨ ਸ੍ਰਿੰਗਾਲ ਸੁਰਾਤਕ ਸੀਸ ਧੁਜਾ ਰਥ ਨਾਗ ਧਰਾਧਰ ਭਾਰੇ ॥
svaan sringaal suraatak sees dhujaa rath naag dharaadhar bhaare |

ನಾಯಿಗಳು, ನರಿಗಳು, ದೈತ್ಯರು ('ಸುರಂತಕರು') ತಲೆಗಳು, ಧುಜಗಳು, ರಥಗಳು, ಸರ್ಪಗಳು ಮತ್ತು ದೊಡ್ಡ ಭಾರೀ ಪರ್ವತಗಳು.

ਯੌ ਬਰਖੇ ਨਭ ਤੇ ਹਰਖੇ ਰਿਪੁ ਆਨਿ ਦਸੋ ਦਿਸਿ ਤੇ ਭਭਕਾਰੇ ॥੬੬॥
yau barakhe nabh te harakhe rip aan daso dis te bhabhakaare |66|

ಆಗಸದಿಂದ ಮಳೆ ಸುರಿಯುತ್ತಿತ್ತು ಮತ್ತು ಶತ್ರುಗಳು ನಾಲ್ಕು ದಿಕ್ಕುಗಳಿಂದ ಸಂತೋಷದಿಂದ ಕೂಗಿದರು. 66.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਮਾਯਾ ਦੈਤ ਪਸਾਰਿ ਕੈ ਪੁਨਿ ਬੋਲਾ ਇਮਿ ਬੈਨ ॥
maayaa dait pasaar kai pun bolaa im bain |

ರಾಕ್ಷಸನು ಭ್ರಮೆಯ ಶಕ್ತಿಯನ್ನು ಹೊರಸೂಸಿದನು ಮತ್ತು ನಂತರ ಈ ರೀತಿ ಹೇಳಿದನು

ਜੁਧੁ ਸੁਯੰਬਰ ਜੀਤਿ ਤੁਹਿ ਲੈ ਜੈਹੌ ਨਿਜੁ ਐਨ ॥੬੭॥
judh suyanbar jeet tuhi lai jaihau nij aain |67|

ಅದು (ನಾನು) ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಗೆದ್ದ ನಂತರ ನಿನ್ನನ್ನು ನನ್ನ ಮನೆಗೆ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗುತ್ತೇನೆ. 67.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਰਾਜ ਸੁਤਾ ਕਰਿ ਕੋਪ ਤਿਹੀ ਛਿਨ ਸਾਮੁਹਿ ਹ੍ਵੈ ਹਥਿਯਾਰ ਗਹੇ ॥
raaj sutaa kar kop tihee chhin saamuhi hvai hathiyaar gahe |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ತಕ್ಷಣ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಆಯುಧ ಹಿಡಿದು ಮುಂದೆ ಬಂದಳು.

ਬਲਵਾਨ ਕਮਾਨ ਕੋ ਤਾਨਿ ਹਨੇ ਕਬਿ ਰਾਮ ਭਨੈ ਚਿਤ ਮੈ ਜੁ ਚਹੇ ॥
balavaan kamaan ko taan hane kab raam bhanai chit mai ju chahe |

ಕವಿ ರಾಮ್ ಅವರು (ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ) ಬಲವಾದ ಬಿಲ್ಲನ್ನು ಎಳೆದು ತನಗೆ ಬೇಕಾದವರನ್ನು ಕೊಂದರು ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.

ਸਰ ਸੂਰ ਦਇੰਤਨ ਕੇ ਤਨ ਮੈ ਇਹ ਭਾਤਿ ਲਗੇ ਨਹਿ ਜਾਤ ਕਹੇ ॥
sar soor deintan ke tan mai ih bhaat lage neh jaat kahe |

ಬಾಣಗಳು ಈ ರೀತಿಯ ವೀರರ ಮತ್ತು ದೈತ್ಯರ ದೇಹಗಳನ್ನು ಚುಚ್ಚಿದವು, ಇದನ್ನು ವಿವರಿಸಲಾಗುವುದಿಲ್ಲ.

