ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 858


ਜੋ ਮੁਹਰਨ ਕੇ ਸਨਹਿ ਬਤਾਵੈ ॥
jo muharan ke saneh bataavai |

ಮುದ್ರೆಗಳ ದಿನಗಳಲ್ಲಿ ಹೇಳುವದು,

ਸੋ ਸਭ ਆਜੁ ਅਸਰਫੀ ਪਾਵੈ ॥੨੩॥
so sabh aaj asarafee paavai |23|

'ಟಂಕಿಸುವ ದಿನಾಂಕವನ್ನು ಹೇಳುವ ವ್ಯಕ್ತಿಯು ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ಸ್ವಾಧೀನಪಡಿಸಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಾನೆ.'(23)

ਸਨ ਮੁਹਰਨ ਕੋ ਬਨਿਕ ਨ ਜਾਨੋ ॥
san muharan ko banik na jaano |

ಬನಿಯಾಗೆ ಸೀಲುಗಳ ವಯಸ್ಸು ತಿಳಿದಿರಲಿಲ್ಲ.

ਮੂੰਦਿ ਰਹਾ ਮੁਖ ਕਛੁ ਨ ਬਖਾਨੋ ॥
moond rahaa mukh kachh na bakhaano |

ಷಾ ಮಿಟಿಂಗ್ ದಿನಾಂಕ ತಿಳಿಯದ ಕಾರಣ, ಅವರು ಕಣ್ಣು ಮುಚ್ಚಿ ಬಾಯಿ ಮುಚ್ಚಿಕೊಂಡರು.

ਰੋਇ ਪੀਟ ਕਰਿ ਕਰਤ ਪੁਕਾਰਾ ॥
roe peett kar karat pukaaraa |

ಷಾ ಮಿಟಿಂಗ್ ದಿನಾಂಕ ತಿಳಿಯದ ಕಾರಣ, ಅವರು ಕಣ್ಣು ಮುಚ್ಚಿ ಬಾಯಿ ಮುಚ್ಚಿಕೊಂಡರು.

ਹਾਹਾ ਕਿਯਸਿ ਕਹਾ ਕਰਤਾਰਾ ॥੨੪॥
haahaa kiyas kahaa karataaraa |24|

ಆಗ ಅವನು ಎಡೆಬಿಡದೆ ಅಳುತ್ತಾ 'ಅಯ್ಯೋ ದೇವರೇ ನೀನು ನನಗೆ ಯಾಕೆ ಹೀಗೆ ಮಾಡಿದಿ?' (24) ಎಂದು ದೂರಿದನು.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਮੁਹਰ ਅਕਬਰੀ ਏਕ ਸਤ ਜਹਾਗੀਰੀ ਸੈ ਦੋਇ ॥
muhar akabaree ek sat jahaageeree sai doe |

(ವಂಚಕ,) 'ನೂರು ಅಕ್ಬರಿ ನಾಣ್ಯಗಳು ಮತ್ತು ಇನ್ನೂರು ಜಹಂಗಿರಿ ಇವೆ,

ਸਾਹਿ ਜਹਾਨੀ ਚਾਰਿ ਸੈ ਦੇਖ ਲੇਹੁ ਸਭ ਕੋਇ ॥੨੫॥
saeh jahaanee chaar sai dekh lehu sabh koe |25|

ಮತ್ತು ನಾನೂರು ಷಹಜೆಹಾನಿಗಳಿವೆ, ಅದನ್ನು ಯಾರಾದರೂ ಬಂದು ಖಚಿತಪಡಿಸಬಹುದು.(25)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਸਭਾ ਬੀਚ ਜਬ ਮੁਹਰ ਉਘਾਰੀ ॥
sabhaa beech jab muhar ughaaree |

ವಿಧಾನಸಭೆಯಲ್ಲಿ ಮುದ್ರೆಗಳನ್ನು ತೋರಿಸಿದಾಗ

ਸੋ ਨਿਕਰੀ ਜੋ ਠਗਹਿ ਉਚਾਰੀ ॥
so nikaree jo tthageh uchaaree |

ಅಸೆಂಬ್ಲಿಯಲ್ಲಿ ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ಪರಿಶೀಲಿಸಿದಾಗ, ವಂಚಕನ ಭವಿಷ್ಯವಾಣಿಯಂತೆ ಅವು ಪತ್ತೆಯಾಗಿವೆ.

