ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 392


ਤ੍ਯਾਗਿ ਗਏ ਨ ਲਈ ਇਨ ਕੀ ਸੁਧਿ ਹੋਤ ਕਛੂ ਮਨਿ ਮੋਹ ਤੁਹਾਰੇ ॥
tayaag ge na lee in kee sudh hot kachhoo man moh tuhaare |

ಬ್ರಜಾದ ಈ ನಿವಾಸಿಗಳೊಂದಿಗೆ ನೀವು ಯಾವುದೇ ಸಂವಹನ ಮಾಡಿಲ್ಲ

ਆਪ ਰਚੇ ਪੁਰ ਬਾਸਿਨ ਸੋ ਇਨ ਕੇ ਸਭ ਪ੍ਰੇਮ ਬਿਦਾ ਕਰਿ ਡਾਰੇ ॥
aap rache pur baasin so in ke sabh prem bidaa kar ddaare |

ನಿಮ್ಮ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಬಾಂಧವ್ಯ ಹುಟ್ಟುವುದಿಲ್ಲವೇ? ನೀವೇ ನಗರದ ನಿವಾಸಿಗಳೊಂದಿಗೆ ಮುಳುಗಿದ್ದೀರಿ ಮತ್ತು ಈ ಜನರ ಎಲ್ಲಾ ಪ್ರೀತಿಯನ್ನು ತ್ಯಜಿಸಿದ್ದೀರಿ

ਤਾ ਤੇ ਨ ਮਾਨ ਕਰੋ ਫਿਰਿ ਆਵਹੁ ਜੀਤਤ ਭੇ ਤੁਮ ਹੂੰ ਹਮ ਹਾਰੇ ॥
taa te na maan karo fir aavahu jeetat bhe tum hoon ham haare |

ಓ ಕೃಷ್ಣಾ! ಈಗ ಹಠ ಮಾಡಬೇಡಿ

ਤਾ ਤੇ ਤਜੋ ਮਥੁਰਾ ਫਿਰਿ ਆਵਹੁ ਹੇ ਸਭ ਗਊਅਨ ਕੇ ਰਖਵਾਰੇ ॥੯੫੨॥
taa te tajo mathuraa fir aavahu he sabh gaooan ke rakhavaare |952|

ಗೋವುಗಳ ರಕ್ಷಕನಾದ ಕೃಷ್ಣನೇ ನೀನು ಗೆದ್ದು ನಾವು ಸೋತಿರುವೆ ಎಂದು ಹೇಳುವುದು ಸರಿಯೇ! ಈಗ ಮಥುರಾ ಬಿಟ್ಟು ಮತ್ತೆ ಇಲ್ಲಿಗೆ ಬಾ.

ਸ੍ਯਾਮ ਚਿਤਾਰ ਕੈ ਸ੍ਯਾਮ ਕਹੈ ਮਨ ਮੈ ਸਭ ਗ੍ਵਾਰਨੀਯਾ ਦੁਖ ਪਾਵੈ ॥
sayaam chitaar kai sayaam kahai man mai sabh gvaaraneeyaa dukh paavai |

ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಸ್ಮರಿಸುತ್ತಾ, ಗೋಪಿಕೆಯರೆಲ್ಲರೂ ನರಳುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಎಂದು ಕವಿ ಹೇಳುತ್ತಾನೆ

ਏਕ ਪਰੈ ਮੁਰਝਾਇ ਧਰਾ ਇਕ ਬਿਯੋਗ ਭਰੀ ਗੁਨ ਬਿਯੋਗ ਹੀ ਗਾਵੈ ॥
ek parai murajhaae dharaa ik biyog bharee gun biyog hee gaavai |

ಪ್ರಜ್ಞೆ ತಪ್ಪಿದ ಮೇಲೆ ಯಾರೋ ಬೇರ್ಪಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ

ਕੋਊ ਕਹੈ ਜਦੁਰਾ ਮੁਖ ਤੇ ਸੁਨਿ ਸ੍ਰਉਨਨ ਬਾਤ ਤਹਾ ਏਊ ਧਾਵੈ ॥
koaoo kahai jaduraa mukh te sun sraunan baat tahaa eaoo dhaavai |

ಯಾರೋ ಬಾಯಿಯಿಂದ 'ಓ ಕೃಷ್ಣಾ' ಎಂದು ಹೇಳುತ್ತಾರೆ ಮತ್ತು (ಮತ್ತೊಬ್ಬ ಗೋಪಿ) ಇದನ್ನು ತನ್ನ ಕಿವಿಗಳಿಂದ ಕೇಳಿ ಓಡಿಹೋಗುತ್ತಾಳೆ.

