Sri Dasam Granth

Oldal - 849


ਤਿਹ ਜਿਯ ਸੋਕ ਤਵਨ ਕੌ ਭਾਰੋ ॥੨॥
tih jiy sok tavan kau bhaaro |2|

A férje egy idegen földre távozott, ami nagy sokkot okozott neki.(2)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਅਮਿਤ ਦਰਬ ਤਾ ਕੇ ਸਦਨ ਚੋਰਨ ਸੁਨੀ ਸੁਧਾਰਿ ॥
amit darab taa ke sadan choran sunee sudhaar |

Amikor a tolvajok megtudták, hogy sok vagyona van a házában,

ਰੈਨਿ ਪਰੀ ਤਾ ਕੇ ਪਰੇ ਅਮਿਤ ਮਸਾਲੈ ਜਾਰਿ ॥੩॥
rain paree taa ke pare amit masaalai jaar |3|

Fáklyákat vettek és elindultak a háza felé.(3)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਚੋਰ ਆਵਤ ਅਤਿ ਨਾਰਿ ਨਿਹਾਰੇ ॥
chor aavat at naar nihaare |

Amikor az asszony látta, hogy jönnek a tolvajok

ਐਸ ਭਾਤਿ ਸੋ ਬਚਨ ਉਚਾਰੇ ॥
aais bhaat so bachan uchaare |

Amikor látta, hogy a tolvajok jönnek, így szólt:

ਸੁਨੁ ਤਸਕਰ ਮੈ ਨਾਰਿ ਤਿਹਾਰੀ ॥
sun tasakar mai naar tihaaree |

Szia tolvaj! én vagyok a te nőd.

ਅਪਨੀ ਜਾਨ ਕਰਹੁ ਰਖਵਾਰੀ ॥੪॥
apanee jaan karahu rakhavaaree |4|

„Figyelj, te, én vagyok a nőd, és a sajátodnak tekintve, védj meg engem.” (4)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਸਭ ਗ੍ਰਿਹ ਕੋ ਧਨੁ ਤੁਮ ਹਰਹੁ ਹਮਹੂੰ ਸੰਗ ਲੈ ਜਾਹੁ ॥
sabh grih ko dhan tum harahu hamahoon sang lai jaahu |

– A házból mindent megacélozhatsz, és engem is magaddal vihetsz,

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਕੇ ਰੈਨਿ ਦਿਨ ਮੋ ਸੌ ਕੇਲ ਕਮਾਹੁ ॥੫॥
bhaat bhaat ke rain din mo sau kel kamaahu |5|

„És sokféleképpen érezd jól magad velem.(5)

ਪ੍ਰਥਮ ਹਮਾਰੇ ਧਾਮ ਕੋ ਭੋਜਨ ਕਰਹੁ ਬਨਾਇ ॥
pratham hamaare dhaam ko bhojan karahu banaae |

„Először ételt készítek neked a házamban,

ਪਾਛੇ ਮੁਹਿ ਲੈ ਜਾਇਯਹੁ ਹ੍ਰਿਦੈ ਹਰਖ ਉਪਜਾਇ ॥੬॥
paachhe muhi lai jaaeiyahu hridai harakh upajaae |6|

„És akkor vigyél magaddal, és élvezd a szívemet teljes mértékben” (6)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਚੋਰ ਕਹਿਯੋ ਤ੍ਰਿਯ ਭਲੀ ਉਚਾਰੀ ॥
chor kahiyo triy bhalee uchaaree |

A tolvajok azt mondták, hogy a hölgy helyesen mondta.

ਅਬ ਨਾਰੀ ਤੈ ਭਈ ਹਮਾਰੀ ॥
ab naaree tai bhee hamaaree |

A tolvajok azt hitték, hogy igaza volt, ő a sajátjuk.

ਪ੍ਰਥਮ ਭਛ ਕੈ ਹਮਹਿ ਖਵਾਵਹੁ ॥
pratham bhachh kai hameh khavaavahu |

Először táplálj (minket).

ਤਾ ਪਾਛੇ ਮੁਰਿ ਨਾਰਿ ਕਹਾਵਹੁ ॥੭॥
taa paachhe mur naar kahaavahu |7|

„Először étkezünk, aztán hagyjuk, hogy ő legyen a mi nőnk.” (7)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਚੌਛਤਾ ਪਰ ਤਬ ਤਰੁਨਿ ਚੋਰਨ ਦਿਯੌ ਚਰਾਇ ॥
chauachhataa par tab tarun choran diyau charaae |

Az asszony felküldte a tolvajokat az emeletre,

ਆਪਿ ਕਰਾਹੀ ਚਾਰਿ ਕੈ ਲੀਨੇ ਬਰੇ ਪਕਾਇ ॥੮॥
aap karaahee chaar kai leene bare pakaae |8|

És ő maga, felgyújtva a serpenyőt, elkezdett főzni.(8)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਚੋਰ ਮਹਲ ਪਰ ਦਏ ਚੜਾਈ ॥
chor mahal par de charraaee |

