ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 857


ਸੁਨਿ ਬਾਲਾ ਮੈ ਬੈਨ ਤਿਹਾਰੋ ॥
sun baalaa mai bain tihaaro |

ಓ ಮಹಿಳೆ! ನಿನ್ನ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಕೇಳಿದ್ದೇನೆ.

ਅਬ ਪੌਰਖ ਤੈ ਦੇਖੁ ਹਮਾਰੋ ॥
ab pauarakh tai dekh hamaaro |

'ನೀವು ಈಗ ನಮ್ಮ ಮಾತನ್ನು ಆಲಿಸಿ ಮತ್ತು ನಮ್ಮ ಸಾಧನೆಗಳನ್ನು ವೀಕ್ಷಿಸಿ.

ਅਧਿਕ ਬੀਰਜ ਜਾ ਮੈ ਜਿਯ ਧਰਿ ਹੈ ॥
adhik beeraj jaa mai jiy dhar hai |

ಯಾರ ದೇಹವು (ಅಂದರೆ ದೇಹ) ಹೆಚ್ಚು ಶಕ್ತಿಯನ್ನು ಹೊಂದಿದೆ,

ਤਾਹੀ ਕਹ ਅਪਨੋ ਪਤਿ ਕਰਿ ਹੈ ॥੧੧॥
taahee kah apano pat kar hai |11|

'ಅವನ ವೀರ್ಯದ ಮೂಲಕ ಹೆಚ್ಚಿನ ಯೋಗ್ಯತೆಯನ್ನು ಪ್ರದರ್ಶಿಸಿದವನು, ನೀವು ಅವನನ್ನು ನಿಮ್ಮ ಪತಿ ಎಂದು ಘೋಷಿಸುತ್ತೀರಿ.'(11)

ਠਗ ਬਚ ਭਾਖਿ ਨਗਰ ਮਹਿ ਗਯੋ ॥
tthag bach bhaakh nagar meh gayo |

'ಅವನ ವೀರ್ಯದ ಮೂಲಕ ಹೆಚ್ಚಿನ ಯೋಗ್ಯತೆಯನ್ನು ಪ್ರದರ್ಶಿಸಿದವನು, ನೀವು ಅವನನ್ನು ನಿಮ್ಮ ಪತಿ ಎಂದು ಘೋಷಿಸುತ್ತೀರಿ.'(11)

ਇਸਥਿਤ ਏਕ ਹਾਟ ਪਰ ਭਯੋ ॥
eisathit ek haatt par bhayo |

ಇದನ್ನು ಘೋಷಿಸಿದ ನಂತರ, ವಂಚಕನು ಪಟ್ಟಣಕ್ಕೆ ಹೋಗಿ ಅಂಗಡಿಯೊಂದಕ್ಕೆ ಬಂದನು.

ਮੁਹਰੈ ਸਕਲ ਦ੍ਰਿਸਟਿ ਤਹ ਧਰੀ ॥
muharai sakal drisatt tah dharee |

ಅವನು ಎಲ್ಲಾ ಅಂಚೆಚೀಟಿಗಳನ್ನು (ಅಂಗಡಿಯಲ್ಲಿ) ನೋಡಿದನು.

ਸਾਹੁ ਭਏ ਇਹ ਭਾਤਿ ਉਚਰੀ ॥੧੨॥
saahu bhe ih bhaat ucharee |12|

ಅವನು ಅಲ್ಲಿ ಚಿನ್ನದ ನಾಣ್ಯಗಳ ರಾಶಿಯನ್ನು ನೋಡಿ ಷಾನನ್ನು ಉದ್ದೇಶಿಸಿ ಹೇಳಿದನು.(12)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਐਸ ਭਾਤਿ ਉਚਰਤ ਭਯਾ ਹ੍ਵੈ ਢੀਲੋ ਸਰਬੰਗ ॥
aais bhaat ucharat bhayaa hvai dteelo sarabang |

ಅವರು ತುಂಬಾ ನಯವಾಗಿ ಮಾತನಾಡಿ 'ಓ ಮೈ ಶಾಹ್

ਮੁਹਰਨ ਕੋ ਸੌਦਾ ਕਰੌ ਸਾਹੁ ਤਿਹਾਰੇ ਸੰਗ ॥੧੩॥
muharan ko sauadaa karau saahu tihaare sang |13|

'ನೀವು ನನ್ನೊಂದಿಗೆ ಈ ಚಿನ್ನದ ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ವ್ಯಾಪಾರ ಮಾಡಲು ಬಯಸುವಿರಾ?' (13)

ਮਦਨ ਰਾਇ ਠਗ ਇਮ ਕਹੀ ਮਨ ਮੈ ਮੰਤ੍ਰ ਬਿਚਾਰਿ ॥
madan raae tthag im kahee man mai mantr bichaar |

ಮದನ್ ರೈ ಎಂಬ ಮೋಸಗಾರ ಕೂಲಂಕುಷವಾಗಿ ಆಲೋಚಿಸಿ ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದ್ದ.

