Bármi is történt a gópikkal, Shyam költő elmondja róla, hogy úgy tűntek, mint a halak, akik a veszekedés után vonaglódtak, és elszakadtak a tengertől.480.
A gópik elvesztették az eszméletüket, és rohantak, mint az őrültek
Valaki feláll és újra zuhan eszméletlenül, valahol pedig valami brajai nő fut
Zaklatott állapotban Krsnát keresik, kócos hajjal
Gondolatban Krisnán meditálnak, és Krisnát hívják, csókolgatják a fákat.481.
Aztán elengedik a szárnyakat, és így mondják, hol van Nand Lal?
Aztán elhagyva a fákat, Champak, Maulshri, Taal, Lavanglata, Kachnar stb. bokroitól kérdezik Krishna hollétét, mondván.
De akinek tövist szerezni a lábunkban és napot a fejünkön, annak igaza van,
���Vándorlunk, elviseljük a napsütést a fejünk fölött és a lábunkban a tövis fájdalmát az ő kedvéért, mondd meg, hol van az a Krisna, aki a lábad elé borulunk.���482.
Ahol a szőlőtőkék díszítik, és ahol a Chamba virágai díszelegnek;
Krisnát keresve azok a gópik ott vándorolnak, ahol Bel fái, Champa bokroi, Maulshri és vörös rózsa növények vannak.
(A földet) chambával, maulsirival, pálmával, szegfűszeggel, szőlővel és kachnarral áldják meg.
A Champak, Maulshri, Lavanglata, Kachnar stb. fái lenyűgözően néznek ki, és rendkívül békés szürkehályog folyik.483.
Krsna szeretete miatt abban az erdőben Braj-Bhumi gópii ezt mondják.
A Krsna iránti szeretet kötelékébe kötve a gópik azt mondják: „Nincs ott a Peepal-fa közelében?”
Elnézést! (Elbújt valahol, amikor azt mondta nekünk, hogy miért hagyja el a férjét, és fuss el, de (mi) nem maradhatunk otthon anélkül, hogy lássuk Kanah-t.
Aztán tanácskoznak egymás között, hogy miért hagyták el a férjüket és oszcillálnak ide-oda, de ezzel együtt azt a választ kapják az elméjükből, hogy azért futnak, mert nem tudnak így élni Krisna nélkül.
A braji nők őrülten barangolnak Bunban, miután elfogadták Kanh elválását.
A brajai asszonyok megőrültek elválásában, és úgy bolyonganak az erdőben, mint a síró-kóborló daru, nem veszik észre, hogy esznek és isznak.
Az ember elájul és a földre esik, a másik pedig feláll és ezt mondja
Valaki leereszkedik és leesik a földre, valaki pedig feláll, és azt mondja, hová tűnt az a büszke Krisna, aki egyre jobban szereti velünk?485.
(A fül) minden gópi szívét elragadta azzal, hogy megtáncoltatta a szarvasszerű szemeket,
Krisna úgy táncoltatta a szemét, mint a szarvas, ellopta a gópik elméjét, elméjük csapdába esett Krisna szemében, és egy pillanatra sem mozdul ide-oda.
Ezért a házakat elhagyva a faluban barangolunk. (Ezt kimondva) egy gopi levegőt vett.
Neki lélegzetüket visszatartva rohangálnak ide-oda az erdőben, és azt mondják: Ó, az erdő rokonai! mondd meg, melyik oldalra ment Krsna?486.
Aki megölte „Marichot” Banban, és akinek a szolgája (Hanuman) felgyújtotta Lanka városát,
Ő, aki megölte Marichot az erdőben, és elpusztította Ravana többi szolgáját, ő az, akit szerettünk, és sok ember szatirikus beszédeit elviseltük.
A lótuszvirághoz hasonló gyönyörű szemű gópik mondták ezt együtt
Finom szemeivel kapcsolatban az összes gópi egy hangon ezt mondja: „A szemek bántódása miatt elménk szarvasa egy helyen mozdulatlanná vált.” 487.
Védák szavalásához hasonlóan (ő) kapja meg a gyümölcsöt, aki alamizsnát ad a koldusoknak.
Aki koldusnak jótékonykodott, a Védák egy olvasásának jutalmát kapta, aki enni ad az idegennek, sok jutalmat kap.
Ő kapja meg életünk ajándékát, nincs más hasonló gyümölcs
Aki egy rövid időre láthatja Krisnát, az kétségtelenül megkaphatja életünk ajándékát, ennél biztosabb jutalmat nem kap.488.
Aki Lankát Vibhishanának adta, és (aki) feldühödött és megölte a démonok seregeit.
Ő, aki Vibishanának adta Lankát, és nagy dühében megölte a démonokat, Shyam költő azt mondja, hogy ő védte meg a szenteket és pusztította el a gonoszokat.
Úgy bújt el ezen a helyen, hogy nagyon szeretett minket.
Ugyanaz a Krisna adott nekünk szeretetet, de eltűnt a szemünk elől, ó erdőlakók! Lábaidhoz borulunk, mondd meg, melyik irányba ment Krishan.489.
(Minden) a gopi a zsemlében keres, de a keresés után sem találják Krsnát a kontyban.
A gópik Krsnát keresték az erdőben, de nem találták, majd arra gondoltak, hogy talán ebbe az irányba ment.
Ismét eszébe jutott a gondolat, és a Szúrát Krsnához („Partha Suta”) fordította.
Megint az elméjükben gondolkodnak, és elméjük húrját ahhoz a Krsnához társítják, amit a költő képletesen mond futásukról és gondolkodásukról, hogy ide-oda szaladgálnak, mint egy nőstény fogoly.490.
(A gópik) folyamatosan jöttek és keresték azt a helyet, de nem találták ott Krsnát.
A hely, ahová Krisnát keresni mennek, nem találják meg őt, és ily módon, mint egy kőbálvány, döbbenten térnek vissza.
(Azok) a gópik ezután (egy másik) intézkedést tettek, hogy (ők) magába a fülbe ültették a csittukat.
Aztán tettek még egy lépést, és teljesen felszívták elméjüket Krisnában, valaki megénekelte a tulajdonságait, valaki pedig Krisna lenyűgöző ruháját viselte.491.
Az egyik Putna (Baki), egy Trinavarta és egy Aghasur lett.
Valaki felvette Bakasura, valaki Tranavrata és valaki Aghasura ruháját, és néhányan Krisna ruháját öltötték magukra és a földre dobták őket
Elméjük Krsnára szegeződött, és egy szempillantásra sem akarnak elmenni.