ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1256


ਦੇਗ ਤੇਗ ਕੋ ਜਾਹਿ ਭਰੋਸਾ ॥
deg teg ko jaeh bharosaa |

ಇವರಲ್ಲಿ ಡೆಗ್ ಮತ್ತು ಟೆಗ್ (ಹೆಚ್ಚು) ವಿಶ್ವಾಸ ಹೊಂದಿದ್ದರು.

ਸੁਘਨਾ ਵਤੀ ਸੁਤਾ ਇਕ ਤਾ ਕੀ ॥
sughanaa vatee sutaa ik taa kee |

ಅವರಿಗೆ ಸುಘ್ನಾ ವತಿ ಎಂಬ ಮಗಳಿದ್ದಳು.

ਰੋਸਨ ਭਯੋ ਜੋਤਿ ਸਸਿ ਵਾ ਕੀ ॥੨॥
rosan bhayo jot sas vaa kee |2|

ಚಂದ್ರನು ತನ್ನ ಬೆಳಕಿನಿಂದ ಮಾತ್ರ ಬೆಳಗುತ್ತಿದ್ದನು. 2.

ਇਕ ਦਿਨ ਨਿਕਸਾ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਸਿਕਾਰਾ ॥
eik din nikasaa nripat sikaaraa |

ಒಂದು ದಿನ ರಾಜನು ಬೇಟೆಯಾಡಲು ಹೊರಟನು.

ਲਏ ਸ੍ਵਾਨ ਸੀਚਾਨ ਹਜਾਰਾ ॥
le svaan seechaan hajaaraa |

(ಅವನು ತನ್ನೊಂದಿಗೆ ಕರೆದುಕೊಂಡು ಹೋದನು) ಸಾವಿರಾರು ನಾಯಿಗಳು, ಗಿಡುಗಗಳು,

ਚੀਤਾ ਔਰ ਜਾਰਿਯਨ ਲੀਨੇ ॥
cheetaa aauar jaariyan leene |

ಚಿತ್ರಗಳು, ಜ್ಯಾರಿ (ಮಶಾಲ್ಚಿ),

ਸ੍ਰਯਾਹ ਗੋਸ ਨਹਿ ਜਾਹਿ ਸੁ ਚੀਨੇ ॥੩॥
srayaah gos neh jaeh su cheene |3|

ಮತ್ತು ಸಿಯಾ ಗೋಶ್ ಅವರನ್ನು ಲೆಕ್ಕಿಸಲಾಗುವುದಿಲ್ಲ. 3.

ਲਗਰ ਝਗਰ ਜੁਰਰਾ ਅਰੁ ਬਾਜਾ ॥
lagar jhagar juraraa ar baajaa |

ಲಾಗರ್, ಝಗರ್, ಜುರ್ರಾ, ಬಾಜ್,

ਬਹਰੀ ਕੁਹੀ ਸਿਚਾਨ ਸਮਾਜਾ ॥
baharee kuhee sichaan samaajaa |

ಬಹಿರಿ, ಕುಹಿ ಇತ್ಯಾದಿ ಬೇಟೆಯಾಡುವ ಪಕ್ಷಿಗಳು (ಜೊತೆಗೆ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋಗಲಾಗಿದೆ).

ਬਾਸੇ ਔਰ ਬਸੀਨੈ ਘਨੀ ॥
baase aauar baseenai ghanee |

(ಇವುಗಳಲ್ಲದೆ) ಅನೇಕ ಬಾಷ್‌ಗಳು, ಬೇಸಿನ್‌ಗಳು,

ਚਿਪਕ ਧੂਤਿਯੈ ਜਾਹਿ ਨ ਗਨੀ ॥੪॥
chipak dhootiyai jaeh na ganee |4|

ಲೆಕ್ಕಕ್ಕೆ ಸಿಗದ ಸ್ಟಿಕ್ಕರ್, ಕ್ಯಾಂಡಲ್ ಇತ್ಯಾದಿಗಳನ್ನೂ ತೆಗೆದುಕೊಂಡು ಹೋದರು. 4.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਤਨ ਖੇਲ ਸਿਕਾਰਾ ॥
bhaat bhaat tan khel sikaaraa |

ಅವರು ವಿವಿಧ ವಿಷಯಗಳಿಗೆ ಬಲಿಯಾದವರು

ਅਧਿਕ ਮ੍ਰਿਗਨ ਕਹ ਖੇਦਿ ਪਛਾਰਾ ॥
adhik mrigan kah khed pachhaaraa |

ಮತ್ತು ಅನೇಕ ಜಿಂಕೆಗಳನ್ನು ಜಯಿಸಿದನು.

