ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 79


ਕੋਪ ਭਈ ਅਰਿ ਦਲ ਬਿਖੈ ਚੰਡੀ ਚਕ੍ਰ ਸੰਭਾਰਿ ॥
kop bhee ar dal bikhai chanddee chakr sanbhaar |

ಚಂಡಿಯು ಬಹಳ ಕೋಪದಿಂದ ಶತ್ರುಗಳ ಸೈನ್ಯದೊಳಗೆ ತನ್ನ ಡಿಸ್ಕ್ ಅನ್ನು ಹಿಡಿದಿದ್ದಾಳೆ

ਏਕ ਮਾਰਿ ਕੈ ਦ੍ਵੈ ਕੀਏ ਦ੍ਵੈ ਤੇ ਕੀਨੇ ਚਾਰ ॥੪੨॥
ek maar kai dvai kee dvai te keene chaar |42|

ಅವಳು ಯೋಧರನ್ನು ಅರ್ಧ ಮತ್ತು ಕಾಲುಭಾಗಗಳಾಗಿ ಕತ್ತರಿಸಿದಳು.42.

ਸ੍ਵੈਯਾ ॥
svaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਇਹ ਭਾਤਿ ਕੋ ਜੁਧੁ ਕਰਿਓ ਸੁਨਿ ਕੈ ਕਵਲਾਸ ਮੈ ਧਿਆਨ ਛੁਟਿਓ ਹਰਿ ਕਾ ॥
eih bhaat ko judh kario sun kai kavalaas mai dhiaan chhuttio har kaa |

ಅಂತಹ ಭೀಕರ ಯುದ್ಧವನ್ನು ನಡೆಸಲಾಯಿತು, ಶಿವನ ಆಳವಾದ ಚಿಂತನೆಯನ್ನು ಉಲ್ಲಂಘಿಸಲಾಯಿತು.

ਪੁਨਿ ਚੰਡ ਸੰਭਾਰ ਉਭਾਰ ਗਦਾ ਧੁਨਿ ਸੰਖ ਬਜਾਇ ਕਰਿਓ ਖਰਕਾ ॥
pun chandd sanbhaar ubhaar gadaa dhun sankh bajaae kario kharakaa |

ನಂತರ ಚಂಡಿಯು ತನ್ನ ಗದೆಯನ್ನು ಎತ್ತಿ ಹಿಡಿದು ತನ್ನ ಒಂಚನ್ನು ಊದುವ ಮೂಲಕ ಹಿಂಸಾತ್ಮಕ ಶಬ್ದವನ್ನು ಎತ್ತಿದಳು.

ਸਿਰ ਸਤ੍ਰਨਿ ਕੇ ਪਰ ਚਕ੍ਰ ਪਰਿਓ ਛੁਟਿ ਐਸੇ ਬਹਿਓ ਕਰਿ ਕੇ ਬਰ ਕਾ ॥
sir satran ke par chakr pario chhutt aaise bahio kar ke bar kaa |

ಡಿಸ್ಕ್ ಶತ್ರುಗಳ ತಲೆಯ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದಿತು, ಆ ಡಿಸ್ಕ್ ಅವಳ ಕೈಯ ಬಲದಿಂದ ಹಾಗೆ ಹೋಯಿತು

ਜਨੁ ਖੇਲ ਕੋ ਸਰਤਾ ਤਟਿ ਜਾਇ ਚਲਾਵਤ ਹੈ ਛਿਛਲੀ ਲਰਕਾ ॥੪੩॥
jan khel ko sarataa tatt jaae chalaavat hai chhichhalee larakaa |43|

ಮಕ್ಕಳು ನೀರಿನ ಮೇಲ್ಮೈಯಲ್ಲಿ ಈಜಲು ಮಡಕೆ ಚೂರುಗಳನ್ನು ಎಸೆಯುತ್ತಿರುವಂತೆ ತೋರುತ್ತಿದೆ.43.,

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹ್ರಾ,

ਦੇਖ ਚਮੂੰ ਮਹਿਖਾਸੁਰੀ ਦੇਵੀ ਬਲਹਿ ਸੰਭਾਰਿ ॥
dekh chamoon mahikhaasuree devee baleh sanbhaar |

