ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1399


ਬ ਦੁਜ਼ਦੀ ਮਤਾਰਾ ਨ ਆਲੂਦਹ ਦਸਤ ॥
b duzadee mataaraa na aaloodah dasat |

'(ಅವನು) ಕದ್ದ ಮಾಲುಗಳನ್ನು ನಿರ್ವಹಿಸುವುದಿಲ್ಲ,

ਬ ਖ਼ੁਰਸ਼ੇ ਹਰਾਮੋ ਕੁਸ਼ਾਯਦ ਨ ਦਸਤ ॥੩੪॥
b khurashe haraamo kushaayad na dasat |34|

ಏಕೆಂದರೆ ಅವನು ಇತರರ ವಸ್ತುಗಳನ್ನು ಹಿಡಿಯಲು ತನ್ನ ಕೈಗಳನ್ನು ಚಾಚಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.(34)

ਬ ਖ਼ੁਦ ਦਸਤ ਖ਼ਾਹੰਦ ਨ ਗੀਰੰਦ ਮਾਲ ॥
b khud dasat khaahand na geerand maal |

'(ಅವನು) ಇತರ ಜನರ ಪರಿಣಾಮಗಳನ್ನು ಮುಟ್ಟಲು ಬಯಸುವುದಿಲ್ಲ,

ਨ ਰਇਯਤ ਖ਼ਰਾਸ਼ੀ ਨ ਆਜਜ਼ ਜ਼ਵਾਲ ॥੩੫॥
n reiyat kharaashee na aajaz zavaal |35|

ಅವನು ತನ್ನ ವಿಷಯಕ್ಕೆ ತೊಂದರೆ ಕೊಡುವುದಿಲ್ಲ ಮತ್ತು ಬಡವರು ತುಳಿಯುವುದಿಲ್ಲ.(35)

ਦਿਗ਼ਰ ਜ਼ਨ ਨ ਖ਼ੁਦ ਦਸਤ ਅੰਦਾਖ਼ਤਨ ॥
digar zan na khud dasat andaakhatan |

'ಅವನು ಇತರ ವ್ಯಕ್ತಿಯ ಮಹಿಳೆಯನ್ನು ತಪ್ಪಾಗಿ ನಡೆಸುವುದಿಲ್ಲ,

ਰਈਯਤ ਖ਼ੁਲਾਸਹ ਨ ਬਰ ਤਾਖ਼ਤਨ ॥੩੬॥
reeyat khulaasah na bar taakhatan |36|

ಅಥವಾ ಅವನು ತನ್ನ ವಿಷಯದ ಸ್ವಾತಂತ್ರ್ಯವನ್ನು ಉಲ್ಲಂಘಿಸುವುದಿಲ್ಲ.(36)

ਬਖ਼ੁਦ ਦਸਤ ਰਿਸ਼ਵਤ ਨ ਆਲੂਦਹ ਕਰਦ ॥
bakhud dasat rishavat na aaloodah karad |

'ಲಂಚ ಪಡೆದು ತನ್ನ ಕೈಗಳನ್ನು ಅಶುದ್ಧಗೊಳಿಸಿಕೊಳ್ಳುವುದಿಲ್ಲ.

ਕਿ ਅਜ਼ ਸ਼ਾਹਿ ਦੁਸ਼ਮਨ ਬਰਾਵੁਰਦ ਗਰਦ ॥੩੭॥
ki az shaeh dushaman baraavurad garad |37|

ಬದಲಿಗೆ ರಾಜನ ವೈರಿಗಳನ್ನು ಮಣ್ಣಾಗಿಸಲು ಅವರನ್ನು ಬೆಳೆಸುತ್ತಾನೆ.(37)

ਨ ਜਾਏ ਅਦੂਰਾ ਦਿਹਦ ਵਕਤ ਜੰਗ ॥
n jaae adooraa dihad vakat jang |

ಕಾಡಿನಲ್ಲಿ ಅವನು ಶತ್ರುಗಳಿಗೆ ಅವಕಾಶ ನೀಡುವುದಿಲ್ಲ.