ਕਾਜੀ ਛੀਨਿ ਸਾਹੁ ਤੇ ਲੀਨੀ ॥
kaajee chheen saahu te leenee |

ಅಸೆಂಬ್ಲಿಯಲ್ಲಿ ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ಪರಿಶೀಲಿಸಿದಾಗ, ವಂಚಕನ ಭವಿಷ್ಯವಾಣಿಯಂತೆ ಅವು ಪತ್ತೆಯಾಗಿವೆ.

ਲੈ ਤਸਕਰ ਕੇ ਕਰ ਮੈ ਦੀਨੀ ॥੨੬॥
lai tasakar ke kar mai deenee |26|

ಆದುದರಿಂದ ಕ್ವಾಜಿಯು ಅವೆಲ್ಲವನ್ನೂ ವಶಪಡಿಸಿಕೊಂಡು ವಂಚಕನಿಗೆ ಕೊಟ್ಟನು.(26)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਜਸ ਕਾਜੀ ਕੋ ਪਸਰਿਯੋ ਠਗ ਭਾਖ੍ਯੋ ਸਭ ਗਾਉ ॥
jas kaajee ko pasariyo tthag bhaakhayo sabh gaau |

ವಂಚಕನು ಕ್ವಾಜಿಯನ್ನು ಊರಿನಲ್ಲೆಲ್ಲಾ ಹೊಗಳಿ “

ਕੀਨੋ ਉਮਰ ਖਿਤਾਬ ਜਿਮਿ ਆਜੁ ਹਮਾਰੋ ਨ੍ਯਾਉ ॥੨੭॥
keeno umar khitaab jim aaj hamaaro nayaau |27|

ಇಂದು ಅವರು ಪವಿತ್ರ ಗ್ರಂಥದ ಪ್ರಕಾರ ನ್ಯಾಯವನ್ನು ಮಾಡಿದ್ದಾರೆ.(27)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਠਗ ਲੈ ਕੈ ਮੁਹਰੈ ਘਰ ਆਯੋ ॥
tthag lai kai muharai ghar aayo |

ಥಗ್ ಅಂಚೆಚೀಟಿಗಳೊಂದಿಗೆ ಮನೆಗೆ ಬಂದನು,

ਤਿਨ ਕਾਜੀ ਕਛੁ ਨ੍ਯਾਇ ਨ ਪਾਯੋ ॥
tin kaajee kachh nayaae na paayo |

"ವಂಚಕನು ತನ್ನ ಮನೆಗೆ ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋದನು ಮತ್ತು ಕ್ವಾಜಿಯು ಗುಪ್ತ ಸತ್ಯವನ್ನು ಒಪ್ಪಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ.

ਬਨਿਯਾ ਕਾਢਿ ਸਦਨ ਤੇ ਦੀਨਾ ॥
baniyaa kaadt sadan te deenaa |

"ವಂಚಕನು ತನ್ನ ಮನೆಗೆ ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋದನು ಮತ್ತು ಕ್ವಾಜಿಯು ಗುಪ್ತ ಸತ್ಯವನ್ನು ಒಪ್ಪಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ.

ਝੂਠੇ ਤੇ ਸਾਚਾ ਠਗ ਕੀਨਾ ॥੨੮॥
jhootthe te saachaa tthag keenaa |28|

ಮೋಸಗಾರನು ಸುಳ್ಳನ್ನು ಸತ್ಯವಾಗಿ ಪರಿವರ್ತಿಸಿದ್ದರಿಂದ ಅವಳು ಕಳ್ಳನನ್ನು ಮನೆಯಿಂದ ಹೊರಹಾಕಿದಳು.(28)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਠਗਹਿ ਅਸਰਫੀ ਸਾਤ ਸੈ ਕਰ ਦੀਨੀ ਨਰਨਾਹਿ ॥
tthageh asarafee saat sai kar deenee naranaeh |

ಕ್ವಾಜಿಯು ಅವನಿಗೆ ಏಳು ನೂರು ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ಪಡೆದನು,

ਤਾ ਤ੍ਰਿਯ ਪਹਿ ਲੈ ਆਇਯੋ ਅਪਨੇ ਘਰ ਕੇ ਮਾਹਿ ॥੨੯॥
taa triy peh lai aaeiyo apane ghar ke maeh |29|