ਮਨੋ ਇੰਦ੍ਰ ਕੇ ਬਾਗ ਅਸੋਕ ਬਿਖੈ ਫੁਲਵਾਰਿਨ ਕੇ ਫਲ ਫੂਲ ਰਹੇ ॥੬੮॥
mano indr ke baag asok bikhai fulavaarin ke fal fool rahe |68|

(ಈ ರೀತಿ ಕಾಣುತ್ತದೆ) ಇಂದ್ರನ ಅಶೋಕ ಬಾಗಿನ ಹೂವಿನ ತೋಟಗಳಲ್ಲಿ ಹೂವುಗಳು ಮತ್ತು ಹಣ್ಣುಗಳನ್ನು ನೆಡಲಾಗುತ್ತದೆ. 68.

ਕਾਢਿ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਮਹਾ ਕੁਪਿ ਕੈ ਭਟ ਕੂਦਿ ਪਰੇ ਸਰਦਾਰ ਕਰੋਰੇ ॥
kaadt kripaan mahaa kup kai bhatt kood pare saradaar karore |

ಕೋಟ್ಯಾಂತರ ಸೈನಿಕರ ಮುಖ್ಯಸ್ಥರು ಖಡ್ಗಗಳನ್ನು ಎಳೆದು ಕೋಪದಿಂದ ಯುದ್ಧಕ್ಕೆ ಧಾವಿಸಿದರು.

ਬਾਲ ਹਨੇ ਬਲਵਾਨ ਘਨੇ ਇਕ ਫਾਸਿਨ ਸੌ ਗਹਿ ਕੈ ਝਕਝੋਰੇ ॥
baal hane balavaan ghane ik faasin sau geh kai jhakajhore |

(ಅದು) ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಅನೇಕ ಬಲಿಷ್ಠ ಯೋಧರನ್ನು ಕುಣಿಕೆಯಿಂದ ಹಿಡಿದು ಥಳಿಸಿದಳು.

ਸਾਜ ਪਰੇ ਕਹੂੰ ਤਾਜ ਗਿਰੇ ਗਜਰਾਜ ਗਿਰੇ ਛਿਤ ਪੈ ਸਿਰ ਤੋਰੇ ॥
saaj pare kahoon taaj gire gajaraaj gire chhit pai sir tore |

ಎಲ್ಲೋ ಆಭರಣಗಳು ಬಿದ್ದಿವೆ, ಎಲ್ಲೋ ಕಿರೀಟಗಳು ಬಿದ್ದಿವೆ, ಎಲ್ಲೋ ಆನೆಗಳು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ತಲೆ ಕೆರೆದುಕೊಳ್ಳುತ್ತಿವೆ.

ਲੁਟੇ ਰਥੀ ਰਥ ਫੂਟੇ ਕਹੂੰ ਬਿਨੁ ਸ੍ਵਾਰ ਫਿਰੈ ਹਿਨਨਾਵਤ ਘੋਰੇ ॥੬੯॥
lutte rathee rath footte kahoon bin svaar firai hinanaavat ghore |69|

ಕೆಲವೆಡೆ ಸಾರಥಿಗಳು ಮಲಗಿದ್ದಾರೆ, ಕೆಲವೆಡೆ ರಥಗಳು ಮುರಿದು ಬಿದ್ದಿವೆ ಮತ್ತು ಕೆಲವೆಡೆ ಸವಾರರಿಲ್ಲದ ಕುದುರೆಗಳು ತಿರುಗಾಡುತ್ತಿವೆ. 69.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਜੇ ਭਟ ਅਮਿਤ ਕੋਪ ਕਰਿ ਧਾਏ ॥
je bhatt amit kop kar dhaae |

ಅನೇಕ ಯೋಧರು ಬಹಳ ಕೋಪದಿಂದ ಬಂದರು,

ਤੇ ਬਿਨੁ ਤਨ ਹ੍ਵੈ ਸੁਰਗ ਸਿਧਾਏ ॥
te bin tan hvai surag sidhaae |

ಅವರೆಲ್ಲರೂ ದೇಹವಿಲ್ಲದೆ ಸ್ವರ್ಗಕ್ಕೆ ಹೋದರು.