ਬੁਬਾਰਸ਼ ਦਿਹਦ ਤੇਗ਼ ਤਰਕਸ਼ ਖ਼ਤੰਗ ॥੩੮॥
bubaarash dihad teg tarakash khatang |38|

'ಬಾಣಗಳನ್ನು ಎಸೆದು ಕತ್ತಿಯನ್ನು ಝಳಪಿಸುತ್ತಾ.(38)

ਨ ਰਾਮਸ਼ ਦਿਹਦ ਅਸਪ ਰਾ ਵਕਤ ਕਾਰ ॥
n raamash dihad asap raa vakat kaar |

"ಕ್ರಿಯೆಯ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಅವನು ಕುದುರೆಗಳನ್ನು ವಿಶ್ರಾಂತಿ ಮಾಡಲು ಬಿಡುವುದಿಲ್ಲ,

ਨ ਜਾਯਸ਼ ਅਦੂਰਾ ਦਿਹਦ ਦਰ ਦਿਯਾਰ ॥੩੯॥
n jaayash adooraa dihad dar diyaar |39|

ಮತ್ತು ಶತ್ರು ದೇಶವನ್ನು ಪ್ರವೇಶಿಸಲು ಬಿಡುವುದಿಲ್ಲ.(39)

ਕਿ ਬੇ ਦਸਤ ਓ ਹਸਤ ਗੋ ਪੁਰ ਹੁਨਰ ॥
ki be dasat o hasat go pur hunar |

'ಕೈಗಳಿಲ್ಲದವನು ನಿಷ್ಕಳಂಕ,

ਬ ਆਲੂਦਗੀ ਦਰ ਨ ਬਸਤਨ ਕਮਰ ॥੪੦॥
b aaloodagee dar na basatan kamar |40|

ಏಕೆಂದರೆ ಅವನು ಕೆಟ್ಟ ಕಾರ್ಯಗಳನ್ನು ಮಾಡಲಾರನು.(40)

ਨ ਗੋਯਦ ਕਸੇ ਬਦ ਸੁਖ਼ਨ ਜ਼ੀਂ ਜ਼ੁਬਾਨ ॥
n goyad kase bad sukhan zeen zubaan |

'ನಾಲಿಗೆಯನ್ನು ಬಳಸದವನು (ಋಣಾತ್ಮಕವಾಗಿ),

ਕਿ ਓ ਬੇ ਜ਼ੁਬਾਨਸਤ ਜ਼ਾਹਰ ਜਹਾਨ ॥੪੧॥
ki o be zubaanasat zaahar jahaan |41|

ಆ ನಾಲಿಗೆಯಿಲ್ಲದವನು ಜಗತ್ತಿನಲ್ಲಿ ಖ್ಯಾತಿಯನ್ನು ಪಡೆಯುತ್ತಾನೆ.(41)

ਸ਼ੁਨੀਦਨ ਨ ਬਦ ਸੁਖ਼ਨ ਕਸਰਾ ਬਗੋਸ਼ ॥
shuneedan na bad sukhan kasaraa bagosh |

'ಬೆನ್ನು ಕಚ್ಚುವ ಮಾತುಗಳನ್ನು ಕೇಳದವನು,

ਕਿ ਓ ਹਸਤ ਬੇਗੋਸ਼ ਗੋਈ ਬਹੋਸ਼ ॥੪੨॥
ki o hasat begosh goee bahosh |42|

'ಅವನು ಕಿವುಡ-ಮೂಕನಂತೆ.(42)

ਕਿ ਪਸ ਪਰਦਹ ਚੁਗ਼ਲੀ ਸ਼ੁਨੀਦਨ ਨ ਕਸ ॥
ki pas paradah chugalee shuneedan na kas |

'ಕಷ್ಟದಲ್ಲಿಯೂ ಯಾವುದೇ ದೇಹದ ಕೆಟ್ಟದ್ದನ್ನು ಯೋಚಿಸದವನು,

ਵਜ਼ਾ ਖ਼ੁਦ ਸ਼ਨਾਸੀ ਕਿ ਗੋਈ ਸ਼ਹਸ ॥੪੩॥
vazaa khud shanaasee ki goee shahas |43|

'(ಅವನು) ನಿನ್ನ ರಾಜನಂತೆ ಯೋಗ್ಯನೆಂದು ಪರಿಗಣಿಸಲ್ಪಟ್ಟಿದ್ದಾನೆ.(43)