ਤਬ ਲਗਿ ਦ੍ਰਿਸਟਿ ਬਰਾਹਿਕ ਆਯੋ ॥
tab lag drisatt baraahik aayo |

ಆಗ ಅವನ ಕಣ್ಣಿಗೆ ಒಂದು ಹಂದಿ ಕಾಣಿಸಿತು.

ਤਿਹ ਪਾਛੇ ਤਿਹ ਤੁਰੰਗ ਧਵਾਯੋ ॥੫॥
tih paachhe tih turang dhavaayo |5|

ಅವನು ಅವನ ಹಿಂದೆ ಕುದುರೆಯನ್ನು ಓಡಿಸಿದನು. 5.

ਜਾਤ ਭਯੋ ਤਾਹੀ ਕੇ ਦੇਸਾ ॥
jaat bhayo taahee ke desaa |

ಅವನು ಗಾಳಿಯ ವೇಗದಲ್ಲಿ ಕುದುರೆಯನ್ನು ಓಡಿಸಿದನು

ਹਾਕਿ ਤੁਰੰਗ ਪਵਨ ਕੇ ਭੇਸਾ ॥
haak turang pavan ke bhesaa |

ಅವರು ಅದೇ (ಸುಘ್ನ ವತಿ) ದೇಶವನ್ನು ತಲುಪಿದರು.

ਸੁਘਨਾ ਵਤੀ ਲਖਾ ਜਬ ਤਾ ਕੌ ॥
sughanaa vatee lakhaa jab taa kau |

ಸುಘ್ನಾ ವತಿ ಅವರನ್ನು ನೋಡಿದಾಗ

ਲਯੋ ਬੁਲਾਇ ਤਹੀ ਤੇ ਵਾ ਕੌ ॥੬॥
layo bulaae tahee te vaa kau |6|

ಆದ್ದರಿಂದ ಅಲ್ಲಿಂದ (ಅವನು) ಆ ರಾಜನನ್ನು ಕರೆದನು. 6.

ਧੌਲਰ ਤਰ ਕਮੰਦ ਲਰਕਾਈ ॥
dhaualar tar kamand larakaaee |

ಅರಮನೆಯ ಕೆಳಗೆ ನೇತಾಡುವ ಬಿಲ್ಲು

ਲਯੋ ਤਿਸੌ ਤਿਹ ਪੈਡ ਚੜਾਈ ॥
layo tisau tih paidd charraaee |

ಮತ್ತು ಆ ಮೂಲಕ ಅವನನ್ನು (ಮೇಲಕ್ಕೆ) ಕರೆದೊಯ್ದರು.

ਕਾਮ ਭੋਗ ਅਤਿ ਰੁਚ ਕਰਿ ਮਾਨਾ ॥
kaam bhog at ruch kar maanaa |

ಅವಳನ್ನು ಉತ್ಸಾಹದಿಂದ ಪ್ರೀತಿಸಿದೆ,

ਭੇਦ ਦੂਸਰੇ ਮਨੁਖ ਨ ਜਾਨਾ ॥੭॥
bhed doosare manukh na jaanaa |7|

(ಯಾರ) ರಹಸ್ಯವು ಬೇರೆ ಯಾವ ಮಾನವರಿಗೂ ತಿಳಿದಿರಲಿಲ್ಲ.7.

