ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 843


ਸੇਰ ਸਿੰਘ ਤਾ ਕੌ ਧਰਿਯੋ ਸਭਹਿਨ ਨਾਮ ਸੁਧਾਰ ॥੯॥
ser singh taa kau dhariyo sabhahin naam sudhaar |9|

(ಮತ್ತು ಮಗುವಿನ ಜನನದ ಮೇಲೆ) ಅವಳು ಅವನಿಗೆ ಶೇರ್ ಸಿಂಗ್ ಎಂದು ಹೆಸರಿಟ್ಟಳು.(9)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਕਿਤਕ ਦਿਨਨ ਰਾਜਾ ਮਰਿ ਗਯੋ ॥
kitak dinan raajaa mar gayo |

ಸ್ವಲ್ಪ ಸಮಯದ ನಂತರ ರಾಜನು ಸತ್ತನು

ਰਾਵ ਸੁ ਸੇਰ ਸਿੰਘ ਤਹ ਭਯੋ ॥
raav su ser singh tah bhayo |

ಕೆಲವು ಸಮಯದ ನಂತರ ರಾಜಾ ಕೊನೆಯುಸಿರೆಳೆದ.

ਰਾਵ ਰਾਵ ਸਭ ਲੋਗ ਬਖਾਨੈ ॥
raav raav sabh log bakhaanai |

ಎಲ್ಲರೂ ಅವರನ್ನು ರಾಜರಾಜ ಎಂದು ಕರೆಯತೊಡಗಿದರು.

ਤਾ ਕੋ ਭੇਦ ਨ ਕੋਊ ਜਾਨੈ ॥੧੦॥
taa ko bhed na koaoo jaanai |10|

ಕೆಟ್ಟ ಸನ್ನೆಗಳಿದ್ದರೂ, ಅವಳು ಆ ಕೀಳು ಪಾತ್ರವನ್ನು ರಾಜನೆಂದು ಘೋಷಿಸಿದಳು ಮತ್ತು ರಹಸ್ಯವು ಹೊಸದಲ್ಲ.(10)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਕਰਮ ਰੇਖ ਕੀ ਗਤਿ ਹੁਤੇ ਭਏ ਰੰਕ ਤੇ ਰਾਇ ॥
karam rekh kee gat hute bhe rank te raae |

ವಿಧಿಯು ಹೇಗೆ ಜಯಿಸಿತು, ನಿರ್ಗತಿಕನಾದ ರಾಜನು ತನ್ನ ವಿನ್ಯಾಸಗಳನ್ನು ಪೂರೈಸಿದಳು,

ਰਾਵਤ ਤੇ ਰਾਜਾ ਕਰੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰ ਬਨਾਇ ॥੧੧॥
raavat te raajaa kare triyaa charitr banaae |11|

ಮತ್ತು ಅವಳ ಮೋಸಗಾರ ಕ್ರಿಟಾರ್ ಅನ್ನು ಯಾರೂ ಅರಿತುಕೊಳ್ಳಲಿಲ್ಲ.(11)(1)

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੋ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਪਚੀਸਮੋ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੨੫॥੫੨੦॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitro mantree bhoop sanbaade pacheesamo charitr samaapatam sat subham sat |25|520|afajoon|

ರಾಜ ಮತ್ತು ಮಂತ್ರಿಯ ಶುಭ ಕ್ರಿತಾರ ಸಂಭಾಷಣೆಯ ಇಪ್ಪತ್ತೈದನೇ ಉಪಮೆ, ಆಶೀರ್ವಾದದೊಂದಿಗೆ ಪೂರ್ಣಗೊಂಡಿತು. (25)(520)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਕਥਾ ਸੁਨਾਊ ਬਨਿਕ ਕੀ ਸੁਨ ਨ੍ਰਿਪ ਬਰ ਤੁਹਿ ਸੰਗ ॥
kathaa sunaaoo banik kee sun nrip bar tuhi sang |

ಈಗ ನನ್ನ ರಾಜಾ ಕೇಳು, ನಾನು ನಿಮಗೆ ಲೇವಾದೇವಿಗಾರನ ಕಥೆಯನ್ನು ಹೇಳುತ್ತೇನೆ,

ਇਕ ਤ੍ਰਿਯਾ ਤਾ ਕੀ ਬਨ ਬਿਖੈ ਬੁਰਿ ਪਰ ਖੁਦ੍ਰਯੋ ਬਿਹੰਗ ॥੧॥
eik triyaa taa kee ban bikhai bur par khudrayo bihang |1|

ಕಾಡಿನಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬ ಮಹಿಳೆ ತನ್ನ ಗುದನಾಳದ ಮೇಲೆ ಹಕ್ಕಿಯನ್ನು ಹೇಗೆ ಹಚ್ಚೆ ಹಾಕಿಸಿಕೊಂಡಿದ್ದಾಳೆ.(1)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਜਬ ਹੀ ਬਨਿਕ ਬਨਿਜ ਤੇ ਆਵੈ ॥
jab hee banik banij te aavai |

ಬನಿಯಾ ವ್ಯಾಪಾರದಿಂದ ಹಿಂತಿರುಗಿದಾಗಲೆಲ್ಲಾ

ਬੀਸ ਚੋਰ ਅਬ ਹਨੇ ਸੁਨਾਵੈ ॥
bees chor ab hane sunaavai |

ಲೇವಾದೇವಿಗಾರನು (ವ್ಯಾಪಾರದಿಂದ) ಹಿಂದಿರುಗಿದಾಗ, ಅವನು ಹೆಮ್ಮೆಪಡುತ್ತಾನೆ,

ਪ੍ਰਾਤ ਆਨਿ ਇਮਿ ਬਚਨ ਉਚਾਰੇ ॥
praat aan im bachan uchaare |

'1 ಇಪ್ಪತ್ತು ಕಳ್ಳರನ್ನು ಕೊಂದಿದ್ದಾರೆ'.

ਤੀਸ ਚੋਰ ਮੈ ਆਜੁ ਸੰਘਾਰੇ ॥੨॥
tees chor mai aaj sanghaare |2|

ಕೆಲವು ಸಲ ಬಂದು, ‘ನಾನು ಮೂವತ್ತು ಕಳ್ಳರನ್ನು ಕೊಂದಿದ್ದೇನೆ’ ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದನು.(2)

ਐਸੀ ਭਾਤਿ ਨਿਤ ਵਹੁ ਕਹੈ ॥
aaisee bhaat nit vahu kahai |

ಹೀಗೆ ಪ್ರತಿನಿತ್ಯ ಹೇಳುತ್ತಿದ್ದರು

ਸੁਨਿ ਤ੍ਰਿਯ ਬੈਨ ਮੋਨ ਹ੍ਵੈ ਰਹੈ ॥
sun triy bain mon hvai rahai |

ಅವನು ಹಾಗೆ ಬಡಾಯಿ ಕೊಚ್ಚಿಕೊಂಡಾಗಲೆಲ್ಲ ಹೆಂಡತಿ ಸುಮ್ಮನಿರುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਤਾ ਕੇ ਮੁਖ ਪਰ ਕਛੂ ਨ ਭਾਖੈ ॥
taa ke mukh par kachhoo na bhaakhai |

(ಅವಳು) ಅವನ ಮುಖಕ್ಕೆ ಏನನ್ನೂ ಹೇಳುವುದಿಲ್ಲ

ਏ ਸਭ ਬਾਤ ਚਿਤ ਮੈ ਰਾਖੈ ॥੩॥
e sabh baat chit mai raakhai |3|

ಅವಳು ಅವನ ಮುಖವನ್ನು ವಿರೋಧಿಸಲಿಲ್ಲ ಮತ್ತು ಅವಳ ಪ್ರತಿಕ್ರಿಯೆಯನ್ನು ತಡೆದಳು.(3)

ਨਿਰਤ ਮਤੀ ਇਹ ਬਿਧਿ ਤਬ ਕਿਯੋ ॥
nirat matee ih bidh tab kiyo |

ಆಗ ನಿರತ್ ಮತಿ ಹಾಗೆ ಮಾಡಿದಳು

ਬਾਜਸਾਲ ਤੇ ਹੈ ਇਕ ਲਿਯੋ ॥
baajasaal te hai ik liyo |

ನಿರತ್ ಮತಿ (ಆ ಮಹಿಳೆ) ಒಂದು ಉಪಾಯವನ್ನು ರೂಪಿಸಿದರು ಮತ್ತು ಅಶ್ವಶಾಲೆಯಿಂದ ಕುದುರೆಯನ್ನು ಕಳುಹಿಸಿದರು.

ਬਾਧਿ ਪਾਗ ਸਿਰ ਖੜਗ ਨਚਾਯੋ ॥
baadh paag sir kharrag nachaayo |

ಅವನು ತನ್ನ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಪೇಟವನ್ನು ಕಟ್ಟಿದನು ಮತ್ತು ಕತ್ತಿಯನ್ನು (ಕೈಯಲ್ಲಿ) ತೆಗೆದುಕೊಂಡನು.

ਸਕਲ ਪੁਰਖ ਕੋ ਭੇਸ ਬਨਾਯੋ ॥੪॥
sakal purakh ko bhes banaayo |4|

ಕೈಯಲ್ಲಿ ಕತ್ತಿ ಮತ್ತು ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಪೇಟವನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದ ಅವಳು ಪುರುಷನ ವೇಷವನ್ನು ಧರಿಸಿದಳು.(4)

ਦਹਿਨੇ ਹਾਥ ਸੈਹਥੀ ਸੋਹੈ ॥
dahine haath saihathee sohai |

(ಅವನ) ಬಲಗೈಯಲ್ಲಿ ಸೈತಿ ಇದೆ.

ਜਾ ਕੇ ਤੀਰ ਸਿਪਾਹੀ ਕੋਹੈ ॥
jaa ke teer sipaahee kohai |

ಅವಳ ಬಲಗೈಯಲ್ಲಿ ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಅಲಂಕರಿಸಿದರೆ, ಅವಳು ಸೈನಿಕನಂತೆ ಕಾಣಿಸುತ್ತಾಳೆ,

ਸਭ ਹੀ ਸਾਜ ਪੁਰਖ ਕੇ ਬਨੀ ॥
sabh hee saaj purakh ke banee |

(ಅವನು) ಎಲ್ಲಾ ಪುರುಷ ಆಭರಣಗಳನ್ನು ಮಾಡಿದ,

ਜਾਨੁਕ ਮਹਾਰਾਜ ਪਤਿ ਅਨੀ ॥੫॥
jaanuk mahaaraaj pat anee |5|

ಪುರುಷನ ವೇಷ ಧರಿಸಿ ಸೈನ್ಯದ ಮುಖ್ಯಸ್ಥಳಂತೆ ಕಾಣುತ್ತಿದ್ದಳು.(5)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ.

ਸਿਪਰ ਸਰੋਹੀ ਸੈਹਥੀ ਧੁਜਾ ਰਹੀ ਫਹਰਾਇ ॥
sipar sarohee saihathee dhujaa rahee faharaae |

ಫರ್ನೇಲ್ ಬದಲಿಗೆ ಕತ್ತಿ, ಗುರಾಣಿ, ಈಟಿ ಮತ್ತು ಧ್ವಜದಿಂದ ಅಲಂಕರಿಸಲಾಗಿದೆ.

ਮਹਾਬੀਰ ਸੀ ਜਾਨਿਯੈ ਤ੍ਰਿਯਾ ਨ ਸਮਝੀ ਜਾਇ ॥੬॥
mahaabeer see jaaniyai triyaa na samajhee jaae |6|

ಅವಳು ಮಹಾನ್ ಯೋಧ ಎಂದು ಪ್ರತಿಬಿಂಬಿಸಿದಳು.(6)

ਬਨਿਜ ਹੇਤ ਬਨਿਯਾ ਚਲਿਯੋ ਅਤਿ ਹਰਖਤ ਸਭ ਅੰਗ ॥
banij het baniyaa chaliyo at harakhat sabh ang |

ಲೇವಾದೇವಿಗಾರನು ಎಲ್ಲ ರೀತಿಯಿಂದಲೂ ತೃಪ್ತನಾಗಿದ್ದನು,

ਗਾਵਤ ਗਾਵਤ ਗੀਤ ਸੁਭ ਬਨ ਮੈ ਧਸਿਯੋ ਨਿਸੰਗ ॥੭॥
gaavat gaavat geet subh ban mai dhasiyo nisang |7|

ಮತ್ತು ಹಾಡುತ್ತಾ ಕಾಡಿನ ಕಡೆಗೆ ಲವಲವಿಕೆಯಿಂದ ಸಾಗಿದೆ.(7)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਬਨਿਕ ਜਾਤ ਏਕਲੌ ਨਿਹਾਰਿਯੋ ॥
banik jaat ekalau nihaariyo |

ಒಬ್ಬನೇ ಸಂಸ್ಥಾಪಕ ಹೋಗಿ ನೋಡಿದ

ਛਲੋ ਯਾਹਿ ਯੌ ਬਾਲ ਬਿਚਾਰਿਯੋ ॥
chhalo yaeh yau baal bichaariyo |

ಅವನು ಒಂಟಿಯಾಗಿ ಹೋಗುವುದನ್ನು ನೋಡಿ ಅವನನ್ನು ಮೋಸಗೊಳಿಸಲು ಅವಳು ಮನಸ್ಸು ಮಾಡಿದಳು

ਮਾਰਿ ਮਾਰਿ ਕਰਿ ਸਾਮੁਹਿ ਧਾਈ ॥
maar maar kar saamuhi dhaaee |

ಮಾರೋ ಅವರ ಮುಂದೆ ಬಂದರು

ਕਾਢਿ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਪਹੂੰਚੀ ਆਈ ॥੮॥
kaadt kripaan pahoonchee aaee |8|

ಹೋರಾಟದ ಸಾಹಸಗಳನ್ನು ಮಾಡುತ್ತಾ ಬಂದು ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಬಿಚ್ಚಿಟ್ಟಳು.(8)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਕਹਾ ਜਾਤ ਰੇ ਮੂੜ ਮਤਿ ਜੁਧ ਕਰਹੁ ਡਰ ਡਾਰਿ ॥
kahaa jaat re moorr mat judh karahu ddar ddaar |

'ಮೂರ್ಖ ನೀನು ಎಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗುತ್ತಿರುವೆ? ಬಂದು ನನ್ನೊಂದಿಗೆ ಹೋರಾಡು,

ਮਾਰਤ ਹੋ ਨਹਿ ਆਜੁ ਤੁਹਿ ਪਗਿਯਾ ਬਸਤ੍ਰ ਉਤਾਰਿ ॥੯॥
maarat ho neh aaj tuhi pagiyaa basatr utaar |9|

ಇಲ್ಲದಿದ್ದರೆ, ನಿಮ್ಮ ಪೇಟ ಮತ್ತು ಬಟ್ಟೆಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಿ, ನಾನು ನಿನ್ನನ್ನು ಕೊಲ್ಲುತ್ತೇನೆ.'(9)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਬਨਿਕ ਬਚਨ ਸੁਨਿ ਬਸਤ੍ਰ ਉਤਾਰੇ ॥
banik bachan sun basatr utaare |

ಮಾತುಗಳನ್ನು ಕೇಳಿದ ನಂತರ ಬನಿಯೆ ತನ್ನ ರಕ್ಷಾಕವಚವನ್ನು ತೆಗೆದನು

ਘਾਸ ਦਾਤ ਗਹਿ ਰਾਮ ਉਚਾਰੇ ॥
ghaas daat geh raam uchaare |

ಇದನ್ನು ಕೇಳಿ ಅವನು ತನ್ನ ಬಟ್ಟೆಗಳನ್ನು ತೆಗೆದು ಹುಲ್ಲನ್ನು ಚುರುಕುಗೊಳಿಸಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದನು (ಮತ್ತು ಹೇಳಿದನು),

ਸੁਨ ਤਸਕਰ ਮੈ ਦਾਸ ਤਿਹਾਰੋ ॥
sun tasakar mai daas tihaaro |

ಹೇ ಕಳ್ಳ! ನಾನು ನಿನ್ನ ಗುಲಾಮ

ਜਾਨਿ ਆਪਨੋ ਆਜੁ ਉਬਾਰੋ ॥੧੦॥
jaan aapano aaj ubaaro |10|

ಮೋಸಗಾರನೇ, ಕೇಳು, ನಾನು ನಿನ್ನ ಸೇವಕ, ಇಂದು ದಯವಿಟ್ಟು ಕ್ಷಮಿಸಿ ಮತ್ತು ನನ್ನ ಪ್ರಾಣವನ್ನು ಉಳಿಸು.(10)