ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 888


ਏਕ ਦਿਵਸ ਨ੍ਰਿਪ ਸਭਾ ਬਨਾਈ ॥
ek divas nrip sabhaa banaaee |

ಒಂದು ದಿನ ರಾಜನು ಸಭೆಯನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದನು ಮತ್ತು ತನ್ನ ಎಲ್ಲಾ ಮಹಿಳೆಯರನ್ನು ಕರೆದನು.

ਸਭ ਇਸਤ੍ਰੀ ਗ੍ਰਿਹ ਬੋਲਿ ਪਠਾਈ ॥
sabh isatree grih bol patthaaee |

ಅವರು ಕೊನೆಯದಾಗಿ ಉಂಗುರವನ್ನು ಹೊಂದಿದ್ದರು ಎಂದು ಹೇಳಿದರು.

ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਕਹੀ ਮੁੰਦ੍ਰੀ ਮਮ ਗਈ ॥
nripat kahee mundree mam gee |

ನನ್ನ ಉಂಗುರ (ಕಳೆದುಹೋಗಿದೆ) ಎಂದು ರಾಜನು ಹೇಳಿದನು.

ਵਹੁ ਕਹਿ ਉਠੀ ਚੀਨਿ ਮੈ ਲਈ ॥੬॥
vahu keh utthee cheen mai lee |6|

ಸೇವಕಿ ಎದ್ದುನಿಂತು ಅದು ತನ್ನ ಬಳಿ ಇದೆ ಎಂದು ಹೇಳಿದಳು.(6)

ਯਹ ਮੁੰਦ੍ਰਿਕਾ ਕਹਾ ਤੇ ਪਾਈ ॥
yah mundrikaa kahaa te paaee |

(ರಾಜನು ಕೇಳಿದನು-) (ನಿಮಗೆ) ಈ ಉಂಗುರ ಎಲ್ಲಿಂದ ಸಿಕ್ಕಿತು?

ਡਾਰੀ ਹੁਤੀ ਦ੍ਰਿਸਟਿ ਮਮ ਆਈ ॥
ddaaree hutee drisatt mam aaee |

'ಈ ಉಂಗುರ ನಿಮಗೆ ಎಲ್ಲಿ ಸಿಕ್ಕಿತು?' 'ಅದು ದಾರಿ ಸುಳ್ಳಾಗಿತ್ತು,

ਸੋ ਮੈ ਕਰਿ ਉਠਾਇ ਕਰ ਲਈ ॥
so mai kar utthaae kar lee |

ನಾನು ಅದನ್ನು ನನ್ನ ಕೈಯಿಂದ ಎತ್ತಿಕೊಂಡೆ.

ਲੈ ਰਾਜਾ ਜੀ ਤੁਮ ਕੌ ਦਈ ॥੭॥
lai raajaa jee tum kau dee |7|

'ಮತ್ತು ನಾನು ಅದನ್ನು ಎತ್ತಿಕೊಂಡೆ. ಈಗ ರಾಜಾ, ದಯವಿಟ್ಟು ಅದನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಿ.'(7)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਜਾ ਕੋ ਪਰਮੇਸੁਰ ਦਈ ਮੈ ਤਾਹੂ ਕੋ ਦੀਨ ॥
jaa ko paramesur dee mai taahoo ko deen |

'ದೇವರು ಯಾರಿಗೆ ಕೊಟ್ಟಾನೋ, ಅವಳಿಗೂ ಅವಕಾಶ ಕೊಟ್ಟೆ.'

ਭੇਦ ਨ ਕਾਹੂ ਤ੍ਰਿਯ ਲਹਿਯੋ ਨ੍ਰਿਪ ਛਲ ਗਯੋ ਪ੍ਰਬੀਨ ॥੮॥
bhed na kaahoo triy lahiyo nrip chhal gayo prabeen |8|

ರಾಜನು ಆಡಿದ ವಂಚಕನನ್ನು ಹೆಂಡತಿಗೆ ಗ್ರಹಿಸಲಾಗಲಿಲ್ಲ.(8)(1)

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਪੁਰਖ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਚੌਸਠਵੋ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੬੪॥੧੧੩੭॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane purakh charitre mantree bhoop sanbaade chauasatthavo charitr samaapatam sat subham sat |64|1137|afajoon|