ਜਉ ਪਿਖਵੈ ਨ ਤਹਾ ਤਿਨ ਕੋ ਸੁ ਕਹੈ ਹਮ ਕੋ ਹਰਿ ਹਾਥਿ ਨ ਆਵੈ ॥੯੫੩॥
jau pikhavai na tahaa tin ko su kahai ham ko har haath na aavai |953|

ಯಾರೋ ಕೃಷ್ಣನ ಹೆಸರನ್ನು ಕೂಗುತ್ತಾ ಅತ್ತ-ಇಲ್ಲಿ ಓಡುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಅವನ ಚಲಿಸುವ ಪಾದಗಳ ಶಬ್ದವನ್ನು ಕಿವಿಯಿಂದ ಕೇಳುತ್ತಾಳೆ ಮತ್ತು ಯಾವಾಗ ಅವನನ್ನು ನೋಡುವುದಿಲ್ಲ, ಅವಳು ಕೃಷ್ಣನಿಗೆ ಸಿಗುತ್ತಿಲ್ಲ ಎಂದು ತನ್ನ ಚಿಂತೆಯ ಸ್ಥಿತಿಯಲ್ಲಿ ಹೇಳುತ್ತಾಳೆ.953.

ਗ੍ਵਾਰਨਿ ਬ੍ਯਾਕੁਲ ਚਿਤ ਭਈ ਹਰਿ ਕੇ ਨਹੀ ਆਵਨ ਕੀ ਸੁਧਿ ਪਾਈ ॥
gvaaran bayaakul chit bhee har ke nahee aavan kee sudh paaee |

ಗೋಪಿಯರು ಬಹಳ ಚಿಂತಿತರಾಗಿದ್ದಾರೆ ಮತ್ತು ಅವರಿಗೆ ಕೃಷ್ಣನ ಬರುವಿಕೆಯ ಯಾವುದೇ ಸುಳಿವು ಇಲ್ಲ

ਬ੍ਯਾਕੁਲ ਹੋਇ ਗਈ ਚਿਤ ਮੈ ਬ੍ਰਿਖਭਾਨ ਸੁਤਾ ਮਨ ਮੈ ਮੁਰਝਾਈ ॥
bayaakul hoe gee chit mai brikhabhaan sutaa man mai murajhaaee |

ಅತೀವ ವೇದನೆಯಲ್ಲಿರುವ ರಾಧಾ ನಿರ್ಜೀವಳಾದಳು

ਜੋ ਬਿਰਥਾ ਮਨ ਬੀਚ ਹੁਤੀ ਸੋਊ ਊਧਵ ਕੇ ਤਿਹ ਪਾਸ ਸੁਨਾਈ ॥
jo birathaa man beech hutee soaoo aoodhav ke tih paas sunaaee |

ಮನಸ್ಸಿನ ಕೆಟ್ಟ ಸ್ಥಿತಿ ಏನು, ಅವರು ಉಧವ್ ಪಾಸ್ ಹೇಳಿದರು.

ਸ੍ਯਾਮ ਨ ਆਵਤ ਹੈ ਤਿਹ ਤੇ ਅਤਿ ਹੀ ਦੁਖ ਭਯੋ ਬਰਨਿਯੋ ਨਹੀ ਜਾਈ ॥੯੫੪॥
sayaam na aavat hai tih te at hee dukh bhayo baraniyo nahee jaaee |954|

ಅವಳ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಏನೆಲ್ಲ ಸಂಕಟವಿದ್ದರೂ ಕೃಷ್ಣನು ಬರುತ್ತಿಲ್ಲವೆಂದು ಉಧವನೊಡನೆ ಮಾತಾಡಿದಳು ಆ ಸಂಕಟ ವರ್ಣನಾತೀತ.೯೫೪.

ਊਧਵ ਉਤਰ ਦੇਤ ਭਯੋ ਅਤਿ ਬਿਯੋਗ ਮਨੇ ਅਪਨੇ ਸੋਊ ਕੈ ਹੈ ॥
aoodhav utar det bhayo at biyog mane apane soaoo kai hai |

ಉಧವನೂ ತುಂಬಾ ಚಿಂತಿತನಾಗಿ, ಗೋಪಿಕೆಯರಲ್ಲಿ ಹೀಗೆ ಮಾತಾಡಿದನು

ਗ੍ਵਾਰਨਿ ਕੇ ਮਨ ਮਧਿ ਬਿਖੈ ਕਬਿ ਸ੍ਯਾਮ ਕਹੈ ਜੋਊ ਬਾਤ ਰੁਚੈ ਹੈ ॥
gvaaran ke man madh bikhai kab sayaam kahai joaoo baat ruchai hai |

ನಿರ್ಭೀತ ಕೃಷ್ಣ ಕೆಲವೇ ದಿನಗಳಲ್ಲಿ ಅವರನ್ನು ಭೇಟಿಯಾಗಲಿದ್ದಾನೆ

ਥੋਰੇ ਹੀ ਦ੍ਰਯੋਸਨ ਮੈ ਮਿਲਿ ਹੈ ਜਿਹ ਕੇ ਉਰ ਮੈ ਨ ਕਛੂ ਭ੍ਰਮ ਭੈ ਹੈ ॥
thore hee drayosan mai mil hai jih ke ur mai na kachhoo bhram bhai hai |

ಯೋಗಿಯಂತೆ ಆಗು ಮತ್ತು ಅವನ ಧ್ಯಾನ ಮಾಡು

ਜੋਗਿਨ ਹੋਇ ਜਪੋ ਹਰਿ ਕੋ ਮੁਖ ਮਾਗਹੁਗੀ ਤੁਮ ਸੋ ਬਰੁ ਦੈ ਹੈ ॥੯੫੫॥
jogin hoe japo har ko mukh maagahugee tum so bar dai hai |955|

ನೀವು ಅವನನ್ನು ಕೇಳುವ ಯಾವುದೇ ವರವನ್ನು ಅವನು ನಿಮಗೆ ನೀಡುತ್ತಾನೆ.955.

