Sri Dasam Granth

Oldal - 1104


ਚਾਤੁਰਤਾ ਬਹੁ ਭਾਤਿ ਸਿਖਾਵਤ ਇਹ ਭਈ ॥
chaaturataa bahu bhaat sikhaavat ih bhee |

Sok trükköt tanított.

ਬਸਤ੍ਰ ਮਲੀਨ ਉਤਾਰਿ ਭਲੇ ਪਹਿਰਾਇ ਕੈ ॥
basatr maleen utaar bhale pahiraae kai |

(A) koszos ruháit levették, és jó ruhákat kapott.

ਹੋ ਤਹ ਲ੍ਯਾਵਤ ਤਿਹ ਭਈ ਸੁ ਭੇਸ ਬਨਾਇ ਕੈ ॥੨੬॥
ho tah layaavat tih bhee su bhes banaae kai |26|

Gyönyörű formát csinált belőle, és odahozta. 26.

ਮਨ ਭਾਵਤ ਜਬ ਮੀਤ ਤਰੁਨਿ ਤਿਨ ਪਾਇਯੋ ॥
man bhaavat jab meet tarun tin paaeiyo |

Amikor a nő megkapta a kívánt barátot.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਤਾ ਕੌ ਗਹਿ ਗਰੇ ਲਗਾਇਯੋ ॥
bhaat bhaat taa kau geh gare lagaaeiyo |

Sokféleképpen fogták és ölelték.

ਆਸਨ ਚੁੰਬਨ ਕਰੇ ਹਰਖ ਉਪਜਾਇ ਕੈ ॥
aasan chunban kare harakh upajaae kai |

Boldogan meghajolt és megcsókolt.

ਹੋ ਤਵਨ ਸਖੀ ਕੋ ਦਾਰਿਦ ਸਕਲ ਮਿਟਾਇ ਕੈ ॥੨੭॥
ho tavan sakhee ko daarid sakal mittaae kai |27|

(A királynő) véget vetett annak a Sakhinak minden szegénységének. 27.

ਦਿਜਿਕ ਦ੍ਰੁਗਾ ਕੀ ਪੂਜਾ ਕਰੀ ਰਿਝਾਇਯੋ ॥
dijik drugaa kee poojaa karee rijhaaeiyo |

Egy brahmin megkedvelte Durga istennőt azzal, hogy imádta őt.

ਤਾ ਕੈ ਕਰ ਤੇ ਏਕ ਅਮਰ ਫਲ ਪਾਇਯੋ ॥
taa kai kar te ek amar fal paaeiyo |

Halhatatlan gyümölcsöt kapott a kezéből.

ਤਿਨਿ ਲੈ ਕੈ ਭਰਥਰਿ ਰਾਜਾ ਜੂ ਕੋ ਦਿਯੋ ॥
tin lai kai bharathar raajaa joo ko diyo |

Elvette ezt a gyümölcsöt (ő) Bharthari királynak adta.

ਹੋ ਜਬ ਲੌ ਪ੍ਰਿਥੀ ਅਕਾਸ ਨ੍ਰਿਪਤ ਤਬ ਲੌ ਜਿਯੋ ॥੨੮॥
ho jab lau prithee akaas nripat tab lau jiyo |28|

(Hogy) amíg a föld és az ég tart, a király él. 28.

ਦੁਰਗ ਦਤ ਫਲ ਅਮਰ ਜਬੈ ਨ੍ਰਿਪ ਕਰ ਪਰਿਯੋ ॥
durag dat fal amar jabai nrip kar pariyo |

Amikor a Durga által adott gyümölcs a király kezébe került

ਭਾਨ ਮਤੀ ਕੋ ਦੇਉ ਇਹੈ ਚਿਤ ਮੈ ਕਰਿਯੋ ॥
bhaan matee ko deo ihai chit mai kariyo |

Tehát gondolatban gondolkodva adta (ezt a gyümölcsöt) Bhan Matinak (hogy sokáig éljen és szolgáljon).

ਤ੍ਰਿਯ ਕਿਯ ਮਨਹਿ ਬਿਚਾਰ ਕਿ ਮਿਤ੍ਰਹਿ ਦੀਜੀਯੈ ॥
triy kiy maneh bichaar ki mitreh deejeeyai |

Az asszony azon gondolkodott (hogy ezt a gyümölcsöt) Mitrának kellene adni,

ਹੋ ਸਦਾ ਤਰੁਨ ਸੋ ਰਹੈ ਕੇਲ ਅਤਿ ਕੀਜੀਯੈ ॥੨੯॥
ho sadaa tarun so rahai kel at keejeeyai |29|

Aki mindig fiatal volt és (vele) sokat játszott. 29.

