ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1200


ਕਾਲ ਡੰਡ ਬਿਨ ਬਚਾ ਨ ਕੋਈ ॥
kaal ddandd bin bachaa na koee |

ಕಾಲನ ದಂಡದಿಂದ ಶಿವ, ಬ್ರಹ್ಮ, ವಿಷ್ಣು, ಇಂದ್ರ ಇತ್ಯಾದಿ

ਸਿਵ ਬਿਰੰਚ ਬਿਸਨਿੰਦ੍ਰ ਨ ਸੋਈ ॥੧੦੨॥
siv biranch bisanindr na soee |102|

ಯಾರೂ ತಪ್ಪಿಸಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ. 102.

ਜੈਸਿ ਜੂਨਿ ਇਕ ਦੈਤ ਬਖਨਿਯਤ ॥
jais joon ik dait bakhaniyat |

ಜೂನ್ ಎಂಬ ದೈತ್ಯನಂತೆ,

ਤ੍ਰਯੋ ਇਕ ਜੂਨਿ ਦੇਵਤਾ ਜਨਿਯਤ ॥
trayo ik joon devataa janiyat |

ಅಂತೆಯೇ, ಜುನ್ ದೇವರನ್ನು ಸಹ ಕರೆಯಲಾಗುತ್ತದೆ.

ਜੈਸੇ ਹਿੰਦੂਆਨੋ ਤੁਰਕਾਨਾ ॥
jaise hindooaano turakaanaa |

ಒಬ್ಬನು ಹಿಂದೂ ಅಥವಾ ಮುಸಲ್ಮಾನನಂತೆ,

ਸਭਹਿਨ ਸੀਸ ਕਾਲ ਜਰਵਾਨਾ ॥੧੦੩॥
sabhahin sees kaal jaravaanaa |103|

ಆದರೆ ಅವರೆಲ್ಲರ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಒಂದು ವಿಪತ್ತು ಇದೆ. 103.

ਕਬਹੂੰ ਦੈਤ ਦੇਵਤਨ ਮਾਰੈਂ ॥
kabahoon dait devatan maarain |

ಕೆಲವೊಮ್ಮೆ ದೇವತೆಗಳು ರಾಕ್ಷಸರನ್ನು ಕೊಂದರು

ਕਬਹੂੰ ਦੈਤਨ ਦੇਵ ਸੰਘਾਰੈਂ ॥
kabahoon daitan dev sanghaarain |

ಮತ್ತು ಒಮ್ಮೆ ರಾಕ್ಷಸರು ದೇವರುಗಳನ್ನು ಅಲಂಕರಿಸಿದ್ದಾರೆ.

ਦੇਵ ਦੈਤ ਜਿਨ ਦੋਊ ਸੰਘਾਰਾ ॥
dev dait jin doaoo sanghaaraa |

ದೇವರು ಮತ್ತು ರಾಕ್ಷಸರನ್ನು ಕೊಂದವನು,

ਵਹੈ ਪੁਰਖ ਪ੍ਰਤਿਪਾਲ ਹਮਾਰਾ ॥੧੦੪॥
vahai purakh pratipaal hamaaraa |104|

ಆ (ಕಲ್) ಮನುಷ್ಯ ನನ್ನ ರಕ್ಷಕ. 104.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਇੰਦ੍ਰ ਉਪਿੰਦ੍ਰ ਦਿਨਿੰਦ੍ਰਹਿ ਜੌਨ ਸੰਘਾਰਿਯੋ ॥
eindr upindr dinindreh jauan sanghaariyo |

ಇಂದ್ರನನ್ನು ಸೃಷ್ಟಿಸಿದವರು, ಉಪೇಂದ್ರ (ವಾಮನ್) ಸೂರ್ಯ,

ਚੰਦ੍ਰ ਕੁਬੇਰ ਜਲਿੰਦ੍ਰ ਅਹਿੰਦ੍ਰਹਿ ਮਾਰਿਯੋ ॥
chandr kuber jalindr ahindreh maariyo |

ಚಂದ್ರಮ, ಕುಬೇರ, ವರುಣ ಮತ್ತು ಶೇಷನಾಗರನ್ನು ಸಂಹರಿಸಿದ್ದಾನೆ.

