ಶ್ರೀ ದಸಮ್ ಗ್ರಂಥ್

ಪುಟ - 1425


ਬਿਗੋਯਦ ਕਿ ਏ ਸ਼ਾਹ ਮਾਰਾ ਬਿਕੁਨ ॥
bigoyad ki e shaah maaraa bikun |

ಅವಳು ಕೇಳಿದಳು, "ಓ, ರಾಜಕುಮಾರ, ನನ್ನನ್ನು ನಿನ್ನ ಸಂಗಾತಿಯನ್ನಾಗಿ ಮಾಡಿಕೊಳ್ಳಿ,

ਕਿ ਦਹਿਸ਼ਤ ਕਸੇ ਮਰਦ ਦੀਗਰ ਮਕੁਨ ॥੭॥
ki dahishat kase marad deegar makun |7|

ಮತ್ತು ಯಾವುದೇ ದೇಹದ ಬಗ್ಗೆ ಕಾಳಜಿ ವಹಿಸಬೇಡಿ.'(7)

ਸ਼ੁਨੀਦਮ ਕਿ ਦਰ ਸ਼ਾਹਿ ਹਿੰਦੋਸਤਾ ॥
shuneedam ki dar shaeh hindosataa |

(ರಾಜಕುಮಾರನು ಹೇಳಿದನು,) 'ನಾನು ಹಿಂದೂಸ್ಥಾನದ ರಾಜನ ಬಗ್ಗೆ ಕೇಳಿದ್ದೇನೆ,

ਕਿ ਨਾਮੇ ਵਜ਼ਾ ਸ਼ੇਰ ਸ਼ਾਹੇ ਵਜ਼ਾ ॥੮॥
ki naame vazaa sher shaahe vazaa |8|

'ಆ ಬಲಿಷ್ಠನ ಹೆಸರು ಶೇರ್ ಶಾ.(8)

ਚੁਨਾ ਨਸ਼ਤ ਦਸਤੂਰ ਮੁਲਕੇ ਖ਼ੁਦਾ ॥
chunaa nashat dasatoor mulake khudaa |

'ದೇವರ ಭಯವಿರುವ ದೇಶದಲ್ಲಿ ನೈತಿಕತೆಯ ಮಾನದಂಡ ಹೀಗಿದೆ,

ਬਯਕ ਦਾਨ ਬੇਗਾਨ ਰੇਜ਼ਦ ਜੁਦਾ ॥੯॥
bayak daan begaan rezad judaa |9|

'ಯಾರೂ ಇತರರ ಹಕ್ಕುಗಳ ಒಂದು ತುಣುಕನ್ನು ಲೂಟಿ ಮಾಡಲು ಸಾಧ್ಯವಿಲ್ಲ.(9)

ਬਿਗ਼ੀਰੰਦ ਸ਼ਾਹੀ ਬਿਅਫ਼ਤਾਦ ਤੁਰਗ਼ ॥
bigeerand shaahee biafataad turag |

"ರಾಜ್ಯವನ್ನು ಸಾಧಿಸಲು, ಅವನು ಶತ್ರುಗಳನ್ನು ಓಡಿಸಿದನು,

ਬਪੇਸ਼ੇ ਗੁਰੇਜ਼ਦ ਚੁ ਅਜ਼ ਬਾਜ਼ ਮੁਰਗ਼ ॥੧੦॥
bapeshe gurezad chu az baaz murag |10|

(ಮತ್ತು ಶತ್ರು) ಗಿಡುಗನ ಮುಂದೆ ಕೋಳಿಯಂತೆ ಓಡಿಹೋದನು.(10)

ਬਿਗੀਰਦ ਅਜ਼ੋ ਹਰਦੁ ਅਸਪੇ ਕਲਾ ॥
bigeerad azo harad asape kalaa |

ಶತ್ರುಗಳಿಂದ, ಅವನು ಎರಡು ಕುದುರೆಗಳನ್ನು ಕಿತ್ತುಕೊಂಡನು.

