ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 461


ਜਿਉ ਤੜਾਗ ਆਪ ਕਉ ਸੁ ਮਾਲਾ ਜੈਸੇ ਜਾਪੁ ਕਉ ਸੋ ਪੁੰਨਿ ਜੈਸੇ ਪਾਪ ਕਉ ਜਿਉ ਆਲ ਬਾਲ ਤਰੁ ਕੋ ॥
jiau tarraag aap kau su maalaa jaise jaap kau so pun jaise paap kau jiau aal baal tar ko |

ತೊಟ್ಟಿಯು ನೀರನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿರುವಂತೆ, ಜಪಮಾಲೆಯು ಹೆಸರಿನ ಪುನರಾವರ್ತನೆಯನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿದೆ, ಸದ್ಗುಣಗಳು ದುರ್ಗುಣಗಳನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿವೆ ಮತ್ತು ಬಳ್ಳಿಯು ಸೌತೆಕಾಯಿಯನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿದೆ.

ਜੈਸੇ ਉਡ ਧ੍ਰੂਅ ਕਉ ਸਮੁਦਰ ਜੈਸੇ ਭੂਅ ਕਉ ਸੁ ਤੈਸੇ ਘੇਰਿ ਲੀਨੋ ਹੈ ਖੜਗ ਸਿੰਘ ਬਰ ਕੋ ॥੧੬੩੫॥
jaise udd dhraooa kau samudar jaise bhooa kau su taise gher leeno hai kharrag singh bar ko |1635|

ಆಕಾಶವು ಧ್ರುವ ನಕ್ಷತ್ರವನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿರುವಂತೆ, ಸಾಗರವು ಭೂಮಿಯನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿರುವಂತೆ, ಈ ವೀರರು ಪರಾಕ್ರಮಶಾಲಿ ಖರಗ್ ಸಿಂಗ್ ಅನ್ನು ಸುತ್ತುವರೆದಿದ್ದಾರೆ.1635.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਘੇਰਿ ਲਯੋ ਖੜਗੇਸ ਜਬੈ ਤਬ ਹੀ ਦੁਰਜੋਧਨ ਕੋਪ ਭਯੋ ਹੈ ॥
gher layo kharrages jabai tab hee durajodhan kop bhayo hai |

ಖರಗ್ ಸಿಂಗ್‌ನನ್ನು ಸುತ್ತುವರಿದ ನಂತರ, ದುರ್ಯೋಧನನು ಬಹಳ ಕೋಪಗೊಂಡನು

ਪਾਰਥ ਭੀਮ ਜੁਧਿਸਟਰ ਭੀਖਮ ਅਉਰ ਹਲੀ ਹਲੁ ਪਾਨਿ ਲਯੋ ਹੈ ॥
paarath bheem judhisattar bheekham aaur halee hal paan layo hai |

ಅರ್ಜುನ, ಭೀಮ, ಯುಧಿಷ್ಟರ ಮತ್ತು ಭೀಷ್ಮರು ತಮ್ಮ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಬಲರಾಮನು ನೇಗಿಲನ್ನು ಹಿಡಿದನು.

ਭਾਨੁਜ ਦ੍ਰਉਣ ਜੁ ਅਉਰ ਕ੍ਰਿਪਾ ਸੁ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਲਏ ਅਰਿ ਓਰਿ ਗਯੋ ਹੈ ॥
bhaanuj draun ju aaur kripaa su kripaan le ar or gayo hai |

ಕರ್ಣ ('ಭಾನುಜ್') ದ್ರೋಣಾಚಾರ್ಯ ಮತ್ತು ಕೃಪಾಚಾರ್ಯರು ಕಿರ್ಪಣಗಳೊಂದಿಗೆ ಶತ್ರುಗಳ ಕಡೆಗೆ ಮುನ್ನಡೆದರು.