ರಾಜ ಮತ್ತು ಮಂತ್ರಿಯ ಮಂಗಳಕರ ಕ್ರಿತಾರ ಸಂಭಾಷಣೆಯ ಅರವತ್ನಾಲ್ಕನೆಯ ಉಪಮೆ, ಆಶೀರ್ವಾದದೊಂದಿಗೆ ಪೂರ್ಣಗೊಂಡಿದೆ. (64)(1135)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਰਾਇਕ ਰਾਠ ਮਹੋਬੇ ਰਹੈ ॥
raaeik raatth mahobe rahai |

ಒಬ್ಬ ರಜಪೂತರು ಮಾಹೋಬೆ ನಗರದಲ್ಲಿ ವಾಸಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਮਿਤ੍ਰ ਸਿੰਘ ਜਾ ਕੋ ਜਗ ਕਹੈ ॥
mitr singh jaa ko jag kahai |

ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಅವರನ್ನು ಮಿತ್ತರ್ ಸಿಂಗ್ ಎಂದು ಕರೆಯಲಾಗುತ್ತಿತ್ತು.

ਦਛਿਨ ਪੈਂਡ ਚਲਨ ਨਹਿ ਦੇਈ ॥
dachhin paindd chalan neh deee |

ದಕ್ಷಿಣ ರಸ್ತೆಯಲ್ಲಿ ಜನರು ನಡೆಯಲು ಬಿಡಲಿಲ್ಲ

ਕੂਟਿ ਲੂਟਿ ਲੋਗਨ ਕਹ ਲੇਈ ॥੧॥
koott loott logan kah leee |1|

ಅವನು ಜನರನ್ನು ಹೋಗಲು ಬಿಡುತ್ತಿರಲಿಲ್ಲ ಮತ್ತು ಹೊಡೆದ ನಂತರ ದರೋಡೆ ಮಾಡುತ್ತಿದ್ದನು.(l)

ਜੋ ਲਿੰਡਿਯਾਇ ਤਿਹ ਕੌ ਧਨ ਲ੍ਯਾਵੈ ॥
jo linddiyaae tih kau dhan layaavai |

ಹೇಡಿಯಾಗಿದ್ದವನು ಅವನಿಂದ ಹಣವನ್ನು ಕದಿಯುತ್ತಾನೆ

ਜੋ ਐਠੈ ਤਿਹ ਮਾਰਿ ਗਿਰਾਵੈ ॥
jo aaitthai tih maar giraavai |

ಅವನು ಹೇಡಿಗಳನ್ನು ಲೂಟಿ ಮಾಡಿದನು, ಮತ್ತು ಯಾರು ಗಟ್ಟಿಯಾಗಿ ನಿಂತಿದ್ದಾರೋ ಅವರನ್ನು ಕೊಂದನು.

ਲੂਟਿ ਕੂਟਿ ਸਭ ਹੀ ਕੌ ਲੇਈ ॥
loott koott sabh hee kau leee |

(ಹೀಗೆ) ಅವನು ಎಲ್ಲರನ್ನೂ ದೋಚುವನು

ਅਧਿਕ ਦਰਬੁ ਇਸਤ੍ਰੀ ਕੌ ਦੇਈ ॥੨॥
adhik darab isatree kau deee |2|

ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ಲೂಟಿ ಮಾಡಿದ ನಂತರ ಅವನು ಬಂದು ಮಹಿಳೆಗೆ ಸಂಪತ್ತನ್ನು ನೀಡುತ್ತಿದ್ದನು.(2)

ਏਕ ਦਿਵਸ ਧਾਰਾ ਕੋ ਗਯੋ ॥
ek divas dhaaraa ko gayo |

ಒಂದು ದಿನ ಅವನು ದರೋಡೆಕೋರನನ್ನು ಕೊಲ್ಲಲು ಹೋದನು.

ਸੂਰਮਾਨ ਸੰਗ ਭੇਟਾ ਭਯੋ ॥
sooramaan sang bhettaa bhayo |

ಒಮ್ಮೆ ದರೋಡೆ ಮಾಡಲು ಹೋದಾಗ ಒಬ್ಬ ಯೋಧನ ಕಣ್ಣಿಗೆ ಬಿದ್ದ.

ਹੈ ਦੌਰਾਇ ਚਲਤ ਗਿਰ ਪਰਿਯੋ ॥
hai dauaraae chalat gir pariyo |

ಓಡುವಾಗ ಕುದುರೆ ಬಿದ್ದಿತು.