ਪੁਰੀ ਚੌਦਹੂੰ ਚਕ੍ਰ ਜਵਨ ਸੁਨਿ ਲੀਜਿਯੈ ॥
puree chauadahoon chakr javan sun leejiyai |

ಹದಿನಾಲ್ಕು ಜನರಲ್ಲಿ ಯಾರ ವಲಯವನ್ನು ಕೇಳಲಾಗುತ್ತದೆ,

ਹੋ ਨਮਸਕਾਰ ਤਾਹੀ ਕੋ ਗੁਰ ਕਰਿ ਕੀਜਿਯੈ ॥੧੦੫॥
ho namasakaar taahee ko gur kar keejiyai |105|

ಆತನಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸಿ ಗುರುವೆಂದು ಸ್ವೀಕರಿಸಬೇಕು. 105.

ਦਿਜ ਬਾਚ ॥
dij baach |

ಬ್ರಾಹ್ಮಣ ಹೇಳಿದರು:

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਬਹੁ ਬਿਧਿ ਬਿਪ੍ਰਹਿ ਕੋ ਸਮਝਾਯੋ ॥
bahu bidh bipreh ko samajhaayo |

(ರಾಜ ಕುಮಾರಿ) ಬ್ರಹ್ಮನಿಗೆ ಹಲವು ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ವಿವರಿಸಿದಳು.

ਪੁਨਿ ਮਿਸ੍ਰਹਿ ਅਸ ਭਾਖਿ ਸੁਨਾਯੋ ॥
pun misreh as bhaakh sunaayo |

ಆಗ ಬ್ರಾಹ್ಮಣನು ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದನು.

ਜੇ ਪਾਹਨ ਕੀ ਪੂਜਾ ਕਰਿ ਹੈ ॥
je paahan kee poojaa kar hai |

ಯಾರು ಕಲ್ಲುಗಳನ್ನು ಪೂಜಿಸುತ್ತಾರೆ

ਤਾ ਕੇ ਪਾਪ ਸਕਲ ਸਿਵ ਹਰਿ ਹੈ ॥੧੦੬॥
taa ke paap sakal siv har hai |106|

ಅವರ ಪಾಪಗಳೆಲ್ಲವೂ ಶಿವನೇ ತೊಲಗುತ್ತಾನೆ. 106.

ਜੇ ਨਰ ਸਾਲਿਗ੍ਰਾਮ ਕਹ ਧਯੈਹੈ ॥
je nar saaligraam kah dhayaihai |

ಸಾಲಿಗ್ರಾಮವನ್ನು ಪಠಿಸುವ ವ್ಯಕ್ತಿ,

ਤਾ ਕੇ ਸਕਲ ਪਾਪ ਕੋ ਛੈਹੈ ॥
taa ke sakal paap ko chhaihai |

ಅವನ ಪಾಪಗಳೆಲ್ಲವೂ ನಾಶವಾಗುವುದು.

ਜੋ ਇਹ ਛਾਡਿ ਅਵਰ ਕਹ ਧਯੈ ਹੈ ॥
jo ih chhaadd avar kah dhayai hai |

ಅದನ್ನು ಬಿಟ್ಟು ಬೇರೆಯವರತ್ತ ಗಮನ ಹರಿಸುವವರು ಯಾರು

ਤੇ ਨਰ ਮਹਾ ਨਰਕ ਮਹਿ ਜੈ ਹੈ ॥੧੦੭॥
te nar mahaa narak meh jai hai |107|

ಆ ಮನುಷ್ಯ ಮಹಾ ನರಕಕ್ಕೆ ಹೋಗುತ್ತಾನೆ. 107.

ਜੇ ਨਰ ਕਛੁ ਧਨ ਬਿਪ੍ਰਹਿ ਦੈ ਹੈ ॥
je nar kachh dhan bipreh dai hai |

ಒಬ್ಬ ಬ್ರಾಹ್ಮಣನಿಗೆ ಸ್ವಲ್ಪ ಹಣವನ್ನು ನೀಡುವ ವ್ಯಕ್ತಿ,

ਆਗੇ ਮਾਗ ਦਸ ਗੁਨੋ ਲੈਹੈ ॥
aage maag das guno laihai |

ಮುಂದಿನ ಜನ್ಮದಲ್ಲಿ ಹತ್ತು ಗುಣಗಳನ್ನು ಕೇಳುತ್ತಾನೆ.