ਅਤ੍ਰਨ ਲਾਤਨ ਮੂਕਨ ਦਾਤਨ ਕੋ ਤਹਾ ਆਹਵ ਹੋਤ ਭਯੋ ਹੈ ॥੧੬੩੬॥
atran laatan mookan daatan ko tahaa aahav hot bhayo hai |1636|

ದ್ರೋಣಾಚಾರ್ಯ, ಕೃಪಾಚಾರ್ಯ, ಕರಣ ಮುಂತಾದವರು ಶತ್ರುಗಳ ಕಡೆಗೆ ಮುನ್ನಡೆದರು ಮತ್ತು ಘೋರ ಯುದ್ಧವು ತೋಳುಗಳು, ಕಾಲುಗಳು, ಮುಷ್ಟಿ ಮತ್ತು ಹಲ್ಲುಗಳಿಂದ ಪ್ರಾರಂಭವಾಯಿತು.1636.

ਸ੍ਰੀ ਖੜਗੇਸ ਲਯੋ ਧਨੁ ਬਾਨ ਸੰਭਾਰਿ ਕਈ ਅਰਿ ਕੋਟਿ ਸੰਘਾਰੇ ॥
sree kharrages layo dhan baan sanbhaar kee ar kott sanghaare |

ಖರಗ್ ಸಿಂಗ್ ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದು ಲಕ್ಷಾಂತರ ಶತ್ರುಗಳನ್ನು ಕೊಂದನು

ਬਾਜ ਪਰੇ ਕਹੂੰ ਤਾਜ ਗਿਰੇ ਗਜਰਾਜ ਗਿਰੇ ਗਿਰਿ ਸੇ ਧਰਿ ਕਾਰੇ ॥
baaj pare kahoon taaj gire gajaraaj gire gir se dhar kaare |

ಎಲ್ಲೋ ಕುದುರೆಗಳು, ಎಲ್ಲೋ ಪರ್ವತಗಳಂತಹ ಕಪ್ಪು ಆನೆಗಳು ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದಿವೆ

ਘਾਇਲ ਏਕ ਪਰੇ ਤਰਫੈ ਸੁ ਮਨੋ ਕਰਸਾਯਲ ਸਿੰਘ ਬਿਡਾਰੇ ॥
ghaaeil ek pare tarafai su mano karasaayal singh biddaare |

'ಕರ್ಸಾಯಲ್' (ಕಪ್ಪು ಜಿಂಕೆ) ಸಿಂಹದಿಂದ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟಂತೆ ಅನೇಕರು ಗಾಯಗೊಂಡರು ಮತ್ತು ಬಳಲುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.

ਏਕ ਬਲੀ ਕਰਵਾਰਨ ਸੋ ਅਰਿ ਲੋਥ ਪਰੀ ਤਿਹ ਮੂੰਡ ਉਤਾਰੇ ॥੧੬੩੭॥
ek balee karavaaran so ar loth paree tih moondd utaare |1637|

ಅವರಲ್ಲಿ ಕೆಲವರು, ಸಿಂಹದಿಂದ ನುಜ್ಜುಗುಜ್ಜಾದ ಆನೆಯ ಮರಿಯಂತೆ ನರಳುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಅವರಲ್ಲಿ ಕೆಲವರು ತುಂಬಾ ಶಕ್ತಿಶಾಲಿಯಾಗಿದ್ದಾರೆ, ಅವರು ಬಿದ್ದ ಶವಗಳ ತಲೆಗಳನ್ನು ಕತ್ತರಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ.1637.

ਭੂਪਤਿ ਬਾਨ ਕਮਾਨ ਗਹੀ ਜਦੁਬੀਰਨ ਕੇ ਅਭਿਮਾਨ ਉਤਾਰੇ ॥
bhoopat baan kamaan gahee jadubeeran ke abhimaan utaare |

ರಾಜ (ಖರಗ್ ಸಿಂಗ್) ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಯಾದವ ಯೋಧರ ಹೆಮ್ಮೆಯನ್ನು ತೆಗೆದುಹಾಕಿದನು.

ਫੇਰਿ ਲਈ ਜਮਧਾਰਿ ਸੰਭਾਰਿ ਹਕਾਰ ਕੇ ਸਤ੍ਰਨ ਕੇ ਉਰ ਫਾਰੇ ॥
fer lee jamadhaar sanbhaar hakaar ke satran ke ur faare |

ರಾಜನು ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಯಾದವರ ಹೆಮ್ಮೆಯನ್ನು ಪುಡಿಮಾಡಿ ನಂತರ ತನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಕೊಡಲಿಯನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಶತ್ರುಗಳ ಹೃದಯವನ್ನು ಹರಿದು ಹಾಕಿದನು.