ਤਬ ਤਿਹ ਪਿਤ ਯੌ ਹ੍ਰਿਦੈ ਬਿਚਾਰਾ ॥
tab tih pit yau hridai bichaaraa |

ಆಗ ಅವನ ತಂದೆ ತನ್ನ ಹೃದಯದಲ್ಲಿ ಹೀಗೆ ಯೋಚಿಸಿದನು

ਨਿਜੁ ਰਾਨੀ ਕੇ ਸਾਥ ਉਚਾਰਾ ॥
nij raanee ke saath uchaaraa |

ಮತ್ತು ತನ್ನ ರಾಣಿಗೆ ಹೇಳಿದರು

ਹਮ ਤੁਮ ਆਉ ਸੁਤਾ ਕੇ ਜਾਹੀ ॥
ham tum aau sutaa ke jaahee |

ನೀನು ಮತ್ತು ನಾನು (ಇಬ್ಬರೂ) ಮಗಳ ಮನೆಗೆ ಹೋಗೋಣ ಎಂದು.

ਦੁਹਿਤਾ ਹੋਇ ਖੁਸੀ ਮਨ ਮਾਹੀ ॥੮॥
duhitaa hoe khusee man maahee |8|

ಮಗಳು ತನ್ನ ಹೃದಯದಲ್ಲಿ ಬಹಳ ಸಂತೋಷಪಡುತ್ತಾಳೆ (ನಾವು ಬರುವುದನ್ನು ನೋಡಿ). 8.

ਤਬ ਵੈ ਦੋਊ ਸੁਤਾ ਕੇ ਗਏ ॥
tab vai doaoo sutaa ke ge |

ನಂತರ ಇಬ್ಬರೂ ಮಗಳ ಮನೆಗೆ ಹೋದರು.

ਤਾ ਕੇ ਪ੍ਰਾਪਤਿ ਦ੍ਵਾਰ ਪਰ ਭਏ ॥
taa ke praapat dvaar par bhe |

ಮತ್ತು ಅವನ ಬಾಗಿಲು ತಲುಪಿತು.

ਸੁਘਨਾ ਵਤੀ ਤਿਹ ਲਖਿ ਦੁਖ ਪਾਯੋ ॥
sughanaa vatee tih lakh dukh paayo |

ಸುಘ್ನಾ ವತಿ ಅವರನ್ನು ನೋಡಿ ಬಹಳ ದುಃಖವಾಯಿತು.

ਅਧਿਕ ਅਸਰਫੀ ਕਾਢਿ ਮੰਗਾਯੋ ॥੯॥
adhik asarafee kaadt mangaayo |9|

(ಆಗ ಅವನು) ಅನೇಕ ಮಹನೀಯರನ್ನು ಕರೆದನು. 9.

ਔਰ ਅਧਿਕ ਤਿਨ ਅਤਿਥ ਬੁਲਾਏ ॥
aauar adhik tin atith bulaae |

ಅವರು ಅನೇಕ ಸಂತರನ್ನು ಕರೆದರು

ਏਕ ਏਕ ਦੈ ਮੁਹਰ ਪਠਾਏ ॥
ek ek dai muhar patthaae |

ಮತ್ತು ಒಂದೊಂದಾಗಿ ಮುದ್ರೆ ನೀಡಿದರು.

ਤਿਨ ਕੇ ਮਾਹਿ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਕਰ ਮੰਗਨਾ ॥
tin ke maeh nripat kar manganaa |

ಅವರಲ್ಲಿರುವ ರಾಜನನ್ನು ಭಿಕ್ಷುಕನನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿ

ਦੈ ਸਤ ਮੁਹਰ ਨਿਕਾਰਿਯੋ ਅੰਗਨਾ ॥੧੦॥
dai sat muhar nikaariyo anganaa |10|

(ಅವನು) ಏಳು (ನೂರು) ಮುದ್ರೆಗಳನ್ನು ಕೊಟ್ಟು ಅಂಗಳದಿಂದ ತೆಗೆದನು. 10.

ਮੁਰ ਪਰਵਾਰ ਲਖ੍ਯੋ ਇਨ ਰਾਜਾ ॥
mur paravaar lakhayo in raajaa |

(ಅವನ ತಂದೆ) ಇದು ನನ್ನ ಕುಟುಂಬಕ್ಕೆ ಸೇರಿದೆ ಎಂದು ರಾಜನು ಭಾವಿಸಿದನು.

