ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 454


ਪਾਚੋ ਭੂਪ ਮਾਰਿ ਤਿਹ ਲਏ ॥੧੫੬੬॥
paacho bhoop maar tih le |1566|

ಅತಿಪವಿತ್ತರ್ ಸಿಂಗ್ ಮತ್ತು ಶ್ರೀ ಸಿಂಗ್ ಸೇರಿದಂತೆ ಎಲ್ಲಾ ಐದು ಯೋಧರನ್ನು ರಾಜನು ಕೊಂದನು.1566.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ

ਫਤੇ ਸਿੰਘ ਅਰੁ ਫਉਜ ਸਿੰਘ ਚਿਤਿ ਅਤਿ ਕੋਪ ਬਢਾਇ ॥
fate singh ar fauj singh chit at kop badtaae |

ಫೇಟ್ ಸಿಂಗ್ ಮತ್ತು ಫೌಜ್ ಸಿಂಗ್, ಈ ಇಬ್ಬರು ಯೋಧರು ಬಹಳ ಕೋಪದಿಂದ ಚಿಟ್‌ಗೆ ಬರುತ್ತಿದ್ದರು.

ਏ ਦੋਊ ਭਟ ਆਵਤ ਹੁਤੇ ਭੂਪਤਿ ਹਨੇ ਬਜਾਇ ॥੧੫੬੭॥
e doaoo bhatt aavat hute bhoopat hane bajaae |1567|

ಫತೇಹ್ ಸಿಂಗ್ ಮತ್ತು ಫೌಜ್ ಸಿಂಗ್ ಕೋಪದಿಂದ ಮುಂದೆ ಸಾಗಿದರು, ಅವರನ್ನೂ ಸಹ ರಾಜನು ಸವಾಲು ಹಾಕಿದನು ಮತ್ತು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟನು.1567.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

ARIL

ਭੀਮ ਸਿੰਘ ਭੁਜ ਸਿੰਘ ਸੁ ਕੋਪ ਬਢਾਇਓ ॥
bheem singh bhuj singh su kop badtaaeio |

ಭೀಮ್ ಸಿಂಗ್ ಮತ್ತು ಭುಜ್ ಸಿಂಗ್ ಸಾಕಷ್ಟು ಕೋಪವನ್ನು ಹೆಚ್ಚಿಸಿದ್ದಾರೆ

ਮਹਾ ਸਿੰਘ ਸਿੰਘ ਮਾਨ ਮਦਨ ਸਿੰਘ ਧਾਇਓ ॥
mahaa singh singh maan madan singh dhaaeio |

ಭೀಮ್ ಸಿಂಗ್, ಭುಜ್ ಸಿಂಗ್, ಮಹಾ ಸಿಂಗ್, ಮಾನ್ ಸಿಂಗ್ ಮತ್ತು ಮದನ್ ಸಿಂಗ್, ಎಲ್ಲರೂ ಕೋಪದಿಂದ ರಾಜನ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದರು.

ਅਉਰ ਮਹਾ ਭਟ ਧਾਏ ਸਸਤ੍ਰ ਸੰਭਾਰ ਕੈ ॥
aaur mahaa bhatt dhaae sasatr sanbhaar kai |

ಹೆಚ್ಚಿನ (ಅನೇಕ) ಮಹಾನ್ ಯೋಧರು ರಕ್ಷಾಕವಚವನ್ನು ಧರಿಸಿ ಬಂದಿದ್ದಾರೆ.

ਹੋ ਤੇ ਛਿਨ ਮੈ ਤਿਹ ਭੂਪਤਿ ਦਏ ਸੰਘਾਰ ਕੈ ॥੧੫੬੮॥
ho te chhin mai tih bhoopat de sanghaar kai |1568|

ಇತರ ಮಹಾನ್ ಯೋಧರು ಸಹ ತಮ್ಮ ಆಯುಧಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಮುಂದೆ ಬಂದರು, ಆದರೆ ರಾಜನು ಅವರೆಲ್ಲರನ್ನೂ ಕ್ಷಣಮಾತ್ರದಲ್ಲಿ ಕೊಂದನು.1568.

