ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1345


ਯੌ ਕਹਿ ਕੁਅਰਿ ਬਿਦਾ ਕਰਿ ਦੀਨਾ ॥
yau keh kuar bidaa kar deenaa |

ಹೀಗೆ ಹೇಳಿ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಅವರನ್ನು ಅಲ್ಲಿಂದ ಕಳುಹಿಸಿದರು.

ਪ੍ਰਾਤ ਭੇਸ ਨਰ ਕੋ ਧਰਿ ਲੀਨਾ ॥
praat bhes nar ko dhar leenaa |

ಮುಂಜಾನೆ ಮನುಷ್ಯನ ವೇಷ.

ਕੀਅਸ ਕੁਅਰ ਕੇ ਧਾਮ ਪਯਾਨਾ ॥
keeas kuar ke dhaam payaanaa |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಅವರ ಮನೆಗೆ ತೆರಳಿದರು.

ਭੇਦ ਅਭੇਦ ਨ ਕਿਨੀ ਪਛਾਨਾ ॥੧੧॥
bhed abhed na kinee pachhaanaa |11|

ಯಾರಿಗೂ ವ್ಯತ್ಯಾಸ ಅರ್ಥವಾಗಲಿಲ್ಲ. 11.

ਚਾਕਰ ਰਾਖਿ ਕੁਅਰ ਤਿਹ ਲਿਯੋ ॥
chaakar raakh kuar tih liyo |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಅವರನ್ನು ಸೇವಕರನ್ನಾಗಿ ಇಟ್ಟುಕೊಂಡಿದ್ದರು

ਬੀਚ ਮੁਸਾਹਿਬ ਕੋ ਤਿਹ ਕਿਯੋ ॥
beech musaahib ko tih kiyo |

ಮತ್ತು (ಅವನ) ಸಹಚರರಲ್ಲಿ (ಸಹಚರರು) ಸ್ಥಾನವನ್ನು ನೀಡಿದರು.

ਖਾਨ ਪਾਨ ਸਭ ਸੋਈ ਪਿਲਾਵੈ ॥
khaan paan sabh soee pilaavai |

ಅವಳು (ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್) ಆಹಾರ ಮತ್ತು ಪಾನೀಯವನ್ನು ವ್ಯವಸ್ಥೆ ಮಾಡಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದಳು.

ਨਰ ਨਾਰੀ ਕੋਈ ਜਾਨਿ ਨ ਜਾਵੈ ॥੧੨॥
nar naaree koee jaan na jaavai |12|

ಬೇರೆ ಗಂಡು ಅಥವಾ ಹೆಣ್ಣು ಹೋಗುವಂತಿಲ್ಲ. 12.

ਇਕ ਦਿਨ ਪਿਯ ਲੈ ਗਈ ਸਿਕਾਰਾ ॥
eik din piy lai gee sikaaraa |

(ಅವಳು) ಒಂದು ದಿನ ಬೇಟೆ ಆಡಲು ಪ್ರೀತಮ್‌ನನ್ನು ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋದಳು

ਬੀਚ ਸਰਾਹੀ ਕੇ ਮਦ ਡਾਰਾ ॥
beech saraahee ke mad ddaaraa |

ಮತ್ತು ಜಗ್ ಅನ್ನು ವೈನ್ ತುಂಬಿದ.

ਜਲ ਕੈ ਸਾਥ ਭਿਗਾਇ ਉਛਾਰਾ ॥
jal kai saath bhigaae uchhaaraa |

(ಅವನು) ಜಗ್ ಅನ್ನು ನೀರಿನಿಂದ ನೆನೆಸಿ ಅದನ್ನು ಎಸೆದನು (ಅಥವಾ ಅದನ್ನು ನೇತುಹಾಕಿದನು).

ਚੋਵਤ ਜਾਤ ਜਵਨ ਤੇ ਬਾਰਾ ॥੧੩॥
chovat jaat javan te baaraa |13|

ಅದರಿಂದ ನೀರು ಕುಡಿಯುತ್ತಲೇ ಇದ್ದರು. 13.

