ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1266


ਰੂਪਵਾਨ ਧਨਵਾਨ ਬਿਸਾਲਾ ॥
roopavaan dhanavaan bisaalaa |

(ರಾಜ) ಬಹಳ ಸುಂದರ ಮತ್ತು ಶ್ರೀಮಂತನಾಗಿದ್ದನು.

ਭਿਛਕ ਕਲਪਤਰੁ ਦ੍ਰੁਜਨਨ ਕਾਲਾ ॥੧॥
bhichhak kalapatar drujanan kaalaa |1|

ಮಂಗತರಿಗೆ ಅವನು (ಅದೇ) ಕಲ್ಪತ್ರು ಮತ್ತು ದುರ್ಜನರಿಗೆ (ಕಾಲದ ಅದೇ ರೂಪವಾಗಿತ್ತು).1.

ਮੂੰਗੀ ਪਟਨਾ ਦੇਸ ਤਵਨ ਕੋ ॥
moongee pattanaa des tavan ko |

ಮುಂಗಿ ಪಟಾನ್ ಅವನ ದೇಶವಾಗಿತ್ತು.

ਜੀਤਿ ਕਵਨ ਰਿਪੁ ਸਕਤ ਜਵਨ ਕੋ ॥
jeet kavan rip sakat javan ko |

ಯಾವ ಶತ್ರುವೂ ಯಾರನ್ನು ಸೋಲಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.

ਅਪ੍ਰਮਾਨ ਤਿਹ ਪ੍ਰਭਾ ਬਿਰਾਜੈ ॥
apramaan tih prabhaa biraajai |

ಅವರ ತೇಜಸ್ಸು ಅಪರಿಮಿತವಾಗಿತ್ತು.

ਸੁਰ ਨਰ ਨਾਗ ਅਸੁਰ ਮਨ ਲਾਜੈ ॥੨॥
sur nar naag asur man laajai |2|

(ಅವನ ಮುಂದೆ) ದೇವರು, ಮನುಷ್ಯರು, ಹಾವುಗಳು ಮತ್ತು ದೈತ್ಯರು ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ನಾಚಿಕೆಪಡುತ್ತಿದ್ದರು. 2.

ਏਕ ਪੁਰਖ ਰਾਨੀ ਲਖਿ ਪਾਯੋ ॥
ek purakh raanee lakh paayo |

ರಾಣಿ ಒಬ್ಬ ವ್ಯಕ್ತಿಯನ್ನು ನೋಡಿದಳು

ਤੇਜਮਾਨ ਗੁਨਮਾਨ ਸਵਾਯੋ ॥
tejamaan gunamaan savaayo |

(ರಾಜನಿಗಿಂತ ಕೆಳಮಟ್ಟದಲ್ಲಿದ್ದ) ಸದ್ಗುಣ ಮತ್ತು ತೇಜಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ.

ਪੁਹਪ ਰਾਜ ਜਨੁ ਮਧਿ ਪੁਹਪਨ ਕੇ ॥
puhap raaj jan madh puhapan ke |

ಅವನು ಹೂವುಗಳಲ್ಲಿ ಅತ್ಯುತ್ತಮವಾದ ಹೂವಾಗಿರಬೇಕು

ਚੋਰਿ ਲੇਤਿ ਜਨੁ ਚਿਤ ਇਸਤ੍ਰਿਨ ਕੇ ॥੩॥
chor let jan chit isatrin ke |3|

ಮತ್ತು ಹೆಣ್ಣಿನ ಮನಸ್ಸು ಕದಿಯುವಂತಿರಬೇಕು. 3.