ਸੋਰਠਾ ॥
soratthaa |

SORTHA

ਬਿਕਟਿ ਸਿੰਘ ਜਿਹ ਨਾਮ ਬਿਕਟਿ ਬੀਰ ਜਦੁਬੀਰ ਕੋ ॥
bikatt singh jih naam bikatt beer jadubeer ko |

ಯಾರ ಹೆಸರು ಬಿಕಾತ್ ಸಿಂಗ್ ಮತ್ತು ಕೃಷ್ಣನ ಕಠಿಣ ಯೋಧ ಯಾರು,

ਅਪੁਨੇ ਪ੍ਰਭ ਕੇ ਕਾਮ ਧਾਇ ਪਰਿਯੋ ਅਰਿ ਬਧ ਨਿਮਿਤ ॥੧੫੬੯॥
apune prabh ke kaam dhaae pariyo ar badh nimit |1569|

ವಿಕಾಟ್ ಸಿಂಗ್ ಎಂಬ ಹೆಸರಿನ ಕೃಷ್ಣನ ಇನ್ನೊಬ್ಬ ಮಹಾನ್ ಯೋಧ ಇದ್ದನು, ಅವನು ತನ್ನ ಭಗವಂತನ ಕರ್ತವ್ಯಕ್ಕೆ ಬದ್ಧನಾಗಿ ರಾಜನ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದನು.1569.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ

ਬਿਕਟ ਸਿੰਘ ਆਵਤ ਲਖਿਯੋ ਖੜਗ ਸਿੰਘ ਧਨੁ ਤਾਨਿ ॥
bikatt singh aavat lakhiyo kharrag singh dhan taan |

ವಿಕತಸಿಂಹನು ಬರುತ್ತಿರುವುದನ್ನು ಕಂಡು ರಾಜನು ತನ್ನ ಧನುಸ್ಸನ್ನು ಚಾಚಿ ಶತ್ರುಗಳ ಎದೆಯಲ್ಲಿ ಬಾಣವನ್ನು ಪ್ರಯೋಗಿಸಿದನು.

ਮਾਰਿਓ ਸਰ ਉਰਿ ਸਤ੍ਰ ਕੇ ਲਾਗਤ ਤਜੇ ਪਰਾਨ ॥੧੫੭੦॥
maario sar ur satr ke laagat taje paraan |1570|

ಬಾಣದ ಹೊಡೆತದಿಂದ ವಿಕಾಟ್ ಸಿಂಗ್ ಕೊನೆಯುಸಿರೆಳೆದ.1570.

ਸੋਰਠਾ ॥
soratthaa |

SORTHA

ਰੁਦ੍ਰ ਸਿੰਘ ਇਕ ਬੀਰ ਠਾਢ ਹੁਤੋ ਜਦੁਬੀਰ ਢਿਗ ॥
rudr singh ik beer tthaadt huto jadubeer dtig |

ಶ್ರೀಕೃಷ್ಣನ ಪಕ್ಕದಲ್ಲಿ ರುದ್ರ ಸಿಂಗ್ ಎಂಬ ಯೋಧ ನಿಂತಿದ್ದ.

ਮਹਾਰਥੀ ਰਣ ਧੀਰ ਰਿਸ ਕਰਿ ਨ੍ਰਿਪ ਸਉਹੈ ਭਯੋ ॥੧੫੭੧॥
mahaarathee ran dheer ris kar nrip sauhai bhayo |1571|

ರುದ್ರ ಸಿಂಗ್ ಎಂಬ ಇನ್ನೊಬ್ಬ ಯೋಧನು ಕೃಷ್ಣನ ಬಳಿ ನಿಂತಿದ್ದನು, ಆ ಮಹಾಯೋಧನೂ ರಾಜನ ಮುಂದೆ ತಲುಪಿದನು.1571.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೈ

ਖੜਗ ਸਿੰਘ ਤਬ ਧਨੁਖ ਸੰਭਾਰਿਯੋ ॥
kharrag singh tab dhanukh sanbhaariyo |

ನಂತರ ಖರಗ್ ಸಿಂಗ್ ಬಿಲ್ಲು ತೆಗೆದುಕೊಂಡರು

ਰੁਦ੍ਰ ਸਿੰਘ ਜਬ ਨੈਨ ਨਿਹਾਰਿਯੋ ॥
rudr singh jab nain nihaariyo |

ರುದ್ರಸಿಂಹನನ್ನು ನೋಡಿದ ಖರಗ್ ಸಿಂಗ್ ತನ್ನ ಬಿಲ್ಲನ್ನು ಎತ್ತಿ ಹಿಡಿದನು

ਛਾਡਿ ਬਾਨ ਭੁਜ ਬਲ ਸੋ ਦਯੋ ॥
chhaadd baan bhuj bal so dayo |

ಅಂತಹ ಬಲದಿಂದ ಬಾಣವನ್ನು ಬಿಡಲಾಯಿತು

ਆਵਤ ਸਤ੍ਰ ਮਾਰ ਤਿਹ ਲਯੋ ॥੧੫੭੨॥
aavat satr maar tih layo |1572|

ಅವನು ತನ್ನ ಬಾಣವನ್ನು ಎಷ್ಟು ಬಲದಿಂದ ಹೊರಹಾಕಿದನು, ಅದು ಅವನಿಗೆ ಹೊಡೆದಾಗ ಶತ್ರು ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟನು.1572.

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਹਿੰਮਤ ਸਿੰਘ ਮਹਾ ਰਿਸ ਸਿਉ ਇਹ ਭੂਪਤਿ ਪੈ ਤਰਵਾਰ ਚਲਾਈ ॥
hinmat singh mahaa ris siau ih bhoopat pai taravaar chalaaee |

ಹಿಮ್ಮತ್ ಸಿಂಗ್ ಕೋಪದಿಂದ ರಾಜನ ಮೇಲೆ ತನ್ನ ಕತ್ತಿಯಿಂದ ಹೊಡೆದನು

ਹਾਥ ਸੰਭਾਲ ਕੈ ਢਾਲ ਲਈ ਤਬ ਹੀ ਸੋਊ ਆਵਤ ਹੀ ਸੁ ਬਚਾਈ ॥
haath sanbhaal kai dtaal lee tab hee soaoo aavat hee su bachaaee |

ರಾಜನು ತನ್ನ ಗುರಾಣಿಯಿಂದ ಈ ಹೊಡೆತದಿಂದ ತನ್ನನ್ನು ತಾನು ರಕ್ಷಿಸಿಕೊಂಡನು

ਫੂਲਹੁ ਪੈ ਕਰਵਾਰ ਲਗੀ ਚਿਨਗਾਰਿ ਜਗੀ ਉਪਮਾ ਕਬਿ ਗਾਈ ॥
foolahu pai karavaar lagee chinagaar jagee upamaa kab gaaee |

ಹೂವುಗಳ ಮೇಲೆ (ಗುರಾಣಿಯ) ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಇರಿಸಲಾಯಿತು (ಮತ್ತು ಅದರಿಂದ) ಪಂಜುಗಳು ಬಂದವು (ಅವುಗಳ) ಸಾಮ್ಯವನ್ನು ಕವಿ ಹೀಗೆ ಹಾಡಿದ್ದಾರೆ.

ਬਾਸਵ ਪੈ ਸਿਵ ਕੋਪ ਕੀਓ ਮਾਨੋ ਤੀਸਰੇ ਨੈਨ ਕੀ ਜ੍ਵਾਲ ਦਿਖਾਈ ॥੧੫੭੩॥
baasav pai siv kop keeo maano teesare nain kee jvaal dikhaaee |1573|

ಕತ್ತಿಯು ಗುರಾಣಿಯ ಚಾಚಿಕೊಂಡಿರುವ ಭಾಗವನ್ನು ಹೊಡೆದು ಶಿವನು ಇಂದ್ರನಿಗೆ ತೋರಿಸಿದ ಮೂರನೇ ಕಣ್ಣಿನ ಬೆಂಕಿಯಂತೆ ಕಿಡಿಗಳು ಹೊರಬಂದವು.1573.