ਏਤੋ ਦਯੋ ਦਰਬ ਬਿਨੁ ਕਾਜਾ ॥
eto dayo darab bin kaajaa |

ಯಾವ ಕೆಲಸವನ್ನೂ ಮಾಡದೆ (ಅವನು) ಅಷ್ಟು ಹಣವನ್ನು ದಾನ ಮಾಡಿದ್ದಾನೆ (ಅಂದರೆ - ನನ್ನ ತಲೆಯಿಂದ ಬಂದ ಸಂತೋಷದಲ್ಲಿ ಅದನ್ನು ಕೊಟ್ಟಿದ್ದಾನೆ).

ਤਾ ਤੇ ਦੁਗੁਨ ਤਵਨ ਕਹ ਦਯੋ ॥
taa te dugun tavan kah dayo |

ಆದ್ದರಿಂದ ಅವನು ಅವನಿಗೆ ದುಪ್ಪಟ್ಟು (ಹಣ) ಕೊಟ್ಟನು.

ਭੇਦ ਅਭੇਦ ਨ ਜਾਨਤ ਭਯੋ ॥੧੧॥
bhed abhed na jaanat bhayo |11|

ಮತ್ತು ಅವರು ವ್ಯತ್ಯಾಸವನ್ನು ಅರ್ಥಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ. 11.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਰਾਜ ਸੁਤਾ ਪਿਯ ਮਿਤ੍ਰ ਕੌ ਇਹ ਛਲ ਅਤਿਥ ਬਨਾਇ ॥
raaj sutaa piy mitr kau ih chhal atith banaae |

ರಾಜ್ ಕುಮಾರಿ (ತನ್ನ) ಆತ್ಮೀಯ ಸ್ನೇಹಿತನನ್ನು ಉಪಾಯದಿಂದ ಸಂತನನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿದಳು

ਦੈ ਅਸਰਫੀ ਨਿਕਾਰਿਯੋ ਭੇਦ ਨ ਜਾਨਾ ਰਾਇ ॥੧੨॥
dai asarafee nikaariyo bhed na jaanaa raae |12|

ಮತ್ತು ಅಶ್ರಫ್ ಅವರಿಗೆ ಕೊಟ್ಟು ತೆಗೆದರು. ರಾಜನಿಗೆ ಈ ರಹಸ್ಯ ಅರ್ಥವಾಗಲಿಲ್ಲ. 12.

ਮਨ ਮਾਨਤ ਕੋ ਭੋਗ ਕਰਿ ਪਿਤ ਅਰੁ ਮਾਤ ਦਿਖਾਇ ॥
man maanat ko bhog kar pit ar maat dikhaae |

ಮನಸೋ ಇಚ್ಛೆ ಔತಣ ಮಾಡಿ ತಂದೆ ತಾಯಿಗೆ ತೋರಿಸಿದರು.

ਇਹ ਛਲ ਸੌ ਕਾਢਾ ਤਿਸੈ ਕਿਨਹੂੰ ਨ ਗਹਿਯੋ ਬਨਾਇ ॥੧੩॥
eih chhal sau kaadtaa tisai kinahoon na gahiyo banaae |13|

(ಆದರೆ ಯಾರೂ ಅವನನ್ನು ಹಿಡಿಯಲು ಸಾಧ್ಯವಾಗಲಿಲ್ಲ) ಅವನನ್ನು ಮೋಸಗೊಳಿಸುವ ಮೂಲಕ. 13.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਤੀਨ ਸੌ ਸਾਤ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੩੦੭॥੫੮੮੫॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade teen sau saat charitr samaapatam sat subham sat |307|5885|afajoon|

ಶ್ರೀ ಚರಿತ್ರೋಪಾಖ್ಯಾನ ತ್ರಯ ಚರಿತ್ರದ ಮಂತ್ರಿ ಭೂಪ ಸಂಬದವರ 307ನೇ ಚರಿತ್ರದ ಸಮಾರೋಪ ಇಲ್ಲಿದೆ, ಎಲ್ಲವೂ ಶುಭ.307.5885. ಹೋಗುತ್ತದೆ

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਕੋਚ ਬਿਹਾਰ ਸਹਿਰ ਜਹ ਬਸੈ ॥
koch bihaar sahir jah basai |

ಬಿಹಾರದ ಕೂಚ್ (ಕೂಚ್) ನಗರವು ಎಲ್ಲಿ ವಾಸಿಸುತ್ತಿತ್ತು,

ਅਮਰਾਵਤੀ ਪੁਰੀ ਕਹ ਹਸੈ ॥
amaraavatee puree kah hasai |

ಅಮರಾವತಿ (ಇಂದ್ರ) ಪುರಿಯನ್ನು ನೋಡಿ (ನೋಡಿ) ನಗುತ್ತಿದ್ದರು.