ಅವನು ಮಹಿಳೆಯನ್ನು ಮನೆಗೆ ಕರೆತಂದನು.(29)(1)

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਅਠਤੀਸਵੋ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੩੮॥੭੩੨॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade atthateesavo charitr samaapatam sat subham sat |38|732|afajoon|

ರಾಜ ಮತ್ತು ಮಂತ್ರಿಯ ಮಂಗಳಕರ ಕ್ರಿತಾರ ಸಂಭಾಷಣೆಯ ಮೂವತ್ತೆಂಟನೇ ಉಪಮೆ, ಆಶೀರ್ವಾದದೊಂದಿಗೆ ಪೂರ್ಣಗೊಂಡಿದೆ. (38)(732)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਰੈਨ ਭਈ ਤਸਕਰ ਉਠਿ ਧਾਯੋ ॥
rain bhee tasakar utth dhaayo |

ರಾತ್ರಿ ಸಮೀಪಿಸಿದಾಗ, ಕಳ್ಳ ಎದ್ದು ಮತ್ತು

ਸਕਲ ਸ੍ਵਾਨ ਕੋ ਭੇਸ ਬਨਾਯੋ ॥
sakal svaan ko bhes banaayo |

ನಾಯಿಯ ವೇಷ ಹಾಕಿದರು.

ਸਾਹਿਜਹਾ ਕੇ ਗ੍ਰਿਹ ਪਗ ਧਾਰਿਯੋ ॥
saahijahaa ke grih pag dhaariyo |

ಅವನು ಷಹಜಹಾನನ ಮನೆಗೆ ಹೋದನು.

ਗਪੈ ਕਹਤ ਗਪਿਅਹਿ ਨਿਹਾਰਿਯੋ ॥੧॥
gapai kahat gapieh nihaariyo |1|

ಅವರು ಅಲ್ಲಿ ಮಾತನಾಡುವ ಹರಟೆ ಹೊಡೆಯುವವರನ್ನು ಕಂಡರು.(1)

ਏਦਿਲ ਸਾਹ ਨਾਮ ਤਸਕਰ ਬਰ ॥
edil saah naam tasakar bar |

ಕಳ್ಳನ ಹೆಸರು ಅದಲ್ ಶಾ.

ਆਯੋ ਸਾਹਿਜਹਾ ਜੂ ਕੇ ਘਰ ॥
aayo saahijahaa joo ke ghar |

ಅವನು ಷಹಜಹಾನನ ಮನೆಗೆ ಬಂದಿದ್ದ.

ਰਾਜ ਮਤੀ ਨਾਰੀ ਹਿਤ ਗਯੋ ਤਹ ॥
raaj matee naaree hit gayo tah |

ರಾಜ್ ಮತಿಯ ಸಲುವಾಗಿ ಅವರು ಅಲ್ಲಿಗೆ ತಲುಪಿದರು,

ਰਾਜਨ ਕੋ ਰਾਜਾ ਸੋਵਤ ਜਹ ॥੨॥
raajan ko raajaa sovat jah |2|

ರಾಜರ ರಾಜನು ಎಲ್ಲಿ ಮಲಗಿದ್ದನು.(2)

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਬਹੁਰੋ ਤਰਵਾਰਿ ਨਿਕਾਰਿ ਕੈ ਚੋਰ ਸੁ ਵਾ ਗਪਿਯਾ ਕਹ ਮਾਰਿ ਲਿਯੋ ॥
bahuro taravaar nikaar kai chor su vaa gapiyaa kah maar liyo |

ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಹೊರತೆಗೆದು, ಕಳ್ಳನು ಗಾಸಿಪರ್ ಅನ್ನು ಕೊಂದನು.

ਫੁਨਿ ਲਾਲ ਉਤਾਰਿ ਲਯੋ ਪਗਿਯਾ ਜੁਤ ਫੋਰਿ ਇਜਾਰ ਪੇ ਅੰਡ ਦਿਯੋ ॥
fun laal utaar layo pagiyaa jut for ijaar pe andd diyo |

ಅವನು ತನ್ನ ಕೆಂಪು ಪೇಟವನ್ನು ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಕತ್ತಿಯ ಮೇಲೆ ಮೊಟ್ಟೆಯನ್ನು ಮುರಿದನು.

