Sri Dasam Granth

Oldal - 965


ਸੂਰ ਸੈਨ ਰਾਜਾ ਹੁਤੋ ਸਮਰਕੰਦ ਕੇ ਮਾਹਿ ॥
soor sain raajaa huto samarakand ke maeh |

Soor Chand Sammar Kand királya volt;

ਤਾ ਕੇ ਤੁਲਿ ਨਰੇਸ ਕੋ ਔਰ ਜਗਤ ਮੈ ਨਾਹਿ ॥੧॥
taa ke tul nares ko aauar jagat mai naeh |1|

nem volt még hozzá hasonló.(1)

ਚਿਤ੍ਰਕਲਾ ਰਾਨੀ ਹੁਤੀ ਬਡਭਾਗਨਿ ਤਿਹ ਠੌਰ ॥
chitrakalaa raanee hutee baddabhaagan tih tthauar |

Chatar Kala volt a Ranija; nagyon szerencsés volt.

ਰੂਪ ਸੀਲ ਲਜਾ ਗੁਨਨ ਤਾ ਕੇ ਤੁਲਿ ਨ ਔਰ ॥੨॥
roop seel lajaa gunan taa ke tul na aauar |2|

Szépségben, higgadtságban és szerénységben egyetlen test sem tudta legyőzni.(2)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਤਾ ਕੀ ਨ੍ਰਿਪ ਆਗ੍ਯਾ ਮਹਿ ਰਹਈ ॥
taa kee nrip aagayaa meh rahee |

A király az ő parancsnoksága alatt élt.

ਸੋਈ ਕਰੈ ਜੁ ਵਹ ਹਸ ਕਹਈ ॥
soee karai ju vah has kahee |

A király mindig engedelmeskedett neki, és boldogan teljesítette kívánságait.

ਆਗ੍ਯਾ ਦੇਸ ਸਕਲ ਤਿਹ ਮਾਨੈ ॥
aagayaa des sakal tih maanai |

Az egész ország engedelmeskedett (az ő) engedélyének

ਰਾਨੀ ਕੋ ਰਾਜਾ ਪਹਿਚਾਨੈ ॥੩॥
raanee ko raajaa pahichaanai |3|

Még az egész ország követte őt, és a Ranit tekintették a szuverénnek.(3)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਅਮਿਤ ਰੂਪ ਤਾ ਕੌ ਨਿਰਖਿ ਮਨ ਕ੍ਰਮ ਬਸਿ ਭਯੋ ਪੀਯ ॥
amit roop taa kau nirakh man kram bas bhayo peey |

Sokrétű tulajdonságaitól lenyűgözve szeretője elfogadta a parancsát.

ਨਿਸੁ ਦਿਨ ਗ੍ਰਿਹ ਤਾ ਕੇ ਰਹੈ ਔਰ ਨ ਹੇਰਤ ਤ੍ਰੀਯ ॥੪॥
nis din grih taa ke rahai aauar na herat treey |4|

Mindig elfogadta a képességét, és nem figyelt más nőre.(4)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਤਵਨ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਇਕ ਤ੍ਰਿਯਹਿ ਨਿਹਾਰਿਯੋ ॥
tavan nripat ik triyeh nihaariyo |

(Egy napon) az a király látott egy nőt

ਭੋਗ ਕਰੌ ਤਿਹ ਸਾਥ ਬਿਚਾਰਿਯੋ ॥
bhog karau tih saath bichaariyo |

Egyszer az uralkodó találkozott egy másik nővel, és arra gondolt, hogy szeretkezni akar vele.

ਰੈਨਿ ਭਈ ਜਬ ਹੀ ਲਖਿ ਪਾਯੋ ॥
rain bhee jab hee lakh paayo |

Amikor (ő) látta, hogy éjszaka van

ਪਠੈ ਦੂਤ ਗ੍ਰਿਹ ਤਾਹਿ ਬੁਲਾਯੋ ॥੫॥
patthai doot grih taeh bulaayo |5|

Amikor közeledett az éjszaka, küldött egy követet, és meghívta őt.(5)

ਤਾ ਸੌ ਬੋਲਿ ਅਧਿਕ ਰਤਿ ਮਾਨੀ ॥
taa sau bol adhik rat maanee |

Sokat játszott azzal, hogy felhívta

ਪਰ ਤ੍ਰਿਯ ਕਰਿ ਅਪਨੀ ਪਹਿਚਾਨੀ ॥
par triy kar apanee pahichaanee |

Ott úgy szerelmeskedett vele, hogy egy másik személy nőjét sajátjának tekintette.