ਕਸੇ ਕਾਰ ਬਦਰਾ ਨ ਗੀਰੰਦ ਬੋਇ ॥
kase kaar badaraa na geerand boe |

"ಯಾವುದೇ ದೇಹದ ವಿರುದ್ಧ ಕೇಳಲು ಒಪ್ಪಿಕೊಳ್ಳದವನು,

ਕਿ ਓ ਹਸਤ ਬੇ ਬੀਨਿਓ ਨੇਕ ਖ਼ੋਇ ॥੪੪॥
ki o hasat be beenio nek khoe |44|

ಅವನು ಅಹಂಕಾರವಿಲ್ಲದವನು ಮತ್ತು ಒಳ್ಳೆಯ ಸ್ವಭಾವದವನು.(44)

ਨ ਹਉਲੋ ਦਿਗ਼ਰ ਹਸਤ ਜੁਜ਼ਬਾ ਖ਼ੁਦਾਇ ॥
n haulo digar hasat juzabaa khudaae |

ದೇವರನ್ನು ಹೊರತುಪಡಿಸಿ, ಯಾವುದೇ ದೇಹಕ್ಕೆ ಹೆದರದವನು

ਕਿ ਹਿੰਮਤ ਵਰਾ ਰਾ ਦਰਾਰਦ ਜ਼ਿ ਪਾਇ ॥੪੫॥
ki hinmat varaa raa daraarad zi paae |45|

ಅವನು ಶತ್ರುವನ್ನು ಧೂಳಿನಲ್ಲಿ ತೊಡೆದುಹಾಕುತ್ತಾನೆ.(45)

ਬ ਹੋਸ਼ ਅੰਦਰ ਆਮਦ ਹਮਹ ਵਕਤ ਜੰਗ ॥
b hosh andar aamad hamah vakat jang |

'ಯುದ್ಧದುದ್ದಕ್ಕೂ ಅವನು ಜಾಗರೂಕನಾಗಿರುತ್ತಾನೆ,

ਕਿ ਕੋਸ਼ਸ਼ ਕੁਨਦ ਪਾਇ ਬ ਤੀਰੋ ਤੁਫ਼ੰਗ ॥੪੬॥
ki koshash kunad paae b teero tufang |46|

ಮತ್ತು ಬಾಣಗಳನ್ನು ಎಸೆಯಲು ಮತ್ತು ಬಂದೂಕುಗಳನ್ನು ಹಾರಿಸಲು ಕೈ ಮತ್ತು ಪಾದಗಳನ್ನು ಬಳಸುತ್ತದೆ.(46)

ਕਿ ਦਰਕਾਰ ਇਨਸਾਫ ਓ ਹਿੰਮਤ ਅਸਤ ॥
ki darakaar inasaaf o hinmat asat |

'ನ್ಯಾಯವನ್ನು ಮಾಡಲು, ಅವನು ಯಾವಾಗಲೂ ತನ್ನ ಸಿಂಹಗಳನ್ನು ಕಟ್ಟಿಕೊಳ್ಳುತ್ತಾನೆ,

ਕਿ ਦਰ ਪੇਸ਼ ਗੁਰਬਾਇ ਓ ਆਜਜ਼ ਅਸਤ ॥੪੭॥
ki dar pesh gurabaae o aajaz asat |47|

ಮತ್ತು ದೀನರ ಸಹವಾಸದಲ್ಲಿ ಸೌಮ್ಯವಾಗಿ ಉಳಿಯುತ್ತಾನೆ.(47)

ਨ ਹੀਲਹ ਕੁਨਦ ਵਕਤ ਦਰ ਕਾਰ ਜ਼ਾਰ ॥
n heelah kunad vakat dar kaar zaar |

'ಯುದ್ಧದ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ಅವನು ಯಾವುದೇ ಹಿಂಜರಿಕೆಯನ್ನು ಚಿತ್ರಿಸುವುದಿಲ್ಲ,

