ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1318


ਜਿਸ ਹਾਥਨ ਲੈ ਪੜੇ ਪ੍ਯਾਰੀ ॥੧੭॥
jis haathan lai parre payaaree |17|

ಯಾವುದನ್ನು ಪ್ರೀತಿಪಾತ್ರರ ಕೈಯಲ್ಲಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಓದಬೇಕು. 17.

ਤੈ ਜਿਹ ਹਾਥ ਨਾਭਿ ਕਹ ਲਾਯੋ ॥
tai jih haath naabh kah laayo |

(ಪತ್ರದಲ್ಲಿ ಬರೆದಿದ್ದಾರೆ) ನೀವು ಯಾರ ಹೊಕ್ಕುಳನ್ನು ಮುಟ್ಟಿದ್ದೀರಿ

ਔਰ ਦੁਹੂੰ ਪਦ ਹਾਥ ਛੁਹਾਯੋ ॥
aauar duhoon pad haath chhuhaayo |

ಮತ್ತು ಎರಡೂ ಪಾದಗಳಿಂದ ಕೈಗಳನ್ನು ಮುಟ್ಟಿದ್ದರು.

ਤੇ ਜਨ ਆਜੁ ਨਗਰ ਮਹਿ ਆਏ ॥
te jan aaj nagar meh aae |

ಆ ವ್ಯಕ್ತಿ ನಗರಕ್ಕೆ ಬಂದಿದ್ದಾನೆ

ਤੁਮ ਸੌ ਚਾਹਤ ਨੈਨ ਮਿਲਾਏ ॥੧੮॥
tum sau chaahat nain milaae |18|

ಮತ್ತು ನಿಮ್ಮೊಂದಿಗೆ ಭೇಟಿಯಾಗಲು ಬಯಸುತ್ತಾರೆ. 18.

ਰਾਜ ਸੁਤਾ ਪਤਿਯਾ ਜਬ ਚੀਨੀ ॥
raaj sutaa patiyaa jab cheenee |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಪತ್ರವನ್ನು ನೋಡಿದಾಗ,

ਛੋਰਿ ਲਈ ਕਰ ਕਿਸੂ ਨ ਦੀਨੀ ॥
chhor lee kar kisoo na deenee |

(ಹಾರಕ್ಕಿಂತ) ತೆರೆದು ಯಾರ ಕೈಗೂ ಕೊಡಲಿಲ್ಲ.

ਬਹੁ ਧਨ ਦੈ ਮਾਲਿਨੀ ਬੁਲਾਈ ॥
bahu dhan dai maalinee bulaaee |

(ಅವನು) ಮಾಲನನ್ನು ಬಹಳಷ್ಟು ಹಣದಿಂದ ಆಹ್ವಾನಿಸಿದನು

ਲਿਖਿ ਪਤ੍ਰੀ ਫਿਰਿ ਤਿਨੈ ਪਠਾਈ ॥੧੯॥
likh patree fir tinai patthaaee |19|

ತದನಂತರ (ತಾನೇ) ಒಂದು ಪತ್ರವನ್ನು ಬರೆದು ಅವನಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದನು. 19.

ਸਿਵ ਕੌ ਦਿਪਤ ਦੇਹਰੋ ਜਹਾ ॥
siv kau dipat deharo jahaa |

(ಪತ್ರದಲ್ಲಿ ಸೂಚಿಸಲಾಗಿದೆ) ಅಲ್ಲಿ ಶಿವನ ದೇವಾಲಯವನ್ನು ಅಲಂಕರಿಸಲಾಗಿದೆ,

ਮੈ ਐਹੋ ਆਧੀ ਨਿਸਿ ਤਹਾ ॥
mai aaiho aadhee nis tahaa |

ನಾನು ಮಧ್ಯರಾತ್ರಿಯಲ್ಲಿ ಇರುತ್ತೇನೆ.