ਜੋ ਬਿਪ੍ਰਨ ਬਿਨੁ ਅਨਤੈ ਦੇਹੀ ॥
jo bipran bin anatai dehee |

ಬ್ರಹ್ಮನಲ್ಲದೆ ಬೇರೆಯವರಿಗೆ ಕೊಡುವರು

ਤਾ ਕੌ ਕਛੁ ਸੁ ਫਲੈ ਨਹਿ ਸੇਈ ॥੧੦੮॥
taa kau kachh su falai neh seee |108|

ಅವನು ತನ್ನ ಯಾವುದೇ ಫಲವನ್ನು ಸ್ವೀಕರಿಸುವುದಿಲ್ಲ. 108.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਤਬੈ ਕੁਅਰਿ ਪ੍ਰਤਿਮਾ ਸਿਵ ਕੀ ਕਰ ਮੈ ਲਈ ॥
tabai kuar pratimaa siv kee kar mai lee |

ಆಗ ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಶಿವನ ಮೂರ್ತಿಯನ್ನು ಕೈಗೆ ತೆಗೆದುಕೊಂಡರು

ਹਸਿ ਹਸਿ ਕਰਿ ਦਿਜ ਕੇ ਮੁਖ ਕਸਿ ਕਸਿ ਕੈ ਦਈ ॥
has has kar dij ke mukh kas kas kai dee |

ಮತ್ತು ನಗುತ್ತಾ ಬ್ರಾಹ್ಮಣನ ಮುಖಕ್ಕೆ ಹೊಡೆದನು.

ਸਾਲਿਗ੍ਰਾਮ ਭੇ ਦਾਤਿ ਫੋਰਿ ਸਭ ਹੀ ਦੀਏ ॥
saaligraam bhe daat for sabh hee dee |

ಸಾಲಿಗ್ರಾಮದಿಂದ (ಬ್ರಾಹ್ಮಣನ) ಎಲ್ಲಾ ಹಲ್ಲುಗಳನ್ನು ಮುರಿದನು

ਹੋ ਛੀਨਿ ਛਾਨਿ ਕਰਿ ਬਸਤ੍ਰ ਮਿਸ੍ਰ ਕੇ ਸਭ ਲੀਏ ॥੧੦੯॥
ho chheen chhaan kar basatr misr ke sabh lee |109|

ಮತ್ತು ಬ್ರಾಹ್ಮಣನ ಎಲ್ಲಾ ಬಟ್ಟೆಗಳನ್ನು (ಮತ್ತು ರಕ್ಷಾಕವಚ) ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋದನು. 109.

ਕਹੋ ਮਿਸ੍ਰ ਅਬ ਰੁਦ੍ਰ ਤਿਹਾਰੋ ਕਹ ਗਯੋ ॥
kaho misr ab rudr tihaaro kah gayo |

(ಮತ್ತು ಹೇಳಲಾರಂಭಿಸಿದರು) ಓ ಬ್ರಹ್ಮನೇ! ಹತ್ತು, ನಿಮ್ಮ ಶಿವ ಈಗ ಎಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದಾನೆ?

ਜਿਹ ਸੇਵਤ ਥੋ ਸਦਾ ਦਾਤਿ ਛੈ ਤਿਨ ਕਿਯੋ ॥
jih sevat tho sadaa daat chhai tin kiyo |

(ನೀವು) ಯಾವಾಗಲೂ ಪೂಜಿಸುವವನು (ನಿಮ್ಮ) ಹಲ್ಲುಗಳನ್ನು ಮುರಿದಿದ್ದಾನೆ.

ਜਿਹ ਲਿੰਗਹਿ ਕੌ ਜਪਤੇ ਕਾਲ ਬਤਾਇਯੋ ॥
jih lingeh kau japate kaal bataaeiyo |

ನೀವು ಪೂಜಿಸುವುದರಲ್ಲಿ (ತುಂಬಾ) ಸಮಯ ಕಳೆದಿರುವ ಲಿಂಗ,

ਹੋ ਅੰਤ ਕਾਲ ਸੋ ਤੁਮਰੇ ਮੁਖ ਮਹਿ ਆਇਯੋ ॥੧੧੦॥
ho ant kaal so tumare mukh meh aaeiyo |110|

ಕೊನೆಗೆ ನಿಮ್ಮ ಬಾಯಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದಾರೆ (ಅಂದರೆ ನಿಮ್ಮ ಮುಖದ ಮೇಲೆ ಬಂದು ಆಡಿದ್ದಾರೆ). 110.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਤਾ ਕੋ ਦਰਬੁ ਛੀਨਿ ਜੋ ਲਿਯੋ ॥
taa ko darab chheen jo liyo |

ಅವನ (ಬ್ರಾಹ್ಮಣನ) ದರ್ಬ್ (ಸಂಪತ್ತು) ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಲಾಯಿತು,

ਜੋ ਸਭ ਦਾਨ ਦਿਜਨ ਕਰਿ ਦਿਯੋ ॥
jo sabh daan dijan kar diyo |

ಅದೆಲ್ಲವನ್ನೂ ಬ್ರಾಹ್ಮಣರಿಗೆ ದಾನ ಮಾಡಿದನು.

