ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 494


ਅਥ ਬਲਿਭਦ੍ਰ ਬ੍ਯਾਹ ॥
ath balibhadr bayaah |

ಈಗ ಬಲರಾಮ್ ಮದುವೆಯ ವಿವರಣೆ ಪ್ರಾರಂಭವಾಗುತ್ತದೆ

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ

ਐਸੇ ਕ੍ਰਿਸਨ ਬਤੀਤ ਬਹੁ ਦਿਵਸ ਕੀਏ ਸੁਖੁ ਮਾਨਿ ॥
aaise krisan bateet bahu divas kee sukh maan |

ಈ ರೀತಿಯಾಗಿ, ಕೃಷ್ಣನು ಅನೇಕ ದಿನಗಳನ್ನು ಶಾಂತಿ ಮತ್ತು ನೆಮ್ಮದಿಯಿಂದ ಕಳೆದನು

ਤਬ ਲਗ ਰੇਵਤ ਭੂਪ ਇਕ ਹਲੀ ਪਾਇ ਗਹੇ ਆਨਿ ॥੧੯੬੩॥
tab lag revat bhoop ik halee paae gahe aan |1963|

ಅದರ ನಂತರ ರೇವತ್ ಎಂಬ ರಾಜ ಬಂದು ಬಲರಾಮ್ ಅವರ ಪಾದಗಳನ್ನು ಮುಟ್ಟಿದನು.1963.

ਨਾਮ ਰੇਵਤੀ ਜਾਹਿ ਕੋ ਮਮ ਕੰਨਿਆ ਕੋ ਨਾਮ ॥
naam revatee jaeh ko mam kaniaa ko naam |

ರಾಜನು ಸಂತೋಷಗೊಂಡು, ಯಾರ ಹೆಸರು ‘ರೇವತಿ’, ಅದು ನನ್ನ ಮಗಳ ಹೆಸರು.

ਕਹਿਯੋ ਭੂਪ ਤਿਹ ਪ੍ਰਸੰਨਿ ਹ੍ਵੈ ਤਾਹਿ ਬਰੋ ਬਲਿਰਾਮ ॥੧੯੬੪॥
kahiyo bhoop tih prasan hvai taeh baro baliraam |1964|

"ನನ್ನ ಮಗಳ ಹೆಸರು ರೇವತಿ ಮತ್ತು ಬಲರಾಮ್ ಅವಳನ್ನು ಮದುವೆಯಾಗಬೇಕೆಂದು ನಾನು ವಿನಂತಿಸುತ್ತೇನೆ." 1964.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਭੂਪ ਕੀ ਯੌ ਸੁਨ ਕੇ ਬਤੀਯਾ ਬਲਿਰਾਮ ਘਨੋ ਚਿਤ ਮੈ ਸੁਖੁ ਪਾਯੋ ॥
bhoop kee yau sun ke bateeyaa baliraam ghano chit mai sukh paayo |

ರಾಜನ ಈ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಕೇಳಿ ಬಲರಾಮನು ಅತ್ಯಂತ ಸಂತೋಷಪಟ್ಟನು ಮತ್ತು ತನ್ನ ಸಹೋದರತ್ವದ ಇತರ ಸದಸ್ಯರನ್ನು ತನ್ನೊಂದಿಗೆ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋದನು.

ਬ੍ਯਾਹ ਕੋ ਜੋਰਿ ਸਮਾਜ ਸਬੈ ਤਿਹ ਬ੍ਯਾਹ ਕੇ ਕਾਜ ਤਬੈ ਉਠਿ ਧਾਯੋ ॥
bayaah ko jor samaaj sabai tih bayaah ke kaaj tabai utth dhaayo |

ಮದುವೆಗೆ ತಕ್ಷಣ ಪ್ರಾರಂಭವಾಯಿತು, ಮದುವೆಗೆ ತಕ್ಷಣ ಪ್ರಾರಂಭವಾಯಿತು

ਬ੍ਯਾਹ ਕੀਯੋ ਸੁਖ ਪਾਇ ਘਨੋ ਬਹੁ ਬਿਪਨ ਲੋਕਨ ਦਾਨ ਦਿਵਾਯੋ ॥
bayaah keeyo sukh paae ghano bahu bipan lokan daan divaayo |

ವಿವಾಹವು ಸಂತೋಷದಿಂದ ನಡೆಯಿತು, ಮತ್ತು ಬ್ರಾಹ್ಮಣರಿಗೆ ದಾನವಾಗಿ ಉಡುಗೊರೆಗಳನ್ನು ನೀಡಲಾಯಿತು.