A tolvajokat a palotára rakták

ਆਪੁ ਮਾਰਿ ਤਾਲੇ ਉਠਿ ਆਈ ॥
aap maar taale utth aaee |

Miután felküldte őket a penthouse-ba, lejött, és bezárta maga mögött az ajtót

ਬੈਠਿ ਤੇਲ ਕੋ ਭੋਜ ਪਕਾਯੋ ॥
baitth tel ko bhoj pakaayo |

Miután felküldte őket a penthouse-ba, lejött, és bezárta maga mögött az ajtót

ਅਧਿਕ ਬਿਖੈ ਭੇ ਤਾਹਿ ਮਿਲਾਯੋ ॥੯॥
adhik bikhai bhe taeh milaayo |9|

Aztán letelepedett, hogy elkészítse az ételt, és mérget tett bele.(9)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਡਾਰਿ ਮਹੁਰਾ ਭੋਜ ਮੈ ਚੋਰਨ ਦਯੋ ਖਵਾਇ ॥
ddaar mahuraa bhoj mai choran dayo khavaae |

Méreggel ételt ajándékozott a tolvajoknak,

ਨਿਕਸਿ ਆਪਿ ਆਵਤ ਭਈ ਤਾਲੋ ਦ੍ਰਿੜ ਕਰਿ ਲਾਇ ॥੧੦॥
nikas aap aavat bhee taalo drirr kar laae |10|

Ő maga bezárta az ajtót, és lejött.(10)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਹਸਿ ਹਸਿ ਬੈਨ ਚੋਰ ਸੋ ਕਹੈ ॥
has has bain chor so kahai |

Kezével megfogta a tolvaj (hős) kezét

ਤਾ ਕੋ ਹਾਥ ਹਾਥ ਸੋ ਗਹੈ ॥
taa ko haath haath so gahai |

(A tolvajok vezérének, aki a konyhában volt) Jókedvűen beszélgetett vele, a kezét nyújtotta a kezébe.

ਬਾਤਨ ਸੋ ਤਾ ਕੋ ਬਿਰਮਾਵੈ ॥
baatan so taa ko biramaavai |

(A tolvajok vezérének, aki a konyhában volt) Jókedvűen beszélgetett vele, a kezét nyújtotta a kezébe.

ਬੈਠੀ ਆਪਿ ਤੇਲ ਅਵਟਾਵੈ ॥੧੧॥
baitthee aap tel avattaavai |11|

Beszédeivel örömet szerzett neki, miközben olajat tett (tűzbe) forralni. (11)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਤੇਲ ਜਬੈ ਤਾਤੋ ਭਯੋ ਤਾ ਕੀ ਦ੍ਰਿਸਟਿ ਬਚਾਇ ॥
tel jabai taato bhayo taa kee drisatt bachaae |

Amikor az olaj elég forró volt, lopakodó tekintettel,

ਡਾਰਿ ਸੀਸ ਤਾ ਕੇ ਦਯੋ ਮਾਰਿਯੋ ਚੋਰ ਜਰਾਇ ॥੧੨॥
ddaar sees taa ke dayo maariyo chor jaraae |12|

A lány a fejére dobta, és így megölte.(12)

ਚੋਰ ਰਾਜ ਜਰਿ ਕੈ ਮਰਿਯੋ ਚੋਰ ਮਰਿਯੋ ਬਿਖੁ ਖਾਇ ॥
chor raaj jar kai mariyo chor mariyo bikh khaae |

A tolvajok vezetőjét a forrásban lévő olajjal ölték meg, mások pedig mérget evésben haltak meg.

ਪ੍ਰਾਤ ਭਏ ਕੁਟਵਾਰ ਕੇ ਸਭ ਹੀ ਦਏ ਬੰਧਾਇ ॥੧੩॥
praat bhe kuttavaar ke sabh hee de bandhaae |13|

Reggel elment, és elmesélte az egész történetet (a rendőrfőnöknek.(l3)(1)

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੋ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਬਤੀਸਵੋ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੩੨॥੬੧੮॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitro mantree bhoop sanbaade bateesavo charitr samaapatam sat subham sat |32|618|afajoon|

Harminckettedik példabeszéd a szerencsés krisztusokról A Raja és a miniszter beszélgetése, áldással kiegészítve. (32) (618)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਉਤਰ ਦੇਸ ਰਾਵ ਇਕ ਕਹਿਯੈ ॥
autar des raav ik kahiyai |

Valamikor király élt az északi országban.

ਅਧਿਕ ਰੂਪ ਜਾ ਕੋ ਜਗ ਲਹਿਯੈ ॥
adhik roop jaa ko jag lahiyai |

In. az ország északi részén élt egy Raja, aki nagyon jóképű volt.

ਛਤ੍ਰ ਕੇਤੁ ਰਾਜਾ ਕੋ ਨਾਮਾ ॥
chhatr ket raajaa ko naamaa |

király neve Chhatra Ketu volt.

ਨਿਰਖਿ ਥਕਿਤ ਰਹਈ ਜਿਹ ਬਾਮਾ ॥੧॥
nirakh thakit rahee jih baamaa |1|

Chhattar Ketnek hívták, és amikor meglátta, felesége mindig jóllakottnak érezte magát.(1)

ਛਤ੍ਰ ਮੰਜਰੀ ਨਾਮ ਤਵਨ ਕੋ ॥
chhatr manjaree naam tavan ko |

Chhattar Ketnek hívták, és amikor meglátta, felesége mindig jóllakottnak érezte magát.(1)

ਅਧਿਕ ਰੂਪ ਜਗ ਸੁਨਤ ਜਵਨ ਕੋ ॥
adhik roop jag sunat javan ko |

Chhattar Manjrinak hívták; a legszebbnek csodálták.