ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1384


ਜੋ ਜੂਝੇ ਸਨਮੁਖ ਅਸ ਧਾਰਾ ॥
jo joojhe sanamukh as dhaaraa |

ಕತ್ತಿಯ ಅಂಚಿನಿಂದ ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದವರು,

ਤਿਨ ਕਾ ਪਲ ਮੋ ਭਯੋ ਉਧਾਰਾ ॥
tin kaa pal mo bhayo udhaaraa |

ಕ್ಷಣಾರ್ಧದಲ್ಲಿ ಸಾಲ ಪಡೆಯುತ್ತಿದ್ದರು.

ਇਹ ਜਗ ਤੇ ਬਿਲਖਤ ਨਹਿ ਭਏ ॥
eih jag te bilakhat neh bhe |

ಅವರು ಈ ಪ್ರಪಂಚಕ್ಕೆ ಸೇರಿದವರಲ್ಲ,

ਚੜਿ ਬਿਵਾਨ ਸੁਰਲੋਕ ਸਿਧਏ ॥੩੪੫॥
charr bivaan suralok sidhe |345|

ಬದಲಿಗೆ, ಅವರು ವಿಮಾನದಲ್ಲಿ ಏರುವ ಮೂಲಕ ಸ್ವರ್ಗಕ್ಕೆ ಹೋಗುತ್ತಿದ್ದರು. 345.

ਸੋਫੀ ਜੇਤੇ ਭਜਤ ਪ੍ਰਹਾਰੇ ॥
sofee jete bhajat prahaare |

ಅನೇಕ ಓಡುವ ಮಂಚಗಳನ್ನು ಹೊಡೆಯಲಾಯಿತು,

ਤੇ ਲੈ ਬਡੇ ਨਰਕ ਮੋ ਡਾਰੇ ॥
te lai badde narak mo ddaare |

ಅವರೆಲ್ಲರನ್ನೂ ಮಹಾ ನರಕಕ್ಕೆ ಎಸೆಯಲಾಯಿತು.

ਸਾਮੁਹਿ ਹ੍ਵੈ ਜਿਨਿ ਦੀਨੇ ਪ੍ਰਾਨਾ ॥
saamuhi hvai jin deene praanaa |

ಮುಂದೆ ಪ್ರಾಣ ಕೊಟ್ಟವರು,

ਤਿਨ ਨਰ ਬੀਰ ਬਰੰਗਨਿ ਨਾਨਾ ॥੩੪੬॥
tin nar beer barangan naanaa |346|

ಆ ಪುರುಷರಿಗೆ ಅನೇಕ ರೀತಿಯ ದುರದೃಷ್ಟಗಳು ಸಂಭವಿಸಿದವು. 346.

ਕੇਤਿਕ ਬਿਧੇ ਬਜ੍ਰ ਅਰੁ ਬਾਨਾ ॥
ketik bidhe bajr ar baanaa |

ಸಿಡಿಲು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳಿಂದ ಎಷ್ಟು ಚುಚ್ಚಲ್ಪಟ್ಟವು

ਗਿਰਿ ਗਿਰਿ ਪਰੇ ਧਰਨ ਪਰ ਨਾਨਾ ॥
gir gir pare dharan par naanaa |

ಮತ್ತು ಅನೇಕರು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದರು.

ਮਹਾਰਥੀ ਬਾਨਨ ਕੌ ਬਾਧੇ ॥
mahaarathee baanan kau baadhe |

ಅನೇಕ ಮಹಾನ್ ಸಾರಥಿಗಳು ತಮ್ಮ ಬಾಣಗಳನ್ನು (ಬಾಣಗಳ ಬಿಲ್ಲುಗಳು) ಕಟ್ಟಿಕೊಂಡು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದಿದ್ದರು,

ਗਿਰਿ ਗਿਰਿ ਪਰੇ ਰਹੇ ਪੁਨਿ ਸਾਧੇ ॥੩੪੭॥
gir gir pare rahe pun saadhe |347|

ಆದರೆ ಇನ್ನೂ (ಅವರು) ಗುರಿಯನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದರು. 347.

ਸੂਰ ਬਡੇ ਰਨ ਮਚੇ ਬਿਕਟ ਅਤਿ ॥
soor badde ran mache bikatt at |

ಅನೇಕ ವೀರರು ಭೀಕರ ಯುದ್ಧವನ್ನು ನಡೆಸಿದರು.