ਐਸੇ ਬ੍ਯਾਹ ਹੁਲਾਸ ਬਢਾਇ ਕੈ ਸ੍ਯਾਮ ਭਨੈ ਅਪਨੇ ਗ੍ਰਿਹਿ ਆਯੋ ॥੧੯੬੫॥
aaise bayaah hulaas badtaae kai sayaam bhanai apane grihi aayo |1965|

ಈ ರೀತಿಯಾಗಿ, ಮದುವೆ ಸಮಾರಂಭದ ನಂತರ, ಅವರು ಸಂತೋಷದಿಂದ ತಮ್ಮ ಮನೆಗೆ ಮರಳಿದರು.1965.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೈ

ਜਬ ਪੀਅ ਤ੍ਰੀਅ ਕੀ ਓਰਿ ਨਿਹਾਰਿਓ ॥
jab peea treea kee or nihaario |

ಗಂಡ (ಬಲರಾಮ್) ತನ್ನ ಹೆಂಡತಿಯ ಕಡೆಗೆ ತಿರುಗಿದಾಗ

ਛੋਟੇ ਹਮ ਇਹ ਬਡੀ ਬਿਚਾਰਿਓ ॥
chhotte ham ih baddee bichaario |

ಬಲರಾಮನು ತನ್ನ ಹೆಂಡತಿಯ ಕಡೆಗೆ ನೋಡಿದಾಗ ಅವನು ಚಿಕ್ಕವನಾಗಿದ್ದಾನೆ ಮತ್ತು ಅವಳು ಗಾತ್ರದಲ್ಲಿ ಎತ್ತರವಾಗಿದ್ದಾಳೆಂದು ಕಂಡುಕೊಂಡನು

ਤਿਹ ਕੇ ਹਲੁ ਲੈ ਕੰਧਹਿ ਧਰਿਓ ॥
tih ke hal lai kandheh dhario |

ಅವನು ನೇಗಿಲನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ತನ್ನ ಭುಜದ ಮೇಲೆ ಹಿಡಿದನು

ਮਨ ਭਾਵਤ ਤਾ ਕੋ ਤਨੁ ਕਰਿਓ ॥੧੯੬੬॥
man bhaavat taa ko tan kario |1966|

ಇದನ್ನು ನೋಡಿದ ಅವನು ತನ್ನ ನೇಗಿಲನ್ನು ಅವಳ ಭುಜದ ಮೇಲೆ ಇಟ್ಟು ತನ್ನ ಆಸೆಯಂತೆ ಅವಳ ದೇಹವನ್ನು ರೂಪಿಸಿದನು.1966.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ

ਬ੍ਯਾਹ ਭਯੋ ਬਲਿਦੇਵ ਕੋ ਨਾਮੁ ਰੇਵਤੀ ਸੰਗਿ ॥
bayaah bhayo balidev ko naam revatee sang |

ಬಲರಾಮ್ ರೇವತಿ (ಕನ್ಯೆ) ಎಂಬ ಹುಡುಗಿಯನ್ನು ವಿವಾಹವಾದರು.

ਸੁ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਪੂਰਨ ਭਯੋ ਤਬ ਹੀ ਕਥਾ ਪ੍ਰਸੰਗ ॥੧੯੬੭॥
su kab sayaam pooran bhayo tab hee kathaa prasang |1967|

ಬಲರಾಮ್ ಅವರ ವಿವಾಹವು ರೇವತಿಯೊಂದಿಗೆ ವಿಧಿವತ್ತಾಗಿ ನೆರವೇರಿತು ಮತ್ತು ಕವಿ ಶ್ಯಾಮ್ ಅವರ ಪ್ರಕಾರ, ಮದುವೆಯ ಈ ಪ್ರಸಂಗವು ಪೂರ್ಣಗೊಂಡಿತು.1967.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਬਚਿਤ੍ਰ ਨਾਟਕ ਗ੍ਰੰਥੇ ਕ੍ਰਿਸਨਾਵਤਾਰੇ ਬਲਿਭਦ੍ਰ ਬਿਆਹ ਬਰਨਨੰ ਸਮਾਪਤੰ ॥
eit sree bachitr naattak granthe krisanaavataare balibhadr biaah barananan samaapatan |