ਲੈ ਮੁਹਰੈ ਰੁਪਯਾ ਦੇਵੌ ਤੁਮ ਕਹ ਸਾਹ ਸੁਧਾਰਿ ॥੧੪॥
lai muharai rupayaa devau tum kah saah sudhaar |14|

'ಒಂದು ಒಪ್ಪಂದ ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳೋಣ. ನೀವು ನನಗೆ ಚಿನ್ನದ ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ರೂಪಾಯಿಗಳ ನಾಣ್ಯಗಳ ಬದಲಾಗಿ ಕೊಡುತ್ತೀರಿ.'(I4)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਯੌ ਜਬ ਸਾਹ ਬੈਨਿ ਸੁਨ ਪਾਯੋ ॥
yau jab saah bain sun paayo |

ಬ್ಯಾಂಕರ್ ಈ ರೀತಿಯ ಮಾತು ಕೇಳಿದಾಗ

ਕਾਢਿ ਅਸਰਫੀ ਧਨੀ ਕਹਾਯੋ ॥
kaadt asarafee dhanee kahaayo |

ಷಾ ಪೂರ್ವಭಾವಿಯಾಗಿ ಕೇಳಿದಾಗ, ಅವರು ನಾಣ್ಯವನ್ನು ಹೊರತಂದರು

ਠਗ ਕੀ ਦ੍ਰਿਸਟਿ ਜਬੈ ਤੇ ਪਰੀ ॥
tthag kee drisatt jabai te paree |

ಪುಂಡನ ದೃಷ್ಟಿ ಅವರ ಮೇಲೆ ಬಿದ್ದಾಗ.

ਸਭ ਸਨ ਕੀ ਮਨ ਭੀਤਰਿ ਧਰੀ ॥੧੫॥
sabh san kee man bheetar dharee |15|

ವಂಚಕನು ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ನೋಡಿದನು ಮತ್ತು ಟಂಕಿಸುವ ದಿನಾಂಕಗಳನ್ನು ಪರಿಶೀಲಿಸಿದನು. (15)

ਮੁਹਿਰੈ ਡਾਰਿ ਗੁਥਰਿਯਹਿ ਲਈ ॥
muhirai ddaar guthariyeh lee |

ಗುತ್ತಿಯಲ್ಲಿ ಮುದ್ರೆಗಳನ್ನು ಹಾಕಿ

ਅਧਿਕ ਮਾਰਿ ਬਨਿਯਾ ਕਹ ਦਈ ॥
adhik maar baniyaa kah dee |

ಅವನು ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ಅಲ್ಲಿಯೇ ಬಿಟ್ಟು, ಚೀಲವನ್ನು ಎತ್ತಿಕೊಂಡು, ಷಾನನ್ನು ಹೊಡೆಯಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದನು.

ਊਚੇ ਸੋਰ ਕਰਾ ਪੁਰ ਮਾਹੀ ॥
aooche sor karaa pur maahee |

(ಪುಂಡ) ಊರಿನಲ್ಲಿ ಬಹಳ ಸದ್ದು ಮಾಡಿದ

ਮੈ ਮੁਹਰਨ ਕਹ ਬੇਚਤ ਨਾਹੀ ॥੧੬॥
mai muharan kah bechat naahee |16|

ಮತ್ತು 'ನಾನು ನಾಣ್ಯಗಳನ್ನು ಮಾರಾಟ ಮಾಡಲು ಬಯಸುವುದಿಲ್ಲ' ಎಂದು ಜೋರಾಗಿ ಕೂಗಲು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದರು.(l6)

ਸੋਰ ਸੁਨਤ ਪੁਰ ਜਨ ਸਭ ਧਾਏ ॥
sor sunat pur jan sabh dhaae |

ಊರಿನವರೆಲ್ಲರಿಗೂ ಶಬ್ದ ಕೇಳಿಸಿತು

ਵਾ ਬਨਿਯਾ ਠਗ ਕੇ ਢਿਗ ਆਏ ॥
vaa baniyaa tthag ke dtig aae |

ಸುತ್ತಮುತ್ತ ಜಮಾಯಿಸಿದ ಜನರು ಅವರನ್ನು ನೋಡಿದರು.