ਕਿ ਮੁਲਕੋ ਅਰਾਕਸ਼ ਬਿਆਮਦ ਅਜ਼ਾ ॥੧੧॥
ki mulako araakash biaamad azaa |11|

'ಇರಾಕ್ ದೇಶದಿಂದ ತಂದದ್ದು.(11)

ਬਿ ਬਖ਼ਸ਼ੀਦ ਓ ਰਾ ਬਸੇ ਜ਼ਰ ਦੁ ਫ਼ੀਲ ॥
bi bakhasheed o raa base zar du feel |

ಅಲ್ಲದೆ, ಶತ್ರುಗಳು ಅವನಿಗೆ ಬಹಳಷ್ಟು ಚಿನ್ನ ಮತ್ತು ಆನೆಗಳನ್ನು ಅರ್ಪಿಸಿದರು.

ਕਿ ਬੇਰੂੰ ਬਿਆਵੁਰਦ ਦਰੀਯਾਇ ਨੀਲ ॥੧੨॥
ki beroon biaavurad dareeyaae neel |12|

ನೈಲ್ ನದಿಯ ಆಚೆಯಿಂದ ತಂದದ್ದು.(12)

ਯਕੇ ਨਾਮ ਰਾਹੋ ਸੁਰਾਹੋ ਦਿਗਰ ॥
yake naam raaho suraaho digar |

'ಒಂದು ಕುದುರೆಯ ಹೆಸರು ರಾಹು ಮತ್ತೊಂದು ಸುರಾಹು.

ਚੁ ਆਹੂ ਕਲਾ ਪਾਇ ਅਜ਼ੀਮੇ ਦੁ ਨਰ ॥੧੩॥
chu aahoo kalaa paae azeeme du nar |13|

'ಎರಡೂ ಭವ್ಯವಾಗಿವೆ ಮತ್ತು ಅವುಗಳ ಗೊರಸುಗಳು ಸಾರಂಗಗಳ ಪಾದಗಳಂತಿವೆ.(13)

ਅਗਰ ਅਸਪ ਹਰ ਦੋ ਅਜ਼ਾ ਮੇ ਦਿਹਦ ॥
agar asap har do azaa me dihad |

"ನೀವು ಆ ಎರಡೂ ಕುದುರೆಗಳನ್ನು ನನಗೆ ತರಲು ಸಾಧ್ಯವಾದರೆ,

ਵਜ਼ਾ ਪਸ ਤੁਰਾ ਖ਼ਾਨਹ ਬਾਨੂੰ ਕੁਨਦ ॥੧੪॥
vazaa pas turaa khaanah baanoo kunad |14|

ನಂತರ, ನಾನು ನಿನ್ನನ್ನು ಮದುವೆಯಾಗುತ್ತೇನೆ.' (14)

ਸ਼ੁਨੀਦ ਈਂ ਸੁਖ਼ਨ ਰਾ ਹਮੀ ਸ਼ੁਦ ਰਵਾ ॥
shuneed een sukhan raa hamee shud ravaa |

ಇದನ್ನು ಕೇಳುತ್ತಾ, ಅವಳು ತನ್ನ ಪ್ರಯಾಣವನ್ನು ಪ್ರಾರಂಭಿಸಿದಳು,

ਬਿਯਾਮਦ ਬ ਸ਼ਹਰ ਸ਼ਾਹ ਹਿੰਦੋਸਤਾ ॥੧੫॥
biyaamad b shahar shaah hindosataa |15|

ಮತ್ತು ಶೇರ್ ಷಾ ದೇಶದ ಒಂದು ನಗರಕ್ಕೆ ಬಂದನು.(15)

ਨਿਸ਼ਸਤੰਦ ਬਰ ਰੋਦ ਜਮਨਾ ਲਬ ਆਬ ॥
nishasatand bar rod jamanaa lab aab |

ಅವಳು (ನದಿ) ಜಮುನಾ ದಡದಲ್ಲಿ ತನ್ನ ಸ್ಥಾನವನ್ನು ಪಡೆದಳು.

