ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 875


ਕਛਪ ਕੇਤੁ ਗਦਾ ਗਹਿ ਘਾਯੋ ॥
kachhap ket gadaa geh ghaayo |

(ಆಗ) ಕಚಪ ಕೇತುವು ಗದೆಯನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಅವನನ್ನು ಕೊಂದನು

ਕੇਤੁ ਲੂਕ ਮ੍ਰਿਤ ਲੋਕ ਪਠਾਯੋ ॥੭੬॥
ket look mrit lok patthaayo |76|

ಮತ್ತು ಲ್ಯೂಕ್ ಕೇತುವನ್ನು ಭೂಗತ ಲೋಕಕ್ಕೆ ಕಳುಹಿಸಿದನು. 76.

ਜਾ ਤਨ ਬਾਲ ਗਦਾ ਕੀ ਮਾਰੈ ॥
jaa tan baal gadaa kee maarai |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಯಾರ ದೇಹದ ಮೇಲೆ ಮಚ್ಚಿನಿಂದ ಹೊಡೆಯುತ್ತಿದ್ದರು,

ਏਕੈ ਘਾਇ ਚੌਥਿ ਸਿਰ ਡਾਰੈ ॥
ekai ghaae chauath sir ddaarai |

ಒಂದೇ ಹೊಡೆತದಿಂದ ಅವಳು (ಅವನ) ತಲೆಯನ್ನು ಪುಡಿಮಾಡುತ್ತಾಳೆ.

ਜਾ ਕੇਤਕਿ ਮਾਰ ਤਨ ਬਾਨਾ ॥
jaa ketak maar tan baanaa |

ಅನೇಕ ವೀರರ ದೇಹಕ್ಕೆ ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹೊಡೆಯುವ ಮೂಲಕ

ਕਰੈ ਬੀਰ ਜਮਪੁਰੀ ਪਯਾਨਾ ॥੭੭॥
karai beer jamapuree payaanaa |77|

ಅವರನ್ನು ಜಾಂಪುರಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದರು.77.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਤਾ ਕੋ ਜੁਧੁ ਬਿਲੋਕਿ ਕਰਿ ਕਵਨ ਸੁਭਟ ਠਹਰਾਇ ॥
taa ko judh bilok kar kavan subhatt tthaharaae |

ಯಾವ ಯೋಧನು ತನ್ನ ಯುದ್ಧವನ್ನು ನೋಡಿ ಸಹಿಸಿಕೊಳ್ಳಬಲ್ಲನು.

ਜੋ ਸਮੁਹੈ ਆਵਤ ਭਯਾ ਜਮਪੁਰ ਦਿਯਾ ਪਠਾਇ ॥੭੮॥
jo samuhai aavat bhayaa jamapur diyaa patthaae |78|

ಯಾರು ಮುಂದೆ ಬಂದರೂ ಅವರನ್ನು ಯಂಪುರಕ್ಕೆ ಕಳುಹಿಸಲಾಯಿತು. 78.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਕੋਪ ਅਨੇਕ ਭਰੇ ਅਮਰਾਰਦਨ ਆਨਿ ਪਰੈ ਕਰਵਾਰਿ ਉਘਾਰੇ ॥
kop anek bhare amaraaradan aan parai karavaar ughaare |

ದೇವತೆಗಳ ಅನೇಕ ಶತ್ರುಗಳು (ರಾಕ್ಷಸರು) ಕೋಪಗೊಂಡು ಕತ್ತಿಗಳೊಂದಿಗೆ ಬಂದರು.

ਪਟਿਸ ਲੋਹਹਥੀ ਪਰਸੇ ਅਮਿਤਾਯੁਧ ਲੈ ਕਰਿ ਕੋਪ ਪ੍ਰਹਾਰੇ ॥
pattis lohahathee parase amitaayudh lai kar kop prahaare |

ಬೆಲ್ಟ್‌ಗಳು, ಕಬ್ಬಿಣದ ತೋಳುಗಳು ಮತ್ತು ಪರ್ಸ್ ಮತ್ತು ಇತರ ಅನೇಕ ಆಯುಧಗಳು ಕೋಪದಲ್ಲಿ ಬಂದವು.