ਧਾਇ ਧਾਇ ਕਰ ਪਰੇ ਬਿਕਟ ਮਤਿ ॥
dhaae dhaae kar pare bikatt mat |

ಒಬ್ಬರ ಮೇಲೊಬ್ಬರು ತೀವ್ರವಾಗಿ ಹಲ್ಲೆ ನಡೆಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਮਾਰਿ ਮਾਰਿ ਕਰਿ ਸਕਲ ਪੁਕਾਰਾ ॥
maar maar kar sakal pukaaraa |

ನಗರೆ, ಢೋಲ್ ಮತ್ತು ದಮ್ಮೆ ಆಡುತ್ತಿದ್ದವು

ਦੁੰਦਭਿ ਢੋਲ ਦਮਾਮੋ ਭਾਰਾ ॥੩੪੮॥
dundabh dtol damaamo bhaaraa |348|

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲಾ (ಯೋಧರು) 'ಕೊಲ್ಲು, ಕೊಲ್ಲು' ಎಂದು ಕೂಗುತ್ತಿದ್ದರು. 348.

ਹਾਕਿ ਹਾਕਿ ਹਥਿਯਾਰ ਪ੍ਰਹਾਰੇ ॥
haak haak hathiyaar prahaare |

ಅವರು ವಿವಿಧ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಶಸ್ತ್ರಾಸ್ತ್ರಗಳನ್ನು ಬಳಸುತ್ತಿದ್ದರು

ਬੀਨਿ ਬੀਨਿ ਬਾਨਨ ਤਨ ਮਾਰੇ ॥
been been baanan tan maare |

ಮತ್ತು ಅವರು ಒಂದೊಂದಾಗಿ ಬಾಣಗಳನ್ನು (ಯೋಧರ ದೇಹದ ಮೇಲೆ) ಹೊಡೆಯುತ್ತಿದ್ದರು.

ਝੁਕਿ ਝੁਕਿ ਹਨੇ ਸੈਹਥੀ ਘਾਇਨ ॥
jhuk jhuk hane saihathee ghaaein |

ನಮಸ್ಕರಿಸುತ್ತಲೇ ಈಟಿಯನ್ನು ಎಸೆಯುತ್ತಿದ್ದರು

ਜੂਝੈ ਅਧਿਕ ਦੁਬਹਿਯਾ ਚਾਇਨ ॥੩੪੯॥
joojhai adhik dubahiyaa chaaein |349|

ಮತ್ತು ಎರಡೂ ತೋಳುಗಳಿಂದ ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದ ಯೋಧರು ಬಹಳ ಸಂತೋಷದಿಂದ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಡುತ್ತಿದ್ದರು. 349.

ਕਹੀ ਪਰੇ ਹਾਥਿਨ ਕੇ ਸੁੰਡਾ ॥
kahee pare haathin ke sunddaa |

ಕೆಲವೆಡೆ ಆನೆಗಳ ಸೊಂಡಿಲುಗಳಿದ್ದವು.

ਬਾਜੀ ਰਥੀ ਗਜਨ ਕੇ ਮੁੰਡਾ ॥
baajee rathee gajan ke munddaa |

ಕೆಲವೆಡೆ ಕುದುರೆ, ಸಾರಥಿ, ಆನೆಗಳ ತಲೆಗಳು ಬಿದ್ದಿದ್ದವು.

ਝੁੰਡ ਪਰੇ ਕਹੀ ਜੂਝਿ ਜੁਝਾਰੇ ॥
jhundd pare kahee joojh jujhaare |

ಅಲ್ಲೆಲ್ಲೋ ಯೋಧರ ಹಿಂಡು ಹಿಂಡು

ਤੀਰ ਤੁਫੰਡ ਤੁਪਨ ਕੇ ਮਾਰੇ ॥੩੫੦॥
teer tufandd tupan ke maare |350|

ಬಾಣಗಳು, ಬಂದೂಕುಗಳು ಮತ್ತು ಫಿರಂಗಿಗಳಿಂದ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟರು. 350.