ਤਬ ਸੂਥਨਿ ਸਾਹੁ ਉਤਾਰ ਦਈ ਸਭ ਬਸਤ੍ਰਨ ਕੋ ਤਿਨ ਹਾਥ ਕਿਯੋ ॥
tab soothan saahu utaar dee sabh basatran ko tin haath kiyo |

ಷಾ ತನ್ನ ಪ್ಯಾಂಟ್ ಅನ್ನು ತೆಗೆದು ಕೈಯಲ್ಲಿ ತನ್ನ ಬಟ್ಟೆಗಳನ್ನು ತಿರುಗಿಸಿದನು.

ਫੁਨਿ ਗੋਸਟਿ ਬੈਠਿ ਕਰੀ ਤਿਹ ਸੌ ਤ੍ਰਿਯ ਕੇ ਹਿਤ ਕੈ ਕਰਿ ਗਾੜ ਹਿਯੋ ॥੩॥
fun gosatt baitth karee tih sau triy ke hit kai kar gaarr hiyo |3|

ನಂತರ ಅವನು ಆಲೋಚಿಸಿದನು, ಮಹಿಳೆಯ ಸಲುವಾಗಿ, ಜಗಳವು ಹೇಗೆ ಬೆಳೆಯಿತು.(3)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਸਾਹ ਲਖਾ ਬੀਰਜ ਗਿਰਾ ਕੀਨੀ ਦੂਰਿ ਇਜਾਰ ॥
saah lakhaa beeraj giraa keenee door ijaar |

ಷಾ ಪ್ಯಾಂಟ್ ಮೇಲೆ ವೀರ್ಯ ಬಿದ್ದಿದ್ದರಿಂದ, ಅದನ್ನು ತೆಗೆಯಲಾಯಿತು.

ਬਸਤ੍ਰ ਪਗਰਿਯਾ ਲਾਲ ਜੁਤ ਕੀਨੇ ਚੋਰ ਸੰਭਾਰ ॥੪॥
basatr pagariyaa laal jut keene chor sanbhaar |4|

ಮತ್ತು ಕಳ್ಳನು ಕೆಂಪು ಪೇಟವನ್ನು ಮತ್ತು ಎಲ್ಲಾ ಬಟ್ಟೆಗಳನ್ನು ನೋಡಿಕೊಂಡನು.(4)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਬੈਠਿ ਚੋਰੁ ਅਸਿ ਕਥਾ ਪ੍ਰਕਾਸੀ ॥
baitth chor as kathaa prakaasee |

ಕಳ್ಳನು ಕುಳಿತು ಕಥೆಯನ್ನು ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದನು

ਏਕ ਚੋਰ ਦੂਜੋ ਧਰ ਫਾਸੀ ॥
ek chor doojo dhar faasee |

ಕಳ್ಳನು ಈಗ ಕುಳಿತು, "ಒಬ್ಬ ಕಳ್ಳನಿದ್ದನು ಮತ್ತು ನೇಣು ಹಾಕಲು ಯೋಗ್ಯನಾದವನು (ವಂಚಕ) ಇದ್ದನು" ಎಂದು ಹೇಳಿದನು.

ਏਕ ਨਾਰਿ ਸੋ ਕੇਲ ਕਮਾਵੈ ॥
ek naar so kel kamaavai |

ಕಳ್ಳನು ಈಗ ಕುಳಿತು, "ಒಬ್ಬ ಕಳ್ಳನಿದ್ದನು ಮತ್ತು ನೇಣು ಹಾಕಲು ಯೋಗ್ಯನಾದವನು (ವಂಚಕ) ಇದ್ದನು" ಎಂದು ಹೇಳಿದನು.

ਅਪਨੀ ਜਾਨਿ ਅਧਿਕ ਸੁਖਿ ਪਾਵੈ ॥੫॥
apanee jaan adhik sukh paavai |5|

'ಅವರು ಮಹಿಳೆಯನ್ನು ಕುಶಲತೆಯಿಂದ ಬಳಸುತ್ತಿದ್ದರು. ಇಬ್ಬರೂ ತಮ್ಮ ಮನಸ್ಸನ್ನು ಸಮಾಧಾನಪಡಿಸಲು ಅವಳು ಇದ್ದಾಳೆ ಎಂದು ಹೇಳಿಕೊಂಡರು.(5)