ਕੁਅਰ ਤਹਾ ਤੁਮਹੂੰ ਚਲਿ ਐਯਹੁ ॥
kuar tahaa tumahoon chal aaiyahu |

ಓ ಕನ್ಯೆ! ನೀನು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗಿ ಬಾ

ਮਨ ਭਾਵਤ ਕੋ ਭੋਗ ਕਮੈਯਹੁ ॥੨੦॥
man bhaavat ko bhog kamaiyahu |20|

ಮತ್ತು ನಿಮ್ಮ ಹೃದಯದ ವಿಷಯಕ್ಕೆ ನನ್ನೊಂದಿಗೆ ಆನಂದಿಸಿ. 20.

ਕੁਅਰ ਨਿਸਾ ਆਧੀ ਤਹ ਜਾਈ ॥
kuar nisaa aadhee tah jaaee |

ಕುಮಾರ್ ಮಧ್ಯರಾತ್ರಿ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದರು.

ਰਾਜ ਸੁਤਾ ਆਗੇ ਤਹ ਆਈ ॥
raaj sutaa aage tah aaee |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಆಗಲೇ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದಿದ್ದರು.

ਕਾਮ ਭੋਗ ਕੀ ਜੇਤਿਕ ਪ੍ਯਾਸਾ ॥
kaam bhog kee jetik payaasaa |

(ಅವರಲ್ಲಿ) ಸಂತೋಷಕ್ಕಾಗಿ ಅಂತಹ ಬಾಯಾರಿಕೆ ಇತ್ತು,

ਪੂਰਨਿ ਭਈ ਦੁਹੂੰ ਕੀ ਆਸਾ ॥੨੧॥
pooran bhee duhoon kee aasaa |21|

(ಭೇಟಿಯಾದ ಮೇಲೆ) ಇಬ್ಬರೂ ಆರಿಹೋದರು (ಅಂದರೆ ಆಸೆ ಈಡೇರಿತು). 21.

ਮਾਲਿਨਿ ਕੀ ਦੁਹਿਤਾ ਕਹਿ ਬਾਮਾ ॥
maalin kee duhitaa keh baamaa |

(ಅವಳ) ಮಲನ ಮಗಳನ್ನು ಕರೆಯುವುದು

ਰਾਜ ਕੁਅਰ ਕਹ ਲ੍ਯਾਈ ਧਾਮਾ ॥
raaj kuar kah layaaee dhaamaa |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಅವರನ್ನು ಮನೆಗೆ ಕರೆತಂದರು.

ਰਾਤਿ ਦਿਵਸ ਦੋਊ ਕਰਤ ਬਿਲਾਸਾ ॥
raat divas doaoo karat bilaasaa |

ರಾಜನ ಭಯವನ್ನು ಮರೆತು

ਭੂਪਤਿ ਕੀ ਤਜਿ ਕਰਿ ਕਰਿ ਤ੍ਰਾਸਾ ॥੨੨॥
bhoopat kee taj kar kar traasaa |22|

ಹಗಲು ರಾತ್ರಿ ಇಬ್ಬರೂ ಭೋಗಿಸುತ್ತಿದ್ದರು. 22.

ਕਿਤਕ ਦਿਨਨ ਤਾ ਕੋ ਪਤਿ ਆਯੋ ॥
kitak dinan taa ko pat aayo |

ಬಹಳ ದಿನಗಳ ನಂತರ ಅವಳ ಗಂಡ ಬಂದ.

ਅਤਿ ਕੁਰੂਪ ਨਹਿ ਜਾਤ ਬਤਾਯੋ ॥
at kuroop neh jaat bataayo |

ಅವನು ತುಂಬಾ ಕೊಳಕು, (ಇದು) ವಿವರಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.

ਸੂਕਰ ਕੇ ਸੇ ਦਾਤਿ ਬਿਰਾਜੈ ॥
sookar ke se daat biraajai |

(ಅವನ) ಹಲ್ಲುಗಳು ಹಂದಿಯಂತಿದ್ದವು

ਨਿਰਖਤ ਕਰੀ ਰਦਨ ਦ੍ਵੈ ਭਾਜੈ ॥੨੩॥
nirakhat karee radan dvai bhaajai |23|

ಆನೆಯ ಎರಡೂ ಹಲ್ಲುಗಳು ಯಾರನ್ನು ನೋಡಿದ ಮೇಲೆ (ಅವರಿಗೆ ತಿರಸ್ಕಾರವಾಯಿತು). 23.