ਬਿ ਬੁਰਦੰਦ ਬਾਦਹ ਖ਼ੁਰਦੰਦ ਕਬਾਬ ॥੧੬॥
bi buradand baadah khuradand kabaab |16|

ಅವಳು ತನ್ನ ವೈನ್ (ಕುಡಿಯಲು) ಮತ್ತು (ಮಾಂಸ) ಕಬಾಬ್ ಅನ್ನು ತಿನ್ನಲು ತಂದಳು.(16)

ਪਸੇ ਦੋ ਬਰਾਮਦ ਸ਼ਬੇ ਚੂੰ ਸਿਯਾਹ ॥
pase do baraamad shabe choon siyaah |

ಕತ್ತಲೆಯಾದಾಗ ಮತ್ತು ರಾತ್ರಿ ಎರಡು ಗಡಿಯಾರಗಳ ಮೂಲಕ,

ਰਵਾ ਕਰਦ ਆਬਸ ਬਸੇ ਪੁਸ਼ਤ ਕਾਹ ॥੧੭॥
ravaa karad aabas base pushat kaah |17|

ಅವಳು ಹಲವಾರು ಮೇವಿನ ಮೂಟೆಗಳನ್ನು ತೇಲಿಸಿದಳು.(17)

ਬ ਦੀਦੰਦ ਓ ਰਾ ਬਸੇ ਪਾਸਬਾ ॥
b deedand o raa base paasabaa |

ಕಾವಲುಗಾರರು ಆ ಕಟ್ಟುಗಳನ್ನು ಗಮನಿಸಿದಾಗ,

ਬ ਤੁੰਦੀ ਦਰਾਮਦ ਬਤਾਬਸ਼ ਹੁਮਾ ॥੧੮॥
b tundee daraamad bataabash humaa |18|

ಅವರು ಕೋಪದಿಂದ ಹಾರಿಹೋದರು.(18)

ਬਸੇ ਬਰ ਵੈ ਬੰਦੂਕ ਬਾਰਾ ਕੁਨਦ ॥
base bar vai bandook baaraa kunad |

ಅವರು ಕೆಲವು ಬಾರಿ ಅವರ ಮೇಲೆ ಬಂದೂಕುಗಳನ್ನು ಹಾರಿಸಿದರು,

ਚੁ ਬਾ ਬਰਕ ਅਬਰਸ ਬਹਾਰਾ ਕੁਨਦ ॥੧੯॥
chu baa barak abaras bahaaraa kunad |19|

ಆದರೆ ಅವರು ತೂಕಡಿಕೆಯಿಂದ ಮುಳುಗುತ್ತಿದ್ದರು.(19)

ਹਮੀ ਵਜ਼ਹ ਕਰਦੰਦ ਦੁ ਸੇ ਚਾਰ ਬਾਰ ॥
hamee vazah karadand du se chaar baar |

ಅವಳು ಮೂರು ಅಥವಾ ನಾಲ್ಕು ಬಾರಿ ಪ್ರಕ್ರಿಯೆಯನ್ನು ಪುನರಾವರ್ತಿಸಿದಳು,

ਹਮ ਆਖ਼ਰ ਕੁਨਦ ਖ਼ਾਬ ਖ਼ੁਫ਼ਤ ਇਖ਼ਤੀਯਾਰ ॥੨੦॥
ham aakhar kunad khaab khufat ikhateeyaar |20|

ಮತ್ತು ಕೊನೆಯಲ್ಲಿ ಅವರು ನಿದ್ರೆಯಿಂದ ಪ್ರಭಾವಿತರಾದರು.