ਤਬ ਤਿਨ ਆਨ ਸੂਰਮਨ ਧਰਿਯੋ ॥੩॥
tab tin aan sooraman dhariyo |3|

ವೇಗವಾಗಿ ಓಡಲು ಅವನ ಕುದುರೆಯನ್ನು ಹಿಂಬಾಲಿಸುತ್ತಿರುವಾಗ, ಅವನು ಕೆಳಗೆ ಬಿದ್ದನು ಮತ್ತು ಯೋಧರು ಅವನನ್ನು ಹಿಡಿದರು.(3)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਬਾਧਿ ਕਾਲਪੀ ਲੈ ਗਏ ਤਾਹਿ ਹਨਨ ਕੇ ਭਾਇ ॥
baadh kaalapee lai ge taeh hanan ke bhaae |

ಆತನನ್ನು ಕಟ್ಟಿಹಾಕಿ 'ಕಾಲ್ಪಿ ನಗರಕ್ಕೆ ಕೊಲ್ಲಲು ಕರೆತಂದರು.

ਤਨਕ ਭਨਕ ਸੁਨਿ ਤਿਹ ਤ੍ਰਿਯਾ ਤਹਾ ਪਹੂੰਚੀ ਆਇ ॥੪॥
tanak bhanak sun tih triyaa tahaa pahoonchee aae |4|

ಸುದ್ದಿ ತಿಳಿದು ಅವನ ಹೆಂಡತಿಯೂ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಬಂದಳು.(4)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਚੁਨਿ ਚੁਨਿ ਗੋਬਰ ਹੈ ਪਰ ਧਰੈ ॥
chun chun gobar hai par dharai |

ಅವನು ಸಗಣಿಯನ್ನು ಆರಿಸಿ ಕುದುರೆಯ ಮೇಲೆ ಹಾಕಿದನು

ਕਾਹੂ ਕੀ ਸੰਕਾ ਨਹਿ ਕਰੈ ॥
kaahoo kee sankaa neh karai |

ಯಾವುದೇ ದೇಹವನ್ನು ಅನುಮಾನಿಸದಂತೆ ಅವಳು ಕುದುರೆಗಳ ಸಗಣಿಯ ಕೇಕ್ಗಳನ್ನು ಸಂಗ್ರಹಿಸುತ್ತಿದ್ದಳು.

ਪਤਿ ਕੌ ਬਧ ਨ ਹੋਇ ਯੌ ਧਾਈ ॥
pat kau badh na hoe yau dhaaee |

ತನ್ನ ಗಂಡನನ್ನು ಕೊಲ್ಲಬಾರದೆಂದು ಅವಳು ಆತುರದಿಂದ ಹೊರಟುಹೋದಳು.

ਇਹ ਮਿਸਿ ਨਿਕਟਿ ਪਹੂਚੀ ਆਈ ॥੫॥
eih mis nikatt pahoochee aaee |5|

ತನ್ನ ಪತಿಯನ್ನು ನೇಣು ಬಿಗಿದುಕೊಳ್ಳಲು ಅಲ್ಲಿಗೆ ತಲುಪಲು ಅವಳು ವೇಗವಾಗಿ ಓಡಿ ಬಂದಳು.(5)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਝਟਕਿ ਬਾਹ ਤੇ ਨਿਜੁ ਪਤਿਹ ਹੈ ਪਰ ਲਯੋ ਚਰਾਇ ॥
jhattak baah te nij patih hai par layo charaae |

ಅವಳು ಅವನ (ಯೋಧನ) ಕೈಯನ್ನು ಎಳೆದುಕೊಂಡು ತನ್ನ ಗಂಡನನ್ನು ತನ್ನ ಕುದುರೆಯನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡಳು.