ਕਹਿਯੋ ਮਿਸ੍ਰ ਕਛੁ ਚਿੰਤ ਨ ਕਰਹੂੰ ॥
kahiyo misr kachh chint na karahoon |

ಮತ್ತು ಓ ಬ್ರಾಹ್ಮಣ! ಯಾವುದರ ಬಗ್ಗೆಯೂ ಚಿಂತಿಸಬೇಡಿ (ಹಣದ).

ਦਾਨ ਦਸ ਗੁਨੋ ਆਗੈ ਫਰਹੂੰ ॥੧੧੧॥
daan das guno aagai farahoon |111|

(ಏಕೆಂದರೆ) ಮುಂದಿನ ಜನ್ಮದಲ್ಲಿ ಅದು ಹತ್ತುಪಟ್ಟು ಗುಣಿಸುತ್ತದೆ. 111.

ਕਬਿਤੁ ॥
kabit |

ವಿಭಾಗ:

ਔਰਨ ਕੋ ਕਹਤ ਲੁਟਾਵੋ ਤੁਮ ਖਾਹੁ ਧਨ ਆਪੁ ਪਹਿਤੀ ਮੈ ਡਾਰਿ ਖਾਤ ਨ ਬਿਸਾਰ ਹੈਂ ॥
aauaran ko kahat luttaavo tum khaahu dhan aap pahitee mai ddaar khaat na bisaar hain |

ನೀವು ಬಹಳಷ್ಟು ಹಣವನ್ನು ಲೂಟಿ ಮಾಡುತ್ತೀರಿ ಎಂದು ಅವರು ಇತರರಿಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾರೆ, ಆದರೆ ನೀವು ತಿನ್ನುತ್ತೀರಿ (ಅಂದರೆ ಅದನ್ನು ಸಂತೋಷದಿಂದ ಬಳಸಿ) ಹಣವನ್ನು (ಮತ್ತು ತುಂಬಾ ಜಿಪುಣರಾಗಿದ್ದೀರಿ) ಅವರು ಅರಿಶಿನವನ್ನು ('ಬಿಸಾರ್') ದಾಲ್ ('ಪಹೀಟಿ') ನಲ್ಲಿ ಹಾಕುವುದಿಲ್ಲ ಮತ್ತು ತಿನ್ನುತ್ತಾರೆ. ಇದು.

ਬਡੇ ਹੀ ਪ੍ਰਪੰਚੀ ਪਰਪਚੰਨ ਕੋ ਲੀਏ ਫਿਰੈ ਦਿਨ ਹੀ ਮੈ ਲੋਗਨ ਕੋ ਲੂਟਤ ਬਜਾਰ ਹੈਂ ॥
badde hee prapanchee parapachan ko lee firai din hee mai logan ko loottat bajaar hain |

ಬಹಳ ದೊಡ್ಡ ಪ್ರಪಂಚಿಗಳಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಅವರು ಪ್ರಪಂಚವನ್ನು (ಕಪಟಿಗಳು) ಪ್ರದರ್ಶಿಸುತ್ತಾರೆ ಮತ್ತು ಹಗಲಿನಲ್ಲಿ ಮಾರುಕಟ್ಟೆಯಲ್ಲಿ ಜನರನ್ನು ದೋಚುತ್ತಾರೆ.

ਹਾਥ ਤੇ ਨ ਕੌਡੀ ਦੇਤ ਕੌਡੀ ਕੌਡੀ ਮਾਗ ਲੇਤ ਪੁਤ੍ਰੀ ਕਹਤ ਤਾ ਸੋ ਕਰੈ ਬਿਭਚਾਰ ਹੈਂ ॥
haath te na kauaddee det kauaddee kauaddee maag let putree kahat taa so karai bibhachaar hain |

ಅವರು ಕೈಯಿಂದ ಹಣವನ್ನು ನೀಡುವುದಿಲ್ಲ, (ಆದರೆ ಹಣವನ್ನು ಕೇಳಿ). ಅವರು ಮಗಳು ಎಂದು ಕರೆಯಲ್ಪಡುವ (ಏನು) ವ್ಯಭಿಚಾರ ಮಾಡುತ್ತಾರೆ.