ਸੋਰਠਾ ॥
soratthaa |

ಸೋರ್ತಾ:

ਰਾਨੀ ਲਯੋ ਬੁਲਾਇ ਤਵਨ ਪੁਰਖ ਅਪਨੇ ਸਦਨ ॥
raanee layo bulaae tavan purakh apane sadan |

ರಾಣಿ ಆ ವ್ಯಕ್ತಿಯನ್ನು ತನ್ನ ಮನೆಗೆ ಆಹ್ವಾನಿಸಿದಳು

ਅਤਿ ਰੁਚਿ ਅਧਿਕ ਬਢਾਇ ਤਾ ਸੌ ਰਤਿ ਮਾਨਤ ਭਈ ॥੪॥
at ruch adhik badtaae taa sau rat maanat bhee |4|

ಮತ್ತು ಹೆಚ್ಚಿನ ಆಸಕ್ತಿಯಿಂದ, ಅವನೊಂದಿಗೆ ಆಡಿದರು. 4.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਤਬ ਲਗਿ ਨਾਥ ਧਾਮ ਤਿਹ ਆਯੋ ॥
tab lag naath dhaam tih aayo |

ಅಷ್ಟೊತ್ತಿಗಾಗಲೇ ಪತಿ ಮನೆಗೆ ಬಂದರು.

ਮਨਹਾਤਰ ਤ੍ਰਿਯ ਜਾਰ ਛਪਾਯੋ ॥
manahaatar triy jaar chhapaayo |

ಮಹಿಳೆ ಪುರುಷನನ್ನು ಮನ್ನಿ (ಪಚ್ಚತಿ) ಅಡಿಯಲ್ಲಿ ಬಚ್ಚಿಟ್ಟಳು.

ਬਹੁ ਬੁਗਚਾ ਆਗੇ ਦੈ ਡਾਰੇ ॥
bahu bugachaa aage dai ddaare |

(ಅವನ) ಮುಂದೆ ಅನೇಕ ಕಟ್ಟುಗಳನ್ನು ಇರಿಸಲಾಗಿತ್ತು.

ਤਾ ਕੇ ਜਾਤ ਨ ਅੰਗ ਨਿਹਾਰੇ ॥੫॥
taa ke jaat na ang nihaare |5|

ಆದ್ದರಿಂದ ಅವನ ಯಾವುದೇ ಭಾಗವು ಕಾಣಿಸುವುದಿಲ್ಲ. 5.

ਬਹੁ ਚਿਰ ਤਹ ਬੈਠਾ ਨ੍ਰਿਪ ਰਹਾ ॥
bahu chir tah baitthaa nrip rahaa |

ರಾಜ ಬಹಳ ಹೊತ್ತು ಅಲ್ಲೇ ಕುಳಿತಿದ್ದ

ਭਲਾ ਬੁਰਾ ਕਛੁ ਭੇਦ ਨ ਲਹਾ ॥
bhalaa buraa kachh bhed na lahaa |

ಮತ್ತು ಯಾವುದೂ ಒಳ್ಳೆಯದು ಮತ್ತು ಕೆಟ್ಟದ್ದನ್ನು ಪ್ರತ್ಯೇಕಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.

ਜਬ ਹੀ ਉਠਿ ਅਪਨੋ ਘਰ ਆਯੋ ॥
jab hee utth apano ghar aayo |

ಅವನು ಎದ್ದು ಮನೆಗೆ ಬಂದಾಗ

ਤਬ ਹੀ ਤ੍ਰਿਯ ਘਰ ਮੀਤ ਪਠਾਯੋ ॥੬॥
tab hee triy ghar meet patthaayo |6|

ಆಗ ಮಾತ್ರ ಮಹಿಳೆ ಮಿತ್ರನನ್ನು ಮನೆಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದಳು (ಸ್ಕಾರ್ಫ್ ತೆಗೆದು). 6.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਤੀਨ ਸੌ ਅਠਾਰਹ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੩੧੮॥੬੦੦੭॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade teen sau atthaarah charitr samaapatam sat subham sat |318|6007|afajoon|

ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂಬಾದ್ ಅವರ 318 ನೇ ಚಾರಿತ್ರ್ಯದ ಸಮಾರೋಪ ಇಲ್ಲಿದೆ, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರ.318.6007. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਸੁਨੋ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਮੈ ਭਾਖਤ ਕਥਾ ॥
suno nripat mai bhaakhat kathaa |

ಓ ರಾಜನ್! ಕೇಳು, (ನಿಮಗೆ) ನಾನು ಒಂದು ಕಥೆಯನ್ನು ಹೇಳುತ್ತೇನೆ.