ਬ੍ਰਿਧ ਕੇਤੁ ਤਿਹ ਭੂਪ ਭਨਿਜੈ ॥
bridh ket tih bhoop bhanijai |

ಅಲ್ಲಿ ಬೃದ ಕೇತು ರಾಜನೆಂದು ಹೇಳಲಾಯಿತು.

ਕੋ ਰਾਜਾ ਪਟਤਰ ਤਿਹ ਦਿਜੈ ॥੧॥
ko raajaa pattatar tih dijai |1|

ನಾವು ಅವನನ್ನು ಯಾವ ರಾಜನೊಂದಿಗೆ ಹೋಲಿಸಬೇಕು (ಅಂದರೆ - ಅವನಂತೆ ಇನ್ನೊಬ್ಬ ರಾಜ ಇರಲಿಲ್ಲ) 1.

ਸ੍ਰੀ ਫੁਟ ਬੇਸਰਿ ਦੇ ਤਹ ਦਾਰਾ ॥
sree futt besar de tah daaraa |

ಅವರ ಪತ್ನಿಯ ಹೆಸರು ಶ್ರೀ ಫುಟ್ ಬೆಸರಿ ದೇ (ದೇಯಿ).

ਜਿਹ ਸਮ ਦੇਵ ਨ ਦੇਵ ਕੁਮਾਰਾ ॥
jih sam dev na dev kumaaraa |

ಅವರಂತೆ ತ್ರಿ ಅಥವಾ ದೇವಕುಮಾರಿ (ಯಾರೂ) ಇರಲಿಲ್ಲ.

ਤਾ ਕੋ ਜਾਤ ਨ ਰੂਪ ਉਚਾਰਾ ॥
taa ko jaat na roop uchaaraa |

ಅವನ ರೂಪವನ್ನು ವರ್ಣಿಸಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.

ਦਿਵਸ ਭਯੋ ਤਾ ਤੇ ਉਜਿਯਾਰਾ ॥੨॥
divas bhayo taa te ujiyaaraa |2|

ಅವನಿಂದ ದಿನವೂ ಬೆಳಕು ಸಿಗುತ್ತಿತ್ತು. 2.

ਹਾਜੀ ਰਾਇ ਤਹਾ ਖਤਿਰੇਟਾ ॥
haajee raae tahaa khatirettaa |

ಹಾಜಿ ರೈ ಎಂಬ ವ್ಯಕ್ತಿ ಇದ್ದ.

ਇਸਕ ਮੁਸਕ ਕੇ ਸਾਥ ਲਪੇਟਾ ॥
eisak musak ke saath lapettaa |

(ಅವನು) ಸಂಪೂರ್ಣವಾಗಿ ಪ್ರೀತಿಯಲ್ಲಿ ಮುಳುಗಿದ್ದನು.

ਤਾ ਕੀ ਜਾਤ ਨ ਪ੍ਰਭਾ ਉਚਾਰੀ ॥
taa kee jaat na prabhaa uchaaree |

ಅವರ ತೇಜಸ್ಸು ಹೊಗಳುವಂತಿಲ್ಲ.

ਫੂਲਿ ਰਹੀ ਜਾਨੁਕ ਫੁਲਵਾਰੀ ॥੩॥
fool rahee jaanuk fulavaaree |3|

(ಅದು ಹೀಗಿದೆ) ಹೂವು ಅರಳುತ್ತಿರುವಂತೆ. 3.