ਉਨ ਦੈ ਇਮ ਊਧਵ ਗ੍ਯਾਨ ਚਲਿਯੋ ਚਲਿ ਕੈ ਜਸੁਧਾ ਪਤਿ ਪੈ ਸੋਊ ਆਯੋ ॥
aun dai im aoodhav gayaan chaliyo chal kai jasudhaa pat pai soaoo aayo |

ಗೋಪಿಕೆಯರೊಡನೆ ವಿವೇಕದ ಮಾತುಗಳನ್ನಾಡಿದ ನಂತರ ಉಧವ ನಂದನನ್ನು ಭೇಟಿಯಾಗಲು ಬಂದನು

ਆਵਤ ਹੀ ਜਸੁਧਾ ਜਸੁਧਾ ਪਤਿ ਪਾਇਨ ਊਪਰ ਸੀਸ ਝੁਕਾਯੋ ॥
aavat hee jasudhaa jasudhaa pat paaein aoopar sees jhukaayo |

ಯಶೋದೆ ಮತ್ತು ನಂದ ಇಬ್ಬರೂ ಅವರ ಪಾದಗಳಿಗೆ ತಲೆಬಾಗಿ ನಮಸ್ಕರಿಸಿದರು

ਸ੍ਯਾਮ ਹੀ ਸ੍ਯਾਮ ਸਦਾ ਕਹੀਯੋ ਕਹਿ ਕੈ ਇਹ ਮੋ ਪਹਿ ਕਾਨ੍ਰਹ ਪਠਾਯੋ ॥
sayaam hee sayaam sadaa kaheeyo keh kai ih mo peh kaanrah patthaayo |

ಉಧವನು ಅವರಿಗೆ, ""ಭಗವಂತನ ನಾಮಸ್ಮರಣೆಯ ಬಗ್ಗೆ ನಿಮಗೆ ಉಪದೇಶಿಸಲು ಕೃಷ್ಣನು ನನ್ನನ್ನು ನಿಮ್ಮ ಬಳಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದ್ದಾನೆ.

ਯੌ ਕਹਿ ਕੈ ਰਥ ਪੈ ਚੜ ਕੈ ਰਥ ਕੋ ਮਥੁਰਾ ਹੀ ਕੀ ਓਰਿ ਚਲਾਯੋ ॥੯੫੬॥
yau keh kai rath pai charr kai rath ko mathuraa hee kee or chalaayo |956|

ಹೀಗೆ ಹೇಳುತ್ತಾ ಉಧವ ತನ್ನ ರಥದ ಮೇಲೆ ಕುಳಿತು ಮತ್ತೂರಕ್ಕೆ ಹೊರಟನು.956.

ਊਧਵ ਬਾਚ ਕਾਨ੍ਰਹ ਜੂ ਸੋ ॥
aoodhav baach kaanrah joo so |

ಕೃಷ್ಣನನ್ನು ಉದ್ದೇಶಿಸಿ ಉಧವನ ಮಾತು:

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

ಸ್ವಯ್ಯ

ਆਇ ਤਬੈ ਮਥੁਰਾ ਪੁਰ ਮੈ ਬਲਿਰਾਮ ਅਉ ਸ੍ਯਾਮ ਕੇ ਪਾਇ ਪਰਿਯੋ ॥
aae tabai mathuraa pur mai baliraam aau sayaam ke paae pariyo |

(ಉದವ) ನಂತರ ಮಥುರಾ ನಗರಕ್ಕೆ ಬಂದು ಬಲರಾಮ ಮತ್ತು ಕೃಷ್ಣನ ಪಾದಗಳಿಗೆ ಬಿದ್ದನು.

ਕਹਿਯੋ ਜੋ ਤੁਮ ਮੋ ਕਹਿ ਕੈ ਪਠਿਯੋ ਤਿਨ ਸੋ ਇਹ ਭਾਤਿ ਹੀ ਸੋ ਉਚਰਿਯੋ ॥
kahiyo jo tum mo keh kai patthiyo tin so ih bhaat hee so uchariyo |

ಮಥುರಾ ತಲುಪಿದ ನಂತರ, ಉಧವ ಕೃಷ್ಣ ಮತ್ತು ಬಲರಾಮರ ಪಾದಗಳಿಗೆ ನಮಸ್ಕರಿಸಿ, "ಓ ಕೃಷ್ಣಾ! ನೀನು ಏನು ಹೇಳಬೇಕೆಂದು ಕೇಳಿದ್ದೀಯೋ, ಅದರಂತೆ ಮಾಡಿದ್ದೇನೆ