ਮਨ ਭਾਵੰਤ ਮੀਤ ਜਦਿਨ ਸਖਿ ਪਾਈਯੈ ॥
man bhaavant meet jadin sakh paaeeyai |

Sakhi! Azon a napon, amikor megkapjuk a kívánt barátot

ਤਨ ਮਨ ਧਨ ਸਭ ਵਾਰਿ ਬਹੁਰੁ ਬਲਿ ਜਾਈਯੈ ॥
tan man dhan sabh vaar bahur bal jaaeeyai |

Tehát ismét el kell hagynia testét, elméjét és gazdagságát, és Baliharba kell mennie.

ਮੋ ਮਨ ਲਯੋ ਚੁਰਾਇ ਪ੍ਰੀਤਮਹਿ ਆਜੁ ਸਭ ॥
mo man layo churaae preetameh aaj sabh |

A (a) szeretőm minden módon ellopta az elmémet.

ਹੋ ਰਹੈ ਤਰੁਨ ਚਿਰੁ ਜਿਯੈ ਦਿਯੌ ਫਲ ਤਾਹਿ ਲਭ ॥੩੦॥
ho rahai tarun chir jiyai diyau fal taeh labh |30|

Fiatal volt és sokáig élt. (Ezért) a gyümölcs megtalálása (jelentés megszerzése) után neki adta. 30.

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

huszonnégy:

ਨ੍ਰਿਪ ਕੋ ਚਿਤ ਰਾਨੀ ਹਰ ਲਯੋ ॥
nrip ko chit raanee har layo |

A király szívét elvette a királyné.

ਅਬਲਾ ਮਨੁ ਤਾ ਕੈ ਕਰ ਦਯੋ ॥
abalaa man taa kai kar dayo |

A hölgy (királynő) neki (Chandal) adta a szívét.

ਵਹੁ ਅਟਕਤ ਬੇਸ੍ਵਾ ਪਰ ਭਯੋ ॥
vahu attakat besvaa par bhayo |

Kiakadt egy prostituált.

ਫਲ ਲੈ ਕੈ ਤਾ ਕੇ ਕਰ ਦਯੋ ॥੩੧॥
fal lai kai taa ke kar dayo |31|

(Elvette azt a) gyümölcsöt, és odaadta a paráznának. 31.

ਅੜਿਲ ॥
arril |

hajthatatlan:

ਰਹੀ ਤਰੁਨਿ ਸੋ ਰੀਝਿ ਅੰਗ ਨ੍ਰਿਪ ਕੇ ਨਿਰਖਿ ॥
rahee tarun so reejh ang nrip ke nirakh |

Az a nő (prostituált), aki meglátta a király testét (szépségét), szerelmes volt (bele).

ਚਾਰੁ ਕੀਏ ਚਖ ਰਹੈ ਸਰੂਪ ਅਮੋਲ ਲਖਿ ॥
chaar kee chakh rahai saroop amol lakh |

Gyönyörű szemei nézték értékes alakját.

ਫਲ ਸੋਈ ਲੈ ਹਾਥ ਰੁਚਿਤ ਰੁਚਿ ਸੌ ਦਿਯੋ ॥
fal soee lai haath ruchit ruch sau diyo |

Ugyanezt a gyümölcsöt a kezébe véve mohón adta (a királynak).

ਹੋ ਜਬ ਲੌ ਪ੍ਰਿਥੀ ਅਕਾਸ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਤਬ ਲੌ ਜਿਯੋ ॥੩੨॥
ho jab lau prithee akaas nripat tab lau jiyo |32|

Hogy amíg van föld és ég, éljen a király. 32.

ਲੈ ਬੇਸ੍ਵਾ ਫਲ ਦਿਯੋ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਕੌ ਆਨਿ ਕੈ ॥
lai besvaa fal diyo nripat kau aan kai |

Jött a prostituált, és odaadta a gyümölcsöt a királynak.

ਰੂਪ ਹੇਰਿ ਬਸਿ ਭਈ ਪ੍ਰੀਤਿ ਅਤਿ ਠਾਨਿ ਕੈ ॥
roop her bas bhee preet at tthaan kai |

Amikor meglátta (a király) alakját, beleszeretett.

ਲੈ ਰਾਜੈ ਤਿਹ ਹਾਥ ਚਿੰਤ ਚਿਤ ਮੈ ਕਿਯੋ ॥
lai raajai tih haath chint chit mai kiyo |

A király kezébe vette (a gyümölcsöt), és gondolatban gondolkodott

ਹੋ ਯਹ ਸੋਈ ਦ੍ਰੁਮ ਜਾਹਿ ਜੁ ਮੈ ਤ੍ਰਿਯ ਕੌ ਦਿਯੋ ॥੩੩॥
ho yah soee drum jaeh ju mai triy kau diyo |33|

Hogy ez ugyanaz a gyümölcs ('Drum'), amit a hölgynek (királynő) adtam. 33.