ਬਹੁ ਜੂਝੇ ਇਹ ਭਾਤਿ ਸਿਪਾਹੀ ॥
bahu joojhe ih bhaat sipaahee |

ಈ ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಅನೇಕ ಸೈನಿಕರು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟರು

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਧੁਜਨੀ ਰਿਪੁ ਗਾਹੀ ॥
bhaat bhaat dhujanee rip gaahee |

ಮತ್ತು ಶತ್ರುಗಳ ಸೈನ್ಯವು ಒಂದೊಂದಾಗಿ ಸೋಲಿಸಲ್ಪಟ್ಟಿತು.

ਉਤ ਕੀਯ ਸਿੰਘ ਬਾਹਨੀ ਕੋਪੈ ॥
aut keey singh baahanee kopai |

ಅಲ್ಲಿ ಸಿಂಹ ಸವಾರ (ದುಲಾಹ್ ದೇಯಿ) ಕೋಪಗೊಂಡನು

ਇਤਿ ਅਸਿਧੁਜ ਲੈ ਧਾਯੋ ਧੋਪੈ ॥੩੫੧॥
eit asidhuj lai dhaayo dhopai |351|

ಮತ್ತು ಇಲ್ಲಿ ಮಹಾ ಕಾಲ ('ಅಸಿಧುಜ') ಕತ್ತಿಯಿಂದ ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದನು. 351.

ਕਹੂੰ ਲਸੈ ਰਨ ਖੜਗ ਕਟਾਰੀ ॥
kahoon lasai ran kharrag kattaaree |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲೋ ಕತ್ತಿಗಳು ಮತ್ತು ಈಟಿಗಳು ಹೊಳೆಯುತ್ತಿದ್ದವು.

ਜਾਨੁਕ ਮਛ ਬੰਧੇ ਮਧਿ ਜਾਰੀ ॥
jaanuk machh bandhe madh jaaree |

ಮೀನುಗಳನ್ನು ಬಲೆಯಲ್ಲಿ ಕಟ್ಟಿದಂತೆ (ಅಂದರೆ ಸಿಕ್ಕಿಬಿದ್ದಂತೆ).

ਸਿੰਘ ਬਾਹਨੀ ਸਤ੍ਰੁ ਬਿਹੰਡੇ ॥
singh baahanee satru bihandde |

ಸಿಂಹ ಸವಾರ (ದುಲಾಹ್ ದೇಯಿ) ಶತ್ರುಗಳನ್ನು ನಾಶಪಡಿಸಿದನು

ਤਿਲ ਤਿਲ ਪ੍ਰਾਇ ਅਸੁਰ ਕਰਿ ਖੰਡੇ ॥੩੫੨॥
til til praae asur kar khandde |352|

ಮತ್ತು ದೈತ್ಯರನ್ನು ಮೋಲ್ಗೆ ಸಮಾನವಾದ ತುಂಡುಗಳಾಗಿ ಹರಿದು ಹಾಕಿದರು. 352.

ਕਹੂੰ ਪਾਖਰੈ ਕਟੀ ਬਿਰਾਜੈ ॥
kahoon paakharai kattee biraajai |

ಎಲ್ಲೋ (ಕುದುರೆಗಳ) ಗೊರಸುಗಳನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಲಾಯಿತು

ਬਖਤਰ ਕਹੂੰ ਗਿਰੇ ਨਰ ਰਾਜੈ ॥
bakhatar kahoon gire nar raajai |

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ಯೋಧರನ್ನು ರಕ್ಷಾಕವಚದಿಂದ ಅಲಂಕರಿಸಲಾಗಿತ್ತು.

ਕਹੂੰ ਚਲਤ ਸ੍ਰੋਨਤ ਕੀ ਧਾਰਾ ॥
kahoon chalat sronat kee dhaaraa |

ಎಲ್ಲೋ ರಕ್ತದ ಹೊಳೆ ಹರಿಯುತ್ತಿತ್ತು.

ਛੁਟਤ ਬਾਗ ਮੋ ਜਨਕੁ ਫੁਹਾਰਾ ॥੩੫੩॥
chhuttat baag mo janak fuhaaraa |353|

(ಈ ರೀತಿ ಕಾಣುತ್ತದೆ) ತೋಟದಲ್ಲಿ ಕಾರಂಜಿ ಹರಿಯುತ್ತಿದೆಯಂತೆ. 353.