ਨਾਰਿ ਸੰਭਾਰਿ ਹਥਯਾਰ ਸੁਰਾਰਿ ਹਕਾਰਿ ਹਨੇ ਨਹਿ ਜਾਤ ਬਿਚਾਰੇ ॥
naar sanbhaar hathayaar suraar hakaar hane neh jaat bichaare |

ಆ ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿಯು ಆಯುಧಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಎಣಿಸಲಾಗದ ದೇವತೆಗಳ ಶತ್ರುಗಳನ್ನು ಧಿಕ್ಕರಿಸಿ ಕೊಂದಳು.

ਖੇਲਿ ਬਸੰਤ ਬਡੇ ਖਿਲਵਾਰ ਮਨੋ ਮਦ ਚਾਖਿ ਗਿਰੇ ਮਤਵਾਰੇ ॥੭੯॥
khel basant badde khilavaar mano mad chaakh gire matavaare |79|

(ಅವರು ಈ ರೀತಿ ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದರು) ಫಾಗ್ ಆಟವಾಡುತ್ತಾ ಮದ್ಯ ಸೇವಿಸಿ ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದವರಂತೆ.೭೯.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਹੈ ਗੈ ਰਥੀ ਬਾਜੀ ਘਨੇ ਜੋਧਾ ਹਨੇ ਅਨੇਕ ॥
hai gai rathee baajee ghane jodhaa hane anek |

ಕುದುರೆಗಳು, ಆನೆಗಳು, ಸಾರಥಿಗಳು (ಮತ್ತು ಅವುಗಳಿಗೆ ಸೇರಿದವರು) ಮತ್ತು ಅನೇಕ ಯೋಧರನ್ನು ಕೊಂದರು.

ਜੀਤਿ ਸੁਯੰਬਰ ਰਨ ਰਹੀ ਭੂਪਤਿ ਬਚਾ ਨ ਏਕ ॥੮੦॥
jeet suyanbar ran rahee bhoopat bachaa na ek |80|

(ಆ ರಾಜ ಕುಮಾರಿ) ಸುಂಬರನನ್ನು ಗೆದ್ದು ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ಉಳಿದುಕೊಂಡನು ಮತ್ತು ಯಾವುದೇ ರಾಜ (ಎಡ) ಉಳಿಯಲಿಲ್ಲ.80.

ਬਾਜਨ ਕੀ ਬਾਜੀ ਪਰੀ ਬਾਜਨ ਬਜੇ ਅਨੇਕ ॥
baajan kee baajee paree baajan baje anek |

ಕುದುರೆ ರೇಸಿಂಗ್ ಮತ್ತು ವಿವಿಧ ಗಂಟೆಗಳು ಮತ್ತು ಸಿಳ್ಳೆಗಳು ನಡೆದವು.

ਬਿਸਿਖ ਬਹੁਤ ਬਰਸੇ ਤਹਾ ਬਚਾ ਨ ਬਾਜੀ ਏਕ ॥੮੧॥
bisikh bahut barase tahaa bachaa na baajee ek |81|

ಅನೇಕ ಬಾಣಗಳು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋದವು ಮತ್ತು ಒಂದು ಕುದುರೆಯೂ ಉಳಿಯಲಿಲ್ಲ. 81.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਦੈਤ ਦਏ ਜਮ ਧਾਮ ਪਠਾਈ ॥
dait de jam dhaam patthaaee |

(ಯಾವಾಗ) ಯಮನು ರಾಕ್ಷಸರನ್ನು ಜನರ ಬಳಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದನು,

ਬਾਰੀ ਸੁਭਟ ਸਿੰਘ ਕੀ ਆਈ ॥
baaree subhatt singh kee aaee |

(ಆಗ) ಸುಭತ್ ಸಿಂಗ್ ಅವರ ಸರದಿ ಬಂದಿತು.

ਤਿਹ ਤ੍ਰਿਯ ਕਹਾ ਆਇ ਤੁਮ ਲਰੋ ॥
tih triy kahaa aae tum laro |

ಒಂದೋ ನನ್ನ ಜೊತೆ ಜಗಳ ಮಾಡು ಎಂದು ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಅವರಿಗೆ ಹೇಳಿದರು

ਕੈ ਅਬ ਹਾਰਿ ਮਾਨ ਮੁਹਿ ਬਰੋ ॥੮੨॥
kai ab haar maan muhi baro |82|

ಅಥವಾ ಬಿಟ್ಟುಕೊಟ್ಟು ನನ್ನನ್ನು ಮದುವೆಯಾಗು.82.

ਸੁਭਟ ਸਿੰਘ ਜਬ ਯੌ ਸੁਨਿ ਪਾਯੋ ॥
subhatt singh jab yau sun paayo |

ಇದನ್ನು ಕೇಳಿದ ಸುಭತ್ ಸಿಂಗ್

ਅਧਿਕ ਚਿਤ ਮੈ ਕੋਪ ਬਢਾਯੋ ॥
adhik chit mai kop badtaayo |

ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ತುಂಬಾ ಕೋಪ ಬೆಳೆಯಿತು.

ਮੈ ਕਾ ਜੁਧ ਤ੍ਰਿਯਾ ਤੇ ਡਰਿਹੋ ॥
mai kaa judh triyaa te ddariho |

ನಾನು ಮಹಿಳೆಯೊಂದಿಗೆ ಜಗಳವಾಡಲು ಹೆದರುತ್ತೇನೆಯೇ?

ਯਾ ਕੋ ਤ੍ਰਾਸ ਮਾਨਿ ਯਹ ਬਰਿਹੋ ॥੮੩॥
yaa ko traas maan yah bariho |83|

ಮತ್ತು ಅದರ ಭಯವನ್ನು ಸ್ವೀಕರಿಸಿ, ಅದನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಿ. 83.

ਕਹੂੰ ਮਤਿ ਗੈਵਰ ਗਰਜਾਹੀ ॥
kahoon mat gaivar garajaahee |

ಕೆಲವರು (ಯೋಧರು) ಕುಡಿದ ಆನೆಗಳನ್ನು ಘರ್ಜಿಸಿದರು

ਕਹੂੰ ਪਾਖਰੇ ਹੈ ਹਿਾਂਹਨਾਹੀ ॥
kahoon paakhare hai hiaanhanaahee |

ಮತ್ತು ಕೆಲವರು (ಕುದುರೆಗಳ ಮೇಲೆ) ತಡಿಗಳನ್ನು ಹಾಕಿದರು ಮತ್ತು (ಅವುಗಳನ್ನು) ಉತ್ತೇಜಿಸಿದರು.

ਸਸਤ੍ਰ ਕਵਚ ਸੂਰਾ ਕਹੂੰ ਕਸੈ ॥
sasatr kavach sooraa kahoon kasai |

ಕೆಲವೆಡೆ ಯೋಧರು ರಕ್ಷಾಕವಚ ಮತ್ತು ರಕ್ಷಾಕವಚವನ್ನು ಧರಿಸಿದ್ದರು

ਜੁਗਿਨ ਰੁਧਿਰ ਖਪਰ ਭਰ ਹਸੈ ॥੮੪॥
jugin rudhir khapar bhar hasai |84|

ಮತ್ತು (ಎಲ್ಲೋ) ಜೋಗನರು ರಕ್ತದಿಂದ ತುಂಬಿದ ತಲೆಯಿಂದ ನಗುತ್ತಿದ್ದರು.84.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯಂ:

ਸ੍ਰੀ ਸੁਭਟੇਸ ਬਡੋ ਦਲੁ ਲੈ ਉਮਡਿਯੋ ਗਹਿ ਕੈ ਕਰਿ ਆਯੁਧ ਬਾਕੇ ॥
sree subhattes baddo dal lai umaddiyo geh kai kar aayudh baake |

ಸುಭತ್ ಸಿಂಗ್ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಸುಂದರವಾದ ರಕ್ಷಾಕವಚ ಮತ್ತು ದೊಡ್ಡ ಪರಿವಾರದೊಂದಿಗೆ ಬಂದರು.

ਬੀਰ ਹਠੀ ਕਵਚੀ ਖੜਗੀ ਪਰਸੀਸ ਭਈ ਸਰਦਾਰ ਨਿਸਾਕੇ ॥
beer hatthee kavachee kharragee parasees bhee saradaar nisaake |

ಅವನ ಸೈನ್ಯದಲ್ಲಿ ಖಡ್ಗಧಾರಿಗಳು, ರಕ್ಷಾಕವಚಧಾರಿಗಳು, ಈಟಿಗಳು ಮತ್ತು ಕೊಡಲಿಗಳು (ಎಲ್ಲರೂ) ಗುರಿಯಿಟ್ಟುಕೊಂಡಿದ್ದರು.

ਏਕ ਟਰੇ ਇਕ ਆਨ ਅਰੇ ਇਕ ਜੂਝਿ ਗਿਰੇ ਬ੍ਰਿਣ ਖਾਇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਕੇ ॥
ek ttare ik aan are ik joojh gire brin khaae triyaa ke |

ಕೆಲವರು ದೂರ ಹೋಗುತ್ತಿದ್ದರು, ಕೆಲವರು ಬಂದು ಸಿಕ್ಕಿಹಾಕಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಕೆಲವರು ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿಯಿಂದ ಗಾಯಗೊಂಡ ನಂತರ ಬೀಳುತ್ತಿದ್ದರು.

ਛਾਰ ਚੜਾਇ ਕੈ ਅੰਗ ਮਲੰਗ ਰਹੇ ਮਨੌ ਸੋਇ ਪਿਯੇ ਬਿਜਯਾ ਕੇ ॥੮੫॥
chhaar charraae kai ang malang rahe manau soe piye bijayaa ke |85|

ಮಲಂಗದವರು ಮೈಗೆ ವಿಭೂತಿ ಹಚ್ಚಿ ಭಾಂಗ್ ಕುಡಿದು ಮಲಗಿದರಂತೆ.೮೫.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਐਸੋ ਬੀਰ ਖੇਤ ਤਹ ਪਰਿਯੋ ॥
aaiso beer khet tah pariyo |

ಅಂತಹ ಘೋರ ಯುದ್ಧ ನಡೆಯಿತು

ਏਕ ਸੁਭਟ ਜੀਵਤ ਨ ਉਬਰਿਯੋ ॥
ek subhatt jeevat na ubariyo |

ಮತ್ತು ಒಬ್ಬ ಯೋಧನೂ ಬದುಕುಳಿಯಲಿಲ್ಲ.

ਦਸ ਹਜਾਰ ਮਾਤੇ ਗਜ ਮਾਰੇ ॥
das hajaar maate gaj maare |

ಹತ್ತು ಸಾವಿರ ಆನೆಗಳು ಸತ್ತವು

ਬੀਸ ਹਜਾਰ ਬਰ ਬਾਜ ਬਿਦਾਰੇ ॥੮੬॥
bees hajaar bar baaj bidaare |86|

ಮತ್ತು ಇಪ್ಪತ್ತು ಸಾವಿರ ಸುಂದರ ಕುದುರೆಗಳು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟವು. 86.

ਤੀਸ ਐਤ ਪੈਦਲ ਕਹ ਮਾਰਿਯੋ ॥
tees aait paidal kah maariyo |

ಮೂರು ಲಕ್ಷ (ಮೂವತ್ತು ಹತ್ತು ಸಾವಿರ) ಕಾಲಾಳುಪಡೆಯನ್ನು ಕೊಂದರು

ਤੇਇਸ ਲਛ ਰਥ ਹਨਿ ਡਾਰਿਯੋ ॥
teeis lachh rath han ddaariyo |

ಮತ್ತು ಮೂರು ಲಕ್ಷ ರಥಗಳನ್ನು ನಾಶಪಡಿಸಿದನು.

ਦ੍ਵਾਦਸ ਲਛ ਰਥੀ ਅਤਿ ਮਾਰਿਸ ॥
dvaadas lachh rathee at maaris |

ಹನ್ನೆರಡು ಲಕ್ಷ ಅತಿ (ವಿಕತ್) ಸಾರಥಿಗಳು

ਮਹਾਰਥੀ ਅਨਗਨਤ ਸੰਘਾਰਸਿ ॥੮੭॥
mahaarathee anaganat sanghaaras |87|

ಮತ್ತು ಅಸಂಖ್ಯಾತ ಮಹಾನ್ ಸಾರಥಿಗಳನ್ನು ಕೊಂದನು. 87.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਸੁਭਟ ਸਿੰਘ ਤਨਹਾ ਬਚਾ ਸਾਥੀ ਰਹਾ ਨ ਏਕ ॥
subhatt singh tanahaa bachaa saathee rahaa na ek |

ಏಕಾಂಗಿಯಾಗಿ ('ತನ್ಹಾ') ಸುಭತ್ ಸಿಂಗ್ ಉಳಿದುಕೊಂಡನು, (ಅವನ) ಒಬ್ಬ ಸಹವರ್ತಿ ಇರಲಿಲ್ಲ.