ਬਿਦਾਨਦ ਕਿ ਖ਼ੁਫ਼ਤਹ ਸ਼ਵਦ ਪਾਸਬਾ ॥
bidaanad ki khufatah shavad paasabaa |

ಕಾವಲುಗಾರರು ನಿದ್ರಿಸುತ್ತಿದ್ದಾರೆ ಎಂದು ಅವಳು ಅರಿತುಕೊಂಡಾಗ,

ਬ ਪਯ ਮੁਰਦ ਸ਼ੁਦ ਹਮ ਚੁ ਜ਼ਖ਼ਮੇ ਯਲਾ ॥੨੧॥
b pay murad shud ham chu zakhame yalaa |21|

ಮತ್ತು ಅವರು ಗಾಯಗೊಂಡ ಸೈನಿಕರಂತೆ ತೋರುತ್ತಿದ್ದರು, (21)

ਰਵਾ ਕਰਦ ਓ ਜਾ ਬਿਆਮਦ ਅਜ਼ਾ ॥
ravaa karad o jaa biaamad azaa |

ಅವಳು ನಡೆದು ಸ್ಥಳಕ್ಕೆ ಬಂದಳು,

ਕਿ ਬੁਨ ਗਾਹ ਅਜ਼ ਸ਼ਾਹ ਕਰਖੇ ਗਿਰਾ ॥੨੨॥
ki bun gaah az shaah karakhe giraa |22|

ಅಲ್ಲಿ ಭವನದ ಮೂಲವು ಹುಟ್ಟಿಕೊಂಡಿತು.(22)

ਘਰੀ ਰਾ ਬਿਕੋਬਦ ਘਰੀਯਾ ਘਰੀਯਾਰ ॥
gharee raa bikobad ghareeyaa ghareeyaar |

ಸಮಯಪಾಲಕನು ಗಾಂಗ್ ಅನ್ನು ಹೊಡೆದಂತೆ,

ਵਜ਼ਾ ਮੇਖ ਕੋਬਦ ਬ ਪੁਸ਼ਤੇ ਦਿਵਾਰ ॥੨੩॥
vazaa mekh kobad b pushate divaar |23|

ಅವಳು ಗೋಡೆಯಲ್ಲಿ ಗೂಟಗಳನ್ನು ಹಾಕಿದಳು.(23)

ਚੁਨਾ ਤਾ ਬਰਾਮਦ ਦਿਵਾਰੇ ਅਜ਼ੀਮ ॥
chunaa taa baraamad divaare azeem |

ಪೆಗ್‌ಗಳನ್ನು ಹತ್ತಿ ಕಟ್ಟಡದ ತುದಿಯನ್ನು ತಲುಪಿದಳು.

ਦੁ ਅਸਪਸ਼ ਨਜ਼ਰ ਕਰਦ ਹੁਕਮੇ ਕਰੀਮ ॥੨੪॥
du asapash nazar karad hukame kareem |24|

ದೇವರ ಆಶೀರ್ವಾದದಿಂದ ಅವಳು ಎರಡೂ ಕುದುರೆಗಳನ್ನು ಗಮನಿಸಿದಳು.(24)

ਯਕੇ ਰਾ ਬਿਜ਼ਦ ਤਾ ਅਜ਼ੋ ਨੀਮ ਕਰਦ ॥
yake raa bizad taa azo neem karad |

ಅವಳು ಒಬ್ಬ ಕಾವಲುಗಾರನನ್ನು ಹೊಡೆದಳು ಮತ್ತು ಅವನನ್ನು ಎರಡು ಭಾಗಗಳಾಗಿ ಕತ್ತರಿಸಿದಳು.

ਦਰੇ ਪਾਸਬਾਨੇ ਬਰ ਅਜ਼ ਨੀਮ ਕਰਦ ॥੨੫॥
dare paasabaane bar az neem karad |25|

ನಂತರ ಅವಳು ಬಾಗಿಲಲ್ಲಿ ಇನ್ನೆರಡನ್ನು ನಾಶಪಡಿಸಿದಳು.(25)

ਦਿਗ਼ਰ ਰਾ ਬਿਜ਼ਦ ਤਾ ਜੁਦਾ ਗਸ਼ਤ ਸਰ ॥
digar raa bizad taa judaa gashat sar |

ಅವಳು ಇನ್ನೊಬ್ಬನನ್ನು ಭೇಟಿಯಾದಳು ಮತ್ತು ಅವನ ತಲೆಯನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಿದಳು.

