A testemet betegségek milliói sújtották.
Átalakítottak Samaadhi békés, nyugodt koncentrációjává.
Amikor valaki megérti saját önmagát,
már nem szenved betegségtől és a három láztól. ||2||
Az elmém mostanra visszanyerte eredeti tisztaságát.
Amikor még életben meghaltam, csak akkor ismertem meg az Urat.
Azt mondja Kabeer, most elmerülök az intuitív békében és nyugalomban.
Nem félek senkitől, és nem keltek félelmet senki másba. ||3||17||
Gauree, Kabeer Jee:
Ha a test meghal, hová megy a lélek?
Felszívódik a Shabad Szava érintetlen, ütetlen dallamába.
Csak az ismeri fel Őt, aki ismeri az Urat.
Az elme elégedett és jóllakott, mint a néma, aki megeszi a cukorkát, és csak mosolyog, szó nélkül. ||1||
Ilyen a lelki bölcsesség, amelyet az Úr adott.
Ó elme, tartsd vissza a lélegzeted a Sushmanaa központi csatornáján belül. ||1||Szünet||
Fogadj örökbe egy ilyen gurut, hogy többé ne kelljen másikat örökbe fogadnod.
Lakj olyan állapotban, hogy soha ne kelljen másban élned.
Fogadj el egy ilyen meditációt, hogy soha ne kelljen mást ölelned.
Úgy halj meg, hogy soha többé ne kelljen meghalnod. ||2||
Fordítsd el a lélegzeted a bal csatornától és a jobb csatornától, és egyesítsd őket a Sushmanaa központi csatornájában.
Amikor az elmédben összefolynak, fürödj ott víz nélkül.
Elfogulatlan szemmel nézni mindenkit – legyen ez a mindennapi elfoglaltsága.
Szemléld át a valóság ezen lényegét – mi mást lehet még szemlélni? ||3||
Víz, tűz, szél, föld és éter
válassz egy ilyen életmódot, és közel leszel az Úrhoz.
Azt mondja Kabeer, meditálj a Szeplőtelen Úron.
Menj abba az otthonba, amelyet soha nem kell elhagynod. ||4||18||
Gauree, Kabeer Jee, Thi-Padhay:
Őt nem lehet úgy megszerezni, hogy a súlyodat aranyban ajánlod fel.
De megvettem az Urat azáltal, hogy elmémet neki adtam. ||1||
Most felismerem, hogy Ő az én Uram.
Az elmém intuitív módon elégedett vele. ||1||Szünet||
Brahma folyamatosan beszélt Róla, de nem találta a határát.
Az Úr iránti odaadásom miatt eljött, hogy belső lényem otthonába üljön. ||2||
Azt mondja Kabeer, lemondtam nyugtalan intellektusomról.
Az a sorsom, hogy egyedül az Urat imádjam. ||3||1||19||
Gauree, Kabeer Jee:
Az a halál, amely az egész világot megrémíti
ennek a halálnak a természete feltárult előttem a Guru Shabad Szaván keresztül. ||1||
Most hogy haljak meg? Az elmém már elfogadta a halált.
Azok, akik nem ismerik az Urat, újra és újra meghalnak, majd eltávoznak. ||1||Szünet||
Mindenki azt mondja: Meg fogok halni, meg fogok halni.
De egyedül ő válik halhatatlanná, aki intuitív megértéssel hal meg. ||2||
Azt mondja Kabeer, az elmém tele van boldogsággal;
a kétségeim megszűntek, és extázisban vagyok. ||3||20||
Gauree, Kabeer Jee:
Nincs olyan különleges hely, ahol a lélek fáj; hova kell kenni a kenőcsöt?
Átkutattam a holttestet, de nem találtam ilyen helyet. ||1||
Egyedül ő tudja, ki érzi az ilyen szerelem fájdalmát;
az Úr odaadó imádatának nyilai olyan élesek! ||1||Szünet||
Elfogulatlan szemmel nézek minden lélek-menyasszonyára;
honnan tudhatnám, hogy melyik kedves a Férjúrnak? ||2||
– mondja Kabeer, akinek ilyen sorsa van a homlokára vésve
Férje Ura mindenkit elfordít, és találkozik vele. ||3||21||