ਪੁਨਿ ਹਿੰਮਤ ਸਿੰਘ ਮਹਾਬਲੁ ਕੈ ਇਹ ਭੂਪ ਕੇ ਊਪਰਿ ਘਾਉ ਕੀਓ ॥
pun hinmat singh mahaabal kai ih bhoop ke aoopar ghaau keeo |

ಆಗ ಹಿಮ್ಮತ್ ಸಿಂಗ್ ಮತ್ತೆ ತನ್ನ ಶಕ್ತಿಯಿಂದ ರಾಜನಿಗೆ ಪೆಟ್ಟು ಕೊಟ್ಟ

ਕਰਿ ਵਾਰ ਫਿਰਿਓ ਅਪੁਨੇ ਦਲੁ ਕੋ ਨ੍ਰਿਪ ਤਉ ਲਲਕਾਰਿ ਹਕਾਰ ਲੀਓ ॥
kar vaar firio apune dal ko nrip tau lalakaar hakaar leeo |

ಹೊಡೆತವನ್ನು ಹೊಡೆದ ನಂತರ ಅವನು ತನ್ನ ಸೈನ್ಯದ ಕಡೆಗೆ ತಿರುಗಿದಾಗ, ರಾಜನು ಅದೇ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಅವನಿಗೆ ಸವಾಲು ಹಾಕಿ ಅವನ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಹೊಡೆದನು.

ਸਿਰ ਮਾਝ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਕੀ ਤਾਨ ਦਈ ਬਿਬਿ ਖੰਡ ਹੁਇ ਭੂਮਿ ਗਿਰਿਓ ਨ ਜੀਓ ॥
sir maajh kripaan kee taan dee bib khandd hue bhoom girio na jeeo |

ಅವನು ನಿರ್ಜೀವವಾಗಿ ಭೂಮಿಯ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದನು

ਸਿਰਿ ਤੇਗ ਬਹੀ ਚਪਲਾ ਸੀ ਮਨੋ ਅਧ ਬੀਚ ਤੇ ਭੂਧਰ ਚੀਰਿ ਦੀਓ ॥੧੫੭੪॥
sir teg bahee chapalaa see mano adh beech te bhoodhar cheer deeo |1574|

ಪರ್ವತವನ್ನು ಎರಡು ಹಲ್ವಾಗಳಾಗಿ ವಿಭಜಿಸುವ ಮಿಂಚಿನಂತೆ ಕತ್ತಿಯು ಅವನ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಹೊಡೆದಿದೆ.1574.

ਹਿੰਮਤ ਸਿੰਘ ਹਨਿਓ ਜਬ ਹੀ ਤਬ ਹੀ ਸਬ ਹੀ ਭਟ ਕੋਪ ਭਰੇ ॥
hinmat singh hanio jab hee tab hee sab hee bhatt kop bhare |

ಹಿಮ್ಮತ್ ಸಿಂಗ್ ಕೊಲ್ಲಲ್ಪಟ್ಟಾಗ, ಎಲ್ಲಾ ಯೋಧರು ಹೆಚ್ಚು ಕೋಪಗೊಂಡರು

ਮਹਾ ਰੁਦ੍ਰ ਤੇ ਆਦਿਕ ਬੀਰ ਜਿਤੇ ਇਹ ਪੈ ਇਕ ਬਾਰ ਹੀ ਟੂਟਿ ਪਰੇ ॥
mahaa rudr te aadik beer jite ih pai ik baar hee ttoott pare |

ಮಹಾರುದ್ರ ಮೊದಲಾದ ಪರಾಕ್ರಮಶಾಲಿಗಳೆಲ್ಲರೂ ಸೇರಿ ರಾಜನ ಮೇಲೆ ಮುಗಿಬಿದ್ದರು.

ਧਨੁ ਬਾਨ ਕ੍ਰਿਪਾਨ ਗਦਾ ਬਰਛੀਨ ਕੇ ਸ੍ਯਾਮ ਭਨੈ ਬਹੁ ਵਾਰ ਕਰੇ ॥
dhan baan kripaan gadaa barachheen ke sayaam bhanai bahu vaar kare |

ಮತ್ತು ಅವರು ತಮ್ಮ ಬಿಲ್ಲು, ಬಾಣಗಳು, ಕತ್ತಿಗಳು, ಗದೆಗಳು ಮತ್ತು ಈಟಿಗಳಿಂದ ರಾಜನ ಮೇಲೆ ಅನೇಕ ಹೊಡೆತಗಳನ್ನು ಎಸೆದರು.