ਘਾਇ ਏਕ ਗਿਰੇ ਰਨ ਮੈ ਅਪਨੇ ਮਨ ਮੈ ਜਗਦੀਸ ਸੰਭਾਰੇ ॥
ghaae ek gire ran mai apane man mai jagadees sanbhaare |

ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಗಾಯಗೊಂಡ ಯೋಧರು ತಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಭಗವಂತನನ್ನು ಸ್ಮರಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ

ਤੇ ਵਹ ਮੋਖ ਭਏ ਤਬ ਹੀ ਭਵ ਕੋ ਤਰ ਕੈ ਹਰਿ ਲੋਕਿ ਪਧਾਰੇ ॥੧੬੩੮॥
te vah mokh bhe tab hee bhav ko tar kai har lok padhaare |1638|

ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ಮರಣ ಹೊಂದಿದವರು ಮೋಕ್ಷವನ್ನು ಪಡೆದರು ಮತ್ತು ಅವರು ಸಂಸಾರ ಎಂಬ ಭಯಾನಕ ಸಾಗರವನ್ನು ದಾಟಿ ಭಗವಂತನ ನಿವಾಸಕ್ಕೆ ಹೋದರು.1638.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ

ਨਿਪਟ ਸੁਭਟ ਚਟਪਟ ਕਟੇ ਖਟਪਟ ਕਹੀ ਨ ਜਾਇ ॥
nipatt subhatt chattapatt katte khattapatt kahee na jaae |

ಪರಾಕ್ರಮಿ ಯೋಧರು ಬಹುಬೇಗ ಕೊಚ್ಚಿಹೋದರು ಮತ್ತು ಯುದ್ಧದ ಭೀಕರತೆಯನ್ನು ವರ್ಣಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ

ਸਟਪਟ ਜੇ ਭਾਜੇ ਤਿਨਹੁ ਪਾਰਥ ਕਹਿਓ ਸੁਨਾਇ ॥੧੬੩੯॥
sattapatt je bhaaje tinahu paarath kahio sunaae |1639|

ಯಾರು ಬೇಗನೆ ಓಡಿಹೋಗುತ್ತಾರೋ ಅವರಿಗೆ ಅರ್ಜುನನು, ೧೬೩೯

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਸ੍ਰੀ ਬ੍ਰਿਜਰਾਜ ਕੈ ਕਾਜ ਕੋ ਆਜ ਕਰੋ ਸਭ ਹੀ ਭਟ ਨਾਹਿ ਟਰੋ ॥
sree brijaraaj kai kaaj ko aaj karo sabh hee bhatt naeh ttaro |

“ಓ ಯೋಧರೇ! ಕೃಷ್ಣನು ನಿಯೋಜಿಸಿದ ಕೆಲಸವನ್ನು ಮಾಡು ಮತ್ತು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಿಂದ ಓಡಿಹೋಗಬೇಡ

ਧਨੁ ਬਾਨ ਸੰਭਾਰ ਕੈ ਪਾਨਨ ਮੈ ਅਰਿ ਭੂਪਤਿ ਕਉ ਲਲਕਾਰਿ ਪਰੋ ॥
dhan baan sanbhaar kai paanan mai ar bhoopat kau lalakaar paro |

ನಿಮ್ಮ ಕೈಯಲ್ಲಿ ನಿಮ್ಮ ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದುಕೊಳ್ಳಿ ಮತ್ತು ರಾಜನನ್ನು ಕೂಗುತ್ತಾ ಅವನ ಮೇಲೆ ಬೀಳು

ਮੁਖ ਤੇ ਮਿਲਿ ਮਾਰ ਹੀ ਮਾਰ ਰਰੋ ਅਪੁਨੇ ਅਪੁਨੇ ਹਥਿਯਾਰ ਧਰੋ ॥
mukh te mil maar hee maar raro apune apune hathiyaar dharo |

"ನಿಮ್ಮ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಶಸ್ತ್ರಾಸ್ತ್ರಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು, 'ಕೊಲ್ಲು, ಕೊಲ್ಲು' ಎಂದು ಕೂಗು