ਜਹ ਮਿਲਿ ਦੇਵ ਸਮੁਦ ਕਹ ਮਥਾ ॥
jah mil dev samud kah mathaa |

ಅಲ್ಲಿ ದೇವರುಗಳು (ಮತ್ತು ದೈತ್ಯರು) ಒಟ್ಟಾಗಿ ಸಾಗರವನ್ನು ಮಂಥನ ಮಾಡಿದರು,

ਤਹਾ ਸੁਬ੍ਰਤ ਨਾਮਾ ਮੁਨਿ ਰਹੈ ॥
tahaa subrat naamaa mun rahai |

ಅಲ್ಲಿ ಸುಬ್ರತ ಎಂಬ ಋಷಿ ವಾಸಿಸುತ್ತಿದ್ದ.

ਅਧਿਕ ਬ੍ਰਤੀ ਜਾ ਕਹ ਜਗ ਕਹੈ ॥੧॥
adhik bratee jaa kah jag kahai |1|

ಇಡೀ ಜಗತ್ತು ಅವನನ್ನು ತುಂಬಾ ಬ್ರಾಟ್ಟಿ ಎಂದು ಕರೆಯಿತು. 1.

ਤ੍ਰਿਯ ਮੁਨਿ ਰਾਜ ਮਤੀ ਤਿਹ ਰਹੈ ॥
triy mun raaj matee tih rahai |

ಮುನಿಯ ಪತ್ನಿ ರಾಜ್ ಮತಿ ಕೂಡ ಅಲ್ಲೇ ವಾಸವಾಗಿದ್ದರು.

ਰੂਪ ਅਧਿਕ ਜਾ ਕੋ ਸਭ ਕਹੈ ॥
roop adhik jaa ko sabh kahai |

ಎಲ್ಲರೂ ಅವನನ್ನು ತುಂಬಾ ಸುಂದರ ಎಂದು ಕರೆಯುತ್ತಿದ್ದರು.

ਅਸਿ ਸੁੰਦਰਿ ਨਹਿ ਔਰ ਉਤਰੀ ॥
as sundar neh aauar utaree |

ಅಂತಹ ಸುಂದರಿ ಬೇರೆಲ್ಲೂ (ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ) ಹುಟ್ಟಿಲ್ಲ.

ਹੈ ਹ੍ਵੈਹੈ ਨ ਬਿਧਾਤਾ ਕਰੀ ॥੨॥
hai hvaihai na bidhaataa karee |2|

ದೇವರು ಮೊದಲು (ಅವಳಂತಹ ಸೌಂದರ್ಯವನ್ನು) ಸೃಷ್ಟಿಸಿಲ್ಲ ಮತ್ತು ಈಗ ಅಲ್ಲ (ಸೃಷ್ಟಿಸಿದ್ದಾನೆ).2.

ਸਾਗਰ ਮਥਨ ਦੇਵ ਜਬ ਲਾਗੇ ॥
saagar mathan dev jab laage |

ಸಮುದ್ರಗಳು ಮಂಥನ ಮಾಡಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದಾಗ ದೇವರುಗಳು,

ਮਥ੍ਰਯੋ ਨ ਜਾਇ ਸਗਲ ਦੁਖ ਪਾਗੇ ॥
mathrayo na jaae sagal dukh paage |

ಹಾಗಾಗಿ ಕದಲಲಾರದೆ ಎಲ್ಲರೂ ದುಃಖಿತರಾದರು.

ਤਬ ਤਿਨ ਤ੍ਰਿਯ ਇਹ ਭਾਤਿ ਉਚਾਰੋ ॥
tab tin triy ih bhaat uchaaro |

ಆಗ ಆ ಸ್ತ್ರೀಯು ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದಳು.