ਸਿਯਮ ਰਾ ਬਿਕੁਸ਼ਤਨ ਸ਼ਵਦ ਖ਼ੂੰਨ ਤਰ ॥੨੬॥
siyam raa bikushatan shavad khoon tar |26|

ಅವಳು ಮೂರನೆಯವನನ್ನು ಹೊಡೆದು ಅವನನ್ನು ರಕ್ತದಲ್ಲಿ ಮುಳುಗಿಸಿದಳು.(26)

ਚੁਅਮ ਰਾ ਜੁਦਾ ਕਰਦ ਪੰਜਮ ਬਕੁਸ਼ਤ ॥
chuam raa judaa karad panjam bakushat |

ನಾಲ್ಕನೆಯದನ್ನು ಕತ್ತರಿಸಲಾಯಿತು ಮತ್ತು ಐದನೆಯದು ನಾಶವಾಯಿತು,

ਸ਼ਸ਼ਮ ਰਾ ਬਕੁਸ਼ਤੰਦ ਜਮਦਾਰ ਮੁਸ਼ਤ ॥੨੭॥
shasham raa bakushatand jamadaar mushat |27|

ಆರನೆಯವನು ಕಠಾರಿಯ ಹಿಡಿಕೆಗೆ ಬಲಿಯಾದನು.(27)

ਸ਼ਸ਼ਮ ਚੌਕੀਅਸ ਕੁਸ਼ਤ ਆਮਦ ਅਜ਼ਾ ॥
shasham chauakeeas kushat aamad azaa |

ಆರನೆಯವನನ್ನು ಕೊಂದ ನಂತರ, ಅವಳು ಮುಂದೆ ಹಾರಿದಳು,

ਕਿ ਹਫ਼ਤਸ਼ ਗਿਰਾ ਬੁਦ ਚੌਕੀ ਗਿਰਾ ॥੨੮॥
ki hafatash giraa bud chauakee giraa |28|

ಮತ್ತು ವೇದಿಕೆಯ ಮೇಲೆ ನಿಂತಿದ್ದ ಏಳನೆಯವನನ್ನು ವಧಿಸಲು ಬಯಸಿದನು.(28)

ਕਿ ਹਫ਼ਤਮ ਹਮੀ ਕੁਸ਼ਤ ਜ਼ਖ਼ਮੇ ਅਜ਼ੀਮ ॥
ki hafatam hamee kushat zakhame azeem |

ಅವಳು ಏಳನೆಯವನನ್ನು ಕೆಟ್ಟದಾಗಿ ಗಾಯಗೊಳಿಸಿದಳು,

ਕਿ ਦਸਤਸ਼ ਕੁਨਦ ਰਖ਼ਸ਼ ਹੁਕਮੇ ਕਰੀਮ ॥੨੯॥
ki dasatash kunad rakhash hukame kareem |29|

ತದನಂತರ, ದೇವರ ಆಶೀರ್ವಾದದೊಂದಿಗೆ, ಕುದುರೆಯ ಕಡೆಗೆ ತನ್ನ ಕೈಯನ್ನು ಚಾಚಿದಳು.(29)

ਚੁਨਾ ਤਾਜ਼ੀਆਨਹ ਬਿਜ਼ਦ ਤਾਜ਼ੀਅਸ਼ ॥
chunaa taazeeaanah bizad taazeeash |

ಅವಳು ಕುದುರೆಯನ್ನು ಹತ್ತಿ ಅವನನ್ನು ತುಂಬಾ ಬಲವಾಗಿ ಹೊಡೆದಳು,

ਕਿ ਬਾਲਾ ਬਿਯਾਮਦ ਬ ਜ਼ਮਨ ਅੰਦਰਸ਼ ॥੩੦॥
ki baalaa biyaamad b zaman andarash |30|

ಅದು ಗೋಡೆಯನ್ನು ದಾಟಿ ಜಮುನಾ ನದಿಗೆ ಹಾರಿದೆ ಎಂದು.(30)