ਕਹੂੰ ਡਾਕਨੀ ਸ੍ਰੋਨਤ ਪੀਯੈ ॥
kahoon ddaakanee sronat peeyai |

ಎಲ್ಲೋ ಮಾಟಗಾತಿಯರು ರಕ್ತ ಕುಡಿಯುತ್ತಿದ್ದರು.

ਝਾਕਨਿ ਕਹੂੰ ਮਾਸ ਭਖਿ ਜੀਯੈ ॥
jhaakan kahoon maas bhakh jeeyai |

ಕೆಲವೆಡೆ ರಣಹದ್ದುಗಳು ಮನಬಂದಂತೆ ಮಾಂಸ ತಿನ್ನುತ್ತಿದ್ದವು.

ਕਾਕਨਿ ਕਹੂੰ ਫਿਰੈ ਕਹਕਾਤੀ ॥
kaakan kahoon firai kahakaatee |

ಎಲ್ಲೋ ಕಾಗೆಗಳು ಕೂಗುತ್ತಿದ್ದವು.

ਪ੍ਰੇਤ ਪਿਸਾਚਨ ਡੋਲਤ ਮਾਤੀ ॥੩੫੪॥
pret pisaachan ddolat maatee |354|

ಎಲ್ಲೋ ದೆವ್ವ, ಪಿಶಾಚಿಗಳು ಕುಡಿದು ತೂರಾಡುತ್ತಿದ್ದವು. 354.

ਹਸਤ ਫਿਰਤ ਪ੍ਰੇਤਨ ਕੀ ਦਾਰਾ ॥
hasat firat pretan kee daaraa |

(ಎಲ್ಲೋ) ಪ್ರೇತಗಳ ಹೆಂಡತಿಯರು ನಗುತ್ತಾ ತಿರುಗಾಡುತ್ತಿದ್ದರು

ਡਾਕਨਿ ਕਹੂੰ ਬਜਾਵਤ ਤਾਰਾ ॥
ddaakan kahoon bajaavat taaraa |

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ಡಕಾನಿಗಳು (ಮಾಟಗಾತಿಯರು) ತಮ್ಮ ಕೈಗಳನ್ನು ಚಪ್ಪಾಳೆ ತಟ್ಟುತ್ತಿದ್ದರು.

ਜੋਗਿਨ ਫਿਰੈ ਕਹੂੰ ਮੁਸਕਾਤੀ ॥
jogin firai kahoon musakaatee |

ಎಲ್ಲೋ ಜೋಗನ್ನರು ನಗುತ್ತಿದ್ದರು.

ਭੂਤਨ ਕੀ ਇਸਤ੍ਰੀ ਮਦ ਮਾਤੀ ॥੩੫੫॥
bhootan kee isatree mad maatee |355|

ಎಲ್ಲೋ ಪ್ರೇತಗಳ ಹೆಂಡತಿಯರು (ಭೂತಾನಿ) ಹುಚ್ಚರಾಗಿದ್ದರು (ಅಲೆದಾಡುತ್ತಿದ್ದರು).355.

ਫਿਰਤ ਡਕਾਰ ਕਹੂੰ ਰਨ ਡਾਕਨਿ ॥
firat ddakaar kahoon ran ddaakan |

ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಎಲ್ಲೋ ಪೋಸ್ಟ್‌ಮ್ಯಾನ್‌ಗಳು ಬೆಲ್ಚ್ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರು

ਮਾਸ ਅਹਾਰ ਕਰਤ ਕਹੂੰ ਝਾਕਨਿ ॥
maas ahaar karat kahoon jhaakan |

ಮತ್ತು ಎಲ್ಲೋ ರಣಹದ್ದುಗಳು ಮಾಂಸವನ್ನು ತಿನ್ನುತ್ತಿದ್ದವು.

ਪ੍ਰੇਤ ਪਿਸਾਚ ਹਸੇ ਕਿਲਕਾਰੈ ॥
pret pisaach hase kilakaarai |

ಎಲ್ಲೋ ದೆವ್ವ, ಪಿಶಾಚಿಗಳು ಕಿರುಚುತ್ತಾ ನಗುತ್ತಿದ್ದವು.

ਕਹੂੰ ਮਸਾਨ ਕਿਲਕਟੀ ਮਾਰੈ ॥੩੫੬॥
kahoon masaan kilakattee maarai |356|

ಎಲ್ಲೋ ದೆವ್ವ (ದೆವ್ವ) ಕಿರುಚುತ್ತಿದ್ದವು. 356.