ਭਾਤਿ ਭਾਤਿ ਤਿਹ ਲੀਨੋ ਸੋਧ ਬਨਾਇ ਕੈ ॥
bhaat bhaat tih leeno sodh banaae kai |

Sokféleképpen vizsgálta.

ਤਿਹ ਬੇਸ੍ਵਾ ਕੋ ਪੂਛ੍ਯੋ ਨਿਕਟਿ ਬੁਲਾਇ ਕੈ ॥
tih besvaa ko poochhayo nikatt bulaae kai |

felhívta azt a prostituált, és megkérdezte:

ਸਾਚ ਕਹੋ ਮੁਹਿ ਯਹ ਫਲ ਤੈ ਕਹ ਤੇ ਲਹਿਯੋ ॥
saach kaho muhi yah fal tai kah te lahiyo |

Mondd meg az igazat, kitől szerezted ezt a gyümölcsöt.

ਹੋ ਹਾਥ ਜੋਰਿ ਤਿਨ ਬਚਨ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਸੌ ਯੌ ਕਹਿਯੋ ॥੩੪॥
ho haath jor tin bachan nripat sau yau kahiyo |34|

Összefonta a kezét, és így szólt a királyhoz. 34.

ਤੁਮ ਅਪਨੇ ਚਿਤ ਜਿਹ ਰਾਨੀ ਕੇ ਕਰ ਦਿਯੋ ॥
tum apane chit jih raanee ke kar diyo |

(Ó király!) A (gyümölcsöt) ládádból a királyné kezébe adtad.

ਤਾ ਕੌ ਏਕ ਚੰਡਾਰ ਮੋਹਿ ਕਰਿ ਮਨੁ ਲਿਯੋ ॥
taa kau ek chanddaar mohi kar man liyo |

A királynő elméjét egy Chandal ragadta meg.

ਤਵਨ ਨੀਚ ਮੁਹਿ ਊਪਰ ਰਹਿਯੋ ਬਿਕਾਇ ਕੈ ॥
tavan neech muhi aoopar rahiyo bikaae kai |

Azt az alantast (Chandalt) is eladták rajtam.

ਤਵ ਤ੍ਰਿਯ ਤਿਹ ਦਿਯ ਤਿਨ ਮੁਹਿ ਦਯੋ ਬਨਾਇ ਕੈ ॥੩੫॥
tav triy tih diy tin muhi dayo banaae kai |35|

A feleséged adta neki, ő pedig nekem. 35.

ਮੈ ਲਖਿ ਤੁਮਰੌ ਰੂਪ ਰਹੀ ਉਰਝਾਇ ਕੈ ॥
mai lakh tumarau roop rahee urajhaae kai |

Elakadtam az űrlapod láttán.

ਹਰਅਰਿ ਸਰ ਤਨ ਬਧੀ ਸੁ ਗਈ ਬਿਕਾਇ ਕੈ ॥
harar sar tan badhee su gee bikaae kai |

El vagyok adva (neked), Kama Dev, Shiva ellensége nyilai által átszúrva.

ਸਦਾ ਤਰਨਿ ਤਾ ਕੋ ਫਲੁ ਹਮ ਤੇ ਲੀਜਿਯੈ ॥
sadaa taran taa ko fal ham te leejiyai |

Vedd el tőlem ezt a gyümölcsöt, amely örökké fiatalon tart

ਹੋ ਕਾਮ ਕੇਲ ਮੁਹਿ ਸਾਥ ਹਰਖ ਸੋ ਕੀਜਿਯੈ ॥੩੬॥
ho kaam kel muhi saath harakh so keejiyai |36|

És játssz velem boldogan. 36.

ਤੁਮ ਤਿਹ ਤ੍ਰਿਯ ਜੋ ਦਯੋ ਫਲ ਅਤਿ ਰੁਚਿ ਮਾਨਿ ਕੈ ॥
tum tih triy jo dayo fal at ruch maan kai |

Nagyon boldogan adtad ezt a gyümölcsöt annak a nőnek (királynőnek).

ਤਿਨ ਲੈ ਦਿਯੋ ਚੰਡਾਰਹਿ ਅਤਿ ਹਿਤੁ ਠਾਨਿ ਕੈ ॥
tin lai diyo chanddaareh at hit tthaan kai |

Beleszeretett Chandalba, és adott neki.

ਉਨ ਮੁਹਿ ਮੈ ਤੁਹਿ ਦਿਯੋ ਸੁ ਬਿਰਹਾ ਕੀ ਦਹੀ ॥
aun muhi mai tuhi diyo su birahaa kee dahee |

Ő (a Chandal) (adta) nekem a gyümölcsöt, én pedig a használaton kívüliségtől elrohadva neked adtam.