ਤਾ ਕੌ ਚਹਤ ਸਦਨ ਮੈ ਲ੍ਯਾਵੈ ॥
taa kau chahat sadan mai layaavai |

be akarta vinni a palotájába,

ਨਿਜੁ ਨਾਰੀ ਤੇ ਅਤਿ ਡਰ ਪਾਵੈ ॥੬॥
nij naaree te at ddar paavai |6|

Otthon akarta tartani, de félt a feleségétől.(6)

ਯਹੈ ਬਾਤ ਚਿਤ ਮੈ ਮਥਿ ਰਾਖੀ ॥
yahai baat chit mai math raakhee |

Ezt mítosznak vette a fejében

ਕੇਲ ਸਮੈ ਤਾ ਸੌ ਯੌ ਭਾਖੀ ॥
kel samai taa sau yau bhaakhee |

Ezt szem előtt tartva, miközben szeretkezett, azt mondta:

ਤਾ ਕੌ ਕਹਿਯੋ ਬਕਤ੍ਰ ਤੇ ਬਰਿਹੋ ॥
taa kau kahiyo bakatr te bariho |

Azt mondta neki, hogy megházasodik (veled).

ਰਾਕਹੁ ਤੇ ਰਾਨੀ ਲੈ ਕਰਿਹੋ ॥੭॥
raakahu te raanee lai kariho |7|

„Feleségül veszlek, és kiszabadítalak a szegénységből, Ranivá teszlek.” (7)

ਜਬ ਯੌ ਬਚਨ ਤ੍ਰਿਯਹਿ ਸੁਨਿ ਪਾਯੋ ॥
jab yau bachan triyeh sun paayo |

Amikor (az) a nő meghallotta ezeket a szavakat

ਰਾਜ ਹੇਤ ਹਿਯਰੋ ਹੁਲਸਾਯੋ ॥
raaj het hiyaro hulasaayo |

Amikor az asszony ezt meghallotta, elvadult,

ਅਬ ਹੌ ਹ੍ਵੈ ਤ੍ਰਿਯ ਰਹੀ ਤਿਹਾਰੇ ॥
ab hau hvai triy rahee tihaare |

(És elkezdte mondani) Most a feleséged leszek.

ਬਰਿਯੌ ਚਹੋ ਤਬ ਬਰੋ ਪਿਯਾਰੇ ॥੮॥
bariyau chaho tab baro piyaare |8|

És azt válaszolta: 'A tiéd vagyok. Bármikor feleségül vehetsz.(8)

ਏਕ ਬਾਤ ਮੈ ਤੁਮੈ ਬਖਾਨੋ ॥
ek baat mai tumai bakhaano |

Mondok egy dolgot

ਮੇਰੋ ਬਚਨ ਸਾਚ ਜੌ ਮਾਨੋ ॥
mero bachan saach jau maano |

– Egy dolgot azonban el kell mondanom, és kérlek, higgyétek el, hogy igaz.

ਜੌ ਜੀਯਤ ਲੌ ਨੇਹ ਨਿਬਾਹੋ ॥
jau jeeyat lau neh nibaaho |

Ha szeretet egész életen át

ਤੋ ਤੁਮ ਆਜੁ ਨ੍ਰਿਪਤਿ ਮੁਹਿ ਬ੍ਰਯਾਹੋ ॥੯॥
to tum aaj nripat muhi brayaaho |9|

„Ha készen állsz arra, hogy továbbra is szeress, akkor még ma hozzám kell menned feleségül.(9)

ਜਾ ਸੋ ਨੇਹੁ ਨੈਕਹੂੰ ਕੀਜੈ ॥
jaa so nehu naikahoon keejai |

Egy kicsit is szerelmes lenni,

ਤਾ ਕੌ ਪੀਠਿ ਜਿਯਤ ਨਹਿ ਦੀਜੈ ॥
taa kau peetth jiyat neh deejai |

"Aki imád valakit, annak nem szabad meghátrálnia,

ਤਾ ਕੀ ਬਾਹ ਬਿਹਸਿ ਕਰਿ ਗਹਿਯੈ ॥
taa kee baah bihas kar gahiyai |

Örömmel kell megfogni a karját

ਪ੍ਰਾਨ ਜਾਤ ਲੌ ਪ੍ਰੀਤਿ ਨਿਬਹਿਯੈ ॥੧੦॥
praan jaat lau preet nibahiyai |10|

még akkor is, ha valaki életet veszít.”(10)

ਯਹ ਰਾਨੀ ਜੋ ਧਾਮ ਤਿਹਾਰੈ ॥
yah raanee jo dhaam tihaarai |

Ez a királynő, aki a házadban van,

ਤਾ ਕੌ ਡਰ ਹੈ ਹਿਯੈ ਹਮਾਰੇ ॥
taa kau ddar hai hiyai hamaare |

– A Rani, van otthon, félek tőle.