ਸੁਨੋ ਦੇਵਤਿਯੋ ਬਚਨ ਹਮਾਰੋ ॥੩॥
suno devatiyo bachan hamaaro |3|

ಓ ದೇವತೆಗಳೇ! ನನ್ನ ಒಂದು ಮಾತು ಕೇಳು. 3.

ਜੋ ਬਿਧਿ ਧਰੈ ਸੀਸ ਪਰ ਝਾਰੀ ॥
jo bidh dharai sees par jhaaree |

ಬ್ರಹ್ಮನ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ತಲೆ ಬಂದರೆ

ਪਾਨਿ ਭਰੈ ਜਲ ਰਾਸਿ ਮੰਝਾਰੀ ॥
paan bharai jal raas manjhaaree |

ಮತ್ತು ಸಾಗರದಿಂದ ನೀರು ತುಂಬಿತು ('ಜಲ್ ರಾಶಿ').

ਮੇਰੋ ਧੂਰਿ ਪਗਨ ਕੀ ਧੋਵੈ ॥
mero dhoor pagan kee dhovai |

ನನ್ನ ಪಾದಗಳ ಧೂಳನ್ನು ತೊಳೆಯಿರಿ.

ਤਬ ਯਹ ਸਫਲ ਮਨੋਰਥ ਹੋਵੈ ॥੪॥
tab yah safal manorath hovai |4|

ಆಗ ಈ ಉದ್ದೇಶ ಸಫಲವಾಗುತ್ತದೆ. 4.

ਬ੍ਰਹਮ ਅਤਿ ਆਤੁਰ ਕਛੁ ਨ ਬਿਚਰਾ ॥
braham at aatur kachh na bicharaa |

ಬಹಳ ವಿಚಲಿತನಾದ ಬ್ರಹ್ಮನು ಏನನ್ನೂ ಯೋಚಿಸಲಿಲ್ಲ.

ਝਾਰੀ ਰਾਖਿ ਸੀਸ ਜਲ ਭਰਾ ॥
jhaaree raakh sees jal bharaa |

ಜಗ್ಗನ್ನು ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಎತ್ತಿ ನೀರು ತುಂಬಿಸಿದರು.

ਦੇਖਹੁ ਇਹ ਇਸਤ੍ਰਿਨ ਕੇ ਚਰਿਤਾ ॥
dekhahu ih isatrin ke charitaa |

ಈ ಮಹಿಳೆಯರ ಪಾತ್ರವನ್ನು ನೋಡಿ.

ਇਹ ਬਿਧਿ ਚਰਿਤ ਦਿਖਾਯੋ ਕਰਤਾ ॥੫॥
eih bidh charit dikhaayo karataa |5|

ಈ ಮೂಲಕ ಬ್ರಹ್ಮನ ಪಾತ್ರವನ್ನೂ ತೋರಿಸಿದ್ದಾರೆ. 5.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਤੀਨ ਸੌ ਉਨੀਸ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੩੧੯॥੬੦੧੨॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade teen sau unees charitr samaapatam sat subham sat |319|6012|afajoon|

ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂಬದವರ 319 ನೇ ಚರಿತ್ರದ ಸಮಾರೋಪ ಇಲ್ಲಿದೆ, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರ.319.6012. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਭੂਮਿ ਭਾਰ ਤੇ ਅਤਿ ਦੁਖ ਪਾਯੋ ॥
bhoom bhaar te at dukh paayo |

(ಯಾವಾಗ) ಭೂಮಿಯು (ಪಾಪಗಳ) ಭಾರದಿಂದ ಬಹಳವಾಗಿ ನರಳಿತು.

ਬ੍ਰਹਮਾ ਪੈ ਦੁਖ ਰੋਇ ਸੁਨਾਯੋ ॥
brahamaa pai dukh roe sunaayo |

ಆದ್ದರಿಂದ ಬ್ರಹ್ಮನು ಅವನ ಬಳಿಗೆ ಹೋಗಿ (ತನ್ನ ದುಃಖವನ್ನು) ಅಳುತ್ತಾ ಹೇಳಿದನು.