Sri Dasam Granth

Oldal - 975


ਸੁਰ ਪੁਰ ਬਹੁਰ ਬਧਾਵੋ ਭਯੋ ॥੧੪॥
sur pur bahur badhaavo bhayo |14|

Ismét átvette a szuverenitást, és a köszöntések áradtak a mennyben.

ਇਤਿ ਸ੍ਰੀ ਚਰਿਤ੍ਰ ਪਖ੍ਯਾਨੇ ਤ੍ਰਿਯਾ ਚਰਿਤ੍ਰੇ ਮੰਤ੍ਰੀ ਭੂਪ ਸੰਬਾਦੇ ਇਕ ਸੌ ਸਤਰਹ ਚਰਿਤ੍ਰ ਸਮਾਪਤਮ ਸਤੁ ਸੁਭਮ ਸਤੁ ॥੧੧੭॥੨੨੯੬॥ਅਫਜੂੰ॥
eit sree charitr pakhayaane triyaa charitre mantree bhoop sanbaade ik sau satarah charitr samaapatam sat subham sat |117|2296|afajoon|

117. példabeszéd a szerencsés keresztényekről A Raja és a miniszter beszélgetése, áldással kiegészítve. (117) (2294)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਪਛਿਮ ਦੇਵ ਰਾਵ ਬਡਭਾਗੀ ॥
pachhim dev raav baddabhaagee |

Nyugaton élt egy szerencsés király, Dev.

ਮੰਤ੍ਰ ਕਲਾ ਰਾਨੀ ਸੌ ਪਾਗੀ ॥
mantr kalaa raanee sau paagee |

Nyugati vidéken élt egy szerencsés király, Dev Raao. Mantar Kala volt a felesége.

ਜੋ ਤ੍ਰਿਯ ਕਹੈ ਵਹੈ ਜੜ ਕਰਈ ॥
jo triy kahai vahai jarr karee |

Bármit is mondott a nő, azt bolondként tette.

ਬਿਨੁ ਪੂਛੈ ਕਛੁ ਤਿਹ ਨ ਨੁਸਰਈ ॥੧॥
bin poochhai kachh tih na nusaree |1|

Ahogy a nő irányította, az a bolond követte, és az ő beleegyezése nélkül egyetlen lépést sem tett.(1)

ਤਾ ਪਰ ਰਹਤ ਰਾਵ ਉਰਝਾਯੋ ॥
taa par rahat raav urajhaayo |

A király mindig elmerült benne.

ਦੋਇ ਪੁਤ੍ਰ ਤਾ ਤੇ ਉਪਜਾਯੋ ॥
doe putr taa te upajaayo |

Mindig behálózta a radzsát; két fiuk volt.

ਕਾਲ ਪਾਇ ਰਾਜਾ ਮਰਿ ਗਯੋ ॥
kaal paae raajaa mar gayo |

Amikor eljött az idő, a király meghalt

ਰਾਜ ਪੁਤ੍ਰ ਤਾ ਕੇ ਕੋ ਭਯੋ ॥੨॥
raaj putr taa ke ko bhayo |2|

Miután néha a Raja meghalt, és fiai átvették a királyságot.(2)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਏਕ ਪੁਰਖ ਆਯੋ ਤਹਾ ਅਮਿਤ ਰੂਪ ਕੀ ਖਾਨਿ ॥
ek purakh aayo tahaa amit roop kee khaan |

Egyszer jött egy férfi, aki nagyon jóképű volt.