ਸਭ ਕੋਈ ਲਖੈ ਤਵਨ ਕਹ ਪਾਨੀ ॥
sabh koee lakhai tavan kah paanee |

ಎಲ್ಲರೂ ಅವನನ್ನು ನೀರು ಎಂದು ತಪ್ಪಾಗಿ ಭಾವಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਕੋਈ ਨ ਸਮੁਝਿ ਸਕੈ ਮਦ ਗ੍ਯਾਨੀ ॥
koee na samujh sakai mad gayaanee |

ಅವನ ಸರಿಯಾದ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಯಾರೂ ಅದನ್ನು ಮದ್ಯ ಎಂದು ತಪ್ಪಾಗಿ ಗ್ರಹಿಸಲಿಲ್ಲ.

ਜਬ ਕਾਨਨ ਕੇ ਗਏ ਮੰਝਾਰਾ ॥
jab kaanan ke ge manjhaaraa |

(ಅವರು) ಬನ್‌ಗಳ ನಡುವೆ ಹೋದಾಗ,

ਰਾਜ ਕੁਅਰ ਸੌ ਬਾਲ ਉਚਾਰਾ ॥੧੪॥
raaj kuar sau baal uchaaraa |14|

ಹಾಗಾಗಿ ಹುಡುಗಿ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಗೆ ಹೇಳಿದ್ದಾಳೆ. 14.

ਤੁਮ ਕੋ ਲਗੀ ਤ੍ਰਿਖਾ ਅਭਿਮਾਨੀ ॥
tum ko lagee trikhaa abhimaanee |

ಓ ಗ್ಲೋರಿಯಸ್ (ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್)! ನೀವು ಬಾಯಾರಿಕೆಯಾಗಿದ್ದೀರಿ

ਸੀਤਲ ਲੇਹੁ ਪਿਯਹੁ ਇਹ ਪਾਨੀ ॥
seetal lehu piyahu ih paanee |

(ಆದ್ದರಿಂದ) ಈ ತಣ್ಣೀರು ಕುಡಿಯಿರಿ.

ਭਰਿ ਪ੍ਯਾਲਾ ਲੈ ਤਾਹਿ ਪਿਯਾਰਾ ॥
bhar payaalaa lai taeh piyaaraa |

(ಮಹಿಳೆ) ಬಟ್ಟಲು ತುಂಬಿ ಅವನಿಗೆ ಕುಡಿಯಲು ಕೊಟ್ಟಳು.

ਸਭਹਿਨ ਕਰਿ ਜਲ ਤਾਹਿ ਬਿਚਾਰਾ ॥੧੫॥
sabhahin kar jal taeh bichaaraa |15|

ಎಲ್ಲರೂ ಅವನನ್ನು ನೀರಿನಿಂದ ಮಾತ್ರ ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಂಡರು. 15.

ਪੁਨਿ ਤ੍ਰਿਯ ਲਿਯਾ ਕਬਾਬ ਹਾਥਿ ਕਰਿ ॥
pun triy liyaa kabaab haath kar |

ನಂತರ ಮಹಿಳೆ ತನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಕಬಾಬ್ ತೆಗೆದುಕೊಂಡಳು

ਕਹਿਯੋ ਕਿ ਖਾਹੁ ਰਾਜ ਸੁਤ ਬਨ ਫਰ ॥
kahiyo ki khaahu raaj sut ban far |

ಮತ್ತು ಹೇಳಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು, ಹೇ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್! ಬನ್ನ ಹಣ್ಣನ್ನು ತಿನ್ನಿರಿ.

ਤੁਮਰੇ ਨਿਮਿਤਿ ਤੋਰਿ ਇਨ ਆਨਾ ॥
tumare nimit tor in aanaa |

ಅವರು ನಿಮಗಾಗಿ ಮಾತ್ರ ಮುರಿದುಹೋಗಿದ್ದಾರೆ.

ਭਛਨ ਕਰਹੁ ਸ੍ਵਾਦ ਅਬ ਨਾਨਾ ॥੧੬॥
bhachhan karahu svaad ab naanaa |16|

ಈಗ (ನೀವು) ಅನೇಕ ರೀತಿಯ ರುಚಿಯ ಹಣ್ಣುಗಳನ್ನು ತಿನ್ನಿರಿ. 16.