ਤਾਹੀ ਕੌ ਅਸਿ ਛੀਨਿ ਕੈ ਤਾਹਿ ਚੰਡਾਰਹਿ ਘਾਇ ॥੬॥
taahee kau as chheen kai taeh chanddaareh ghaae |6|

ಮತ್ತು ಅವನ ಅವ್ನ್ ಸ್ವರ್ಡ್ ಅನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಅವಳು ಅವನನ್ನು (ಯೋಧ) ಕೊಂದಳು.(6)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਜਵਨ ਸ੍ਵਾਰ ਪਹੂੰਚ੍ਯੋ ਤਿਹ ਮਾਰਿਯੋ ॥
javan svaar pahoonchayo tih maariyo |

ಅಲ್ಲಿಗೂ ಬಂದ ಸವಾರ ಆತನನ್ನು ಕೊಂದಿದ್ದಾನೆ

ਏਕੈ ਬਾਨ ਮਾਰਿ ਹੀ ਡਾਰਿਯੋ ॥
ekai baan maar hee ddaariyo |

ಮುಂದೆ ಬಂದ ಯಾವುದೇ ಕುದುರೆ ಸವಾರ, ಅವಳು ಅವನನ್ನು ಬಾಣದಿಂದ ಕೊಂದಳು.

ਕਾਹੂ ਤੇ ਚਿਤ ਡਰਤ ਨ ਭਈ ॥
kaahoo te chit ddarat na bhee |

(ಅವಳು) ಯಾರಿಗೂ ಹೆದರುವುದಿಲ್ಲ

ਨਿਜੁ ਪਤਿ ਲੈ ਪੁਰਵਾ ਕਹ ਗਈ ॥੭॥
nij pat lai puravaa kah gee |7|

ಅವಳು ಯಾವುದೇ ದೇಹವನ್ನು ಕಾಳಜಿ ವಹಿಸಲಿಲ್ಲ, ತನ್ನ ಗಂಡನನ್ನು ಕರೆದುಕೊಂಡು ಮನೆಗೆ ಕರೆತಂದಳು.(7)(1)

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਪੈਸਠਵੋ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੬੫॥੧੧੪੪॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade paisatthavo charitr samaapatam sat subham sat |65|1144|afajoon|

ರಾಜ ಮತ್ತು ಮಂತ್ರಿಯ ಮಂಗಳಕರ ಕ್ರಿತಾರ ಸಂಭಾಷಣೆಯ ಅರವತ್ನಾಲ್ಕನೆಯ ಉಪಮೆ, ಆಶೀರ್ವಾದದೊಂದಿಗೆ ಪೂರ್ಣಗೊಂಡಿದೆ. (64)(1135)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਦੁਹਿਤਾ ਏਕ ਵਜੀਰ ਕੀ ਰੂਪ ਸਹਰ ਕੇ ਮਾਹਿ ॥
duhitaa ek vajeer kee roop sahar ke maeh |

ರೂಪ್ ನಗರದಲ್ಲಿ ಒಬ್ಬ ಮಂತ್ರಿಗೆ ಮಗಳಿದ್ದಳು.

ਤਾ ਕੇ ਸਮ ਤਿਹੂੰ ਲੋਕ ਮੈ ਰੂਪਵਤੀ ਕਊ ਨਾਹਿ ॥੧॥
taa ke sam tihoon lok mai roopavatee kaoo naeh |1|

ಮೂರು ಲೋಕಗಳಲ್ಲೂ ಅವಳಷ್ಟು ಸುಂದರಿ ಯಾರೂ ಇರಲಿಲ್ಲ.(1)

ਅਗਨਤ ਧਨੁ ਬਿਧਿ ਘਰ ਦਯੋ ਅਮਿਤ ਰੂਪ ਕੌ ਪਾਇ ॥
aganat dhan bidh ghar dayo amit roop kau paae |

ಸೌಂದರ್ಯದ ಜೊತೆಗೆ, ದೇವರು ಅವಳಿಗೆ ಸಾಕಷ್ಟು ಸಂಪತ್ತನ್ನು ದಯಪಾಲಿಸಿದ್ದಾನೆ.

ਲੋਕ ਚੌਦਹੂੰ ਮੈ ਸਦਾ ਰੋਸਨ ਰੋਸਨ ਰਾਇ ॥੨॥
lok chauadahoon mai sadaa rosan rosan raae |2|

ಅವನ ಪ್ರಭಾವವು ಎಲ್ಲಾ ಹದಿನಾಲ್ಕು ಖಂಡಗಳಲ್ಲಿ ಹರಡಿತು.(2)

ਸਾਮ ਦੇਸ ਕੇ ਸਾਹ ਕੋ ਸੁੰਦਰ ਏਕ ਸਪੂਤ ॥
saam des ke saah ko sundar ek sapoot |

ಸಿಯಾಮ್ ದೇಶದ ಷಾ ಒಂದು ಸಾನ್ ಹೊಂದಿತ್ತು,