ਲਖਿ ਰਾਨੀ ਤਿਹ ਬਸਿ ਭਈ ਬਧੀ ਬਿਰਹ ਕੈ ਬਾਨ ॥੩॥
lakh raanee tih bas bhee badhee birah kai baan |3|

Szerelmi nyilai áldozatává vált, Rani a varázslatában érezte magát.(3)

ਸੋਰਠਾ ॥
soratthaa |

Sortha

ਤਾ ਕੌ ਲਯੋ ਬੁਲਾਇ ਪਠੈ ਸਹਚਰੀ ਏਕ ਤਿਹ ॥
taa kau layo bulaae patthai sahacharee ek tih |

Az egyik szobalányán keresztül magához hívta,

ਕਹਿਯੋ ਬਿਰਾਜਹੁ ਆਇ ਸੰਕ ਤ੍ਯਾਗ ਹਮ ਕੌ ਅਬੈ ॥੪॥
kahiyo biraajahu aae sank tayaag ham kau abai |4|

És azt mondta neki, hogy minden rettegés nélkül maradjon náluk.(4)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਤਬ ਸੁੰਦਰ ਤਿਨ ਹ੍ਰਿਦੈ ਬਿਚਾਰਿਯੋ ॥
tab sundar tin hridai bichaariyo |

Aztán (az) a jóképű férfi gondolkodott a fejében

ਰਾਨੀ ਕੇ ਪ੍ਰਤਿ ਪ੍ਰਗਟ ਉਚਾਰਿਯੋ ॥
raanee ke prat pragatt uchaariyo |

Aztán az a jóképű férfi elgondolkodott, és határozottan beszélt Ranival:

ਏਕ ਬਾਤ ਤੁਮ ਕਰੋ ਤਾ ਕਹਊ ॥
ek baat tum karo taa khaoo |

Hogy ha mondasz egyet, akkor (én) azt mondom,

ਨਾਤਰ ਧਾਮ ਨ ਤੁਮਰੇ ਰਹਊ ॥੫॥
naatar dhaam na tumare rhaoo |5|

„Egy dolgot meg kell kérdeznem, maradok, ha beleegyezik, különben elmegyek.”(5)

ਸੁ ਹੌ ਕਹੌ ਜੋ ਯਹ ਨਹਿ ਕਰੈ ॥
su hau kahau jo yah neh karai |

Amire azt mondom, hogy nem lesz képes megtenni

ਮੋਰ ਮਿਲਨ ਕੋ ਖ੍ਯਾਲ ਨ ਪਰੈ ॥
mor milan ko khayaal na parai |

(Azt gondolta) – Mondanom kell valamit, amit ő nem tehet meg, és fel kell hagynom a velem való találkozás gondolatával.

ਦੁਹਕਰ ਕਰਮ ਜੁ ਯਹ ਤ੍ਰਿਯ ਕਰਿ ਹੈ ॥
duhakar karam ju yah triy kar hai |

Ha (ezt) a nehéz munkát ez a nő végzi

ਤਬ ਯਹ ਆਜੁ ਸੁ ਹਮ ਕੋ ਬਰਿ ਹੈ ॥੬॥
tab yah aaj su ham ko bar hai |6|

„Vagy túl határozott lesz, és biztosan hozzám megy feleségül.” (6)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਏ ਜੂ ਪੂਤ ਜੁਗ ਤੁਮ ਜਨੇ ਤਿਨ ਦੁਹੂਅਨ ਕੋ ਮਾਰਿ ॥
e joo poot jug tum jane tin duhooan ko maar |

„Ezt a két fiút, akiket szültél, öld meg mindkettőt,

ਗੋਦ ਡਾਰਿ ਸਿਰ ਦੁਹੂੰ ਕੇ ਮਾਗਹੁ ਭੀਖ ਬਜਾਰ ॥੭॥
god ddaar sir duhoon ke maagahu bheekh bajaar |7|

– És fejüket az öledbe téve menj ki alamizsnát koldulni. (7)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਤਬ ਤਿਹ ਤ੍ਰਿਯਾ ਕਾਜ ਸੋਊ ਕਿਯੋ ॥
tab tih triyaa kaaj soaoo kiyo |

Aztán a nő ugyanezt tette

ਨਿਕਟ ਬੋਲਿ ਤਿਨ ਦੁਹੂੰਅਨ ਲਿਯੋ ॥
nikatt bol tin duhoonan liyo |

A nő úgy döntött, hogy vállalja a feladatot, és felhívta mindkét fiát.