ਸ੍ਰੀ ਫੁਟ ਬੇਸਰਿ ਦੇ ਤਿਹ ਲਹਾ ॥
sree futt besar de tih lahaa |

ಶ್ರೀ ಫುಟ್ ಬೇಸರಿ ದೇಯಿ ಅವರನ್ನು ನೋಡಿದರು

ਇਹ ਬਿਧਿ ਚਿਤ ਅਪਨੇ ਮਹਿ ਕਹਾ ॥
eih bidh chit apane meh kahaa |

ಮತ್ತು ಅವನ ಮನಸ್ಸಿನಲ್ಲಿ ಹೀಗೆ ಹೇಳಿದನು,

ਕੈ ਅਬ ਮਰੌ ਕਟਾਰੀ ਹਨਿ ਕੈ ॥
kai ab marau kattaaree han kai |

ಒಂದೋ ನಾನು ಈಗ ಚೂರಿಯಿಂದ ಇರಿದು ಸಾಯುತ್ತೇನೆ,

ਕੈ ਇਹ ਭਜੌ ਆਜੁ ਬਨਿ ਠਨਿ ਕੈ ॥੪॥
kai ih bhajau aaj ban tthan kai |4|

ಅಥವಾ ಇಂದು ನಾನು ಅದನ್ನು ಪ್ರೀತಿಸುತ್ತೇನೆ. 4.

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

ಉಭಯ:

ਮਸਿ ਭੀਜਤ ਤਿਹ ਬਦਨ ਪਰ ਅਤਿ ਸੁੰਦਰ ਸਰਬੰਗ ॥
mas bheejat tih badan par at sundar sarabang |

ಅವರ ಮುಖದ ಮೇಲೆ ಅವರ ಮೀಸೆ ಚಿಗುರುತ್ತಿತ್ತು ('ಬದನ್') ಮತ್ತು ಅವರ ಸಂಪೂರ್ಣ ದೇಹವು ಸುಂದರವಾಗಿತ್ತು.

ਕਨਕ ਅਵਟਿ ਸਾਚੇ ਢਰਿਯੋ ਲੂਟੀ ਪ੍ਰਭਾ ਅਨੰਗ ॥੫॥
kanak avatt saache dtariyo loottee prabhaa anang |5|

ಚಿನ್ನವನ್ನು ಕರಗಿಸಿ ಅಚ್ಚು ಮಾಡಿ ನಾಣ್ಯವನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿ ಕಾಮದೇವನ ಸೌಂದರ್ಯವನ್ನು ದೋಚಲಾಗಿದೆ.5.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

ಇಪ್ಪತ್ತನಾಲ್ಕು:

ਸੁਘਰਿ ਸਹਚਰੀ ਤਹਾ ਪਠਾਈ ॥
sughar sahacharee tahaa patthaaee |

(ರಾಣಿ) ಒಬ್ಬ ಬುದ್ಧಿವಂತ ಮಹಿಳೆಯನ್ನು ಅಲ್ಲಿಗೆ ಕಳುಹಿಸಿದಳು.

ਛਲ ਸੌ ਤਾਹਿ ਤਹਾ ਲੈ ਆਈ ॥
chhal sau taeh tahaa lai aaee |

(ಅವಳು) ಅವನನ್ನು ಉಪಾಯದಿಂದ ಅಲ್ಲಿಗೆ ಕರೆತಂದಳು.

ਜਬ ਤਿਹ ਹਾਥ ਚਲਾਯੋ ਰਾਨੀ ॥
jab tih haath chalaayo raanee |

ರಾಣಿ ಅವನತ್ತ ಕೈ ಚಾಚಿದಾಗ,

ਹਾਜੀ ਰਾਇ ਬਾਤ ਨਹਿ ਮਾਨੀ ॥੬॥
haajee raae baat neh maanee |6|

ಹಾಗಾಗಿ ಹಾಜಿ ರೈ (ಅವರ ಮಾತು) ಕೇಳಲಿಲ್ಲ. 6.

ਅਬਲਾ ਕੋਟਿ ਜਤਨ ਕਰਿ ਹਾਰੀ ॥
abalaa kott jatan kar haaree |

ಅಬ್ಲಾ ಕಷ್ಟಪಟ್ಟು ಸೋತರು.

ਕ੍ਯੋਹੂੰ ਨ ਭਜੀ ਤਾਹਿ ਨ੍ਰਿਪ ਨਾਰੀ ॥
kayohoon na bhajee taeh nrip naaree |

ಆದರೆ ಅದೇಕೋ ಅವನು ರಾಣಿಯನ್ನು ಪ್ರೀತಿಸಲಿಲ್ಲ.