ಬಚಿತ್ತರ ನಾಟಕದಲ್ಲಿ ಕೃಷ್ಣಾವತಾರದಲ್ಲಿ ಬಲರಾಮನ ವಿವಾಹದ ವಿವರಣೆಯ ಅಂತ್ಯ.

ਅਥ ਰੁਕਮਿਨਿ ਬ੍ਯਾਹ ਕਥਨੰ ॥
ath rukamin bayaah kathanan |

ಈಗ ರುಕ್ಮಣಿಯ ವಿವಾಹದ ವಿವರಣೆಯು ಪ್ರಾರಂಭವಾಗುತ್ತದೆ

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਬਲਿਰਾਮ ਕੋ ਬ੍ਯਾਹ ਭਯੋ ਜਬ ਹੀ ਮਿਲਿ ਕੈ ਨਰ ਨਾਰਿ ਤਬੈ ਸੁਖੁ ਪਾਯੋ ॥
baliraam ko bayaah bhayo jab hee mil kai nar naar tabai sukh paayo |

ಬಲರಾಮನು ವಿವಾಹವಾದಾಗ, ಎಲ್ಲಾ ಪುರುಷರು ಮತ್ತು ಮಹಿಳೆಯರು (ಹೆಚ್ಚು) ಸಂತೋಷವನ್ನು ಪಡೆದರು.

ਸ੍ਰੀ ਬ੍ਰਿਜਨਾਥ ਕੇ ਬ੍ਯਾਹ ਕੋ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਕਹੈ ਜੀਅਰਾ ਲਲਚਾਯੋ ॥
sree brijanaath ke bayaah ko kab sayaam kahai jeearaa lalachaayo |

ಬಲರಾಮನ ವಿವಾಹವು ನಿಶ್ಚಯವಾದಾಗ ಮತ್ತು ಎಲ್ಲಾ ಪುರುಷರು ಮತ್ತು ಸ್ತ್ರೀಯರು ಸಂತಸಗೊಂಡಾಗ, ಕೃಷ್ಣನು ಸಹ ತನ್ನ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಮದುವೆಯನ್ನು ಬಯಸಿದನು.

ਭੀਖਮ ਬ੍ਯਾਹ ਉਤੇ ਦੁਹਤਾ ਕੋ ਰਚਿਓ ਅਪਨੋ ਸਭ ਸੈਨ ਬੁਲਾਯੋ ॥
bheekham bayaah ute duhataa ko rachio apano sabh sain bulaayo |

ರಾಜ ಭೀಷ್ಮನು ತನ್ನ ಮಗಳ ಮದುವೆಯನ್ನು ಆಚರಿಸಿದನು ಮತ್ತು ತನ್ನ ಸೈನ್ಯದ ಎಲ್ಲಾ ಯೋಧರನ್ನು ಒಟ್ಟುಗೂಡಿಸಿದನು

ਮਾਨਹੁ ਆਪਨੇ ਬ੍ਯਾਹਹਿ ਕੋ ਜਦੁਬੀਰ ਭਲੀ ਬਿਧਿ ਬ੍ਯੋਤ ਬਨਾਯੋ ॥੧੯੬੮॥
maanahu aapane bayaaheh ko jadubeer bhalee bidh bayot banaayo |1968|

ಕೃಷ್ಣನು ತನ್ನ ಮದುವೆಯ ಯೋಜನೆಯನ್ನು ಅಚ್ಚುಕಟ್ಟಾಗಿ ಸಿದ್ಧಪಡಿಸಿದ್ದನು. 1968.

ਭੀਖਮ ਭੂਪ ਬਿਚਾਰ ਕੀਯੋ ਦੁਹਤਾ ਇਹ ਸ੍ਰੀ ਜਦੁਬੀਰ ਕੋ ਦੀਜੈ ॥
bheekham bhoop bichaar keeyo duhataa ih sree jadubeer ko deejai |

ಈ ಮಗಳನ್ನು ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನಿಗೆ ಕೊಡಬೇಕೆಂದು ರಾಜ ಭಿಖಂ ಯೋಚಿಸಿದ.