ਲੋਭਤਾ ਕੇ ਜਏ ਹੈਂ ਕਿ ਮਮਤਾ ਕੇ ਭਏ ਹੈਂ ਏ ਸੂਮਤਾ ਕੇ ਪੁਤ੍ਰ ਕੈਧੌ ਦਰਿਦ੍ਰਾਵਤਾਰ ਹੈਂ ॥੧੧੨॥
lobhataa ke je hain ki mamataa ke bhe hain e soomataa ke putr kaidhau daridraavataar hain |112|

(ಹೀಗೆ ಅವರು) ಸ್ವಾರ್ಥಿಗಳಾಗುತ್ತಾರೆ, ದುರಾಸೆಯಿಂದ ಹುಟ್ಟುತ್ತಾರೆ. (ಇವರು) ಜಿಪುಣನ ಮಕ್ಕಳು ಅಥವಾ ಜಿಪುಣನ ಅವತಾರ. 112.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਪਹਤੀ ਬਿਖੈ ਬਿਸਾਰ ਨ ਡਾਰਹਿ ॥
pahatee bikhai bisaar na ddaareh |

(ನೀವು) ದಾಲ್‌ಗೆ ಅರಿಶಿನ ಹಾಕಬೇಡಿ,

ਔਰਨ ਪਾਸ ਗਾਲ ਕੋ ਮਾਰਹਿ ॥
aauaran paas gaal ko maareh |

ಆದರೆ ಇತರರು ಹೆಮ್ಮೆಪಡುತ್ತಾರೆ.

ਜਨਿਯਤ ਕਿਸੀ ਦੇਸ ਕੇ ਰਾਜਾ ॥
janiyat kisee des ke raajaa |

ಒಂದು ದೇಶದ ರಾಜರು ಇದ್ದಾರೆ ಎಂದು ತೋರುತ್ತದೆ,

ਕੌਡੀ ਕੇ ਆਵਤ ਨਹਿ ਕਾਜਾ ॥੧੧੩॥
kauaddee ke aavat neh kaajaa |113|

ಆದರೆ ಕೊಡಿಯೂ ಕೆಲಸ ಮಾಡುವುದಿಲ್ಲ. 113.

ਜੌ ਇਨ ਮੰਤ੍ਰ ਜੰਤ੍ਰ ਸਿਧਿ ਹੋਈ ॥
jau in mantr jantr sidh hoee |

ಈ ಮಂತ್ರಗಳು ಜಂತರದಿಂದ ನೇರವಾಗಿ ಸ್ವೀಕರಿಸಲ್ಪಟ್ಟಿದ್ದರೆ,

ਦਰ ਦਰ ਭੀਖਿ ਨ ਮਾਗੈ ਕੋਈ ॥
dar dar bheekh na maagai koee |

ಹಾಗಾಗಿ ಯಾರೂ ಕಾಲಕಾಲಕ್ಕೆ ಭಿಕ್ಷೆ ಕೇಳಲು ಹೋಗುವುದಿಲ್ಲ.

ਏਕੈ ਮੁਖ ਤੇ ਮੰਤ੍ਰ ਉਚਾਰੈ ॥
ekai mukh te mantr uchaarai |

ಬಾಯಿಯಿಂದ ಅದೇ ಮಂತ್ರವನ್ನು ಜಪಿಸುವ ಮೂಲಕ

ਧਨ ਸੌ ਸਕਲ ਧਾਮ ਭਰਿ ਡਾਰੈ ॥੧੧੪॥
dhan sau sakal dhaam bhar ddaarai |114|

ಎಲ್ಲರೂ ಹಣದಿಂದ ಮನೆ ತುಂಬುತ್ತಾರೆ. 114.

ਰਾਮ ਕ੍ਰਿਸਨ ਏ ਜਿਨੈ ਬਖਾਨੈ ॥
raam krisan e jinai bakhaanai |

ರಾಮ, ಕೃಷ್ಣ ಎಂದು ಕರೆದರೆಷ್ಟು

ਸਿਵ ਬ੍ਰਹਮਾ ਏ ਜਾਹਿ ਪ੍ਰਮਾਨੈ ॥
siv brahamaa e jaeh pramaanai |

ಶಿವ, ಬ್ರಹ್ಮ ಇತ್ಯಾದಿ.

