Az isteni szó és az elme egyesülésével a guru-tudatos ember megszabadul a magas és alacsony kaszton alapuló különbségektől. Szerintük a szent emberek ideális közösségéhez csatlakozva a négy kaszt csak eggyé válik.
Aki belemerült az isteni szóba, azt úgy kell tekinteni, mint egy halat a vízben, aki a vízben él és eszik. Így a Guru-tudatos személy látensen folytatja Naam Simran (meditáció) gyakorlását, és élvezi az isteni név elixírjét.
Az isteni szóban elmerült guru-orientált emberek teljesen tudatára ébrednek. Elismerik az Egy Úr jelenlétét minden élőlényben.
Azok, akik elmerülnek a Gur Shabadban (Isteni Igében), alázatossá válnak, és szent emberek lábának porának érzik magukat. Ez azért van, mert állandóan meditálnak az Úr nevén. (147)