ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1327


ਬੇਗਮ ਕੀ ਤਾ ਸੌ ਰੁਚਿ ਲਾਗੀ ॥
begam kee taa sau ruch laagee |

ಬೇಗಂ ಅವರಲ್ಲಿ ಆಸಕ್ತಿ ಮೂಡಿತು

ਜਾ ਤੇ ਨੀਂਦ ਭੂਖ ਸਭ ਭਾਗੀ ॥
jaa te neend bhookh sabh bhaagee |

ಇದರಿಂದಾಗಿ (ಅವನು) ನಿದ್ರಾಹೀನನಾದನು ಮತ್ತು ಹಸಿದನು.

ਦੇਖਿ ਗਈ ਜਬ ਤੇ ਤਿਹ ਧਾਮਾ ॥
dekh gee jab te tih dhaamaa |

(ಅವಳು) ಅವನನ್ನು ನೋಡಿದ ನಂತರ ಮನೆಗೆ ಹೋಗಿದ್ದರಿಂದ,

ਤਬ ਤੇ ਔਰ ਸੁਹਾਤ ਨ ਬਾਮਾ ॥੪॥
tab te aauar suhaat na baamaa |4|

ಅಂದಿನಿಂದ ಆ ಮಹಿಳೆಗೆ ಬೇರೇನೂ ಇಷ್ಟವಾಗಲಿಲ್ಲ. 4.

ਹਿਤੂ ਜਾਨ ਸਹਚਰੀ ਬੁਲਾਈ ॥
hitoo jaan sahacharee bulaaee |

ಸತ್ಯ ತಿಳಿದ ಅವರು ಸೇವಕಿಯನ್ನು ಕರೆದರು

ਭੇਦ ਭਾਖਿ ਸਭ ਤਹਾ ਪਠਾਈ ॥
bhed bhaakh sabh tahaa patthaaee |

(ಮತ್ತು ಅವನನ್ನು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದನು) ಅವನಿಗೆ ಎಲ್ಲಾ ರಹಸ್ಯಗಳನ್ನು ಹೇಳಿದ ನಂತರ.

ਹਮੈ ਸਾਹ ਸੁਤ ਜੁ ਤੈ ਮਿਲੈ ਹੈ ॥
hamai saah sut ju tai milai hai |

(ಮತ್ತು ಹೇಳಿದರು) ನೀವು ನನಗೆ ಷಾ ಮಗನನ್ನು ಕೊಟ್ಟರೆ,

ਜੋ ਧਨ ਮੁਖ ਮੰਗਿ ਹੈਂ ਸੋ ਪੈ ਹੈਂ ॥੫॥
jo dhan mukh mang hain so pai hain |5|

ಹಾಗಾಗಿ ಹಣಕ್ಕಾಗಿ ಏನೇ ಕೇಳಿದರೂ ಸಿಗುತ್ತದೆ. 5.

ਸਖੀ ਪਵਨ ਕੇ ਭੇਸ ਸਿਧਾਈ ॥
sakhee pavan ke bhes sidhaaee |

ಸಖಿಯು ಗಾಳಿಯ ವೇಗದಿಂದ ಹೋಯಿತು

ਪਲਕ ਨ ਬਿਤੀ ਸਾਹ ਕੇ ਆਈ ॥
palak na bitee saah ke aaee |

ಮತ್ತು ಒಂದು ಕ್ಷಣವೂ ಅವಳು ಷಾಗೆ ಬಂದಿಲ್ಲ.

ਸਾਹ ਪੂਤ ਕਹ ਕਿਯਾ ਪ੍ਰਨਾਮਾ ॥
saah poot kah kiyaa pranaamaa |

(ಅವನು) ಶಾಹನ ಮಗನಿಗೆ ವಂದಿಸಿದನು

ਬੈਠੀ ਜਾਇ ਸੁਘਰਿ ਤਿਹ ਧਾਮਾ ॥੬॥
baitthee jaae sughar tih dhaamaa |6|

ಮತ್ತು ಆ ಸೌಂದರ್ಯವು ಅವರ (ಶಾ) ಮನೆಯಲ್ಲಿ ಕುಳಿತಿತ್ತು. 6.