ਯਾ ਤੇ ਭਲੋ ਨ ਕਛੂ ਕਹੂੰ ਹੈ ਹਮ ਸ੍ਯਾਮ ਲਹੈ ਜਗ ਮੈ ਜਸੁ ਲੀਜੈ ॥
yaa te bhalo na kachhoo kahoon hai ham sayaam lahai jag mai jas leejai |

ರಾಜ ಭೀಷ್ಮನು ಕೃಷ್ಣನೊಂದಿಗೆ ತನ್ನ ಮಗಳ ಮದುವೆಯನ್ನು ಏರ್ಪಡಿಸಿದನು ಮತ್ತು ಇದಕ್ಕಿಂತ ಸೂಕ್ತವಾದ ಕಾರ್ಯ ಇನ್ನೊಂದಿಲ್ಲ ಎಂದು ಭಾವಿಸಿದನು ಮತ್ತು ತನ್ನ ಮಗಳನ್ನು ಕೃಷ್ಣನೊಂದಿಗೆ ಮದುವೆ ಮಾಡುವುದು ತನಗೆ ಅನುಮೋದನೆಯನ್ನು ತರುತ್ತದೆ.

ਤਉ ਲਗਿ ਆਇ ਗਯੋ ਰੁਕਮੀ ਰਿਸਿ ਬੋਲ ਉਠਿਯੋ ਸੁ ਪਿਤਾ ਕਸ ਕੀਜੈ ॥
tau lag aae gayo rukamee ris bol utthiyo su pitaa kas keejai |

ಆಗ ರುಕ್ಮಿ ಎಂಬ ಭೀಷ್ಮನ ಮಗ ಬಂದು ಕೋಪದಿಂದ ತನ್ನ ತಂದೆಗೆ, “ನೀನು ಏನು ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದೀಯ?

ਜਾ ਕੁਲ ਕੀ ਨ ਬਿਵਾਹਤ ਹੈ ਹਮ ਤਾ ਦੁਹਿਤਾ ਦੈ ਕਹਾ ਜਗੁ ਜੀਜੈ ॥੧੯੬੯॥
jaa kul kee na bivaahat hai ham taa duhitaa dai kahaa jag jeejai |1969|

ನಮ್ಮಲ್ಲಿ ವೈರತ್ವವಿರುವ ಕುಲ, ಈಗ ನಾವು ನಮ್ಮ ಮಗಳನ್ನು ಅಂತಹ ಕುಲಕ್ಕೆ ಮದುವೆ ಮಾಡಿ ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಬದುಕಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗುತ್ತದೆಯೇ?1969.

ਰੁਕਮੀ ਬਾਚ ਨ੍ਰਿਪ ਸੋ ॥
rukamee baach nrip so |

ರಾಜನನ್ನು ಉದ್ದೇಶಿಸಿ ರುಕ್ಮಿಯ ಮಾತು:

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਹੈ ਸਿਸੁਪਾਲ ਚੰਦੇਰੀ ਮੈ ਬੀਰ ਸੁ ਤਾਹਿ ਬਿਯਾਹ ਕੇ ਕਾਜ ਬੁਲਈਯੈ ॥
hai sisupaal chanderee mai beer su taeh biyaah ke kaaj buleeyai |

ಚಂದೇರಿಯಲ್ಲಿ (ಪಟ್ಟಣ) ಸಾಸ್ಪಾಲ್ (ಶಿಶುಪಾಲ್) (ಹೆಸರು) ಸುರ್ಮಾ ಇದ್ದಾರೆ, ಅವರನ್ನು ಮದುವೆ ಕಾರ್ಯಕ್ಕೆ ಆಹ್ವಾನಿಸಿ.

