Kezeddel és lábaiddal végezd el minden munkádat, de a tudatod maradjon a Szeplőtelen Úrnál. ||213||
Ötödik Mehl:
Kabeer, senki sem tartozik hozzám, és én sem tartozom senki máshoz.
Aki megteremtette a teremtést – benne leszek elmerülve. ||214||
Kabeer, a liszt beleesett a sárba; semmi sem került a kezembe.
Az, amit őrlés közben megettek – ez önmagában használ. ||215||
Kabeer, a halandó mindent tud, és ha tudja, még mindig hibázik.
Mit ér a lámpa a kezében, ha a kútba esik? ||216||
Kabeer, szerelmes vagyok a Mindentudó Úrba; a tudatlanok megpróbálnak visszatartani.
Hogyan szakíthatnék valaha is azzal az Egyetlennel, aki birtokolja a lelkünket és az élet leheletünket. ||217||
Kabeer, miért ölnéd meg magad, mert szereted az otthonod és kastélyod dekorációit?
Végül csak hat láb, vagy valamivel több lesz a részed. ||218||
Kabeer, bármit kívánok, az nem történik meg. Mit érhetek el pusztán gondolkodással?
Az Úr azt tesz, amit akar; egyáltalán nem rajtam múlik. ||219||
Harmadik Mehl:
Maga Isten nyugtalanítja a halandókat, és Ő maga veszi el a szorongást.
Ó, Nanak, dicsérd az Egyet, aki mindenről gondoskodik. ||220||
Ötödik Mehl:
Kabeer, a halandó nem emlékszik az Úrra; a kapzsiságba merülve bolyong.
Bűnöket követ el, meghal, és élete egy pillanat alatt véget ér. ||221||
Kabeer, a test olyan, mint egy agyagedény vagy egy törékeny fémedény.
Ha épségben és épségben akarod tartani, akkor vibrálj és meditálj az Úron; ellenkező esetben a dolog eltörik. ||222||
Kabeer, énekeld a Szép hajú Úr nevét; ne aludj tudatlanul.
Éjjel-nappal az Ő nevét zengve, az Úr végül meghallja hívásodat. ||223||
Kabeer, a test egy banánerdő, az elme pedig egy mámoros elefánt.
A spirituális bölcsesség ékköve a kiugró, a ritka szent pedig a lovas. ||224||
Kabeer, az Úr neve az ékszer, és a száj az erszény; nyissa ki ezt a pénztárcát az Értékbecslőnek.
Ha sikerül vevőt találni, az magas áron megy. ||225||
Kabeer, a halandó nem ismeri az Úr nevét, de nagyon nagy családot nevelt fel.
Világi dolgai közepette meghal, és akkor nem hallják meg a külvilágban. ||226||
Kabeer, egy szempillantás alatt, pillanatról pillanatra elmúlik az élet.
halandó nem adja fel világi összefonódásait; a Halál Küldötte lép be, és megüti a dobot. ||227||
Kabeer, az Úr a fa, és a világból való kiábrándulás a gyümölcs.
A szent ember, aki felhagyott a haszontalan vitákkal, a fa árnyéka. ||228||
Kabeer, ültesd el egy ilyen növény magját, amely tizenkét hónapon keresztül gyümölcsöt terem,
hűsítő árnyékkal és bőséges gyümölccsel, amelyen a madarak vidáman játszanak. ||229||
Kabeer, a Nagy Adó az a fa, amely mindenkit megáld az együttérzés gyümölcsével.
Amikor a madarak más országokra vándorolnak, ó, fa, te hozod a gyümölcsöt. ||230||
Kabeer, a halandó megtalálja a Saadh Sangat, a Szent Társaságot, ha ilyen sors van ráírva a homlokára.