ਜਬ ਮਧ੍ਰਯਾਨ ਸਮੋ ਭਯੋ ਜਾਨ੍ਯੋ ॥
jab madhrayaan samo bhayo jaanayo |

ಮಧ್ಯಾಹ್ನವಾದಾಗ ('ಮಧ್ಯಾಹ್ನ'),

ਸਭ ਲੋਗਨ ਇਹ ਭਾਤਿ ਬਖਾਨ੍ਯੋ ॥
sabh logan ih bhaat bakhaanayo |

ಆದ್ದರಿಂದ ಎಲ್ಲಾ ಜನರಿಗೆ ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದರು,

ਤੁਮ ਸਭ ਚਲੋ ਭੂਪ ਕੇ ਸਾਥਾ ॥
tum sabh chalo bhoop ke saathaa |

ನೀವೆಲ್ಲರೂ ರಾಜನೊಂದಿಗೆ ಹೋಗು,

ਹਮ ਸੇਵਾ ਕਰਿ ਹੈ ਜਗਨਾਥਾ ॥੧੭॥
ham sevaa kar hai jaganaathaa |17|

ಜಗನ್ನಾಥನನ್ನು ಆರಾಧಿಸುತ್ತೇವೆ. 17.

ਸਭ ਜਨ ਪਠੈ ਭੂਪ ਕੇ ਸਾਥਾ ॥
sabh jan patthai bhoop ke saathaa |

ಎಲ್ಲಾ ಜನರನ್ನು ರಾಜನೊಂದಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದನು.

ਦੋਈ ਰਹੇ ਨਾਰਿ ਅਰ ਨਾਥਾ ॥
doee rahe naar ar naathaa |

(ಹಿಂದೆ) ಮಹಿಳೆಯರು ಮತ್ತು ಪುರುಷರು ಇಬ್ಬರೂ ಇದ್ದರು.

ਪਰਦਾ ਐਚਿ ਦਸੌ ਦਿਸਿ ਲਿਯਾ ॥
paradaa aaich dasau dis liyaa |

(ಅವರು) ಪರದೆಯನ್ನು ಹತ್ತು ದಿಕ್ಕುಗಳಲ್ಲಿ ವಿಸ್ತರಿಸಿದರು (ಅಂದರೆ - ಎಲ್ಲಾ ಕಡೆಗಳಲ್ಲಿ).

ਕਾਮ ਭੋਗ ਹਸਿ ਹਸਿ ਰਸਿ ਕਿਯਾ ॥੧੮॥
kaam bhog has has ras kiyaa |18|

ಮತ್ತು ನಕ್ಕರು ಮತ್ತು ವಿನೋದದಿಂದ ಆಡಿದರು. 18.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਇਹ ਚਰਿਤ੍ਰ ਦੋਈ ਬਿਹਸਿ ਰਮਤ ਭਏ ਨਰ ਨਾਰਿ ॥
eih charitr doee bihas ramat bhe nar naar |

ಈ ಪಾತ್ರದ ಮೂಲಕ ಪುರುಷರು ಮತ್ತು ಮಹಿಳೆಯರು ಇಬ್ಬರೂ ನಗುತ್ತಾ ಆನಂದಿಸಿದರು.

ਪ੍ਰਜਾ ਸਹਿਤ ਰਾਜਾ ਛਲਾ ਸਕਾ ਨ ਭੂਪ ਬਿਚਾਰਿ ॥੧੯॥
prajaa sahit raajaa chhalaa sakaa na bhoop bichaar |19|

(ಅವರು) ಜನರೊಂದಿಗೆ ರಾಜನನ್ನು ಮೋಸಗೊಳಿಸಿದರು, ಆದರೆ ರಾಜನಿಗೆ (ಏನನ್ನೂ) ಯೋಚಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ. 19.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਤੀਨ ਸੌ ਤਿਰਾਨਵੋ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੩੯੩॥੬੯੯੬॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade teen sau tiraanavo charitr samaapatam sat subham sat |393|6996|afajoon|

ಇಲ್ಲಿಗೆ ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂವಾದದ 393ನೇ ಅಧ್ಯಾಯ ಮುಗಿಯಿತು, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರ. 393.6996. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਦੇਵ ਛਤ੍ਰ ਇਕ ਭੂਪ ਬਖਨਿਯਤਿ ॥
dev chhatr ik bhoop bakhaniyat |

ಛತ್ರ ದೇವನೆಂಬ ರಾಜನಿದ್ದ.

ਸ੍ਰੀ ਸੁਰਰਾਜਵਤੀ ਪੁਰ ਜਨਿਯਤ ॥
sree suraraajavatee pur janiyat |

ಅವನ ನಗರವನ್ನು ಸುರಜ್ವತಿ ಎಂದು ಕರೆಯಲಾಗುತ್ತಿತ್ತು.

ਤਿਹੁ ਸੰਗ ਚੜਤ ਅਮਿਤਿ ਚਤੁਰੰਗਾ ॥
tihu sang charrat amit chaturangaa |

ಅವರೊಂದಿಗೆ ಅಮಿತ್ ಚತುರಂಗನಿ ಸೇನೆ

ਉਮਡਿ ਚਲਤ ਜਿਹ ਬਿਧਿ ਕਰਿ ਗੰਗਾ ॥੧॥
aumadd chalat jih bidh kar gangaa |1|

ಗಂಗೆಯ ಅಲೆಯಂತೆ ಹರಿಯಿತು. 1.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ಅಚಲ:

ਸ੍ਰੀ ਅਲਕੇਸ ਮਤੀ ਤਿਹ ਸੁਤਾ ਬਖਾਨਿਯੈ ॥
sree alakes matee tih sutaa bakhaaniyai |

ಅಲ್ಕೆಸ್ ಮತಿ ಅವರ ಮಗಳು ಎಂದು ಹೇಳಲಾಗಿದೆ.

ਪਰੀ ਪਦੁਮਨੀ ਪ੍ਰਾਤ ਕਿ ਪ੍ਰਕ੍ਰਿਤਿ ਪ੍ਰਮਾਨਿਯੈ ॥
paree padumanee praat ki prakrit pramaaniyai |

ಅವಳನ್ನು ಪರಿ, ಪದ್ಮನಿ, ಉಷಾ ('ಪ್ರತಾ') ಅಥವಾ ಪ್ರಕೃತಿ ಎಂದು ಭಾವಿಸಿ.

ਕੈ ਨਿਸੁਪਤਿ ਸੁਰ ਜਾਇ ਕਿ ਦਿਨਕਰ ਜੂਝਈ ॥
kai nisupat sur jaae ki dinakar joojhee |

ಅಥವಾ ಅವಳನ್ನು ಚಂದ್ರ, ದೇವರು ಅಥವಾ ಸೂರ್ಯನ ಮಗಳು ಎಂದು ಪರಿಗಣಿಸಿ.

ਹੋ ਜਿਹ ਸਮ ਹ੍ਵੈ ਹੈ ਨਾਰਿ ਨ ਪਾਛੈ ਹੈ ਭਈ ॥੨॥
ho jih sam hvai hai naar na paachhai hai bhee |2|

(ವಾಸ್ತವವಾಗಿ) ಆಕೆಯಂತಹ ಮಹಿಳೆ ಹಿಂದೆಂದೂ ಇರಲಿಲ್ಲ ಮತ್ತು ಅವಳು ಎಂದಿಗೂ ಬರುವುದಿಲ್ಲ. 2.

ਤਹ ਇਕ ਰਾਇ ਜੁਲਫ ਸੁ ਛਤ੍ਰੀ ਜਾਨਿਯੈ ॥
tah ik raae julaf su chhatree jaaniyai |

ಅಲ್ಲಿ ಜುಲ್ಫ್ ರೈ ಎಂಬ ಟೆಂಟ್ ಇತ್ತು

ਰੂਪਵਾਨ ਗੁਨਵਾਨ ਸੁਘਰ ਪਹਿਚਾਨਿਯੈ ॥
roopavaan gunavaan sughar pahichaaniyai |

ಯಾರು ತುಂಬಾ ಸುಂದರ, ಸದ್ಗುಣ ಮತ್ತು ಸುಂದರ ಎಂದು ಪರಿಗಣಿಸಲ್ಪಟ್ಟರು.