ਨ੍ਰਿਪ ਘਾਇ ਬਚਾਇ ਸਭੈ ਤਿਨ ਕੇ ਇਹ ਪਉਰਖ ਦੇਖ ਕੈ ਸਤ੍ਰ ਡਰੇ ॥੧੫੭੫॥
nrip ghaae bachaae sabhai tin ke ih paurakh dekh kai satr ddare |1575|

ಅವರ ಹೊಡೆತಗಳಿಂದ ರಾಜನು ತನ್ನನ್ನು ತಾನು ರಕ್ಷಿಸಿಕೊಂಡನು ಮತ್ತು ರಾಜನ ಅಂತಹ ಶೌರ್ಯವನ್ನು ಕಂಡು ಶತ್ರುಗಳೆಲ್ಲರೂ ಭಯಗೊಂಡರು.1575.

ਰੁਦ੍ਰ ਤੇ ਆਦਿ ਜਿਤੇ ਗਨ ਦੇਵ ਤਿਤੇ ਮਿਲ ਕੈ ਨ੍ਰਿਪ ਊਪਰਿ ਧਾਏ ॥
rudr te aad jite gan dev tite mil kai nrip aoopar dhaae |

ರುದ್ರ ಸೇರಿದಂತೆ ಗಣಗಳೆಲ್ಲ ಸೇರಿ ರಾಜನ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದವು

ਤੇ ਸਬ ਆਵਤ ਦੇਖਿ ਬਲੀ ਧਨੁ ਤਾਨਿ ਹਕਾਰ ਕੈ ਬਾਨ ਲਗਾਏ ॥
te sab aavat dekh balee dhan taan hakaar kai baan lagaae |

ಅವರೆಲ್ಲ ಬರುತ್ತಿರುವುದನ್ನು ಕಂಡು ಈ ಮಹಾವೀರನು ಅವರಿಗೆ ಸವಾಲು ಹಾಕಿ ತನ್ನ ಬಾಣಗಳನ್ನು ಪ್ರಯೋಗಿಸಿದನು

ਏਕ ਗਿਰੇ ਤਹ ਘਾਇਲ ਹੁਇ ਇਕ ਤ੍ਰਾਸ ਭਰੇ ਤਜਿ ਜੁਧੁ ਪਰਾਏ ॥
ek gire tah ghaaeil hue ik traas bhare taj judh paraae |

ಅವರಲ್ಲಿ ಕೆಲವರು ಗಾಯಗೊಂಡು ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದರು ಮತ್ತು ಕೆಲವರು ಭಯಭೀತರಾಗಿ ಓಡಿಹೋದರು

ਏਕ ਲਰੈ ਨ ਡਰੈ ਬਲਵਾਨ ਨਿਦਾਨ ਸੋਊ ਨ੍ਰਿਪ ਮਾਰਿ ਗਿਰਾਏ ॥੧੫੭੬॥
ek larai na ddarai balavaan nidaan soaoo nrip maar giraae |1576|

ಅವರಲ್ಲಿ ಕೆಲವರು ನಿರ್ಭಯವಾಗಿ ರಾಜನೊಂದಿಗೆ ಹೋರಾಡಿದರು, ಅವರು ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ಕೊಂದರು.1576.

ਸਿਵ ਕੇ ਦਸ ਸੈ ਗਨ ਜੀਤ ਲਏ ਰਿਸ ਸੋ ਪੁਨਿ ਲਛਕ ਜਛ ਸੰਘਾਰੇ ॥
siv ke das sai gan jeet le ris so pun lachhak jachh sanghaare |

ಶಿವನ ಹತ್ತುನೂರು ಗಣಗಳನ್ನು ಗೆದ್ದ ರಾಜನು ಒಂದು ಲಕ್ಷ ಯಕ್ಷರನ್ನು ಕೊಂದನು

ਰਾਛਸ ਤੇਈਸ ਲਾਖ ਹਨੇ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਭਨੈ ਜਮ ਧਾਮ ਸਿਧਾਰੇ ॥
raachhas teees laakh hane kab sayaam bhanai jam dhaam sidhaare |