ਮਦਰਾ ਪ੍ਰਯਾਇ ਕੀਏ ਮਤਵਾਰੇ ॥
madaraa prayaae kee matavaare |

Alkoholfogyasztással tette tisztátalanná őket

ਖੜਗ ਕਾਢਿ ਦੋਊ ਪੂਤ ਸੰਘਾਰੇ ॥੮॥
kharrag kaadt doaoo poot sanghaare |8|

Borral megrészegítette őket, karddal pedig mindkettőjüket megölte.(8)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਦੁਹੂੰ ਸੁਤਨ ਕੇ ਕਾਟ ਸਿਰ ਲਏ ਗੋਦ ਮੈ ਡਾਰਿ ॥
duhoon sutan ke kaatt sir le god mai ddaar |

Levágott, és az ölébe tette mindkettőjük fejét.

ਅਤਿਥ ਭੇਖ ਕੋ ਧਾਰਿ ਕਰਿ ਮਾਗੀ ਭੀਖ ਬਜਾਰ ॥੯॥
atith bhekh ko dhaar kar maagee bheekh bajaar |9|

Egy koldus álcáját felöltve kiment koldulni.(9)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਭੀਖ ਮਾਗਿ ਮਿਤਵਾ ਪਹਿ ਗਈ ॥
bheekh maag mitavaa peh gee |

Könyörgő (ő) elment Mitrához

ਪੂਤਨ ਮੁੰਡ ਦਿਖਾਵਤ ਭਈ ॥
pootan mundd dikhaavat bhee |

Könyörgés után odament a szeretőjéhez, és megmutatta neki fiai fejét.

ਤੋਰੇ ਲੀਏ ਦੋਊ ਮੈ ਮਾਰੇ ॥
tore lee doaoo mai maare |

(És azt mondta) Mindkettőt megöltem érted.

ਅਬ ਭੋਗਹੁ ਮੁਹਿ ਆਨਿ ਪਿਯਾਰੇ ॥੧੦॥
ab bhogahu muhi aan piyaare |10|

– Megöltem mindkét fiamat. Most gyere és szeretkezz velem.'(10)

ਦੁਹਕਰ ਕਰਮ ਜਾਰਿ ਲਖਿ ਲਯੋ ॥
duhakar karam jaar lakh layo |

Amikor a barát látta ezt a kemény munkát

ਪਹਰ ਏਕ ਮਿਰਤਕ ਸੌ ਭਯੋ ॥
pahar ek miratak sau bhayo |

Felfelé ívelő feladattal kellett szembenéznie, és egy egész órán át úgy érezte magát, mint egy halott.

ਦੁਤਿਯ ਪਹਰ ਆਨਿ ਜਬ ਲਾਗਿਯੋ ॥
dutiy pahar aan jab laagiyo |

Amikor elkezdődött a második óra

ਚਿਤ੍ਰਯੋ ਛੋਰਿ ਮੂਰਛਨਾ ਜਾਗਿਯੋ ॥੧੧॥
chitrayo chhor moorachhanaa jaagiyo |11|

Amikor a második óra közeledett, magához tért.(11)

ਸਵੈਯਾ ॥
savaiyaa |

Savaiyya

ਤਜਿਹੂੰ ਨ ਸਕੈ ਰਮਿਹੂੰ ਨ ਸਕੈ ਇਹ ਭਾਤਿ ਕੀ ਆਨਿ ਬਨੀ ਦੁਚਿਤਾਈ ॥
tajihoon na sakai ramihoon na sakai ih bhaat kee aan banee duchitaaee |

(És elgondolkozott:) „Sem elfogadni nem tudom, sem el nem hagyhatom, most rendbe jöttem.

ਬੈਠ ਸਕੈ ਉਠਿਹੂੰ ਨ ਸਕੈ ਕਹਿਹੂੰ ਨ ਸਕੈ ਕਛੁ ਬਾਤ ਬਨਾਈ ॥
baitth sakai utthihoon na sakai kahihoon na sakai kachh baat banaaee |

„Sem ülni, sem felkelni nem tudok, előfordult már ilyen helyzet.