Ó! fiatalon belépő barát! hagyj el minden egót, és vedd kezedbe (alázatosságból) a vizet, imádd az Úr férjét, minden élet Urát, és helyezd szívedbe szeretetét.
Mint egy képzeletbeli világ, úgy múlik el ez a képzeletbeli éjszakai élet. Tehát tekintsd ezt az emberi születést felbecsülhetetlen értékű lehetőségnek, amellyel a csillagok kedveskedtek az Úristennel való találkozásban.
Ahogy elhervadnak a virágok a nászágyon, ez a felbecsülhetetlen értékű idő nem tér vissza. Az ember ismételten megbánja.
Ó kedves barátom! Imádkozom, hogy legyél bölcs, és értsd meg ezt a fontos tényt, hogy egyedül ő a legfelsőbb kereső nő, aki az Úr szeretetének áltulajdonosa lesz, és végül az Ő szeretettje lesz. (659)