ਮੁਸਟ ਜੁਧ ਨਿਰਖਤ ਅਨੁਰਾਗੇ ॥
musatt judh nirakhat anuraage |

ಮುಕ್ಕಗಳ ಯುದ್ಧವನ್ನು ನೋಡುವ ಮೂಲಕ

ਤਿਹ ਦੁਹੂੰਅਨ ਕਹ ਪੂਛਨ ਲਾਗੇ ॥੧੭॥
tih duhoonan kah poochhan laage |17|

ಅವರು ಜಗಳವಾಡುವುದನ್ನು ಕಂಡು ಆಶ್ಚರ್ಯಚಕಿತರಾದರು ಮತ್ತು ಕಾರಣವನ್ನು ಕೇಳಿದರು.(17)

ਤੁਮ ਕ੍ਯੋ ਜੁਧ ਕਰਤ ਹੋ ਭਾਈ ॥
tum kayo judh karat ho bhaaee |

ಸಹೋದರರೇ! ನೀವು ಯಾಕೆ ಹೋರಾಡುತ್ತಿದ್ದೀರಿ

ਹਮੈ ਕਹਹੁ ਸਭ ਬ੍ਰਿਥਾ ਸੁਨਾਈ ॥
hamai kahahu sabh brithaa sunaaee |

'ಯಾಕೆ ಜಗಳವಾಡುತ್ತಿದ್ದೀಯ, ನಮಗೆ ಪೂರ್ತಿ ಕಥೆ ಹೇಳು.'

ਦੁਹੂੰਅਨ ਕਹ ਅਬ ਹੀ ਗਹਿ ਲੈਹੈ ॥
duhoonan kah ab hee geh laihai |

(ನೀವು) ಎರಡನ್ನೂ ಹಿಡಿದಿಟ್ಟುಕೊಳ್ಳುವ ಮೂಲಕ

ਲੈ ਕਾਜੀ ਪੈ ਨ੍ਯਾਇ ਚੁਕੈਹੈ ॥੧੮॥
lai kaajee pai nayaae chukaihai |18|

ಅವರು ಇಬ್ಬರನ್ನೂ ಹಿಡಿದು ಪಾದ್ರಿ ಮಧ್ಯಸ್ಥ ಕ್ವಾಜಿಯ ಬಳಿಗೆ ಹೋಗಲು ಹೇಳಿದರು.(18)

ਸੁਨਤ ਬਚਨ ਉਦਿਤ ਠਗ ਭਯੋ ॥
sunat bachan udit tthag bhayo |

ಮಾತು ಕೇಳಿದ ತಕ್ಷಣ ಪುಂಡನು ಸಿದ್ಧನಾದ

ਤਾ ਕਹ ਲੈ ਕਾਜੀ ਪਹ ਗਯੋ ॥
taa kah lai kaajee pah gayo |

ವಂಚಕನು ತಕ್ಷಣ ಒಪ್ಪಿಕೊಂಡನು ಮತ್ತು ಷಾನನ್ನು ತನ್ನೊಂದಿಗೆ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಕ್ವಾಜಿಗೆ ಹೊರಟನು.

ਅਧਿਕ ਦੁਖਿਤ ਹ੍ਵੈ ਦੀਨ ਪੁਕਾਰੋ ॥
adhik dukhit hvai deen pukaaro |

ತುಂಬಾ ದುಃಖ ಮತ್ತು ವಿನಮ್ರತೆಯಿಂದ ಹೇಳಿದರು.