ਤੁਮਹੂੰ ਅਤਿ ਤਾ ਕੇ ਬਸਿ ਪ੍ਯਾਰੇ ॥
tumahoon at taa ke bas payaare |

Nagyon a birtokában vagy

ਜੰਤ੍ਰ ਮੰਤ੍ਰ ਤੰਤ੍ਰਨ ਕੇ ਮਾਰੇ ॥੧੧॥
jantr mantr tantran ke maare |11|

„A mágikus varázslattal az ő irányítása alatt állsz.(11)

ਹੌ ਅਬ ਏਕ ਚਰਿਤ੍ਰ ਬਨਾਊ ॥
hau ab ek charitr banaaoo |

Most csinálok egy karaktert

ਜਾ ਤੇ ਤੁਮ ਸੇ ਨ੍ਰਿਪ ਕੋ ਪਾਊ ॥
jaa te tum se nrip ko paaoo |

– Most mutatok neked egy csodát, amely által olyan uralkodó lehetek, mint te.

ਸਕਲ ਸਤੀ ਕੋ ਸਾਜ ਸਵਰਿਹੌ ॥
sakal satee ko saaj savarihau |

A sati minden álcáját elkészítem

ਅਰੁਨ ਬਸਤ੍ਰ ਅੰਗਨ ਮੈ ਕਰਿਹੌ ॥੧੨॥
arun basatr angan mai karihau |12|

„Satinak fogom álcázni magát (aki férje holttestével feláldozza magát), és vörös ruhát veszek fel.(12)

ਤੁਮ ਤਹ ਇਹ ਰਾਨੀ ਸੰਗ ਲੈ ਕੈ ॥
tum tah ih raanee sang lai kai |

Vidd magaddal azt a királynőt

ਐਯਹੁ ਆਪੁ ਚਿੰਡੋਲ ਚੜੈ ਕੈ ॥
aaiyahu aap chinddol charrai kai |

És jön hozzám egy körhintaban ülve.

ਤੁਮਹੂੰ ਆਪੁ ਮੋਹਿ ਸਮਝੈਯਹੁ ॥
tumahoon aap mohi samajhaiyahu |

Te magad magyarázd el nekem

ਰਾਨੀ ਕੌ ਮਮ ਤੀਰ ਪਠੈਯਹੁ ॥੧੩॥
raanee kau mam teer patthaiyahu |13|

És elküldi hozzám a királynőt. 13.

ਕਹਬੇ ਹੁਤੀ ਸਕਲ ਤਿਨ ਭਾਖੀ ॥
kahabe hutee sakal tin bhaakhee |

Elmondta, amit mondania kellett.

ਸੋ ਸਭ ਰਾਇ ਚਿਤ ਮੈ ਰਾਖੀ ॥
so sabh raae chit mai raakhee |

„Mivel a Rani elkísér, és egy palankinban ülve, gyere arra a helyre (ahol a máglya készen lesz).

ਨਿਸੁਪਤਿ ਛਪਿਯੋ ਦਿਨਿਸਿ ਚੜਿ ਆਯੋ ॥
nisupat chhapiyo dinis charr aayo |

Lement a hold és felkelt a nap.

ਬਾਮ ਸਤੀ ਕੋ ਭੇਸ ਬਨਾਯੋ ॥੧੪॥
baam satee ko bhes banaayo |14|

„Eljössz hozzám, hogy lebeszélj, majd felém küldöd Ranit.” (14)

ਦਿਨ ਭੇ ਚਲੀ ਸਤੀ ਹਠ ਕੈ ਕੈ ॥
din bhe chalee satee hatth kai kai |

Minden csúcsot és mélypontot együttvéve hajnalban

ਊਚ ਨੀਚ ਸਭਹਿਨ ਸੰਗ ਲੈ ਕੈ ॥
aooch neech sabhahin sang lai kai |

Amikor kijött a nap, elindult (a máglya felé), és mindenki követte, gazdagok és szegények.