ਤੁਮਰੋ ਨਾਮ ਕਹਾ ਪਹਿਚਨਿਯਤ ॥
tumaro naam kahaa pahichaniyat |

(ಕೇಳಿದರು) ನಿಮ್ಮ ಹೆಸರನ್ನು ನೀವು ಗುರುತಿಸುತ್ತೀರಾ?

ਕਵਨ ਦੇਸ ਕੇ ਬਾਸੀ ਜਨਿਯਤ ॥
kavan des ke baasee janiyat |

ಮತ್ತು ನಾನು ನಿಮ್ಮನ್ನು ಯಾವ ದೇಶದ ನಿವಾಸಿ ಎಂದು ಪರಿಗಣಿಸಬೇಕು?

ਸਕਲ ਬ੍ਰਿਥਾ ਨਿਜ ਪ੍ਰਥਮ ਸੁਨਾਵਹੁ ॥
sakal brithaa nij pratham sunaavahu |

ಮೊದಲು ನಿಮ್ಮ ಸಂಪೂರ್ಣ ಕಥೆಯನ್ನು ಹೇಳಿ

ਬਹੁਰਿ ਕੁਅਰਿ ਕੀ ਸੇਜ ਸੁਹਾਵਹੁ ॥੭॥
bahur kuar kee sej suhaavahu |7|

ತದನಂತರ ಕುಮಾರಿಯ ಋಷಿಯ ಸೌಂದರ್ಯವನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸಿ. 7.

ਸੁਨੀ ਸਖੀ ਮਦ੍ਰ ਦੇਸ ਹਮ ਰਹਹੀ ॥
sunee sakhee madr des ham rahahee |

(ಅವನು ಹೇಳತೊಡಗಿದನು) ಓ ಸಖೀ! ಕೇಳು, ನಾನು ಮಾತೃಭೂಮಿಯಲ್ಲಿ ವಾಸಿಸುತ್ತಿದ್ದೇನೆ

ਧੂਮ੍ਰ ਕੇਤੁ ਹਮ ਕੌ ਜਨ ਕਹਹੀ ॥
dhoomr ket ham kau jan kahahee |

ಮತ್ತು ಜನರು ನನ್ನನ್ನು ಧುಮ್ರ ಕೇತು ಎಂದು ಕರೆಯುತ್ತಾರೆ.

ਸੌਦਾ ਹਿਤ ਆਏ ਇਹ ਦੇਸਾ ॥
sauadaa hit aae ih desaa |

(ನಾನು) ವ್ಯಾಪಾರ ಮಾಡಲು ಈ ದೇಶಕ್ಕೆ ಬಂದಿದ್ದೇನೆ

ਦੇਸ ਦੇਸ ਕੋ ਨਿਰਖਿ ਨਰੇਸਾ ॥੮॥
des des ko nirakh naresaa |8|

ದೇಶದ ರಾಜರನ್ನು ನೋಡಿದೆ. 8.

ਬਤਿਯਨ ਪ੍ਰਥਮ ਤਾਹਿ ਬਿਰਮਾਇ ॥
batiyan pratham taeh biramaae |

ಮೊದಮೊದಲು ಆತನಿಗೆ ವಿಷಯಗಳ ಬಗ್ಗೆ ಬೇಸರವಿತ್ತು

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਤਿਨ ਲੋਭ ਦਿਖਾਇ ॥
bhaat bhaat tin lobh dikhaae |

ತದನಂತರ ಎಲ್ಲಾ ರೀತಿಯ ವಿಷಯಗಳಿಗೆ ದುರಾಸೆ ತೋರಿಸಿದರು.

ਜ੍ਯੋਂ ਤ੍ਯੋਂ ਲੈ ਆਈ ਤਿਹ ਤਹਾ ॥
jayon tayon lai aaee tih tahaa |

ಅವನು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೇಗೆ ಬಂದನು?

ਮਾਰਗ ਕੁਅਰਿ ਬਿਲੋਕਤ ਜਹਾ ॥੯॥
maarag kuar bilokat jahaa |9|

ಅಲ್ಲಿ ಕುಮಾರಿ (ಅವನ) ದಾರಿಯನ್ನು ನೋಡುತ್ತಿದ್ದಳು. 9.

ਜੋ ਧਨ ਕਹਾ ਸੁੰਦ੍ਰ ਤਿਹ ਦੀਨਾ ॥
jo dhan kahaa sundr tih deenaa |

ಸುಂದರಿ ಹೇಳಿದ ಹಣವನ್ನು ಸೇವಕಿಗೆ ಕೊಟ್ಟಳು

ਕੰਠ ਲਗਾਇ ਮਿਤ੍ਰ ਸੋ ਲੀਨਾ ॥
kantth lagaae mitr so leenaa |

ಮತ್ತು ಆ ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನು ಅಪ್ಪಿಕೊಂಡರು.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਕੀ ਕੈਫ ਮੰਗਾਈ ॥
bhaat bhaat kee kaif mangaaee |

(ಅವನು) ವಿವಿಧ ರೀತಿಯ ಮದ್ಯವನ್ನು ಆರ್ಡರ್ ಮಾಡಿದನು

ਏਕ ਖਾਟ ਚੜਿ ਦੁਹੂੰ ਚੜਾਈ ॥੧੦॥
ek khaatt charr duhoon charraaee |10|

ಮತ್ತು ಇಬ್ಬರೂ ಒಂದೇ ಹಾಸಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಕುಡಿಯುತ್ತಿದ್ದರು. 10.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਤਨ ਕੈਫ ਚੜਾਵਹਿ ॥
bhaat bhaat tan kaif charraaveh |

ವಿವಿಧ ರೀತಿಯ ಮದ್ಯವನ್ನು ಕುಡಿಯಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದೆ

ਮਿਲਿ ਮਿਲਿ ਗੀਤ ਮਧੁਰ ਧੁਨਿ ਗਾਵਹਿ ॥
mil mil geet madhur dhun gaaveh |

ಮತ್ತು ಒಟ್ಟಿಗೆ ಅವರು ಸುಮಧುರ ರಾಗದಲ್ಲಿ ಹಾಡುಗಳನ್ನು ಹಾಡಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು.

ਬਿਬਿਧ ਬਿਧਿਨ ਤਨ ਕਰਤ ਬਿਲਾਸਾ ॥
bibidh bidhin tan karat bilaasaa |

(ಅವರು) ವಿವಿಧ ರೀತಿಯ ಲೈಂಗಿಕ ಕ್ರೀಡೆಗಳನ್ನು ಮಾಡಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು.

ਨੈਕੁ ਨ ਕਰੈ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਕੋ ਤ੍ਰਾਸਾ ॥੧੧॥
naik na karai nripat ko traasaa |11|

(ಅವರು) ರಾಜನ ಭಯವನ್ನು ಒಪ್ಪಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ. 11.

ਛੈਲਿਹਿ ਛੈਲ ਨ ਛੋਰਾ ਜਾਈ ॥
chhailihi chhail na chhoraa jaaee |

ಚಬಿಲಾ (ಶಾ) ಯುವಕರಿಂದ (ಕುಮಾರಿ) ಬೇರ್ಪಟ್ಟಿರಲಿಲ್ಲ.

ਨਿਸੁ ਦਿਨ ਰਾਖਤ ਕੰਠ ਲਗਾਈ ॥
nis din raakhat kantth lagaaee |

ಮತ್ತು ಅವಳು ಹಗಲು ರಾತ್ರಿ ಅವನನ್ನು ತಬ್ಬಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਜਬ ਕਬਹੂੰ ਆਖੇਟ ਸਿਧਾਵੈ ॥
jab kabahoon aakhett sidhaavai |

ನೀವು ಎಂದಾದರೂ ಬೇಟೆಗೆ ಹೋದರೆ,

ਏਕ ਅੰਬਾਰੀ ਤਾਹਿ ਚੜਾਵੈ ॥੧੨॥
ek anbaaree taeh charraavai |12|

ಹಾಗಾಗಿ ಒಂದೇ ಅಂಬಾರಿಯಲ್ಲಿ ಅವನನ್ನೂ ಹತ್ತಿಸುತ್ತಿದ್ದಳು. 12.

ਤਹੀ ਕਾਮ ਕ੍ਰੀੜਾ ਕਹ ਕਰੈ ॥
tahee kaam kreerraa kah karai |

ಅಲ್ಲಿ (ಕುಳಿತು) ಅವರು ಲೈಂಗಿಕ ಆಟಗಳನ್ನು ಆಡುತ್ತಿದ್ದರು

ਮਾਤ ਪਿਤਾ ਤੇ ਨੈਕੁ ਨ ਡਰੈ ॥
maat pitaa te naik na ddarai |

ಮತ್ತು ಅವರು ತಮ್ಮ ಹೆತ್ತವರಿಗೆ ಹೆದರುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ.

ਇਕ ਦਿਨ ਰਾਜਾ ਚੜਾ ਸਿਕਾਰਾ ॥
eik din raajaa charraa sikaaraa |

ಒಂದು ದಿನ ರಾಜನು ಬೇಟೆಗೆ ಹೋದನು

ਸੰਗ ਲਏ ਮਿਹਰਿਯੈ ਅਪਾਰਾ ॥੧੩॥
sang le mihariyai apaaraa |13|

ಮತ್ತು ಅವನೊಂದಿಗೆ ಅನೇಕ ಸೇವಕಿಗಳನ್ನು ಕರೆದೊಯ್ದನು. 13.

ਬੇਗਮ ਸੋਊ ਸਿਕਾਰ ਸਿਧਾਈ ॥
begam soaoo sikaar sidhaaee |

ಆ ಬೇಗಂ ಕೂಡ ಬೇಟೆ ಆಡಲು ಹೋಗಿದ್ದಳು

ਏਕ ਅੰਬਾਰੀ ਤਾਹਿ ਚੜਾਈ ॥
ek anbaaree taeh charraaee |

ಮತ್ತು ಅದೇ ಅಂಬಾರಿಯಲ್ಲಿ ಅವನನ್ನು (ಪ್ರೇಮಿಯನ್ನು) ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋದರು.

ਏਕ ਸਖੀ ਤਿਹ ਚੜਤ ਨਿਹਾਰਾ ॥
ek sakhee tih charrat nihaaraa |

ಒಬ್ಬ ಸಖಿ ಅವನು ಏರುತ್ತಿರುವುದನ್ನು ನೋಡಿದಳು

ਜਾਇ ਭੂਪ ਸੋ ਭੇਦ ਉਚਾਰਾ ॥੧੪॥
jaae bhoop so bhed uchaaraa |14|

ಮತ್ತು ಹೋಗಿ ರಾಜನಿಗೆ ಎಲ್ಲಾ ರಹಸ್ಯವನ್ನು ಹೇಳಿದನು. 14.

ਸੁਨਿ ਨ੍ਰਿਪ ਬਾਤ ਚਿਤ ਮੋ ਰਾਖੀ ॥
sun nrip baat chit mo raakhee |

ಅದನ್ನು ಕೇಳಿದ ರಾಜನು ಅದನ್ನು ತನ್ನ ಹೃದಯದಲ್ಲಿ ಇಟ್ಟುಕೊಂಡನು

ਔਰਿ ਨਾਰਿ ਸੋ ਪ੍ਰਗਟ ਨ ਭਾਖੀ ॥
aauar naar so pragatt na bhaakhee |

ಮತ್ತು ಬೇರೆ ಯಾವುದೇ ಮಹಿಳೆಗೆ ಹೇಳಬೇಡಿ.

ਦੁਹਿਤਾ ਕੋ ਜਬ ਗਜ ਨਿਕਟਾਯੋ ॥
duhitaa ko jab gaj nikattaayo |

ಮಗನ ಆನೆ ಹತ್ತಿರ ಬಂದಾಗ,

ਤਬ ਤਾ ਕੋ ਪਿਤੁ ਨਿਕਟ ਬੁਲਾਯੌ ॥੧੫॥
tab taa ko pit nikatt bulaayau |15|

ಆಗ ತಂದೆ ಅವನನ್ನು ಹತ್ತಿರ ಕರೆದರು. 15.