ਰਾਜ ਕੁਅਰ ਤ੍ਰਿਯ ਭੇਸ ਸੁ ਧਾਰੇ ॥
raaj kuar triy bhes su dhaare |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಹೆಣ್ಣಿನ ವೇಷ ಹಾಕಿದ್ದರು.

ਆਵਤ ਭਯੋ ਤਿਹ ਨਿਕਟ ਸਵਾਰੇ ॥
aavat bhayo tih nikatt savaare |

(ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ ಅವರ ಪತಿ) ಬೆಳಿಗ್ಗೆ ಅವರ ಬಳಿಗೆ ಬಂದರು ('ಸವಾರೆ').

ਰਾਜ ਸੁਤਾ ਪਹਿ ਨਿਰਖਿ ਲੁਭਾਯੋ ॥
raaj sutaa peh nirakh lubhaayo |

ಅದನ್ನು ನೋಡಿ ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ (ಹೆಣ್ಣು ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್) ಮನಸೋತರು.

ਭੋਗ ਕਰਨ ਹਿਤ ਹਾਥ ਚਲਾਯੋ ॥੨੪॥
bhog karan hit haath chalaayo |24|

ಅವನು (ಅವನಿಗೆ) ಸೇರಲು ತನ್ನ ಕೈಯನ್ನು ಚಾಚಿದನು. 24.

ਰਾਜ ਕੁਅਰ ਤਬ ਛੁਰੀ ਸੰਭਾਰੀ ॥
raaj kuar tab chhuree sanbhaaree |

ಆಗ ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಚಾಕು ತೆಗೆದುಕೊಂಡರು

ਨਾਕ ਕਾਟਿ ਨ੍ਰਿਪ ਸੁਤ ਕੀ ਡਾਰੀ ॥
naak kaatt nrip sut kee ddaaree |

ಮತ್ತು ರಾಜನ ಮಗನ ಮೂಗನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಿ.

ਨਾਕ ਕਟੈ ਜੜ ਅਧਿਕ ਖਿਸਾਯੋ ॥
naak kattai jarr adhik khisaayo |

ಅವನ ಮೂಗು ಕತ್ತರಿಸಲ್ಪಟ್ಟಿದ್ದರಿಂದ ಮೂರ್ಖನು ತುಂಬಾ ಅಸಮಾಧಾನಗೊಂಡನು

ਸਦਨ ਛਾਡਿ ਕਾਨਨਹਿ ਸਿਧਾਯੋ ॥੨੫॥
sadan chhaadd kaananeh sidhaayo |25|

ಮತ್ತು ಮನೆ ಬಿಟ್ಟು ಕಾಡಿಗೆ ಹೋದರು. 25.

ਨਾਕ ਕਟਾਇ ਜਬੈ ਜੜ ਗਯੋ ॥
naak kattaae jabai jarr gayo |

ಆ ಮೂರ್ಖ ತನ್ನ ಮೂಗು ಕತ್ತರಿಸಿ ಹೋದಾಗ

ਇਨ ਪਥ ਸਿਵ ਦੇਵਲ ਕੋ ਲਯੋ ॥
ein path siv deval ko layo |

ಆದ್ದರಿಂದ ಅವರು ಶಿವ ದೇವಾಲಯದ ದಾರಿ ಹಿಡಿದರು.

ਨ੍ਰਿਪ ਸੁਤ ਮ੍ਰਿਗਿਕ ਹਿਤੂ ਹਨਿ ਲ੍ਯਾਯੋ ॥
nrip sut mrigik hitoo han layaayo |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್ ಜಿಂಕೆಯನ್ನು ಕೊಂದು ತಂದರು.