ਨ ਹੈਬਤ ਕੁਨਦ ਦੁਸ਼ਮਨਾ ਬੇਸ਼ੁਮਾਰ ॥੪੮॥
n haibat kunad dushamanaa beshumaar |48|

ದೈತ್ಯ ಶತ್ರುಗಳನ್ನು ಎದುರಿಸುವಾಗ ಅವನು ಹೆದರುವುದಿಲ್ಲ.(48)

ਹਰਾ ਕਸ ਕਿ ਜ਼ੀਂ ਹਸਤ ਗਾਜ਼ੀ ਬਵਦ ॥
haraa kas ki zeen hasat gaazee bavad |

'ಇಂತಹ ಧೈರ್ಯವಿಲ್ಲದ ವ್ಯಕ್ತಿ ಇದ್ದರೆ,

ਬ ਕਾਰੇ ਜਹਾ ਰਜ਼ਮ ਸਾਜ਼ੀ ਕੁਨਦ ॥੪੯॥
b kaare jahaa razam saazee kunad |49|

'ಯಾರು ಯುದ್ಧಕ್ಕೆ ಸನ್ನದ್ಧರಾಗಿ ಉಳಿದುಕೊಂಡಿದ್ದಾರೆ, (49)

ਕਸੇ ਰਾ ਕਿ ਈਂ ਕਾਰ ਆਯਦ ਪਸੰਦ ॥
kase raa ki een kaar aayad pasand |

ಮತ್ತು ಅವನ ಕಾರ್ಯಾಚರಣೆಗಳನ್ನು ಜನರು ಅನುಮೋದಿಸುತ್ತಾರೆ,

ਵਜ਼ਾ ਸ਼ਾਹਿ ਬਾਸ਼ਦ ਜਹਾ ਅਰਜ਼ਮੰਦ ॥੫੦॥
vazaa shaeh baashad jahaa arazamand |50|

'ಅವನು ರಕ್ಷಕ ರಾಜನೆಂದು ಗೌರವಿಸಲ್ಪಟ್ಟಿದ್ದಾನೆ.'(50)

ਸ਼ੁਨੀਦ ਈਂ ਸੁਖ਼ਨ ਦਉਰ ਦਾਨਾ ਵਜ਼ੀਰ ॥
shuneed een sukhan daur daanaa vazeer |

ಹೀಗಾಗಿ ಅವರು ಬುದ್ಧಿವಂತ ಸಚಿವರ ಬಳಿ ಮಾತನಾಡಿದ್ದರು.

ਕਿ ਆਕਲ ਸ਼ਨਾਸ ਅਸਤ ਪੋਜ਼ਸ਼ ਪਜ਼ੀਰ ॥੫੧॥
ki aakal shanaas asat pozash pazeer |51|

ಈ ಉಪದೇಶಗಳಿಗೆ ಸಮ್ಮತಿಸುವಷ್ಟು ಬುದ್ಧಿವಂತರು ಯಾರು.(51)

ਕਸੇ ਰਾ ਸ਼ਨਾਸਦ ਬ ਅਕਲੇ ਬਿਹੀ ॥
kase raa shanaasad b akale bihee |

(ಮಂತ್ರಿ:) 'ಬುದ್ಧಿವಂತಿಕೆಯನ್ನು ವ್ಯಕ್ತಪಡಿಸುವ ವ್ಯಕ್ತಿಯನ್ನು ದತ್ತು ತೆಗೆದುಕೊಳ್ಳಿ,

ਮਰੋ ਰਾ ਬਿਦਿਹ ਤਾਜੁ ਤਖ਼ਤੋ ਮਹੀ ॥੫੨॥
maro raa bidih taaj takhato mahee |52|

'ಅವನು ಸಿಂಹಾಸನ ಮತ್ತು ಕಿರೀಟವನ್ನು ಆಕ್ರಮಿಸಿಕೊಂಡು ಭೂಮಿಯನ್ನು ಆಳಲಿ.(52)