ಮಹಿಷಾಸುರನ ಶಕ್ತಿಗಳನ್ನು ಸ್ಕ್ಯಾನ್ ಮಾಡುತ್ತಾ, ದೇವಿಯು ತನ್ನ ಶಕ್ತಿಯನ್ನು ಎಳೆಯುತ್ತಾಳೆ,

ਕਛੁ ਸਿੰਘਹਿ ਕਛੁ ਚਕ੍ਰ ਸੋ ਡਾਰੇ ਸਭੈ ਸੰਘਾਰਿ ॥੪੪॥
kachh singheh kachh chakr so ddaare sabhai sanghaar |44|

ಅವಳು ಎಲ್ಲವನ್ನೂ ನಾಶಪಡಿಸಿದಳು, ಸ್ವಲ್ಪ ತನ್ನ ಸಿಂಹವನ್ನು ಮತ್ತು ಕೆಲವನ್ನು ತನ್ನ ಡಿಸ್ಕ್ನಿಂದ ಕೊಂದಳು.44.,

ਇਕ ਭਾਜੈ ਨ੍ਰਿਪ ਪੈ ਗਏ ਕਹਿਓ ਹਤੀ ਸਭ ਸੈਨ ॥
eik bhaajai nrip pai ge kahio hatee sabh sain |

ಒಬ್ಬ ರಾಕ್ಷಸನು ರಾಜನ ಬಳಿಗೆ ಓಡಿ ಬಂದು ಎಲ್ಲಾ ಸೈನ್ಯದ ನಾಶದ ಬಗ್ಗೆ ತಿಳಿಸಿದನು.

ਇਉ ਸੁਨਿ ਕੈ ਕੋਪਿਓ ਅਸੁਰ ਚੜਿ ਆਇਓ ਰਨ ਐਨ ॥੪੫॥
eiau sun kai kopio asur charr aaeio ran aain |45|

ಇದನ್ನು ಕೇಳಿದ ಮಹಿಷಾಸುರನು ಕ್ರುದ್ಧನಾಗಿ ಯುದ್ಧಭೂಮಿಯ ಕಡೆಗೆ ಹೊರಟನು. 45.,

ਸ੍ਵੈਯਾ ॥
svaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ,

ਜੂਝ ਪਰੀ ਸਭ ਸੈਨ ਲਖੀ ਜਬ ਤੌ ਮਹਖਾਸੁਰ ਖਗ ਸੰਭਾਰਿਓ ॥
joojh paree sabh sain lakhee jab tau mahakhaasur khag sanbhaario |

ಯುದ್ಧದಲ್ಲಿ ತನ್ನ ಎಲ್ಲಾ ಪಡೆಗಳ ನಾಶವನ್ನು ತಿಳಿದ ಮಹಿಷಾಸುರನು ತನ್ನ ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಹಿಡಿದನು.

ਚੰਡਿ ਪ੍ਰਚੰਡ ਕੇ ਸਾਮੁਹਿ ਜਾਇ ਭਇਆਨਕ ਭਾਲਕ ਜਿਉ ਭਭਕਾਰਿਓ ॥
chandd prachandd ke saamuhi jaae bheaanak bhaalak jiau bhabhakaario |

ಮತ್ತು ಉಗ್ರ ಚಂಡಿಯ ಮುಂದೆ ಹೋಗುತ್ತಾ, ಅವನು ಭಯಂಕರ ಕರಡಿಯಂತೆ ಘರ್ಜಿಸಲಾರಂಭಿಸಿದನು.

ਮੁਗਦਰੁ ਲੈ ਅਪਨੇ ਕਰਿ ਚੰਡਿ ਸੁ ਕੈ ਬਰਿ ਤਾ ਤਨ ਊਪਰਿ ਡਾਰਿਓ ॥
mugadar lai apane kar chandd su kai bar taa tan aoopar ddaario |

ಅವನು ತನ್ನ ಭಾರವಾದ ಗದೆಯನ್ನು ಕೈಯಲ್ಲಿ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಅದನ್ನು ಬಾಣದಂತೆ ದೇವಿಯ ದೇಹದ ಮೇಲೆ ಎಸೆದನು.

ਜਿਉ ਹਨੂਮਾਨ ਉਖਾਰਿ ਪਹਾਰ ਕੋ ਰਾਵਨ ਕੇ ਉਰ ਭੀਤਰ ਮਾਰਿਓ ॥੪੬॥
jiau hanoomaan ukhaar pahaar ko raavan ke ur bheetar maario |46|

ಗುಡ್ಡವನ್ನು ಹೊತ್ತ ಹನುಮಂತನು ರವ್ವನ ಎದೆಯ ಮೇಲೆ ಎಸೆದನೆಂದು ತೋರುತ್ತದೆ.46.,

ਫੇਰ ਸਰਾਸਨ ਕੋ ਗਹਿ ਕੈ ਕਰਿ ਬੀਰ ਹਨੇ ਤਿਨ ਪਾਨਿ ਨ ਮੰਗੇ ॥
fer saraasan ko geh kai kar beer hane tin paan na mange |

ನಂತರ ಅವನು ತನ್ನ ಕೈಯಲ್ಲಿ ಬಿಲ್ಲು ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಹಿಡಿದು, ಸಾಯುವ ಮೊದಲು ನೀರನ್ನು ಕೇಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗದ ಯೋಧರನ್ನು ಕೊಂದನು.