ਤੇ ਸਭ ਹੀ ਸ੍ਰੀ ਕਾਲ ਸੰਘਾਰੇ ॥
te sabh hee sree kaal sanghaare |

ಕಾಲ್ ಅವರನ್ನೆಲ್ಲ ಕೊಂದು ಹಾಕಿದೆ

ਕਾਲ ਪਾਇ ਕੈ ਬਹੁਰਿ ਸਵਾਰੇ ॥੧੧੫॥
kaal paae kai bahur savaare |115|

ಮತ್ತು ಸಮಯವು ಅವರನ್ನು ಮತ್ತೆ ಮಾಡಿದೆ. 115.

ਕੇਤੇ ਰਾਮਚੰਦ ਅਰੁ ਕ੍ਰਿਸਨਾ ॥
kete raamachand ar krisanaa |

ಎಷ್ಟು ರಾಮ ಚಂದ್ರ, ಕೃಷ್ಣ,

ਕੇਤੇ ਚਤੁਰਾਨਨ ਸਿਵ ਬਿਸਨਾ ॥
kete chaturaanan siv bisanaa |

ಬ್ರಹ್ಮ, ಶಿವ ಮತ್ತು ವಿಷ್ಣು ಇದ್ದಾರೆ.

ਚੰਦ ਸੂਰਜ ਏ ਕਵਨ ਬਿਚਾਰੇ ॥
chand sooraj e kavan bichaare |

ಚಂದ್ರ ಮತ್ತು ಸೂರ್ಯನ ವೀಕ್ಷಣೆಗಳು ಯಾವುವು?

ਪਾਨੀ ਭਰਤ ਕਾਲ ਕੇ ਦ੍ਵਾਰੇ ॥੧੧੬॥
paanee bharat kaal ke dvaare |116|

ಇವೆಲ್ಲವೂ ಕಾಲದ ಬಾಗಿಲನ್ನು ನೀರಿನಿಂದ ತುಂಬಿಸುತ್ತವೆ. 116.

ਕਾਲ ਪਾਇ ਸਭ ਹੀ ਏ ਭਏ ॥
kaal paae sabh hee e bhe |

ಕರೆ ಸ್ವೀಕರಿಸಿದಾಗ ಮಾತ್ರ ಇವೆಲ್ಲವೂ ಅಸ್ತಿತ್ವಕ್ಕೆ ಬಂದವು

ਕਾਲੋ ਪਾਇ ਕਾਲ ਹ੍ਵੈ ਗਏ ॥
kaalo paae kaal hvai ge |

ಮತ್ತು ಕರೆ ಸ್ವೀಕರಿಸಿದಾಗ, ಅವರು ನೆಲೆಸಿದರು.

ਕਾਲਹਿ ਪਾਇ ਬਹੁਰਿ ਅਵਤਰਿ ਹੈ ॥
kaaleh paae bahur avatar hai |

ಕರೆ ಸ್ವೀಕರಿಸಿದಾಗ ಮತ್ತೆ ಕಾಣಿಸಿಕೊಳ್ಳುತ್ತದೆ.

ਕਾਲਹਿ ਕਾਲ ਪਾਇ ਸੰਘਰਿ ਹੈ ॥੧੧੭॥
kaaleh kaal paae sanghar hai |117|

ಕ್ಷಾಮವನ್ನು ಸ್ವೀಕರಿಸಿದಾಗ, ಅವರು ಕ್ಷಾಮದಿಂದ ಸಾಯುತ್ತಾರೆ. 117.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਸ੍ਰਾਪ ਰਾਛਸੀ ਕੇ ਦਏ ਜੋ ਭਯੋ ਪਾਹਨ ਜਾਇ ॥
sraap raachhasee ke de jo bhayo paahan jaae |

(ಒಬ್ಬ) ರಾಕ್ಷಸನಿಂದ ಶಾಪಗ್ರಸ್ತವಾದಾಗ ಕಲ್ಲಾಗುವವನು,

ਤਾਹਿ ਕਹਤ ਪਰਮੇਸ੍ਰ ਤੈ ਮਨ ਮਹਿ ਨਹੀ ਲਜਾਇ ॥੧੧੮॥
taeh kahat paramesr tai man meh nahee lajaae |118|

ಅವನನ್ನು ದೇವರು ಎಂದು ಕರೆಯುವುದು, (ಇದು) ಮನಸ್ಸಿಗೆ ಬರುವುದಿಲ್ಲ. 118.