ਬ ਬਖ਼ਸ਼ੀਦ ਓ ਰਾ ਮਹੀ ਤਖ਼ਤ ਤਾਜ ॥
b bakhasheed o raa mahee takhat taaj |

"ಅವನಿಗೆ ಸಿಂಹಾಸನ ಮತ್ತು ಅಧಿಕಾರವನ್ನು ಕೊಡು,

ਗਰ ਓ ਰਾ ਸ਼ਨਾਸੀ ਰਈਯਤ ਨਿਵਾਜ਼ ॥੫੩॥
gar o raa shanaasee reeyat nivaaz |53|

ಸಾರ್ವಜನಿಕರನ್ನು ಗುರುತಿಸುವ ಸಾಮರ್ಥ್ಯವನ್ನು ಅವರು ಹೊಂದಿದ್ದಾರೆ.'(53)

ਬ ਹੈਰਤ ਦਰ ਆਮਦ ਬਪਿਸਰਾ ਚਹਾਰ ॥
b hairat dar aamad bapisaraa chahaar |

ಇದನ್ನೆಲ್ಲ ಕೇಳಿ ನಾಲ್ವರು ಪುತ್ರರೂ ಬೆರಗಾದರು.

ਕਸੇ ਗੋਇ ਗੀਰਦ ਹਮਹ ਵਕਤ ਕਾਰ ॥੫੪॥
kase goe geerad hamah vakat kaar |54|

ಈಗ ಚೆಂಡನ್ನು ಯಾರು ಆರಿಸುತ್ತಾರೆ? ಅವರು ಆಲೋಚಿಸಿದರು.(54)

ਹਰਾ ਕਸ ਕਿ ਰਾ ਅਕਲ ਯਾਰੀ ਦਿਹਦ ॥
haraa kas ki raa akal yaaree dihad |

ಒಂದು, ಯಾರ ಬುದ್ಧಿವಂತಿಕೆಯು ಅವನನ್ನು ಬೆಂಬಲಿಸುತ್ತದೆ,

ਬ ਕਾਰੇ ਜਹਾ ਕਾਮਗਾਰੀ ਕੁਨਦ ॥੫੫॥
b kaare jahaa kaamagaaree kunad |55|

ಮತ್ತು ಯಾರ ಆಸೆಗಳು ಈಡೇರುತ್ತವೆ.(55)

ਬਿਦਿਹ ਸਾਕੀਯਾ ਸਾਗ਼ਰੇ ਸਬਜ਼ ਰੰਗ ॥
bidih saakeeyaa saagare sabaz rang |

ಓ ಸಾಕಿ! ನಾನು ಹಸಿರು ಬಣ್ಣ (ಅಂದರೆ ಹರಿನಾಮ).

ਕਿ ਮਾਰਾ ਬਕਾਰ ਅਸਤ ਦਰ ਵਕਤ ਜੰਗ ॥੫੬॥
ki maaraa bakaar asat dar vakat jang |56|

ಯುದ್ಧದ ಸಮಯದಲ್ಲಿ ನನಗೆ ಉಪಯುಕ್ತವಾದ ಒಂದು ಕಪ್ (ವೈನ್) ಉಡುಗೊರೆ. 56.

ਬਿਦਿਹ ਸਾਕੀਯਾ ਸਾਗ਼ਰੇ ਨੈਨ ਪਾਨ ॥
bidih saakeeyaa saagare nain paan |

(ಕವಿ ಹೇಳುತ್ತಾನೆ), "ಓಹ್! ಸಾಕಿ, ಕಣ್ಣುಗಳಿಂದ ತುಂಬಿದ ಕಪ್ ಅನ್ನು ನನಗೆ ತನ್ನಿ-ಉತ್ಸಾಹದಾಯಕ,

ਕੁਨਦ ਪੀਰ ਸਦ ਸਾਲਹ ਰਾ ਨਉ ਜਵਾਨ ॥੫੭॥੩॥
kunad peer sad saalah raa nau javaan |57|3|

ಇದು ನೂರು ವರ್ಷಗಳಲ್ಲಿ ಯೌವನದ ಚೈತನ್ಯವನ್ನು ಪುನಃಸ್ಥಾಪಿಸುತ್ತದೆ.(57)