ಅವನು ಯಮನ ನಿವಾಸವನ್ನು ತಲುಪಿದ ಇಪ್ಪತ್ತಮೂರು ಲಕ್ಷ ರಾಕ್ಷಸರನ್ನು ಕೊಂದನು

ਸ੍ਰੀ ਬ੍ਰਿਜਨਾਥ ਕੀਓ ਬਿਰਥੀ ਬਹੁ ਦਾਰੁਕ ਕੇ ਤਨਿ ਘਾਉ ਪ੍ਰਹਾਰੇ ॥
sree brijanaath keeo birathee bahu daaruk ke tan ghaau prahaare |

ಅವನು ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ತನ್ನ ರಥದಿಂದ ವಂಚಿಸಿದನು ಮತ್ತು ಅವನ ಸಾರಥಿ ದಾರುಕನನ್ನು ಗಾಯಗೊಳಿಸಿದನು

ਦ੍ਵਾਦਸ ਸੂਰ ਨਿਹਾਰਿ ਨਿਸੇਸ ਧਨੇਸ ਜਲੇਸ ਪਸ੍ਵੇਸ ਪਧਾਰੇ ॥੧੫੭੭॥
dvaadas soor nihaar nises dhanes jales pasves padhaare |1577|

ಈ ಚಮತ್ಕಾರವನ್ನು ನೋಡಿ, ಹನ್ನೆರಡು ಸೂರ್ಯ, ಚಂದ್ರ, ಕುಬೇರ, ವರುಣ ಮತ್ತು ಪಾಶುಪತನಾಥ ಓಡಿಹೋದರು.1577.

ਬਹੁਰੋ ਅਯੁਤ ਗਜ ਮਾਰਤ ਭਯੋ ਪੁਨਿ ਤੀਸ ਹਜਾਰ ਰਥੀ ਰਿਸਿ ਘਾਯੋ ॥
bahuro ayut gaj maarat bhayo pun tees hajaar rathee ris ghaayo |

ಆಗ ರಾಜನು ಅನೇಕ ಕುದುರೆಗಳನ್ನು ಮತ್ತು ಆನೆಗಳನ್ನು ಮತ್ತು ಮೂವತ್ತು ಸಾವಿರ ಸಾರಥಿಗಳನ್ನು ಹೊಡೆದುರುಳಿಸಿದನು

ਛਤੀਸ ਲਾਖ ਸੁ ਪਤ੍ਰਯ ਹਨੇ ਦਸ ਲਾਖ ਸ੍ਵਾਰਨ ਮਾਰਿ ਗਿਰਾਯੋ ॥
chhatees laakh su patray hane das laakh svaaran maar giraayo |

ಅವನು ಕಾಲ್ನಡಿಗೆಯಲ್ಲಿ ಮೂವತ್ತಾರು ಲಕ್ಷ ಸೈನಿಕರನ್ನು ಮತ್ತು ಹತ್ತು ಲಕ್ಷ ಕುದುರೆ ಸವಾರರನ್ನು ಕೊಂದನು

ਭੂਪਤਿ ਲਛ ਹਨੇ ਬਹੁਰੋ ਦਲ ਜਛ ਪ੍ਰਤਛਹਿ ਮਾਰਿ ਭਜਾਯੋ ॥
bhoopat lachh hane bahuro dal jachh pratachheh maar bhajaayo |

ಲಕ್ಷ ರಾಜರನ್ನು ಕೊಂದು ಯಕ್ಷರ ಸೈನ್ಯವನ್ನು ಓಡಿಹೋಗುವಂತೆ ಮಾಡಿದನು

ਦ੍ਵਾਦਸ ਸੂਰਨ ਗਿਆਰਹ ਰੁਦ੍ਰਨ ਕੇ ਦਲ ਕਉ ਹਨਿ ਕੈ ਪੁਨਿ ਧਾਯੋ ॥੧੫੭੮॥
dvaadas sooran giaarah rudran ke dal kau han kai pun dhaayo |1578|

ಹನ್ನೆರಡು ಸೂರ್ಯ ಮತ್ತು ಹನ್ನೊಂದು ರುದ್ರರನ್ನು ಕೊಂದ ನಂತರ, ರಾಜನು ಶತ್ರುಗಳ ಸೈನ್ಯದ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದನು.1578.