ਗੂਜਰ ਕੋ ਕਹਿਯੋ ਦੈ ਦੁਹਿਤਾ ਜਗ ਮੈ ਸੰਗ ਲਾਜਨ ਕੇ ਮਰਿ ਜਈਯੈ ॥
goojar ko kahiyo dai duhitaa jag mai sang laajan ke mar jeeyai |

“ಶಿಶುಪಾಲ್, ಚಂದೇರಿಯ ರಾಜ ವೀರ, ಅವನನ್ನು ಮದುವೆಗೆ ಕರೆಸಿ, ಮಗಳನ್ನು ಹಾಲುಗಾರನಿಗೆ ಮದುವೆ ಮಾಡಿ, ನಾಚಿಕೆಯಿಂದ ಸಾಯುತ್ತೇವೆ.

ਸ੍ਰੇਸਟ ਏਕ ਬੁਲਾਇ ਭਲੋ ਦਿਜ ਤਾਹੀ ਕੇ ਲਿਆਵਨ ਕਾਜ ਪਠਈਯੈ ॥
sresatt ek bulaae bhalo dij taahee ke liaavan kaaj pattheeyai |

“ಶಿಶುಪಾಲನನ್ನು ಕರೆತರಲು ಒಬ್ಬ ಶ್ರೇಷ್ಠ ಬ್ರಾಹ್ಮಣನನ್ನು ಕರೆದು ಕಳುಹಿಸಿ

ਬ੍ਯਾਹ ਕੀ ਜੋ ਬਿਧਿ ਬੇਦ ਲਿਖੀ ਦੁਹਿਤਾ ਸੋਊ ਕੈ ਬਿਧਿ ਤਾਹਿ ਕਉ ਦਈਯੈ ॥੧੯੭੦॥
bayaah kee jo bidh bed likhee duhitaa soaoo kai bidh taeh kau deeyai |1970|

ವೇದಗಳಲ್ಲಿ ಯಾವ ರೀತಿಯ ವಿವಾಹವನ್ನು ಉಲ್ಲೇಖಿಸಲಾಗಿದೆಯೋ, ಅದರ ಪ್ರಕಾರ ಶಿಶುಪಾಲನೊಂದಿಗೆ ಮಗಳ ಮದುವೆಯನ್ನು ಮಾಡಿ. ”1970.

ਯੌ ਸੁਨਿ ਕੈ ਸੁਤ ਕੀ ਬਤੀਯਾ ਨ੍ਰਿਪ ਬਾਮਨ ਤਾਹੀ ਕੋ ਲੈਨ ਪਠਾਯੋ ॥
yau sun kai sut kee bateeyaa nrip baaman taahee ko lain patthaayo |

ಮಗನ ಮಾತನ್ನು ಕೇಳಿದ ರಾಜನು ಶಿಶುಪಾಲನನ್ನು ಕರೆತರಲು ಒಬ್ಬ ಬ್ರಾಹ್ಮಣನನ್ನು ಕಳುಹಿಸಿದನು

ਦੈ ਦਿਜ ਸੀਸ ਚਲਿਓ ਉਤ ਕੋ ਦੁਹਿਤਾ ਇਤ ਭੂਪਤਿ ਕੀ ਸੁਨਿ ਪਾਯੋ ॥
dai dij sees chalio ut ko duhitaa it bhoopat kee sun paayo |

ತಲೆಬಾಗಿ ಆ ಬ್ರಾಹ್ಮಣನು ಆ ಕಡೆ ಹೋದನು, ಈ ಕಡೆ ರಾಜನ ಮಗಳು ಈ ಮಾತನ್ನು ಕೇಳಿದಳು.

ਸੀਸ ਧੁਨੈ ਕਬ ਸ੍ਯਾਮ ਭਨੈ ਤਿਨਿ ਨੈਨਨ ਤੇ ਅਤਿ ਨੀਰ ਬਹਾਯੋ ॥
sees dhunai kab sayaam bhanai tin nainan te at neer bahaayo |

ಆ ಮಾತನ್ನು ಕೇಳಿ ಸಂಕಟದಿಂದ ತಲೆ ತಗ್ಗಿಸಿದಳು ಮತ್ತು ಅವಳ ಕಣ್ಣುಗಳಿಂದ ನೀರು ಹರಿಯಿತು

ਮਾਨਹੁ ਆਸਹਿ ਕੀ ਕਟਿਗੀ ਜਰ ਸੁੰਦਰ ਰੂਖ ਸੁ ਹੈ ਮੁਰਝਾਯੋ ॥੧੯੭੧॥
maanahu aaseh kee kattigee jar sundar rookh su hai murajhaayo |1971|

ಅವಳ ಭರವಸೆ ಛಿದ್ರವಾದಂತೆ ತೋರಿತು ಮತ್ತು ಅವಳು ಮರದಂತೆ ಒಣಗಿದಳು.1971.