ਤ੍ਰਿਯ ਸਹਿਤ ਰਾਜ ਹੂੰ ਆਯੋ ॥
triy sahit raaj hoon aayo |

A király is (a) feleségével jött.

ਆਨਿ ਸਤੀ ਕੋ ਸੀਸ ਝੁਕਾਯੋ ॥੧੫॥
aan satee ko sees jhukaayo |15|

A rádzsa Ranival együtt odajött és lehajtott fejjel állt előtte.(15)

ਨ੍ਰਿਪ ਤਿਹ ਕਹਿਯੋ ਸਤੀ ਨਹਿ ਹੂਜੈ ॥
nrip tih kahiyo satee neh hoojai |

A király azt mondta neki, hogy ne kövessen el házasságtörést.

ਮੋ ਤੈ ਅਮਿਤ ਦਰਬੁ ਕ੍ਯੋ ਨ ਲੀਜੈ ॥
mo tai amit darab kayo na leejai |

Raja azt kérte, ne legyen Sati, és ne vegyen el tőle annyi vagyont, amennyit csak akar.

ਹੇ ਰਾਨੀ ਤੁਮਹੂੰ ਸਮਝਾਵੋ ॥
he raanee tumahoon samajhaavo |

Királynő! Te is érted

ਜਰਤ ਅਗਨ ਤੇ ਯਾਹਿ ਬਚਾਵੋ ॥੧੬॥
jarat agan te yaeh bachaavo |16|

(Megkérdezte Raniját) „Rani, megértetted vele, és megmented attól, hogy megégjen a tűzben.”(16)

ਨ੍ਰਿਪ ਰਾਨੀ ਤਾ ਕੌ ਸਮਝਾਯੋ ॥
nrip raanee taa kau samajhaayo |

A királyné és a király elmagyarázta neki:

ਬਿਹਸਿ ਸਤੀ ਯੌ ਬਚਨ ਸੁਨਾਯੋ ॥
bihas satee yau bachan sunaayo |

Amikor Rani és Raja megpróbálta megérteni, akkor azt válaszolta: „Figyelj

ਯਹ ਧਨ ਹੈ ਕਿਹ ਕਾਜ ਹਮਾਰੇ ॥
yah dhan hai kih kaaj hamaare |

Mit csináljak ezzel a pénzzel?

ਸੁਨੋ ਰਾਵ ਪ੍ਰਤਿ ਕਹੌ ਤਿਹਾਰੇ ॥੧੭॥
suno raav prat kahau tihaare |17|

Rádzsám, szeretettel mondom, mit ér nekem ez a gazdagság.(17)

ਦੋਹਰਾ ॥
doharaa |

Dohira

ਸੁਨੁ ਰਾਨੀ ਤੋ ਸੌ ਕਹੌ ਬਾਤ ਸੁਨੋ ਮਹਾਰਾਜ ॥
sun raanee to sau kahau baat suno mahaaraaj |

– Figyelj, Rani és Raja, feladom az életemet a kedvesem kedvéért.

ਪਿਯ ਕਾਰਨ ਜਿਯ ਮੈ ਤਜੌ ਯਹ ਧਨ ਹੈ ਕਿਹ ਕਾਜ ॥੧੮॥
piy kaaran jiy mai tajau yah dhan hai kih kaaj |18|

„Mihez kezdjek ezzel a gazdagsággal?” (18)

ਪਰ ਧਨ ਗਨੌ ਪਖਾਨ ਸੋ ਪਰ ਪਤਿ ਪਿਤਾ ਸਮਾਨ ॥
par dhan ganau pakhaan so par pat pitaa samaan |

„A másik ember tulajdona olyan, mint a kő, a másik férje pedig olyan, mint az apja.

ਪਿਯ ਕਾਰਨ ਜਿਯ ਮੈ ਤਜੌ ਸੁਰਪੁਰ ਕਰੌ ਪਯਾਨ ॥੧੯॥
piy kaaran jiy mai tajau surapur karau payaan |19|

„Életemet feláldozva kedvesemért, a mennybe vagyok hivatva.” (19)

ਚੌਪਈ ॥
chauapee |

Chaupaee

ਪੁਨਿ ਰਾਜੈ ਇਹ ਭਾਤਿ ਉਚਾਰੀ ॥
pun raajai ih bhaat uchaaree |

A király ekkor így szólt: