Amikor az Igaz Guru, a teljes és egyedüli Úr megtestesülése kecsessé válik, lerombolja az ego dallamát, alázatosságot oltva a szívben.
Az Igaz Guru jóságából az ember ragaszkodik a Szóguruhoz (Shabad Guru) szent emberek társaságában. A szeretetteljes imádat érzése elpusztítja az elméből a kettősséget.
Az Igaz Guru nagyszerűsége, a szerető elixírszerű Naam élvezete által az ember jóllakottnak érzi magát. Csodálatossá és odaadóvá válva az ember belemerül a rettenthetetlen Úr nevének elmélkedésébe.
Az Igaz Guru kedvességével, aki lemond a félelemről és az aggodalomról, az eksztázis állapotába kerül, és az Igaz Guru felszentelésének elfogadásával a Guru rabszolgája lesz. (189)