ਚਟਪਟ ਬਿਕਟ ਪਲਟਿ ਜੇ ਲਰੇ ॥
chattapatt bikatt palatt je lare |

ವೇಗವಾಗಿ ತಿರುಗಿ ಹೋರಾಡಿದ ಉಗ್ರ ಯೋಧರು,

ਕਟਿ ਕਟਿ ਮਰੇ ਬਰੰਗਨਿਨ ਬਰੇ ॥੭੦॥
katt katt mare baranganin bare |70|

ಅವರನ್ನು ಅಪಚಾರರು ಕಡಿದು ಕೊಂದರು. 70.

ਜੇ ਭਟ ਬਿਮੁਖਾਹਵ ਹ੍ਵੈ ਮੂਏ ॥
je bhatt bimukhaahav hvai mooe |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಮುಖವಿಲ್ಲದೆ ಮಡಿದ ಯೋಧರು,

ਇਤ ਕੇ ਭਏ ਨ ਉਤ ਕੇ ਹੂਏ ॥
eit ke bhe na ut ke hooe |

ಅವರು ಇಲ್ಲಿಂದ ಕೊಡುವುದಿಲ್ಲ ಅಥವಾ ಅಲ್ಲಿಂದ (ಇನ್ನು ಮುಂದೆ) ಕೊಡುವುದಿಲ್ಲ.

ਗਰਜਿ ਪ੍ਰਾਨ ਬੀਰਨ ਜਿਨ ਦਏ ॥
garaj praan beeran jin de |

ಗಂಟೆ ಬಾರಿಸಿ ವೀರರಂತೆ ಪ್ರಾಣ ಕೊಟ್ಟವರು

ਦੈ ਦੁੰਦਭੀ ਸ੍ਵਰਗ ਜਨੁ ਗਏ ॥੭੧॥
dai dundabhee svarag jan ge |71|

ಅವರು ಕೂಗಿದವರಂತೆ ಸ್ವರ್ಗಕ್ಕೆ ಹೋದರು. 71.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਜਿਨ ਇਸਤ੍ਰਿਨ ਜਰਿ ਅਗਨਿ ਮੈ ਪ੍ਰਾਨ ਆਪਨੇ ਦੀਨ ॥
jin isatrin jar agan mai praan aapane deen |

ಬೆಂಕಿಯಲ್ಲಿ ಸುಡುವ ಮೂಲಕ (ಅಂದರೆ ಸತಿಯಾಗುವ ಮೂಲಕ) ತಮ್ಮ ಪ್ರಾಣವನ್ನು ನೀಡಿದ ಮಹಿಳೆಯರು

ਝਗਰਿ ਬਰੰਗਨਿਨ ਤੇ ਤਹਾ ਛੀਨਿ ਪਤਿਨ ਕਹ ਲੀਨ ॥੭੨॥
jhagar baranganin te tahaa chheen patin kah leen |72|

ಅಲ್ಲಿದ್ದ ಅಪಚಾರದ ಜತೆ ಜಗಳವಾಡಿ ಪತಿಯನ್ನು ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಿದ್ದಾರೆ. 72.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਐਸੇ ਬਾਲ ਬੀਰ ਬਹੁ ਮਾਰੇ ॥
aaise baal beer bahu maare |

ಹೀಗೆ (ಆ) ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಅನೇಕ ಯೋಧರನ್ನು ಕೊಂದಳು

ਸੁਮਤਿ ਸਿੰਘ ਆਦਿਕ ਹਨਿ ਡਾਰੇ ॥
sumat singh aadik han ddaare |

ಮತ್ತು ಸುಮತಿ ಸಿಂಗ್ ಮೊದಲಾದವರನ್ನು ಕೊಂದರು.

ਸਮਰ ਸੈਨ ਰਾਜਾ ਪੁਨਿ ਹਯੋ ॥
samar sain raajaa pun hayo |

ಆಗ ಸಮರ್ ಸಾನ್ ರಾಜನನ್ನು ಕೊಂದನು

ਤਾਲ ਕੇਤੁ ਮ੍ਰਿਤ ਲੋਕ ਪਠਯੋ ॥੭੩॥
taal ket mrit lok patthayo |73|

ಮತ್ತು ತಾಳ ಕೇತುವನ್ನು ಸತ್ತವರ ಲೋಕಕ್ಕೆ ಕಳುಹಿಸಿದ. 73.

ਬ੍ਰਹਮ ਕੇਤੁ ਕਹ ਪੁਨਿ ਹਨਿ ਦੀਨੋ ॥
braham ket kah pun han deeno |

ನಂತರ (ಅವನು) ದೈವಿಕ ಕೇತುವಿನ ಜೀವವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡನು

ਕਾਰਤਿਕੇਯ ਧੁਜ ਕੋ ਬਧ ਕੀਨੋ ॥
kaaratikey dhuj ko badh keeno |

ಮತ್ತು ಕಾರ್ತಿಕೇಯನು ಬೆಳಕನ್ನು ನಂದಿಸಿದನು.

ਕ੍ਰੂਰ ਕੇਤੁ ਦਾਨਵ ਤਬ ਧਾਯੋ ॥
kraoor ket daanav tab dhaayo |

ಆಗ ಕ್ರೂರ ಕೇತು ರಾಕ್ಷಸನು ಬಂದನು

ਤੁਮਲ ਜੁਧ ਤਿਹ ਠੌਰ ਮਚਾਯੋ ॥੭੪॥
tumal judh tih tthauar machaayo |74|

ಮತ್ತು ಆ ಸ್ಥಳದಲ್ಲಿ, ಘಮಸಾನ್ ಯುದ್ಧವನ್ನು ರಚಿಸಲಾಯಿತು. 74.

ਕੌਲ ਕੇਤੁ ਦਾਨਵ ਉਠਿ ਧਾਯੋ ॥
kaual ket daanav utth dhaayo |

(ಆಗ) ದೈತ್ಯ ಕೌಲ್ ಕೇತು ಎದ್ದು ಬಂದನು

ਕਮਠ ਕੇਤੁ ਚਿਤ ਅਧਿਕ ਰਿਸਾਯੋ ॥
kamatth ket chit adhik risaayo |

ಮತ್ತು ಕಾಮತ್ ಕೇತು (ಅವನ) ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಬಹಳ ಕೋಪಗೊಂಡನು.

ਕੇਤੁ ਉਲੂਕ ਚਲਾ ਦਲ ਲੈ ਕੈ ॥
ket ulook chalaa dal lai kai |

(ಆಗ) ಉಲುಕ್ ಕೇತುವಿನ ಪಕ್ಷದೊಂದಿಗೆ ಹೋದನು

ਕੁਤਿਸਿਤ ਕੇਤੁ ਕ੍ਰੋਧ ਤਨ ਤੈ ਕੈ ॥੭੫॥
kutisit ket krodh tan tai kai |75|

ಮತ್ತು ಕುಟಿಸಿತ್ ಕೇತು ಕೋಪಗೊಂಡನು (ನಡೆದನು) ॥75॥

ਕੌਲ ਕੇਤੁ ਤ੍ਰਿਯ ਤਬੈ ਸੰਘਾਰਾ ॥
kaual ket triy tabai sanghaaraa |

ಕೌಲ್ ಕೇತುವನ್ನು ಮಹಿಳೆ (ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ) ಕೊಂದಳು.

ਕੁਤਿਸਿਤ ਕੇਤੁ ਮਾਰ ਹੀ ਡਾਰਾ ॥
kutisit ket maar hee ddaaraa |

ಮತ್ತು ಕುಟಿಸಿಟ್ ಕೇತುವನ್ನು ಸಹ ಕೊಂದನು.