ਰੁਕਮਿਨੀ ਬਾਚ ਸਖੀਅਨ ਸੋ ॥
rukaminee baach sakheean so |

ರುಕ್ಮಣಿ ತನ್ನ ಸ್ನೇಹಿತರನ್ನು ಉದ್ದೇಶಿಸಿ ಮಾಡಿದ ಮಾತು:

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਸੰਗ ਸਹੇਲਿਨ ਬੋਲਤ ਭੀ ਸਜਨੀ ਪ੍ਰਨ ਏਕ ਅਬੈ ਕਰਿ ਹਉ ॥
sang sahelin bolat bhee sajanee pran ek abai kar hau |

ನಾನು ನನ್ನ ಸ್ನೇಹಿತರೊಂದಿಗೆ ಮಾತನಾಡಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದೆ, ಹೇ ಸ್ನೇಹಿತರೇ! ನಾನೂ ಈಗ ಪ್ರತಿಜ್ಞೆ ಮಾಡುತ್ತೇನೆ.

ਕਿਤੋ ਜੋਗਨਿ ਭੇਸ ਕਰੋ ਤਜ ਦੇਸ ਨਹੀ ਬਿਰਹਾਗਿਨ ਸੋ ਜਰਿ ਹਉ ॥
kito jogan bhes karo taj des nahee birahaagin so jar hau |

ರುಕ್ಮಣಿ ತನ್ನ ಗೆಳೆಯರಿಗೆ, “ಓ ಸ್ನೇಹಿತರೇ! ಈಗ ನಾನು ದೇಶವನ್ನು ತೊರೆದು ಯೋಗಿ (ಏಕಾಂತ) ಆಗುತ್ತೇನೆ, ಇಲ್ಲದಿದ್ದರೆ ಪ್ರತ್ಯೇಕತೆಯ ಬೆಂಕಿಯಲ್ಲಿ ನನ್ನನ್ನು ಸುಡುತ್ತೇನೆ ಎಂದು ಪ್ರತಿಜ್ಞೆ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದೇನೆ.

ਮੋਰ ਪਿਤਾ ਹਠ ਜਿਉ ਕਰ ਹੈ ਤੁ ਬਿਸੇਖ ਕਹਿਓ ਬਿਖ ਖਾ ਮਰਿ ਹਉ ॥
mor pitaa hatth jiau kar hai tu bisekh kahio bikh khaa mar hau |

“ನನ್ನ ತಂದೆ ವಿಶೇಷವಾಗಿ ಹಠ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದರೆ, ನಾನು ವಿಷ ಸೇವಿಸಿ ಸಾಯುತ್ತೇನೆ

ਦੁਹਿਤਾ ਨ੍ਰਿਪ ਕੀ ਕਹਿਓ ਨ ਤਿਹ ਕਉ ਬਰਿ ਹੌ ਤੁ ਸ੍ਯਾਮ ਹੀ ਕੋ ਬਰਿ ਹਉ ॥੧੯੭੨॥
duhitaa nrip kee kahio na tih kau bar hau tu sayaam hee ko bar hau |1972|

ನಾನು ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಮಾತ್ರ ಮದುವೆಯಾಗುತ್ತೇನೆ, ಇಲ್ಲದಿದ್ದರೆ ನನ್ನನ್ನು ರಾಜನ ಮಗಳು ಎಂದು ಕರೆಯಲಾಗುವುದಿಲ್ಲ.1972.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ

ਅਉਰ ਬਿਚਾਰੀ ਮਨ ਬਿਖੈ ਕਰਿ ਹੋਂ ਏਕ ਉਪਾਇ ॥
aaur bichaaree man bikhai kar hon ek upaae |

“ನನ್ನ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಇನ್ನೊಂದು ಆಲೋಚನೆ ಇದೆ