ਕਰਿ ਕਾਜੀ ਤੈ ਨ੍ਯਾਇ ਹਮਾਰੋ ॥੧੯॥
kar kaajee tai nayaae hamaaro |19|

ಬಹಳ ಸಂಕಟದಿಂದ ಅವನು ಕ್ವಾಜಿಯನ್ನು ನ್ಯಾಯವನ್ನು ಮಾಡುವಂತೆ ವಿನಂತಿಸಿದನು.(19)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਤਬ ਲਗਿ ਬਨਿਯਾ ਹ੍ਵੈ ਦੁਖੀ ਇਮਿ ਕਾਜੀ ਸੋ ਬੈਨ ॥
tab lag baniyaa hvai dukhee im kaajee so bain |

ಷಾ ಕೂಡ ಸಂಕಟದಿಂದ ಕ್ವಾಜಿಯನ್ನು ಬೇಡಿಕೊಂಡನು,

ਹਮਰੌ ਕਰੌ ਨਿਯਾਇ ਤੁਮ ਕਹਿਯੋ ਸ੍ਰਵਤ ਜਲ ਨੈਨ ॥੨੦॥
hamarau karau niyaae tum kahiyo sravat jal nain |20|

ಮತ್ತು ಅವರಿಗೆ ಸಂಪೂರ್ಣ ನ್ಯಾಯ ನೀಡುವಂತೆ ಕೇಳಿಕೊಂಡರು.(20)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਸੁਨੁ ਕਾਜੀ ਜੂ ਬਚਨ ਹਮਾਰੇ ॥
sun kaajee joo bachan hamaare |

ಹೇ ಕಾಜಿ! ನಮ್ಮ ಮಾತು ಕೇಳು

ਕਲਾਮੁਲਾ ਕੀ ਆਨਿ ਤਿਹਾਰੇ ॥
kalaamulaa kee aan tihaare |

ನಿಮಗೆ 'ಕಲಾಮುಲಾ' (ದೇವರ ಮಾತುಗಳು, ಅಂದರೆ ಕುರಾನ್) ಮೂಲಕ.

ਖੁਦਾਇ ਸੁਨੌਗੇ ਦਾਦ ਹਮਾਰੋ ॥
khudaae sunauage daad hamaaro |

ದೇವರು ನಮ್ಮ ಮನವಿಯನ್ನು ಕೇಳುತ್ತಾನೆ.

ਹ੍ਵੈਹੌ ਦਾਵਨਗੀਰ ਤੁਹਾਰੋ ॥੨੧॥
hvaihau daavanageer tuhaaro |21|

ನಿಮ್ಮ ಹೋರಾಟವನ್ನು ನಾವು ಹಿಡಿದಿದ್ದೇವೆ. 21.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ದೋಹಿರಾ

ਅਧਿਕ ਦੀਨ ਹ੍ਵੈ ਠਗ ਕਹਿਯੋ ਸੁਨੁ ਕਾਜਿਨ ਕੇ ਰਾਇ ॥
adhik deen hvai tthag kahiyo sun kaajin ke raae |

ಕ್ವಾಜಿ ಆಲಿಸಿ; ಅಲ್ಲಾಹನ ಗೌರವವನ್ನು ಗಮನದಲ್ಲಿಟ್ಟುಕೊಂಡು ನಮ್ಮ ಖಾತೆಗಳನ್ನು ಆಲಿಸಿ.

ਹਮ ਪੁਕਾਰ ਤੁਮ ਪੈ ਕਰੀ ਹਮਰੋ ਕਰੋ ਨ੍ਯਾਇ ॥੨੨॥
ham pukaar tum pai karee hamaro karo nayaae |22|

'ದೇವರೇ, ಸರ್ವಶಕ್ತನು ಎಲ್ಲವನ್ನು ಗ್ರಹಿಸುವವನಾಗಿದ್ದಾನೆ ಮತ್ತು ಆತನು ನಮಗೆ ಅನುಕೂಲ ಮಾಡಿಕೊಡುತ್ತಾನೆ ಎಂದು ಭಾವಿಸುತ್ತೇವೆ.(22)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಚೌಪೇಯಿ

ਤਬ ਕਾਜੀ ਜਿਯ ਨ੍ਯਾਇ ਬਿਚਾਰਿਯੋ ॥
tab kaajee jiy nayaae bichaariyo |

ಆಗ ಖಾಜಿಯವರು ತಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ (ನ್ಯಾಯವನ್ನು ಮಾಡಲು) ಯೋಚಿಸಿದರು.

ਪ੍ਰਗਟ ਸਭਾ ਮੈ ਦੁਹੂੰ ਉਚਾਰਿਯੋ ॥
pragatt sabhaa mai duhoon uchaariyo |

ನಂತರ ಕ್ವಾಜಿಯು ಆಲೋಚಿಸಿ ಸಭೆಯಲ್ಲಿ ಇಬ್ಬರನ್ನೂ ಉದ್ದೇಶಿಸಿ ಮಾತನಾಡಿದರು.