ਘਾਇਲ ਘੂਮ ਪਰੇ ਰਨ ਮਾਹਿ ਕਰਾਹਤ ਹੈ ਗਿਰ ਸੇ ਗਜ ਲੰਗੇ ॥
ghaaeil ghoom pare ran maeh karaahat hai gir se gaj lange |

ಗಾಯಗೊಂಡ ಯೋಧರು ಕುಂಟ ಆನೆಗಳಂತೆ ಮೈದಾನದಲ್ಲಿ ಸಂಚರಿಸುತ್ತಿದ್ದರು.

ਸੂਰਨ ਕੇ ਤਨ ਕਉਚਨ ਸਾਥਿ ਪਰੇ ਧਰਿ ਭਾਉ ਉਠੇ ਤਹ ਚੰਗੇ ॥
sooran ke tan kauchan saath pare dhar bhaau utthe tah change |

ಯೋಧರ ದೇಹಗಳು ಚಲಿಸುತ್ತಿದ್ದವು, ಅವರ ರಕ್ಷಾಕವಚಗಳು ನೆಲದ ಮೇಲೆ ಹುರಿದು ಬಿದ್ದಿದ್ದವು.

ਜਾਨੋ ਦਵਾ ਬਨ ਮਾਝ ਲਗੇ ਤਹ ਕੀਟਨ ਭਛ ਕੌ ਦਉਰੇ ਭੁਜੰਗੇ ॥੪੭॥
jaano davaa ban maajh lage tah keettan bhachh kau daure bhujange |47|

ಕಾಡಿಗೆ ಬೆಂಕಿ ಬಿದ್ದಂತೆ ಮತ್ತು ಹಾವುಗಳು ವೇಗವಾಗಿ ಚಲಿಸುವ ಹುಳುಗಳ ಮೇಲೆ ಜೊಂಡುಗೆ ಓಡುತ್ತಿವೆ.47.,

ਕੋਪ ਭਰੀ ਰਨਿ ਚੰਡਿ ਪ੍ਰਚੰਡ ਸੁ ਪ੍ਰੇਰ ਕੇ ਸਿੰਘ ਧਸੀ ਰਨ ਮੈ ॥
kop bharee ran chandd prachandd su prer ke singh dhasee ran mai |

ಚಂಡಿಯು ತೀವ್ರ ಕೋಪದಿಂದ ತನ್ನ ಸಿಂಹದೊಂದಿಗೆ ಯುದ್ಧರಂಗಕ್ಕೆ ನುಗ್ಗಿದಳು.

ਕਰਵਾਰ ਲੈ ਲਾਲ ਕੀਏ ਅਰਿ ਖੇਤਿ ਲਗੀ ਬੜਵਾਨਲ ਜਿਉ ਬਨ ਮੈ ॥
karavaar lai laal kee ar khet lagee barravaanal jiau ban mai |

ತನ್ನ ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಕೈಯಲ್ಲಿ ಹಿಡಿದು, ಕಾಡಿನಲ್ಲಿ ಬೆಂಕಿ ಹೊತ್ತಿಕೊಂಡಂತೆ ರಣರಂಗವನ್ನು ಕೆಂಪು ಬಣ್ಣದಲ್ಲಿ ಬಣ್ಣಿಸಿದಳು.

ਤਬ ਘੇਰਿ ਲਈ ਚਹੂੰ ਓਰ ਤੇ ਦੈਤਨ ਇਉ ਉਪਮਾ ਉਪਜੀ ਮਨ ਮੈ ॥
tab gher lee chahoon or te daitan iau upamaa upajee man mai |

ರಾಕ್ಷಸರು ನಾಲ್ಕು ಕಡೆಯಿಂದ ದೇವಿಯನ್ನು ಮುತ್ತಿಗೆ ಹಾಕಿದಾಗ, ಕವಿ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಹೀಗೆ ಅನಿಸಿತು,