ਤੁਮ ਤੋ ਕੁਲ ਕੀ ਕਛੁ ਲਾਜ ਕਰੋ ਖੜਗੇਸ ਕੇ ਸੰਗਿ ਲਰੋ ਨ ਡਰੋ ॥੧੬੪੦॥
tum to kul kee kachh laaj karo kharrages ke sang laro na ddaro |1640|

ನಿಮ್ಮ ವಂಶದ ಸಂಪ್ರದಾಯದ ಬಗ್ಗೆ ಏನಾದರೂ ಯೋಚಿಸಿ ಮತ್ತು ಖರಗ್ ಸಿಂಗ್ನೊಂದಿಗೆ ನಿರ್ಭಯವಾಗಿ ಹೋರಾಡಿ. ”1640.

ਭਾਨੁਜ ਕੋਪ ਭਯੋ ਚਿਤ ਮੈ ਤਿਹ ਭੂਪਤਿ ਕੇ ਹਠਿ ਸਾਮੁਹੇ ਧਾਯੋ ॥
bhaanuj kop bhayo chit mai tih bhoopat ke hatth saamuhe dhaayo |

ಸೂರ್ಯನ ಮಗನಾದ ಕರಣ್ ಕೋಪದಿಂದ ರಾಜನ ಮುಂದೆ ಹಠದಿಂದ ದೃಢವಾಗಿ ನಿಂತನು

ਚਾਪ ਚਢਾਇ ਲਯੋ ਕਰ ਮੈ ਸਰ ਯੌ ਤਬ ਹੀ ਇਕ ਬੈਨ ਸੁਨਾਯੋ ॥
chaap chadtaae layo kar mai sar yau tab hee ik bain sunaayo |

ಮತ್ತು ಅವನು ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲನ್ನು ಎಳೆದು ತನ್ನ ಬಾಣವನ್ನು ತನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ರಾಜನಿಗೆ ಹೇಳಿದನು

ਆਯੋ ਹੈ ਕੇਹਰਿ ਕੇ ਮੁਖ ਮੈ ਮ੍ਰਿਗ ਐਸੇ ਕਹਿਯੋ ਨ੍ਰਿਪ ਤਊ ਸੁਨਿ ਪਾਯੋ ॥
aayo hai kehar ke mukh mai mrig aaise kahiyo nrip taoo sun paayo |

“ನೀವು ಕೇಳುತ್ತೀರಾ, ಓ ರಾಜ! ಈಗ ನೀನು ನನ್ನಂತಹ ಸಿಂಹದ ಬಾಯಲ್ಲಿ ಜಿಂಕೆಯಂತೆ ಬಿದ್ದಿರುವೆ

ਭੂਪਤਿ ਹਾਥਿ ਲਯੋ ਧਨੁ ਬਾਨ ਸੰਭਾਰਿ ਕਹਿਓ ਮੁਖ ਤੇ ਸਮਝਾਯੋ ॥੧੬੪੧॥
bhoopat haath layo dhan baan sanbhaar kahio mukh te samajhaayo |1641|

"ರಾಜನು ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣವನ್ನು ತನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಸೂರ್ಯನ ಮಗನಿಗೆ ಹೇಳಿ, 1641

ਭਾਨੁਜ ਕਾਹੇ ਕਉ ਜੁਝਿ ਮਰੋ ਗ੍ਰਿਹ ਜਾਹੁ ਭਲੋ ਦਿਨ ਕੋਇਕ ਜੀਜੋ ॥
bhaanuj kaahe kau jujh maro grih jaahu bhalo din koeik jeejo |

“ಓ ಸೂರ್ಯನ ಮಗ ಕರಣ್! ನೀವು ಯಾಕೆ ಸಾಯಲು ಬಯಸುತ್ತೀರಿ? ನೀವು ಹೋಗಿ ಕೆಲವು ದಿನಗಳವರೆಗೆ ಜೀವಂತವಾಗಿರಬಹುದು

