Kabeer, a hal a sekély vízben van; a halász kivetette hálóját.
Nem szabadulsz meg ebből a kis tóból; gondolj arra, hogy visszatérsz az óceánhoz. ||49||
Kabeer, ne hagyd el az óceánt, még ha nagyon sós is.
Ha tócsáról tócsára keresgélsz, senki sem fog okosnak nevezni. ||50||
Kabeer, akinek nincs guruja, azt elmossák. Senki sem tud segíteni rajtuk.
Légy szelíd és alázatos; bármi történik, azt a Teremtő Úr teszi. ||51||
Kabeer, még a bhakta kutyája is jó, míg a hitetlen cinikus anyja rossz.
A kutya hallja az Úr nevének dicséretét, míg a másik bűnt követ el. ||52||
Kabeer, a szarvas gyenge, és a medence buja zöld növényzettel.
Vadászok ezrei kergetik a lelket; meddig menekülhet meg a haláltól? ||53||
Kabeer, néhányan a Gangesz partján fekszenek le, és tiszta vizet isznak.
Az Úr odaadó imádata nélkül nem szabadulnak fel. Kabeer ezt hirdeti. ||54||
Kabeer, az elmém makulátlanná vált, mint a Gangesz vize.
Az Úr követ engem, és azt kiáltja: "Kabeer! Kabeer!" ||55||
A kabeer, a tumeric sárga, a mész fehér.
Csak akkor találkozhatsz a Szeretett Úrral, ha mindkét szín elveszett. ||56||
A kabeer, tumeric elvesztette sárga színét, és a mész fehérségének nyoma sem maradt.
Áldozat vagyok ennek a szeretetnek, amellyel elveszik a társadalmi osztályt és státuszt, színt és származást. ||57||
Kabeer, a felszabadulás ajtaja nagyon keskeny, kisebb, mint egy mustármag szélessége.
Az elméd nagyobb, mint egy elefánt; hogy fog átmenni? ||58||
Kabeer, ha találkozom egy ilyen Igaz Guruval, aki irgalmasan megáld az ajándékkal,
akkor tágra nyílik előttem a felszabadulás ajtaja, és könnyen átmegyek rajta. ||59||
Kabeer, nekem nincs kunyhóm, se kunyhóm, se házam, se falum.
Remélem, hogy az Úr nem fogja megkérdezni, hogy ki vagyok. Nincs társadalmi státuszom vagy nevem. ||60||
Kabeer, vágyom a halálra; hadd haljak meg az Úr ajtajában.
Remélem, hogy az Úr nem kérdezi meg: "Ki ez, aki az ajtóm előtt fekszik?" ||61||
Kabeer, nem csináltam semmit; nem csinálok semmit; a testem nem tud semmit tenni.
Nem tudom, mit tett az Úr, de elhangzott a hívás: "Kabeer, Kabeer." ||62||
Kabeer, ha valaki álmában is kimondja az Úr nevét,
A bőrömből cipőt csinálnék a lábára. ||63||
Kabeer, agyagbábok vagyunk, de az emberiség nevét vesszük.
Csak néhány napig vagyunk itt vendégek, de nagyon sok helyet foglalunk. ||64||
Kabeer, hennát csináltam magamból, és porrá darálom magam.
De te, ó, férjem Uram, nem kérdeztél rólam; Soha nem alkalmaztál engem a lábadhoz. ||65||
Kabeer, az az ajtó, amelyen keresztül az emberek soha nem állnak meg jönni-menni
Hogyan hagyhatok el egy ilyen ajtót? ||66||
Kabeer, megfulladtam, de az erény hullámai egy pillanat alatt megmentettek.