ਦੁਹੂੰਅਨ ਬੈਠਿ ਤਿਹੀ ਠਾ ਖਾਯੋ ॥੨੬॥
duhoonan baitth tihee tthaa khaayo |26|

ಇಬ್ಬರೂ ಒಂದೇ ಸ್ಥಳದಲ್ಲಿ ಕುಳಿತು (ಅವನನ್ನು) ತಿನ್ನುತ್ತಿದ್ದರು. 26.

ਤਹੀ ਬੈਠਿ ਦੁਹੂੰ ਕਰੇ ਬਿਲਾਸਾ ॥
tahee baitth duhoon kare bilaasaa |

ಅಲ್ಲೇ ಕುಳಿತು ಇಬ್ಬರೂ ಸಂಸಾರ ನಡೆಸಿದರು.

ਤ੍ਰਿਯਹਿ ਨ ਰਹੀ ਭੋਗ ਕੀ ਆਸਾ ॥
triyeh na rahee bhog kee aasaa |

ಹೆಣ್ಣಿನ ಸುಖದ ಆಸೆಯೇ ಉಳಿಯಲಿಲ್ಲ.

ਲੈ ਤਾ ਕੇ ਸੰਗ ਦੇਸ ਸਿਧਾਯੋ ॥
lai taa ke sang des sidhaayo |

(ರಾಜ್ ಕುಮಾರ್) ಅವರೊಂದಿಗೆ ದೇಶಕ್ಕೆ ಹೋದರು

ਇਕ ਸਹਚਰਿ ਕਹ ਤਹਾ ਪਠਾਯੋ ॥੨੭॥
eik sahachar kah tahaa patthaayo |27|

ಮತ್ತು ಆ ಸ್ಥಳಕ್ಕೆ ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನು ಕಳುಹಿಸಿದನು. 27.

ਡਿਵਢੀ ਸਾਤ ਸਖੀ ਤਿਨ ਨਾਖੀ ॥
ddivadtee saat sakhee tin naakhee |

ಆ ಸಖಿ ಏಳು ದಿನ ದಾಟಿತು

ਇਮਿ ਬਤੀਆ ਭੂਪਤਿ ਸੰਗ ਭਾਖੀ ॥
eim bateea bhoopat sang bhaakhee |

ಮತ್ತು ಹೀಗೆ ರಾಜನ ಬಳಿಗೆ ಹೋದನು,

ਪਤਿ ਤ੍ਰਿਯ ਗਏ ਦੋਊ ਨਿਸਿ ਕਹ ਤਹ ॥
pat triy ge doaoo nis kah tah |

ನಿನ್ನ ಮಗಳು ಮತ್ತು ಅವಳ ಗಂಡ ಇಬ್ಬರೂ ರಾತ್ರಿ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಹೋಗಿದ್ದರು

ਆਗੇ ਹੁਤੇ ਸਦਾ ਸਿਵ ਜੂ ਜਹ ॥੨੮॥
aage hute sadaa siv joo jah |28|

ಅಲ್ಲಿ ಯಾವಾಗಲೂ ಶಿವನ (ದೇವಾಲಯ) ಇರುತ್ತಿತ್ತು. 28.

ਦੁਹੂੰ ਜਾਇ ਤਹ ਕੀਏ ਪ੍ਰਯੋਗਾ ॥
duhoon jaae tah kee prayogaa |

ಇಬ್ಬರೂ ಅಲ್ಲಿಗೆ (ದೇವಸ್ಥಾನದಲ್ಲಿ) ಹೋಗಿ ಮಂತ್ರವನ್ನು ನಿಜ ಮಾಡಲು ಪ್ರಯತ್ನಿಸಿದರು.

ਤੀਸਰ ਕੋਈ ਨ ਜਾਨਤ ਲੋਗਾ ॥
teesar koee na jaanat logaa |

ಬೇರೆ ಯಾವುದೇ ಮೂರನೇ ವ್ಯಕ್ತಿಗೆ ಇದು ತಿಳಿದಿಲ್ಲ.

ਉਲਟਿ ਪਰਾ ਸਿਵ ਜੂ ਰਿਸਿ ਭਰਿਯੌ ॥
aulatt paraa siv joo ris bhariyau |

(ಮಂತ್ರ ಸಿದ್ಧಿಯ ಆ ಪ್ರಯತ್ನ) ಹಿನ್ನಡೆಯಾಯಿತು ಮತ್ತು ಶಿವನು ಕೋಪದಿಂದ ತುಂಬಿದನು

ਭਸਮੀ ਭੂਤ ਦੁਹੂੰ ਕਹ ਕਰਿਯੌ ॥੨੯॥
bhasamee bhoot duhoon kah kariyau |29|

ಮತ್ತು ಅವರಿಬ್ಬರನ್ನೂ ಸೇವಿಸಿದರು. 29.

ਵਹੈ ਭਸਮ ਲੈ ਤਿਨੈ ਦਿਖਾਈ ॥
vahai bhasam lai tinai dikhaaee |

ಅದೇ ಚಿತಾಭಸ್ಮವನ್ನು ಅವನಿಗೆ (ರಾಜನಿಗೆ) ತೋರಿಸಲಾಯಿತು.

ਮ੍ਰਿਗ ਭਛਨ ਤਿਹ ਤਿਨੈ ਜਗਾਈ ॥
mrig bhachhan tih tinai jagaaee |

ಜಿಂಕೆಗಳನ್ನು ತಿನ್ನುವಾಗ ಅವು ಬೆಳೆದವು.

ਭਸਮ ਲਹੇ ਸਭ ਹੀ ਜਿਯ ਜਾਨਾ ॥
bhasam lahe sabh hee jiy jaanaa |

ಚಿತಾಭಸ್ಮವನ್ನು ನೋಡಿ, ಎಲ್ಲರಿಗೂ ತಿಳಿದಿತ್ತು (ಅವು ಸುಟ್ಟುಹೋದವು).

ਲੈ ਪ੍ਰੀਤਮ ਘਰ ਨਾਰਿ ਸਿਧਾਨਾ ॥੩੦॥
lai preetam ghar naar sidhaanaa |30|

(ಅಲ್ಲಿ) ಪ್ರೇತಮ್ ತನ್ನ ಹೆಂಡತಿಯೊಂದಿಗೆ ಮನೆಗೆ ಹೋದನು. 30.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਤੀਨ ਸੌ ਛਿਆਸਠ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੩੬੬॥੬੬੬੩॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade teen sau chhiaasatth charitr samaapatam sat subham sat |366|6663|afajoon|

ಇಲ್ಲಿಗೆ ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂಬಾದ್ ಅವರ 366 ನೇ ಚರಿತ್ರವು ಕೊನೆಗೊಳ್ಳುತ್ತದೆ, ಎಲ್ಲವೂ ಮಂಗಳಕರವಾಗಿದೆ.366.6663. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਅੰਧਾਵਤੀ ਨਗਰ ਇਕ ਸੋਹੈ ॥
andhaavatee nagar ik sohai |

ಅಂಧಾವತಿ ಎಂಬ ಊರು ಇತ್ತು.

ਸੈਨ ਬਿਦਾਦ ਭੂਪ ਤਿਹ ਕੋ ਹੈ ॥
sain bidaad bhoop tih ko hai |

ಅಲ್ಲಿನ ರಾಜ ಬಿಡದ್ ಸಾನ್.

ਮੂਰਖਿ ਮਤਿ ਤਾ ਕੀ ਬਰ ਨਾਰੀ ॥
moorakh mat taa kee bar naaree |

ಅವನ ರಾಣಿಯ ಹೆಸರು ಮೋಕಾ ಮತಿ.

ਜਿਹਸੀ ਮੂੜ ਨ ਕਹੂੰ ਨਿਹਾਰੀ ॥੧॥
jihasee moorr na kahoon nihaaree |1|

ಅವನಂತಹ ಮೂರ್ಖನನ್ನು ಯಾರೂ ನೋಡಿರಲಿಲ್ಲ. 1.

ਪ੍ਰਜਾ ਲੋਗ ਅਤਿ ਹੀ ਅਕੁਲਾਏ ॥
prajaa log at hee akulaae |

ಪ್ರಜಾ ಜನ ತೀವ್ರ ಆತಂಕಕ್ಕೆ ಒಳಗಾಗಿದ್ದಾರೆ

ਦੇਸ ਛੋਡਿ ਪਰਦੇਸ ਸਿਧਾਏ ॥
des chhodd parades sidhaae |

ದೇಶ ಬಿಟ್ಟು ವಿದೇಶಕ್ಕೆ ಹೋದರು.

ਔਰ ਭੂਪ ਪਹਿ ਕਰੀ ਪੁਕਾਰਾ ॥
aauar bhoop peh karee pukaaraa |

ಇತರರು ರಾಜನನ್ನು ಕರೆದರು

ਨ੍ਯਾਇ ਕਰਤ ਤੈਂ ਨਹੀ ਹਮਾਰਾ ॥੨॥
nayaae karat tain nahee hamaaraa |2|

ನೀವು ನಮ್ಮನ್ನು ನಿರ್ಣಯಿಸುತ್ತಿಲ್ಲ ಎಂದು. 2.

ਤਾ ਤੇ ਤੁਮ ਕੁਛ ਕਰਹੁ ਉਪਾਇ ॥
taa te tum kuchh karahu upaae |

ಆದ್ದರಿಂದ ನೀವು ಏನಾದರೂ ಮಾಡಿ

ਜਾ ਤੇ ਦੇਸ ਬਸੈ ਫਿਰਿ ਆਇ ॥
jaa te des basai fir aae |

ಆಗ ಯಾರು ಬಂದು ದೇಶದಲ್ಲಿ ನೆಲೆಸಿದರು.

ਚਾਰਿ ਨਾਰਿ ਤਬ ਕਹਿਯੋ ਪੁਕਾਰਿ ॥
chaar naar tab kahiyo pukaar |

ಆಗ ನಾಲ್ವರು ಮಹಿಳೆಯರು ಕರೆದು ಹೇಳಿದರು

ਹਮ ਐਹੈ ਜੜ ਨ੍ਰਿਪਹਿ ਸੰਘਾਰਿ ॥੩॥
ham aaihai jarr nripeh sanghaar |3|

ನಾವು ಮೂರ್ಖ ರಾಜನನ್ನು ಕೊಲ್ಲುತ್ತೇವೆ ಎಂದು. 3.

ਦ੍ਵੈ ਤ੍ਰਿਯ ਭੇਸ ਪੁਰਖ ਕੇ ਧਾਰੀ ॥
dvai triy bhes purakh ke dhaaree |

ಇಬ್ಬರು ಮಹಿಳೆಯರು ಪುರುಷರ ವೇಷ ಧರಿಸಿದ್ದರು

ਪੈਠਿ ਗਈ ਤਿਹ ਨਗਰ ਮੰਝਾਰੀ ॥
paitth gee tih nagar manjhaaree |

ಮತ್ತು ನಗರಕ್ಕೆ ಹೋಗಿ ನಿಲ್ಲಿಸಿದರು.

ਦ੍ਵੈ ਤ੍ਰਿਯ ਭੇਸ ਜੋਗ੍ਰਯ ਕੇ ਧਾਰੋ ॥
dvai triy bhes jogray ke dhaaro |

ಇಬ್ಬರು ಮಹಿಳೆಯರು ಜೋಗಿಗಳ ರೂಪವನ್ನು ಪಡೆದರು

ਪ੍ਰਾਪਤਿ ਭੀ ਤਿਹ ਨਗਰ ਮਝਾਰੋ ॥੪॥
praapat bhee tih nagar majhaaro |4|

ಮತ್ತು ನಗರವನ್ನು ತಲುಪಿದರು. 4.

ਇਕ ਤ੍ਰਿਯ ਚੋਰੀ ਕਰੀ ਬਨਾਇ ॥
eik triy choree karee banaae |

ಮಹಿಳೆಯೊಬ್ಬಳು ಕದ್ದಿದ್ದಾಳೆ