ਖਾਤ ਹਲਾਹਲ ਕਿਉ ਅਪਨੇ ਕਰਿ ਜਾਇ ਕੈ ਧਾਮੁ ਸੁਧਾ ਰਸੁ ਪੀਜੋ ॥
khaat halaahal kiau apane kar jaae kai dhaam sudhaa ras peejo |

ನೀವೇಕೆ ವಿಷ ಸೇವಿಸುತ್ತಿದ್ದೀರಿ, ನಿಮ್ಮ ಮನೆಗೆ ಹೋಗಿ ಆರಾಮವಾಗಿ ಅಮೃತವನ್ನು ಕುಡಿಯಿರಿ”

ਯੌ ਕਹਿ ਭੂਪਤਿ ਬਾਨ ਹਨਿਓ ਮੁਖ ਤੇ ਕਹਿਯੋ ਜੁਧਹਿ ਕੋ ਫਲੁ ਲੀਜੋ ॥
yau keh bhoopat baan hanio mukh te kahiyo judheh ko fal leejo |

ಹೀಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾ ರಾಜನು ತನ್ನ ಬಾಣವನ್ನು ಪ್ರಯೋಗಿಸಿ, “ಯುದ್ಧಕ್ಕೆ ಬಂದ ಪ್ರತಿಫಲವನ್ನು ನೋಡು.

ਲਾਗਤਿ ਬਾਨ ਗਿਰਿਓ ਮੁਰਛਾਇ ਕੈ ਸ੍ਰਉਨ ਗਿਰਿਓ ਸਗਰੋ ਅੰਗ ਭੀਜੋ ॥੧੬੪੨॥
laagat baan girio murachhaae kai sraun girio sagaro ang bheejo |1642|

” ಬಾಣದ ಹೊಡೆತದಿಂದ ಅವನು ಪ್ರಜ್ಞಾಹೀನನಾಗಿ ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದನು ಮತ್ತು ಅವನ ದೇಹವೆಲ್ಲಾ ರಕ್ತದಿಂದ ತುಂಬಿತ್ತು.1642.

ਤਉ ਹੀ ਲਉ ਭੀਮ ਗਦਾ ਗਹਿ ਕੈ ਪੁਨਿ ਪਾਰਥ ਲੈ ਕਰ ਮੈ ਧਨ ਧਾਯੋ ॥
tau hee lau bheem gadaa geh kai pun paarath lai kar mai dhan dhaayo |

ಆಗ ಭೀಮನು ಗದೆಯನ್ನು ಹಿಡಿದುಕೊಂಡು ಅರ್ಜುನನು ಬಿಲ್ಲನ್ನು ಹಿಡಿದು ಓಡಿದನು

ਭੀਖਮ ਦ੍ਰੋਣ ਕ੍ਰਿਪਾ ਸਹਦੇਵ ਸੁ ਭੂਰਸ੍ਰਵਾ ਮਨਿ ਕੋਪ ਬਢਾਯੋ ॥
bheekham dron kripaa sahadev su bhoorasravaa man kop badtaayo |

ಭೀಷ್ಮ, ದ್ರೋಣ, ಕೃಪಾಚಾರ್ಯ, ಸಹದೇವ ಭೂರ್ಶ್ರವ ಮೊದಲಾದವರೂ ಕೋಪಗೊಂಡರು.

ਸ੍ਰੀ ਦੁਰਜੋਧਨ ਰਾਇ ਜੁਧਿਸਟਰ ਸ੍ਰੀ ਬਿਜ ਨਾਇਕ ਲੈ ਦਲੁ ਆਯੋ ॥
sree durajodhan raae judhisattar sree bij naaeik lai dal aayo |

ದುರ್ಯೋಧನ, ಯುಧಿಷ್ಠರ ಮತ್ತು ಕೃಷ್ಣ ಕೂಡ ತಮ್ಮ ಸೈನ್ಯದೊಂದಿಗೆ ಬಂದರು

ਭੂਪ ਕੇ ਤੀਰਨ ਕੇ ਡਰ ਤੇ ਬਰ ਬੀਰਨ ਤਉ ਮਨ ਮੈ ਡਰ ਪਾਯੋ ॥੧੬੪੩॥
bhoop ke teeran ke ddar te bar beeran tau man mai ddar paayo |1643|

ರಾಜನ ಬಾಣಗಳಿಂದ, ಪರಾಕ್ರಮಶಾಲಿಗಳು ತಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಭಯಭೀತರಾದರು.1643.

ਤਉ ਲਗਿ ਸ੍ਰੀਪਤਿ ਆਪ ਕੁਪਿਯੋ ਸਰ ਭੂਪਤਿ ਕੇ ਉਰ ਮੈ ਇਕ ਮਾਰਿਓ ॥
tau lag sreepat aap kupiyo sar bhoopat ke ur mai ik maario |

ಅಲ್ಲಿಯವರೆಗೆ, ಕೃಷ್ಣನು ತೀವ್ರ ಕೋಪದಿಂದ ರಾಜನ ಹೃದಯಕ್ಕೆ ಬಾಣವನ್ನು ಹೊಡೆದನು

ਏਕ ਹੀ ਬਾਨ ਕੋ ਤਾਨ ਤਬੈ ਤਿਹ ਸਾਰਥੀ ਕੋ ਪ੍ਰਤਿਅੰਗ ਪ੍ਰਹਾਰਿਓ ॥
ek hee baan ko taan tabai tih saarathee ko pratiang prahaario |

ಈಗ ಅವನು ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲನ್ನು ಎಳೆದು ಸಾರಥಿಯ ಕಡೆಗೆ ಬಾಣವನ್ನು ಬಿಟ್ಟನು

ਭੂਪਤਿ ਆਗੇ ਹੀ ਹੋਤ ਭਯੋ ਰਨ ਭੂਮਹਿ ਤੇ ਨ ਟਰਿਓ ਪਗ ਟਾਰਿਓ ॥
bhoopat aage hee hot bhayo ran bhoomeh te na ttario pag ttaario |

ಈಗ ರಾಜನು ಮುಂದೆ ಸಾಗಿದನು ಮತ್ತು ಅವನ ಪಾದಗಳು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಜಾರಿದವು

ਸੂਰ ਸਰਾਹਤ ਭੇ ਸਭ ਹੀ ਜਸੁ ਯੋਂ ਮੁਖ ਤੇ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਉਚਾਰਿਓ ॥੧੬੪੪॥
soor saraahat bhe sabh hee jas yon mukh te kab sayaam uchaario |1644|

ಎಲ್ಲಾ ಯೋಧರು ಈ ಯುದ್ಧವನ್ನು ಶ್ಲಾಘಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು ಎಂದು ಕವಿ ಹೇಳುತ್ತಾರೆ.1644.

ਸ੍ਰੀ ਹਰਿ ਕੋ ਅਵਿਲੋਕ ਕੈ ਆਨਨ ਇਉ ਕਹਿ ਕੈ ਨ੍ਰਿਪ ਬਾਤ ਸੁਨਾਈ ॥
sree har ko avilok kai aanan iau keh kai nrip baat sunaaee |

ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನ ಮುಖವನ್ನು ನೋಡಿ ರಾಜನು ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದನು

ਛੂਟ ਰਹੀ ਅਲਕੈ ਕਟਿ ਲਉ ਉਪਮਾ ਮੁਖ ਕੀ ਬਰਨੀ ਨਹੀ ਜਾਈ ॥
chhoott rahee alakai katt lau upamaa mukh kee baranee nahee jaaee |

ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ನೋಡಿದ ರಾಜನು ಹೇಳಿದನು, “ನಿನಗೆ ಸುಂದರವಾದ ಕೂದಲು ಇದೆ ಮತ್ತು ನಿನ್ನ ಮುಖದ ಮಹಿಮೆ ವರ್ಣನಾತೀತವಾಗಿದೆ.

ਚਾਰੁ ਦਿਪੈ ਅਖੀਆਨ ਦੋਊ ਉਪਮਾ ਨ ਕਛੂ ਇਨ ਤੇ ਅਧਿਕਾਈ ॥
chaar dipai akheeaan doaoo upamaa na kachhoo in te adhikaaee |

"ನಿಮ್ಮ ಕಣ್ಣುಗಳು ಅತ್ಯಂತ ಆಕರ್ಷಕವಾಗಿವೆ ಮತ್ತು ಅವುಗಳನ್ನು ಯಾವುದಕ್ಕೂ ಹೋಲಿಸಲಾಗುವುದಿಲ್ಲ

ਜਾਹੁ ਚਲੇ ਤੁਮ ਕਉ ਹਰਿ ਛਾਡਤਿ ਲੈਹੁ ਕਹਾ ਹਠਿ ਠਾਨਿ ਲਰਾਈ ॥੧੬੪੫॥
jaahu chale tum kau har chhaaddat laihu kahaa hatth tthaan laraaee |1645|

ಓ ಕೃಷ್ಣಾ! ನೀನು ಹೋಗಬಹುದು, ನಾನು ನಿನ್ನನ್ನು ಬಿಟ್ಟು ಹೋಗುತ್ತೇನೆ, ಹೋರಾಡುವುದರಿಂದ ನಿನಗೆ ಏನು ಲಾಭ?" 1645.

ਧਨੁ ਬਾਨ ਸੰਭਾਰਿ ਕਹਿਯੋ ਬਹੁਰੋ ਹਮਰੀ ਬਤੀਯਾ ਹਰਿ ਜੂ ਸੁਨਿ ਲੀਜੈ ॥
dhan baan sanbhaar kahiyo bahuro hamaree bateeyaa har joo sun leejai |

(ರಾಜನು) ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು, ಓ ಕೃಷ್ಣಾ! ನನ್ನ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಕೇಳು.

ਕਿਉ ਹਠਿ ਠਾਨਿ ਅਯੋਧਨ ਮੈ ਹਮ ਸਿਉ ਸਮੁਹਾਇ ਕੈ ਆਹਵ ਕੀਜੈ ॥
kiau hatth tthaan ayodhan mai ham siau samuhaae kai aahav keejai |

ರಾಜನು ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದು ಕೃಷ್ಣನಿಗೆ ಹೇಳಿದನು, “ನೀನು ನನ್ನ ಮಾತು ಕೇಳು, ಹಠದಿಂದ ಹೋರಾಡಲು ನನ್ನ ಮುಂದೆ ಏಕೆ ಬರುತ್ತಿರುವೆ?

ਮਾਰਤ ਹੋ ਅਬ ਤੋਹਿ ਨ ਛਾਡਤ ਜਾਹੁ ਭਲੇ ਅਬ ਲਉ ਨਹੀ ਛੀਜੈ ॥
maarat ho ab tohi na chhaaddat jaahu bhale ab lau nahee chheejai |

"ನಾನು ಈಗ ನಿನ್ನನ್ನು ಕೊಲ್ಲುತ್ತೇನೆ ಮತ್ತು ನಿನ್ನನ್ನು ಬಿಡುವುದಿಲ್ಲ, ಇಲ್ಲದಿದ್ದರೆ ನೀವು ಹೋಗಬಹುದು

ਮਾਨ ਕਹਿਓ ਹਮਰੋ ਪੁਰ ਕੀ ਕਜਰਾਰਨਿ ਕੋ ਨ ਬ੍ਰਿਥਾ ਦੁਖ ਦੀਜੈ ॥੧੬੪੬॥
maan kahio hamaro pur kee kajaraaran ko na brithaa dukh deejai |1646|

ಈಗಲೂ ಏನೂ ತಪ್ಪಿಲ್ಲ, ನನ್ನ ಮಾತನ್ನು ಪಾಲಿಸಿ ಮತ್ತು ನಿಷ್ಪ್ರಯೋಜಕವಾಗಿ ಸಾಯುವ ಮೂಲಕ ನಗರದ ಸ್ತ್ರೀಯರನ್ನು ದುಃಖಕ್ಕೆ ಒಳಪಡಿಸಬೇಡಿ.1646.

ਹਉ ਹਠ ਠਾਨਿ ਅਯੋਧਨ ਮੈ ਘਨ ਸ੍ਯਾਮ ਘਨੇ ਰਨਬੀਰ ਨਿਬੇਰੇ ॥
hau hatth tthaan ayodhan mai ghan sayaam ghane ranabeer nibere |

“ಸತತವಾಗಿ ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ತೊಡಗಿದ್ದ ಅನೇಕ ಯೋಧರನ್ನು ನಾನು ಕೊಂದಿದ್ದೇನೆ